Rész

 1    1|               tudós Tordai Szabó Gerzson uram, a tudományoknak nagy művelője,
 2    1|      nagytiszteletű Tordai Szabó Gerzson uram rettenetes készületekkel
 3    1|             nagytiszteletű Szabó Gerzson uram, hogy tanítványai kardokkal
 4    1|                pedig nemzetes Tóth János uram, a nemes város főbírája.~ ~-
 5    2|             asszony~ ~ ~ ~ ~Kondor János uram tisztességes polgárember
 6    2|           kolbász az azért. Kondor János uram ismerte is mindazokat a
 7    2|           embernek elmondta Kondor János uram azt a megtörtént esetet,
 8    2|              tudott előadni Kondor János uram, pedig könyvből olvasta,
 9    2|                  volna csak Kondor János uram nemzeti büszkeségének nagy
10    2| behüvelyeztetéséig.~ ~Tehát Kondor János uram méltán becsülte azt a mesterséget,
11    2|                  a lábad.~ ~Kondor János uram kimondhatatlanul gyűlölt
12    2|               örömestebb hallotta Kondor uram. Hanem azért csak amondó
13    2|       dicsekedett Kondor uramnak, Kondor uram pedig morgott miatta nagyon.~ ~-
14    2|                Nono, ne mondjon szomszéd uram olyan nagyot - feddé őt
15    2|                úgy rendelte, hogy Kondor uram valaha unokákat ringasson
16    2|                  közbe egy cifrát Kondor uram - mind tudom én azt már
17    2|           kiébredt az álmosságból Kondor uram. Fel is ugrott a lócáról,
18    2|                Pap, ugye? - szólt Kondor uram, nagyot sodorva bajuszán. -
19    2|          legyenek. De hát mondjon Kondor uram valami okosabbat.~ ~Kondor
20    2|               valami okosabbat.~ ~Kondor uram pedig odavágta az asztalhoz
21    2|                   szólt elbámulva Kondor uram, s azzal fölvette ismét
22    2|                 Megegyezett tehát Kondor uram, s bele is nyugodott, hogy
23    2|                  aki hallgassa.~ ~Kondor uram pedig, már mint afféle férfi,
24    2|               szón, s belecsapott Kondor uram tenyerébe, aki csak akkor
25    2|               másik ház gondja; s Kondor uram naponként rajtakapta, hogy
26    2|            beszállásoltak belőlük hatot. Uram, teremtőm, micsoda fiatal
27    2|               beszélhet énnekem szomszéd uram arról a cifra, kávészínű
28    2|             kegyes ravaszság volt Kondor uram részéről, hogy őkigyelme
29    2|               dörmögé helyeslőleg Kondor uram, kinek különösen megtetszett
30    2|             Daczosné asszonyom. - Kondor uram pedig erősen kezdett hunyorgatni
31    2|                  látott; utoljára Kondor uram, látva, hogy Sárika most
32    2|                menázs - magyarázá Kondor uram.~ ~- Jaj, csak meg ne rontaná
33    2|                  nem kerülheté el Kondor uram figyelmét, ki mindig a városháza
34    2|                  nem barátságból. Kondor uram aztán hordta haza a városházánál
35    2|               sorba kérdezett, az Kondor uram volt. Meg is tudta, hogy
36    2|                 fiamból - dörmögé Kondor uram. - Mert ne felejtse el,
37    2|              jönni haza!~ ~De már Kondor uram is beleavatkozott a dologba.~ ~-
38    2|                   tromfolt vissza Kondor uram. - Mert én ugyan nem hoztam
39    2|                zokogott mellette. Kondor uram restellte azt nagyon. Miért
40    2|                 ráér elmondani.~ ~Kondor uram tehát visszaterelé az asszonyokat
41    2|               apámuram nyugodt.~ ~Kondor uram pedig éppenséggel nem találta
42    2|            jajveszékelő Daczosnét Kondor uram - nem illik így felverni
43    2|                Szikszayt olvasni, Kondor uram pedig kiment a hidasba,
44    2|                 kínlódás közepett Kondor uram - csak most toppanna ide
45    2|               kerítésen keresztül Kondor uram nyaka közé, hogy csak a
46    2|             tanácsot, s elfogadta Kondor uram mellényét, melynek zsíros
47    2|                 a kommendánsod!~ ~Kondor uram tehát így kommandírozott:~ ~-
48    2|             utcájokat is eltölté. Kondor uram fogott is magának mindjárt
49    2|               tiszt megtolmácsolá Kondor uram szavait, hogy lesz mindjárt "
50    2|                  parancsolatot.~ ~Kondor uram aztán bevezette a belső
51    2|            muszka tiszt is törte, Kondor uram is törte benne a közös ügyet.~ ~-
52    2|             henteslegény - felelt Kondor uram, s nagy nyájasan betuszkolta
53    2|              ebédet akar főzni.~ ~Kondor uram pedig elébb az uraságot
54    2|       fohászkodék paprikás szóval Kondor uram. - Ezzel hát ugyan megjártam.
55    2|                 kedves vendégéhez Kondor uram; de nagy hamar vette észre
56    2|                  nem terítenek?~ ~Kondor uram olyan képet akart e kérdésre
57    2|              méltatlankodó hangon Kondor uram.~ ~- Én azt hihetem, amit
58    2|              szavam.~ ~Erre aztán Kondor uram kikotródott a szobából.~ ~-
59    2|           üdvözölve, elfoglalta a Kondor uram intésére neki szánt helyet
60    2|                égesse a száját.~ ~Kondor uram vevé észre, hogy milyen
61    2|           tudatta Sárikával, hogy Kondor uram saját maga megfogta az ördögöt,
62    2|                  a gulyáslében.~ ~Kondor uram pedig mellette ülvén, csak
63    2|                  kéznek gazdája, óbester uram!~ ~- Megveszem tőle! hogy
64    2|                 magyar a párja.~ ~Kondor uram újra megnyomta Lajosnak
65    2|           kiugrassa rejtekéből.~ ~Kondor uram fogta is erősen a dolmánya
66    2|              kukkot sem németül, óbester uram - szólt Kondor uram a tiszthez,
67    2|              óbester uram - szólt Kondor uram a tiszthez, mikor már látta,
68    2|                volna helytállni.~ ~- Ah, uram, azok nem voltak francia
69    2|             vágott közbe hirtelen Kondor uram.~ ~- No, bizony, magyar
70    2|            magyar nem fog tudni soha. Ó, uram, tudjuk mi azt jól, hogy
71    2|            küldött ide tüzéreket.~ ~- De uram, az nem valóság! - bizonyozott
72    2|                   itt vette észre Kondor uram, hogy most mindjárt ő fog
73    2|            lehullott becsületrendet. Ah, uram! azt csak francia tehette.
74    2|                Nem ügyelt már sem Kondor uram rángatására, sem kedvese
75    2|            megelégedése.~ ~És így Kondor uram csakugyan elérte, hogy leánya
76    3|           tanulnia.~ ~- Hát édes collega uram, mondja el csak, mik történtek
77    4|           világon, amikor ez született - uram bocsá', még Mátyás királyra
78    4|                 vesztettem szépségemből (uram bocsá', ennek félszázad
79    4|           lehetett volna rakni.~ ~- Jaj! uram s én Istenem - sóhajta a
80    4|               csak ne engedj elkárhoznom uram én teremtőm.~ ~A jó úr reszketett,
81    4|                  országot adtak volna... Uram Isten, milyen szép gondolat
82    5|               szász~ ~ ~ ~ ~Apafi Mihály uram idejében sokat járt a szász
83    5|                  győzi senki, mint az én uram, az maga megiszik egy ülő
84    5|                    Megiszik Apafi Mihály uram kettővel - viszonzá a varga.~ ~-
85    5|             fejibe.~ ~- Biz Apafi Mihály uram sem tölti azt oda.~ ~A fullajtár
86    5|                     Hallja kend, - az én uram olyan erős ember, hogy egy
87    5|                    No, mert Apafi Mihály uram felveszi ám a vállára az
88    5|                kendnek, hogy mikor az én uram megfogja így a kezében a
89    5|                bor!~ ~- Azt Apafi Mihály uram is megcselekszi, csakhogy
90    5|                   Állok elébe.~ ~- Az én uram, a választó herceg egészségéért! -
91    5|            fáradt. Kend pedig, fullajtár uram, már megkapta a magáét,
92    6|            szemeit fölemelé az égre: »én Uram, én Istenem!« kiálta s megszünt
93    9|          tartotta, hogy ott vesz.~ ~- Ah uram, önnek nincs mit félnie, -
94   10|              tigodet?~ ~- Tóth Jánosnak, uram.~ ~- Jól van, Nagy Miska.~ ~
95   10|                  ki fogja nekem mondani: uram átyum?~ ~Olivia szerényen
96   12|                 mered mondani. -~ ~- Nem uram, te a rossz hír mondójára