Rész

 1    1|          lakosságnak.~ ~A szegény nép nagyon megijedt e kegyetlen
 2    2|       nekünk itten rusnya, idegen nép parancsoljon; kigyelmetek
 3    2|          teremtőm, micsoda fiatal nép! mind most szakad el az
 4    3|        mert a medvékkel született nép sem tánczolni, sem énekelni
 5    3|     építeni az úri koponyákból. A nép ízenként szedte szét legnépszerűbb
 6    3|     folyott végig. Künn ujjongató nép vonult végig az utcákon.
 7    5|           Solymosra; a lakodalmas nép elfogta a legényt, elvitte
 8    6|         időkből, - mikor a magyar nép elindult az ismeretlen világba
 9    6|        küzdött ellene a fanatikus nép.~ ~És a harang egyre kongott.
10    7|       költők, hadvezérek, kiket a nép félistenekül fog bámulni,
11    7|           lélek. Nyomorú, tengődő nép, még az emberméltóság is
12    7|    szégyellt sírni és magát annyi nép előtt oly szép drága ruhában
13    8|         az álladalomnak, nehogy a nép megismerje, hogy oly bűn
14    9| alkalmatlanabbak kezdtek lenni, a nép puszta nevök előtt reszketett,
15    9|       töméntelen vad, sátán alakú nép rohant elő, az átkelt csapatokat
16   11|           tetteiről ismerje meg a nép vezérét, ne palástja gombjairól.~ ~
17   11|         ifjú szűzesség.~ ~A római nép sóhajtva tevé az összehasonlítást
18   11|     egyedül állt fölemelt fővel a nép királya trónja előtt; hol
19   11|        meg, az Aurelián volt.~ ~A nép ahhoz pártol, akit legerősebbnek
20   11|        Tiana bezárta azokat. Azon nép, mely közt Apollonius élt,
21   11|           falain, sem ajánlatai a nép kemény szivén.~ ~Hosszas
22   11|          csatazajra ébredő tianai nép városa közepén találta az
23   11|       kimenetele iránt.~ ~A római nép - így szól a levél, - megvetéssel
24   11|      keltek, védelemre a palmírai nép.~ ~Mintha kalászos vetés
25   11|         falai gyengültek volna; a nép kijárt a falakra, a rómaiakat
26   11|              E látvány a palmírai nép szívéből a lelket lopta
27   11|         temetnek el.~ ~A palmírai nép városa kulcsaival vásárolt
28   11|          el Palmíra alól, midőn a nép föllázadt az ott maradt
29   11|           s végre, kiken az egész nép szeme függött, a gallusok
30   12|        kiáltotta meg az órákat. A nép betöltötte az utcákat, a
31   12|        távol hegyormok és a közel nép ajkai. A harsogó tábori
32   12|        buzogányok, amott turbános nép, lengő kócsagtollal, gyöngyökkel
33   12|    kincseit lehete szemlélni.~ ~A nép még kísérte szemeivel a
34   12|           tele marokkal a tolongó nép közé.~ ~A pénzdarabokon
35   12|   örömkiáltással fogadta a mozlim nép, mindenütt, amerre járt,
36   12|         szórók és tarka fegyveres nép.~ ~Amint Szolimán Mahmud
37   12|    éghajlata alatt.~ ~A meglepett nép kitörő üdvkiáltással fogadá
38   12|  örömkiáltás annál jobban nőtt. A nép, mely az elszórt pénzt fölszedé,
39   12|         bocsátva keresztül, míg a nép a kapun kívül maradt, új
40   12|        adott tudtul a népnek, s a nép harsogó kiáltásban adta
41   12|   Ibrahimot fiává nevezte ki.~ ~A nép őrjöngő örömkiáltása megreszketteté
42   12|   egyszerre arcra borult az egész nép: oly látvány következék,
43   12|            Körül ordított, sírt a nép, s a port csókolta fel a
44   12|       apró rézaspereket szórtak a nép közé; - befejezte az iszonyú
45   13|          te egykor bujdosó magyar nép? - Merre nem hordoztad hajdan
46   13|  fegyveredet? Melyik föld, melyik nép nem látott még téged?~ ~
47   13|     bástya nem védi a népet, ha a nép nem védi a bástyát.~ ~Alig
48   13|    folyamokat keresztülúszta.~ ~A nép, mely a bástyát építé, ijedve
49   13|          tartott éveken át. A hun nép nem szántott, nem kereskedett,
50   13|         húsz millió lélekből álló nép.~ ~E tartománya volt Kínának
51   13|       táncoló körül csoportozik a nép, ki rézalmákat hajigál a
52   13|        kövér patkányokat, a kínai nép legkedvesebb csemegéit;
53   13|           Másutt templomba siet a nép, hol bőujjú kaftánban hajtogatja
54   13|   sziszegve táncolni köröskörül a nép előtt; néhol a nép között
55   13|   köröskörül a nép előtt; néhol a nép között málhákkal rakott
56   13|         jól, mint ő nekik.~ ~Ez a nép szegült Tsong-Nu parancsai
57   13|     menekülhetett senki, az egész nép a főváros körül torlódott
58   13| pillanatában fölgyújtá palotáit a nép, s a hullámok és lángok
59   13|       érinték, s fülei a kiirtott nép halálordítását hallák.~ ~
60   13|        fővárosait elfoglalni.~ ~A nép reszketve hallá a parancsot,
61   13|     gyermekek, kiket a Quenn-Hinn nép közül elhozott, férfiakká
62   13|    nélküli földek; mert a szittya nép nem vet gabonát a földbe,
63   13|           közöttetek a Quenn-Hinn nép leányait, akik a csillagok
64   13|    halottan letette a földre.~ ~A nép fölkiáltott, minden kard