Rész

 1    1|         keresve tévedjen Klárika elé; aki elé különben is hiába
 2    1|        tévedjen Klárika elé; aki elé különben is hiába tévedt
 3    1|     tulkot.~ ~Ez érdemes férfiak elé járula a két tagból álló
 4    1|     öltözött, ijesztő arcú vezér elé.~ ~- Ejnye! nem mégy el
 5    2|       piros szalagdarab virított elé. Azt a virslit a hentesné
 6    2|     prókátor kezébe került, bíró elé került, kétszáz forintjába
 7    2|   kezéből a szakajtót, s kedvese elé sietett, és nem szólt neki
 8    2|     szobájában, s jött az öregek elé.~ ~Volt aztán öröm és hálálkodás.
 9    2|         Maga a tábornok a hadsor elé lovagolt, egész kíséretével,
10    2|        az orosz tábornok az ágyú elé lovagolt, Lajos azt mondá: "
11    2|        hirtelen fogják a lövegek elé, s aztán utasítást adott
12    2|   henteslegény állított be anyja elé; a szegény jó asszony majd
13    3|      futó szán érkezik Imre háza elé, tizenkét kutyától röpítve,
14    4|         eredj, nézz ki uradatyád elé, jön-e már?~ ~S ismét egyedül
15    4|       akar élni!)~ ~- A vármegye elé adom a dolgot, violentialis
16    4|    kezembe, hogy azt az ő ablaka elé eltemessem, s neki a gyilkos
17    6|          nő arcán.~ ~Kezét szeme elé tartva, a távolba bámul,
18    6|        kapujába, éppen a bejárás elé, hogy aki be akar jönni,
19    6|    magukat a cserkesz főnök lova elé; a paripa tombolt és ágaskodott.~ ~
20    6|         visszatérve, haditörvény elé állíták, amiért a parancsot
21    7|           vakító napok ragyogtak elé idegen, nem melegítő világgal,
22    9|       lélek kivezette őt a sátor elé s fölmutatott az égre.~ ~"
23    9|        arccal járulva az áldozók elé s hevesen beszélve a jelenlévő
24    9|          bámult hallgatagon maga elé, mintha valami képet nézne,
25   10|          nem mer idegenek szemei elé kerülni.~ ~Annál ragyogóbb
26   10|   készüljön ama mennyei hitelező elé, kit sem cridával, sem hamis
27   10|       törte magát a vett parancs elé s őszinte kegyességgel fogadá
28   10|          ért a néhai kalmár háza elé, midőn Fügefi úr kilépett
29   11|     midőn egy napon Sapor király elé követség érkezett Palmírából,
30   11|      csússzék térdenállva trónom elé. Ha késlekedni mer, gyors
31   11|         előbbre? - Maeon Zenóbia elé lovagolva, égető szemeit
32   11|       csatahangot küldve üldözői elé, s azzal nekidűl féloldalával
33   11|    bizalmas szivességgel nyujtva elé kezét, - jer, ülj jobbomra;
34   11|   sikoltva terjeszté kezét Maeon elé:~ ~- Maeon, védd magad!
35   11|       része felől Zenóbia trónja elé.~ ~Nyájasan, de méltóságteljesen
36   11| öltözetén.~ ~Merészen a királyné elé lépett, fölemelé fejét,
37   11|    kitűzött jutalomért a császár elé lépett.~ ~- Ó, még nem nyerted
38   11|        személyesen jött Aurelián elé.~ ~Az immaei rónán találkozott
39   11|       visszanyargaltak dandáraik elé s az erre támadt zaj és
40   11|    legelöl a királyné maga, arca elé tartott pajzzsal, a légió
41   11|    visszavívandók. Pajzsát szeme elé tartá a katona, hogy ne
42   11|    palmírai ifjú, pajzsát szemei elé tartá, kezében fegyver helyett
43   11|      fordulva a süvöltő tűzzápor elé, mely ijesztő ropogással
44   12|      trónja párnájára ülve, maga elé szólítá Szolimán országa
45   12|           s midőn a szultán maga elé szólítá Ibrahimot, mindenünnen
46   12|         nyújtá a koránt Szolimán elé.~ ~A szultán fölkelt, jobb
47   12|        annak, ki a szultán szeme elé került, sohasem volt bizonyos,
48   13|     romlás alatt a császár lábai elé rogyott s szépsége bűbájával
49   13|          s egy közülök a császár elé lépett, magát milliókért
50   13|           s kinyargalt hadserege elé, melyhez ily beszédet tartott:~ ~-
51   13|      kiálta fel Tsong-Nu, s maga elé hozatva kedvesét, a gyönyörteljes