Rész

 1    1|             csak ő hozzá tért volna vissza.~ ~Valahány diák meglátta
 2    1|            akart veszteni, nem ment vissza a templomba, hogy társnéit
 3    2|        Daczosné asszonyom azt vágta vissza, hogy hagyjon neki békét,
 4    2|          hogy szaván fogták, de már vissza nem húzhatta.~ ~- Nem bánom.
 5    2|            mellett? hogyan szerezte vissza Kápolnánál az ágyúit, miket
 6    2|     megöleljelek. Aztán mennem kell vissza ágyúimhoz; ott a helyem.~ ~-
 7    2|        Azért sem látszik - tromfolt vissza Kondor uram. - Mert én ugyan
 8    2|        Meglehet, hogy ezek vonulnak vissza. Hanem annyi bizonyos, hogy
 9    2|         ember. Már most csak térjen vissza, és maradjon a háznál, hogy
10    2|          lehet; forduljon kigyelmed vissza.~ ~- Csak Sárika ne volna
11    2|           észre, nesztelenül térjen vissza, és tudósítsa a látottak
12    2|         század szakaszonként vonult vissza.~ ~Hanem mögöttük egy egész
13    2|          fel a tüzeléssel, bajtárs! vissza kell vonulnunk. A jobbszárnyat
14    2|         Majd mindjárt - felelt neki vissza Lajos, s azzal kivonva nyeregkápájából
15    2|          már elmenekülnie.~ ~Többet vissza se nézett feléjük, míg a
16    2|             amit akarok - pattogott vissza nagy nyersen a főtiszt. -
17    2|        francia tehette. Végre midőn vissza kellett vonulni, mert a
18    2|       visszajön helyedbe; ha nem jő vissza, akkor nem is találsz rá
19    4|              még Mátyás királyra is vissza tudott emlékezni!~ ~Meg
20    4|      elválva tőle, siettem a kertbe vissza.~ ~Gergely bátyámnak már
21    4|            a cukortartó nélkül jött vissza.~ ~Minden szem reá nézett.~ ~
22    6|          kedves, győzelemmel térjen vissza, de ha elveszett a nemzet
23    6|              nem nézett egyszer sem vissza, elvadultan a puszta erdőkbe
24    6|            odavannak, nem is jönnek vissza.~ ~- ~ ~Nagy sírása hallatszott
25    6|             ne várna, valakire, aki vissza nem jő. Akármeddig éljünk,
26    7|           féltett ereklyeként, mert vissza nem jönnek sem ez életben,
27    7|      fejemre mértél? Egy percet adj vissza, egy pillanatot azon időkből,
28    7|    állítottad hideg angyalodat. Adj vissza egy érzést azon szenvedélyből,
29    7|             őrültté bírt tenni, adj vissza egy csókot azon reszkető
30    7|            S csókolja a lyányt,~ És vissza a lyányka a térdepelőt...~
31    7|              iszonyú arc tekint rám vissza onnét ijesztő rémtekintettel,
32    8| mangava-erdőkön belől, mikből senki vissza nem lép? Kik laknak ez átkos
33    8|       idehoztak, egy nem tért volna vissza, de lehet, hogy egy sem;
34    8|          világított a sötétben.~ ~- Vissza! csitt! - szólt suttogva
35    8|           mint láncos ebet rántotta vissza mindannyiszor, midőn az
36    8|            parthoz Williám, s azóta vissza nem tért. - Most mintegy
37    8|      kitette, tudva, hogy onnét még vissza nem jött senki, s midőn
38    8|          bizonyos, hogy azóta senki vissza a pokolszigetről nem került.
39    9|          volt hagyatva az égiektől, vissza kellett fordulni a földalattiakhoz...~ ~
40    9|             diadalmas arccal jöttek vissza. A colonel azt mondta: hogy
41    9|           perc múlva hüledezve tért vissza: "Nem mondtam? - szólt, -
42    9|        voltak, azokból egy sem jött vissza, csak az utóőrök tudtak
43    9|         tiszta angol nyelven felelt vissza, meg egy kicsinyt káromkodott
44    9|             közől senki sem is tért vissza. Ezek a tisztelt ördögök,
45    9|     pillanatban ijedten tántorodtak vissza tőlem, s arccal a földre
46   10|       meghal.~ ~- Dá te bulund! Add vissza pinzomet, Birbucét, ha megháluk.
47   11|        jobbomat, arcom nem taszít-e vissza?~ ~Odenath gyönyörteljes
48   11|         vánszorogtak, nem is tértek vissza többet, mielőtt szomjukat
49   11|           diadalaik által szereztek vissza az ellenségtől, ki Róma
50   11|           ormányára, kacagva kiálta vissza futtában az egész beszéd
51   11|             magát elefántja hátára, vissza, s félve kérdezé a vadászoktól,
52   11|             a harci harmónia felelt vissza.~ ~S midőn a bor lelke a
53   11|        kínál bennünket, mi kínáljuk vissza karddal. Nem első ellenség
54   11|     elszabadult kerék búgva gördült vissza, s a fölpattanó ércgerenda
55   11|       többet többet, már a vexillum vissza volt víva, s a csapatok
56   11|            egész sáncaikig üldözték vissza ostromlóikat.~ ~Aurelián
57   11|        vigyem el őket innen?~ ~- Ha vissza nem találsz térni, ha minket
58   11|           sápadva fordult társaihoz vissza, s csüggedten ment le a
59   12|        része felől győztesen tértek vissza az oszmán hadseregek.~ ~
60   12|          hangokat sokszorosan adták vissza a távol hegyormok és a közel
61   12|          hinték le rá.~ ~Így jutott vissza a szerájba, melynek ajtai
62   12|     viszonza az ulema -, ezért tért vissza a perzsa hadból parancsod