Rész

 1    1|               gondolni is irtózat.~ ~És soha női alakra azoknak szemeiket
 2    1|                kedvele Gerzson úr, mert soha semmi ivásnál, verekedésnél
 3    1|            Áronnak, ez megesküvék, hogy soha életében szebb versnek még
 4    1|                kollégium küszöbéről, és soha annak ez életben tagja többé
 5    2|              gyufa, s aki eszik belőle, soha semmi kirurgus meg nem menti
 6    2|           Mindezen vádakkal nem illette soha senki a jó debreceni kolbászt,
 7    2|              ahogy magyar nem fog tudni soha. Ó, uram, tudjuk mi azt
 8    2|                 nem is találsz rá többé soha. Itt, e ruhában, jó helyen
 9    4|                   Ejnye, ejnye, csak én soha macskával ne jöttem volna
10    4|                 tiszta állat volt, hogy soha olyan piszkos állatot, mint
11    4|          leírtam sipkától bagariáig egy soha nem látott személyt, akinek
12    4|                 egyszer bocsáss meg, és soha többet nem vétkezem ellened,
13    4|                    Ez volt oka, hogy őt soha uramatyámnak nem nevezhettem.
14    4|          csakugyan nem is érte ajkaimat soha oly édesség, mint mikor
15    6|                példányképe. Egyike azon soha el nem virágzó alakoknak,
16    6|          lakháza silányságát.~ ~- És te soha sem leszesz boldog, - folytatá
17    6|                bár ne jöttünk volna ide soha.~ ~Ha meg tudnák érteni
18    7|               sokszor mosom kezemet, és soha le nem megy róla. Ott lesz
19    7|                 szem még nem látott meg soha.~ ~Várt, várt, a nemtő nem
20    7|        fenéktelen tó, mely mindig sima, soha hulláma nincs. Ha olykor
21    7|              fájdalmából ki nem gyógyul soha.~ ~
22    9|             ellenség szemébe nem néztem soha. Ezek a szilaj fekete alakok
23    9|               Áh, áh!~ ~- Egyedül volt, soha csodásabb alak szemébe nem
24    9|                 ha nem mentem volna oda soha.~ ~- Nagyon heves a fiatalember, -
25    9|              divatozó puritán szokásból soha sem indultam hadba, anélkül,
26    9|              nincs csillag, nem is volt soha.~ ~Társaink nevettek, bolondoztak
27    9|           képezének, minőről építésznek soha eszméje nem volt. Egyik
28    9|              képzeletem alakjai, akiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői
29   10|                valami új, válogatott és soha nem hallott sors csapása
30   10|                 halzsíros bagaria, mely soha sem volt újabb, kaput helyett
31   10|                jelentve, s bárha kezein soha egy fillér sem fordult meg,
32   10|                 Már most mars a háztul. Soha ne mondd, hogy az én leányom
33   10|        Meghalnak a boltosok is, mert ha soha se halnának, csak mindig
34   10| nyugalmaztatásért folyamodtak.~ ~Gerguc soha életében sem élt orvossággal.
35   10|              vagy úgy megcibállak, hogy soha se láttál olyat! - kiálta
36   11|               mint fegyverforgatást, te soha meg nem számlált nomádfaj,
37   11|               hódító arcát nem ismerted soha, ti délceg ifjak, kik három
38   11|       elvesztened, és nem fog sikerülni soha. Hiába küldesz a viharos
39   11|               maradnék el oldala mellől soha. Ez mind megeshetik rajta.
40   11|                 hősök nem jártak gyalog soha.~ ~Az ezredek közötti hézagokat
41   11|                  De ne essetek kétségbe soha. Nyissátok meg a kapukat
42   12|               mondjon is egykor felőle, soha megöletni nem fogod.~ ~-
43   12|            következzék az idők folytán, soha meg nem fogja öletni és