Rész

 1    2|              tekintetes asszony~ ~ ~ ~ ~Kondor János uram tisztességes
 2    2|             debreceni kolbász az azért. Kondor János uram ismerte is mindazokat
 3    2|               Nem egy embernek elmondta Kondor János uram azt a megtörtént
 4    2|        hentesművészetről tudott előadni Kondor János uram, pedig könyvből
 5    2| sertéssonkáikban, akkor lett volna csak Kondor János uram nemzeti büszkeségének
 6    2|             behüvelyeztetéséig.~ ~Tehát Kondor János uram méltán becsülte
 7    2|                 mert eltörik a lábad.~ ~Kondor János uram kimondhatatlanul
 8    2|      mutatkozott.~ ~Eleinte tetszett az Kondor uramnak, amíg csak annyiba
 9    2|                 már örömestebb hallotta Kondor uram. Hanem azért csak amondó
10    2|         természetesen odább dicsekedett Kondor uramnak, Kondor uram pedig
11    2|             dicsekedett Kondor uramnak, Kondor uram pedig morgott miatta
12    2|                 asszonyom jól megszidta Kondor uramat az ilyen istentelen
13    2|                isten úgy rendelte, hogy Kondor uram valaha unokákat ringasson
14    2|                ásított közbe egy cifrát Kondor uram - mind tudom én azt
15    2|                 kiébredt az álmosságból Kondor uram. Fel is ugrott a lócáról,
16    2|                      Pap, ugye? - szólt Kondor uram, nagyot sodorva bajuszán. -
17    2|                legyenek. De hát mondjon Kondor uram valami okosabbat.~ ~
18    2|                uram valami okosabbat.~ ~Kondor uram pedig odavágta az asztalhoz
19    2|                lenni? - szólt elbámulva Kondor uram, s azzal fölvette ismét
20    2|             hívnák.~ ~Megegyezett tehát Kondor uram, s bele is nyugodott,
21    2|               helyett a levele érkezett Kondor uramhoz.~ ~Abban a levélben
22    2|                légyen, aki hallgassa.~ ~Kondor uram pedig, már mint afféle
23    2|            kapott a szón, s belecsapott Kondor uram tenyerébe, aki csak
24    2|              most a másik ház gondja; s Kondor uram naponként rajtakapta,
25    2|                 a kegyes ravaszság volt Kondor uram részéről, hogy őkigyelme
26    2|              van! - dörmögé helyeslőleg Kondor uram, kinek különösen megtetszett
27    2|   elérzékenyülten Daczosné asszonyom. - Kondor uram pedig erősen kezdett
28    2|             amit abban látott; utoljára Kondor uram, látva, hogy Sárika
29    2|                 fő a menázs - magyarázá Kondor uram.~ ~- Jaj, csak meg
30    2|        odavetődött, az nem kerülheté el Kondor uram figyelmét, ki mindig
31    2|           érdeme után, nem barátságból. Kondor uram aztán hordta haza a
32    2|          menyasszonya és leendő ipja.~ ~Kondor uramnak különösen azt tetszett
33    2|           mindenkit sorba kérdezett, az Kondor uram volt. Meg is tudta,
34    2|                 saját fiamból - dörmögé Kondor uram. - Mert ne felejtse
35    2|              órára jönni haza!~ ~De már Kondor uram is beleavatkozott a
36    2|               látszik - tromfolt vissza Kondor uram. - Mert én ugyan nem
37    2|                egyre zokogott mellette. Kondor uram restellte azt nagyon.
38    2|           készítse el a reggelit; hanem Kondor uramnak, ki őt az utcára
39    2|               az úton ráér elmondani.~ ~Kondor uram tehát visszaterelé
40    2|              Legyen apámuram nyugodt.~ ~Kondor uram pedig éppenséggel nem
41    2|               megöli vele elébb.~ ~Csak Kondor uramnak volt helyén az esze.
42    2|           ekként jajveszékelő Daczosnét Kondor uram - nem illik így felverni
43    2|              szobába Szikszayt olvasni, Kondor uram pedig kiment a hidasba,
44    2|                 fel e kínlódás közepett Kondor uram - csak most toppanna
45    2|              alak a kerítésen keresztül Kondor uram nyaka közé, hogy csak
46    2|                  egy ingre vetkőzött, s Kondor urammal együtt lefogta az
47    2|                 vették.~ ~E műtét alatt Kondor uramnak egy jó ötlete támadt.~ ~-
48    2|                jó tanácsot, s elfogadta Kondor uram mellényét, melynek
49    2|                vagyok a kommendánsod!~ ~Kondor uram tehát így kommandírozott:~ ~-
50    2|          sebesítve. "Csigavér!", mondta Kondor uramnak, mikor az figyelmeztette
51    2|                 ő utcájokat is eltölté. Kondor uram fogott is magának mindjárt
52    2|             amint a tiszt megtolmácsolá Kondor uram szavait, hogy lesz
53    2|                további parancsolatot.~ ~Kondor uram aztán bevezette a belső
54    2|                A muszka tiszt is törte, Kondor uram is törte benne a közös
55    2|                 a henteslegény - felelt Kondor uram, s nagy nyájasan betuszkolta
56    2|                 jó ebédet akar főzni.~ ~Kondor uram pedig elébb az uraságot
57    2|             fohászkodék paprikás szóval Kondor uram. - Ezzel hát ugyan
58    2|               lépe be kedves vendégéhez Kondor uram; de nagy hamar vette
59    2|         ötödikre miért nem terítenek?~ ~Kondor uram olyan képet akart e
60    2|              szólt méltatlankodó hangon Kondor uram.~ ~- Én azt hihetem,
61    2|             utolsó szavam.~ ~Erre aztán Kondor uram kikotródott a szobából.~ ~-
62    2|                 üdvözölve, elfoglalta a Kondor uram intésére neki szánt
63    2|               meg ne égesse a száját.~ ~Kondor uram vevé észre, hogy milyen
64    2|                 tudatta Sárikával, hogy Kondor uram saját maga megfogta
65    2|               paprikát a gulyáslében.~ ~Kondor uram pedig mellette ülvén,
66    2|             magyarnak magyar a párja.~ ~Kondor uram újra megnyomta Lajosnak
67    2|                embernek, nem feleség.~ ~Kondor uramnak ezalatt ugyancsak
68    2|                 kiugrassa rejtekéből.~ ~Kondor uram fogta is erősen a dolmánya
69    2|           németül, óbester uram - szólt Kondor uram a tiszthez, mikor már
70    2|                   vágott közbe hirtelen Kondor uram.~ ~- No, bizony, magyar
71    2|              nem valóság! - bizonyozott Kondor gazda. - Én jobban tudom,
72    2|               azazhogy (itt vette észre Kondor uram, hogy most mindjárt
73    2|        kerekedett.~ ~Nem ügyelt már sem Kondor uram rángatására, sem kedvese
74    2|               és megelégedése.~ ~És így Kondor uram csakugyan elérte, hogy