Rész

 1    1|         elhallgatott egy ideig.~ ~Egyszer csak megszólalt.~ ~- Nem
 2    1|        dolgozni.~ ~Ezenközben hol egyszer, hol másszor megtörtént,
 3    2|          és húspástétomairól, míg egyszer kiderült, hogy a fürdőmesterrel
 4    2|        szenátort. Úgy tudom, hogy egyszer valami baja volt a másik
 5    2|          tisztességes állás. S ha egyszer valakit a kormány kapitánynak,
 6    2|       puskába fojtást.~ ~Csak már egyszer meg is láthatnák őt! Milyen
 7    2|        megölelte, megcsókolta még egyszer és még harmadszor. Mit neki
 8    2|          azt a paripadübörgést.~ ~Egyszer aztán az ütegparancsnok
 9    2|    sebesebben közeledtek feléjök, egyszer csak a szőlők közül egy
10    2|      egyéb kárt nem tett.~ ~Hanem egyszer, mintha a pokol repesztett
11    2|       fején keresztülhajítva; még egyszer csülökre próbált kapni,
12    2|           sok dárdanyélütéstől.~ ~Egyszer aztán eltört a kardja. No,
13    2|           sem tudta, hová legyen? Egyszer a pincébe, máskor a padlásra
14    2|     láttam távcsövemen keresztül. Egyszer egy gránát pattant el a
15    3|         károgó hollókat szemléli, egyszer a láthatáron egy magas alak
16    3|        csináljon az ember? ha már egyszer muszkák és tatárok között
17    3|      Mikolás czár nevenapjára írt egyszer egy köszöntő verset diákul,
18    3|       haladék nélkül aláírta. Sőt egyszer arra is rávette a czárt
19    4|       tudott volna megsegíteni ez egyszer; azonban az okos tanács
20    4|            Kellett volna pedig ez egyszer a jó tanács, mert tudva
21    4|   hirtelen tévelygésemet.~ ~Amint egyszer megsejtve, hogy az öregúr
22    4|       szemeimmel azt a kezet. Hát egyszer az a kéz megzörgeti erősen
23    4|           nem állt; megállt pedig egyszer azon egyszerű eset által,
24    4|         eset által, hogy midőn én egyszer éppen látogatásom végezém (
25    4|        táncoltatta! - Mert ha még egyszer - három kila mennydörgős
26    4|             Urambátyám pedig, még egyszer rábízva az ördögre, hogy
27    4|          öregúr meglát, belém lő. Egyszer Esztike is észrevett, -
28    4|          azonban, hogy urambátyám egyszer hosszabb időre elutazék,
29    4|   szerelmes ember a jövendőről!~ ~Egyszer azonban késő este volt,
30    4|         volna is a vakolat, mikor egyszer a szívem bálványa mellett
31    4|           valami nagyon messze!~ ~Egyszer tehát csak zörögni kezd
32    4|  irgalommal irántam, csak most az egyszer bocsáss meg, és soha többet
33    4|       nyavalygásai közben azonban egyszer úgy oldalba talált rúgni
34    4|          Hanem hát, öcsém - kezdé egyszer eközben urambátyám, kisujjával
35    4|         nem emlékszem, mint, hogy egyszer egy vaskos legény megemelt,
36    4|          annak alpesi súlyát. Még egyszer magamhoz szorítám: "Hanem
37    4|     bennünket szegény, azután még egyszer elkerítette ennek az orvosságnak
38    5|       valakit főbe üssön.~ ~- Még egyszer kérdem tőled, édes öcsém, -
39    6|       úttalan avarnak, nem nézett egyszer sem vissza, elvadultan a
40    7|    életben, sem a másvilágon. Még egyszer fogsz anyai keblen pihenni, -
41    7|        mind a ketten. A leány még egyszer felnyitá szemeit, azokat
42    7|             Szegény asszony!...~ ~Egyszer zivataros éjszakán a felháborodott
43    9|           volt is oka rá; ahol ők egyszer végigvonultak, azon a folton
44    9|       hozzájok közel lakóknak. ~ ~Egyszer azonban egy indigótelepítvényt
45    9|         hanem a Blackfort-ház már egyszer a legtekintélyesebb gyárházak
46    9|       borzongás futott végig; még egyszer félve, iszonyodva tekinték
47    9|        Meliah, csak folytasd.~ ~- Egyszer elhagyta az Isten a királyt,
48    9|      lásson és a többi nem.~ ~Még egyszer odatekinték, élesen benézve
49    9|           ábrázatja volt, most az egyszer nagy fehér ábrázatot kapott
50   10|       hozzák föl ellened, hogy te egyszer minket, örményeket, egy
51   10|        lovagja.~ ~J. M.~ ~ ~ ~Élt egyszer itt-amott egy szegény becsületes
52   10|      világ hitelezett neki, s íme egyszer kiüt a mameluklázadás, a
53   10|   pisztolyt fogott a szájába; sőt egyszer meg is bolondult s kifutott
54   10|          irgalmából teng, leng.~ ~Egyszer azonban egy marhakupec,
55   10| megtartani fejében, úgyhogy mikor egyszer utazott valahova, tízszer
56   10|       fél-hízásban levő mangalica egyszer csak elkezd nem enni, csak
57   10|           gyászos szépségnek, nem egyszer taposva az úrfi tyúkszemeire,
58   10|           sohasem volt egyedül.~ ~Egyszer végtére mégis megsejté Borbála,
59   10|       csinál, csak az utcára néz. Egyszer el akartam küldeni vízért
60   11|  ellenségök harcra ellenök, s nem egyszer volt rá eset, hogy a perzsa
61   11|        sasoké, kik egy évben csak egyszer szeretnek; hanem azontúl
62   11|         apró csigácskákkal, mikbe egyszer lefeküdt, s miknek ottlétéről
63   11|      valahára. Helyesen van. Csak egyszer nézz szemébe a halálnak,
64   11|           sem lehete még kivenni, egyszer azonban éppen oda eshetett
65   12|   napvilágra.~ ~Az üdvkiáltás még egyszer oly magas lőn. Szolimán
66   12|       helyet.~ ~Az udvaroncok még egyszer lehajták magukat a földre,
67   13|     földdel tétetett egyenlővé.~ ~Egyszer a Quenn-Hinn népfaj közül