Rész

 1    1|              A jó nagyenyediek már ekkor annyira meg voltak fogyatkozva
 2    1|         végcsapással leüté.~ ~Csak ekkor tekinte szét társai után.
 3    1|           labanc meg volt halva.~ ~Ekkor Gerzson úr segélyével fellocsolván
 4    2|        szeretnék veled menni. (Már ekkor látható volt a magyar tábor.)~ ~-
 5    2|           a kettőt érte a szele.~ ~Ekkor újabb haderő kezdett kibontakozni
 6    2|       látta.~ ~A város főutcái már ekkor meg voltak torlasztva minden
 7    4|        criminalis inquisitiónak.~ ~Ekkor következett a kimúlt érdemeinek
 8    4|        könnyel, noha nem akarta.~ ~Ekkor láttam, hogy milyen szépek
 9    4|             Ejnye beh sajnálom - s ekkor aztán a nagy sajnálkozásban
10    4|      láttam háromélű nyelvet, csak ekkor.~ ~- Ez világosan mutatja
11    4|          ennyit akartam. Átöleltem ekkor az én galambom Esztikémet
12    4|     megvolt a kúra alatt; életében ekkor volt először másnak békéthagyó;
13    4|        akartam szavamat tartani.~ ~Ekkor ment végbe a tisztújítás. -
14    4|        sincsen nálánál közelebb.~ ~Ekkor kezde előtte világosulni
15    4|             az a sóhajtás, melytől ekkor megszabadult a szíve! még
16    5|            Isten éltesse sokáig.~ ~Ekkor a varga merítette meg a
17    5|          vásznat.~ ~A fullajtárnak ekkor jutott eszébe a múlt éji
18    6|          sír tulsó oldalán állnak, ekkor egy közülök előlép; Judit
19    7|       érzőbb ifjúi kebelnek. - Még ekkor nincsen semmi joga azon
20    7|    gerendázat tűzlángban lobogtak. Ekkor egy bátor férfiú elszántan
21    7|         meghalt a hóhér kezében.~ ~Ekkor máglyára hurcolták őt, hogy
22    8|           és az ítélet káromkodás; ekkor kezdték Bark Williámot a
23    9|   kezeimmel öltönyébe kapaszkodva. Ekkor néhány szót szólt hozzám
24    9|        titkát az épület alakjából; ekkor Asaisel maga hozott neki
25    9|                  Én látom, - szólt ekkor közbe egy fiatal dragonyos
26    9|           homlokomra tevé kezét, s ekkor úgy érzém, mintha azon ujjai,
27    9|        tudtam őt magamban átkozni. Ekkor úgy tetszék, mintha alattunk,
28    9|           hivém, el vagyok veszve. Ekkor a leány odanyújtá nekik
29    9|          vittek úrnőjük után. Csak ekkor vettem szemügyre a némbert;
30    9|          nekik jövendőt a papnő.~ ~Ekkor megállt a forrás kráterénél,
31   10|      letépd halotti koszorúnak, de ekkor annak kebléből egy kígyó
32   11|   orrszarvát a kősziklához feni.~ ~Ekkor két ellenkező oldalról két
33   11|           hízelgés és szerencse.~ ~Ekkor előállt a negyedik követ.
34   11|            ostromló bosszújától.~ ~Ekkor Aurelián nyájas, bíztató
35   11|            sóhaj nélkül meghalt.~ ~Ekkor jött elő Aurelián a triariusokkal.~ ~
36   11|    legkisebbik fia, Vaballath, már ekkor harcos ifjú volt, ő járt
37   11|            Előre rómaiak! - kiálta ekkor a tribun, elkapva a vexillifer
38   11|      maradhatott ő?~ ~Hajh! az már ekkor megölt rómaiak holttestéből
39   12|       rejtett mélység nyílásáról s ekkor egy aranycsapot megfordítva,
40   12|        fogadá a szultán kegyét, ki ekkor balra fordulva, hol a sötét
41   12|       reszkettek és hallgatának.~ ~Ekkor jött a híre: hogy Gritti,
42   13|       birodalom földén dobogtak.~ ~Ekkor a császár, Kao-Ti összegyűjté
43   13|         egyedül állott a trónon.~ ~Ekkor kezde széttekinteni országa
44   13|       földjét fel szokta turkálni; ekkor ezt is megégetteté a császár
45   13|          végrehajtását.~ ~Tsong-Nu ekkor kiküldé katonáit, hogy a
46   13| összezúztak, betemettek mindent.~ ~Ekkor összeszedete Tsong-Nu minden
47   13|           jeges partján táboroztak ekkor, s nem értek rá őt zaklatni,
48   13|            amennyi a várost védte. Ekkor ő is az elemeket hívta segítségül;
49   13|        fúrt tűzaknákat.~ ~Tsong-Nu ekkor hajókra, tutajokra szállítá
50   13|          örvényei között. Tsong-Nu ekkor katonáit ereszté a városra,
51   13|     lépésnyire lehettek egymáshoz, ekkor a középső a hun lovagok
52   13|          sem repülték keresztül.~ ~Ekkor pendült a szittya íjász