Rész

 1    1|         nagy histórikus, mondjon nekem erre esetet, ha tud.~ ~A
 2    1|          hát akkor jaj neked is, nekem is: s azzal egyet rántott
 3    2|          ember? Mi szükségem van nekem nagy emberre? Legyen magas
 4    2|         hát a püspök úrnál! Mert nekem van egy pihenőnapom, vasárnap;
 5    2|         mert ahhoz már most csak nekem van jogom.~ ~A szomszédok
 6    2|       falatot sem hagy kigyelmed nekem a saját fiamból - dörmögé
 7    2|       benneteket. Ez lövés volt; nekem már ott kellene lennem.~ ~
 8    2|         annál az asztalnál, ahol nekem tálalnak.~ ~- Talán csak
 9    3|     gazdálkodtam, - szólt Imre - nekem kilencven farkast, nyolcz
10    3|         egy kék rókát, abból meg nekem lesz nyakravaló.~ ~- Hanem
11    3|          azonban önök feleljenek nekem egyet. Mi az ördögöt vétettek
12    4|    vennem, hogy a figyelmeztetés nekem szól, s nem tudtam, hogy
13    4|           Ígéri? - kiálta, s úgy nekem esett, hogy attól féltem,
14    4|         haragos forgattát! Hanem nekem többet át ne kastankodjál,
15    4|       mint egy ürgelyuk.~ ~- Jaj nekem, úgy én oda vagyok! Nem
16    4|      hogy fáj a könyöke.~ ~- Jaj nekem, pedig fáj a könyököm: de
17    4|   csákánnyal, midőn éppen, amint nekem célzott - köd előttem, köd
18    4|    Meghaltam és elkárhoztam! Jaj nekem én bűnös fejemnek. Mindig
19    4|            Nagy módom volt pedig nekem mindezeket hallani, éspedig
20    4|       mit félni, hanem az ötlött nekem meg eszembe, hogy hátha
21    4|          nekijuhászkodva, - mert nekem ellenem esküdött ma minden
22    4|          annak a rendi és módja: nekem kellene először szólanod.~ ~-
23    4|     megtesznek is, csak Esztikét nekem adják.~ ~- No, patvar vigye,
24    4|          még kisírja a lelkét.~ ~Nekem sem kellett ezt kétszer
25    4|        nádméztartóért, - mondám (nekem is tüske volt a talpam alatt).~ ~-
26    5|           Köszönöm, varga gazda, nekem már sok volt a bor.~ ~-
27    5|             Ugyan mi bajom lehet nekem? - kérdezősködék az ott
28    7|  ellenségemnek nevezi magát; ami nekem mindegy.~ ~Ezelőtt két évvel
29    7|         tetszék ilyenkor, mintha nekem előbb jőne fel a nap, s
30    7|          kiégett?... Mit adhatsz nekem, mindenható sors, a kínokért,
31    7|   lehessek.~ ~Ezt mondta a lyány nekem.~ ~Van-e hát, van-e élet
32    8|         adhat még egy más világ, nekem - ki tudja mit?~ ~A hölgy
33    8|      ideges karjára s szólt:~ ~- Nekem ott fenn van egy védelmezőm:
34    8|      ezen szellem hangja susogja nekem, hogy még nincs ideje a
35    8|       csillagok mind azt mondják nekem, hogy még napok vannak hátra,
36    9| halálangyala, ki átadott tégedet nekem, téged és a te fiaidat és
37    9|    jobbra, balra.~ ~- Ez a hindu nekem nagyon tudálékosnak látszik, -
38    9|     parancsokat kezdé kiosztani. Nekem előre kell mennem, az elrontott
39    9| érintkezett? Mondjon el mindent, nekem tudnom kell, mert orvosa
40    9|          kezdém venni, miszerint nekem azon megtiszteltetésben
41   10|     egyiket, az erzsébetvárosit, nekem szánta. Ott föl is léptem.
42   10|      ellenjelöltet emlegetnek.~ ~Nekem éppen az asztalomon volt
43   10|        tett koldussá. Maradt még nekem azért elég. Ne gondoljon
44   10|         is, odádum.~ ~- Nem kell nekem semmi. Itt a pamuk ára.~ ~-
45   10|       nem ilyen »kík cérna« kell nekem.~ ~- Nem ilyen? A lelked
46   10|        be, a kiminyon ki? Mutasd nekem zábrázatudat, hadd lássam,
47   10|       meg, ha megháluk, ki fogja nekem mondani: uram átyum?~ ~Olivia
48   10|         szeretem, s az többet ér nekem a világ minden kincseinél.~ ~-
49   10|     vicispányod fia.~ ~- Kell is nekem, - monda kacér hetykeséggel
50   10|       jön ide.~ ~- Ön mondja ezt nekem? Kegyed üt ily hideg tőröket
51   10|        valami szerencse volna én nekem.~ ~- Mit? Tán bizony különb
52   10|       még érdekesebbé fog tenni. Nekem félmillióm van. Amiért mást
53   11|    Eufrátba! Fejedelem-e ő, hogy nekem ajándékot mer küldeni? s
54   11|      közül, kik kezeiket ajánlák nekem, egy sem jelent meg, midőn
55   11|   Sándornak Dáriust adta a sors, nekem Sapor királyt!~ ~A tömegek
56   11|        kérdé tőle:~ ~- Mivel van nekem kevesebb jogom melletted
57   11|        hangjával rákiáltott:~ ~- Nekem tarts, szörnyeteg.~ ~E hangról
58   11|     mikor tudod, hogy büntetésed nekem fájna jobban, mint neked.~ ~ ~ ~
59   11|        ülök, nem Róma ajándékozá nekem és férjemnek: kardom vívta
60   11|        lételét megtagadva búvik, nekem meg illik a páncél és sisak,
61   12|  hatalmas szultán, mindent adtál nekem, ami e földön boldoggá tehet,
62   12|          legyen. Azért ígérd meg nekem, azt, és esküdjél meg reá,
63   12|          a villámok teremnek. Te nekem kérni hagytál országaidból,
64   12|          a te parancsodra! És te nekem megesküvél, hogy nem fogod