Rész

 1    1|   életünkben történt volna...~ ~...Éppen száz és ötven esztendeje
 2    1|         félig véres alakok, kikről éppen annyi nevetségest tudott
 3    1|      pogány félistent a földhöz.~ ~Éppen a közvizsgálatok közelgének,
 4    1|      előhozatalára, és ez az ablak éppen a nagytiszteletű úr udvarára
 5    1|  figyelemmel áll az ablak előtt, s éppen egy roppant kerekes látcsövet
 6    1|         lefelé a látcsövet... Most éppen József néz bele nagy áhítatosan... "
 7    1|            mégis csillag?... "Most éppen egy rózsát szakít le, be
 8    1|         történő eseményekről is, s éppen nem iparkodék elrejtegetni
 9    1|    harangot meghúzta.~ ~- Azon egy éppen az én leányom, kegyelmes
10    1|         kollégiumból, mert a menet éppen előttük állapodott meg;
11    2|           férjénél készítették. De éppen rémséges eset volt az, amit
12    2|           kolbászokról hallani, az éppen leírhatatlan borzalom; minthogy
13    2|             hiszen nem muszáj neki éppen megrontani a termetét a
14    2|           primát" szerez, csakhogy éppen "szekundába" ne essék. Így
15    2|           a birkózást illeti, arra éppen nem szükség őt biztatni,
16    2|           hát doktor...~ ~- Az meg éppen mindig az életével játszik,
17    2|       átrontott a szomszéd urához, éppen az ebéd utáni álmából rángatta
18    2|          48 közepe táján.~ ~A fiút éppen hazavárták, midőn maga helyett
19    2|            is kard és puska, hanem éppen ágyú: tüzérnek állt be a
20    2|           Daczosné asszonyom pedig éppen nem úgy fogta föl a dolgot,
21    2|           látja többet. Azért kell éppen a tanult fiatalságnak jó
22    2|       elolvasni, szemüveggel pedig éppen sehogy sem.~ ~Ebben az egyezkedésben
23    2|      Egyszerre hazaérkezett, mikor éppen nem várták; korán hajnalban,
24    2|          csattanással pukkant szét éppen Lajos ágyúja fölött az orosz
25    2|      dinnyése, melynek szilvásában éppen szárogatni teregetett fehérruhák
26    3|          ugyan sok dolga van, most éppen kozáklevest főz, pompás
27    4|       ökörhóhértól, midőn taglóját éppen nekimérte a marhafőnek,
28    4|       kazalra felkuporodtam, onnan éppen valamennyi szomszédunk udvarába
29    4|            volna ínyem ellenére.~ ~Éppen házunk szomszédságában lakott
30    4|           tisztelkedőknek, s mikor éppen a "fisz-dúr" kardalt énekelték,
31    4|         Amint a kapu eleibe értem, éppen akkor disputáltak urambátyám
32    4|            szegénynek az ablakból. Éppen egy boglya bükköny volt
33    4|           által.~ ~- Nincs itthon, éppen ebben a pillanatban ment
34    4|            Természetesen, minthogy éppen rálestem, mikor elment hazulról.~ ~-
35    4|            oly szerencsétlen, hogy éppen olyankor jő, mikor nincsen
36    4|       által, hogy midőn én egyszer éppen látogatásom végezém (éreztem
37    4|          ballagtam, amint az ajtót éppen nyitnám s húznám magam felé:
38    4|          húznám magam felé: valaki éppen akkor szintén nyitá kívülről
39    4|           sima ablaküvegből vágtam éppen akkora karikákat tűzkővel,
40    4|          én leestem a földre.~ ~Ez éppen azon percben történt, midőn
41    4|            az én kedves urambátyám éppen nekihuzakodott, hogy mint
42    4|       somfanyelű csákánnyal, midőn éppen, amint nekem célzott - köd
43    4|           ördög, és íme elvitt. És éppen gyilkolási szándékomban
44    4|            ki lábai alól.~ ~Hát ez éppen azon holt lúd volt, mely
45    4|          hazamentünk, különben már éppen kurrentáltatni akartak mindkettőnket.~ ~*~ ~
46    5|      összejött Apor hajdúival, kik éppen menyasszonyt vittek Solymosra;
47    6|          fogadni, mint egy sírral, éppen a bejövők útjában?~ ~A lovagok
48    6|       elásni, a városnak kapujába, éppen a bejárás elé, hogy aki
49    6|       lovának lábai előtt, szemeik éppen úgy ragyognak, arcaik oly
50    6|            a harang elnémul, talán éppen az esett le.~ ~A két elem
51    7|          és csábítóját megöltem.~ ~Éppen egymást tarták átkarolva,
52    8|       találtam őt rúgni... De hogy éppen ide az útba kellett feküdnie;
53    9|            egyike, Davidson.~ ~Már éppen keresésére akartunk indulni,
54    9|    Saul-templom felől látja őt nem éppen sietve erre felé jönni.~ ~
55    9|       ember a fejét.~ ~- A fejemet éppen nem, - viszonzá Davidson
56    9|          de igen könnyen kivehető, éppen a ködfolt közepében.~ ~Most
57    9|               szólt, - önnek társa éppen most érkezik a tanyára,
58    9|     jéghegy oldalába mélyed, belül éppen úgy bevonva ragyogó kristállyal,
59    9|         hold besütött a barlangba. Éppen holdtölte volt. A leány
60   10|            tiszta örmény város. Én éppen akkor rendeztem sajtó alá
61   10|  ellenjelöltet emlegetnek.~ ~Nekem éppen az asztalomon volt a revizió-ív.~ ~-
62   10|          egy nagy crida követett s éppen azért nem lehetett tudni,
63   10|      sietett szolgálatukra, Gerguc éppen akkor fordult neki az ajtóból,
64   10|         sétálván haza a temetőből, éppen akkorra ért a néhai kalmár
65   10|    kijelenthette volna azáltal, ha éppen nem jön ide.~ ~- Ön mondja
66   10|        nálam? Talán grófot is?~ ~- Éppen azt.~ ~- Hahhahahha! - kiálta
67   10| hozzáférhetést. Sok gyanús képű és éppen nem elegáns emberek között,
68   11|           ellen, s reggeltől estig éppen egy napi járóföldet foglalt
69   11|            vénasszonyt, a harmadik éppen jó nyerges paripáit, a patres
70   11|          ostornyéllel, legutoljára éppen főzőkanállal kormányoztak,
71   11|           a kereplő hang, most már éppen ellenkező irányban; a fenevad
72   11|      szemébe döfte azt annak, ahol éppen legsérthetőbb ez állat.~ ~
73   11|       méltó haraggal viszonzá:~ ~- Éppen e tetted volt oka, hogy
74   11|          első tanyához értek, hová éppen akkor vontatták az elejtett
75   11|         állsz mellettem. A tigrist éppen erre fogják hajtani. Fogd
76   11|           kivenni, egyszer azonban éppen oda eshetett az égő nyíl,
77   11|   elveszett, s Sapor király, midőn éppen segítségünkre készült, meghalt,
78   13|            embernek; a hun követek éppen akkor érkeztek oda a sarcolt