Rész

1001   11|            természet országa ez, ki még nem tanult jó gazda lenni, a
1002   11|               páncélkemény bőre, mintha nem ily karcsú termetre volna
1003   11|            valahogy koponyájába, melyek nem arra levén alkotva, hogy
1004   11|             alkotva, hogy lásson velök, nem veszi észre az előtte álló
1005   11|                  melyet felszakított, s nem ért rá lenyelni. Szemei
1006   11|                 pillái közé, s orrszava nem mozog többé, hanem megkeményülve
1007   11|                 hátragörbült. Szemeivel nem lát, de orrával annál jobban
1008   11|           lármát, melyet még emberi fül nem volna képes felfogni, s
1009   11|                 azzal elkezde alakjától nem remélhető fürgeséggel ugrálni,
1010   11|                csatamén, de Odenath meg nem tántorult nyergében, sem
1011   11|                nyergében, sem karja meg nem hajlott; a dárda hegyével
1012   11|                az első találkozásnál el nem ejthetém; s ha e tiszteletlenségedért
1013   11|                tiszteletlenségedért meg nem tudnék bocsátani mint király,
1014   11|                 ha félsz hallani.~ ~- Ó nem tova, ott szeretnék lenni,
1015   11|              ahol ez a lárma van, akkor nem félnék tőle.~ ~- Ne hallgass
1016   11|              vadászok ujjongatásai.~ ~- Nem hallasz valami sikoltást
1017   11|             kivenni?~ ~- Én hallom jól. Nem apám kiált-e?~ ~- Hova gondolsz?
1018   11|                is vele van. Anyám, mért nem vagyok én oly bátor, mint
1019   11|                valami veszély, melyet ő nem lát meg, én észrevenném,
1020   11|                 mocsárban elveszhet, én nem maradnék el oldala mellől
1021   11|               tőle.~ ~- Ha látni fogom, nem félek. Aztán te mellettem
1022   11|                mellettem maradsz, ugye, nem távozol tőlem? Mitől félhetnék,
1023   11|               szivet és kart!~ ~Az ifjú nem bírt nyugodni, míg Zenóbia
1024   11|         nyugodni, míg Zenóbia parancsot nem adott a hátramaradt kiséretnek,
1025   11|           mozdulataival kifejezni, hogy nem fél, s midőn az első tanyához
1026   11|             magát a berekbe, s most azt nem bírják onnan kihajtani.~ ~-
1027   11|                 Herodet megpillantá, ki nem látva semmi tárgyát a veszélynek,
1028   11|               szemébe a halálnak, többé nem fogsz félni. Itt jó helyen
1029   11|                 reá. Akár találod, akár nem, mindegy. Tied lesz a dicsőség,
1030   11|             nyílását. A tigrist azonban nem lehete többé berkéből kiverni.
1031   11|                esteledni kezdett, s még nem bírtak vele boldogulni,
1032   11|            oldalra ment, de a berket el nem hagyta.~ ~Végre nem maradt
1033   11|           berket el nem hagyta.~ ~Végre nem maradt más eszköz kiűzésére,
1034   11|           hallék s a földre hullott vad nem ugrott fel többet, ott maradt
1035   11|                 munkájától, csak a kedv nem még. A férfiak egyedül maradtak
1036   11|          harcias kört alakítva, melyben nem a láb járta a táncot, hanem
1037   11|              tesz engem, és ha e korona nem, azzá teend e kard.~ ~-
1038   11|                megöli az óriást. Rajtam nem fog sem fegyver, sem átok.
1039   11|          született, engem férfi keze el nem ejthet.~ ~- Asszonyé fog
1040   11|               elállva útját. - Ez harc, nem choraea!~ ~- Én Zenóbia
1041   11|              legbátrabb férfiakat, hogy nem tudták magukat védeni halálcsapásai
1042   11|                meg ezt.~ ~S hogy szavai nem kegyelemkérés voltak, azzal
1043   11|             napig vándorolt az utazó, s nem talált egyebet egyes kutaknál,
1044   11|           nyargalva futottak, a lovakat nem lehete visszatartani többé,
1045   11|              Palmírában lakott, s ha ez nem volt elég, fegyvert fogott
1046   11|             szerette látni a pompát, de nem magán.~ ~És minden, amit
1047   11|                de a szomszéd fejedelmek nem küldék többé követeiket,
1048   11|               hódolatokat, tekintetében nem látszott azon mosolygás,
1049   11|              nyugodt. Kit a hódolat föl nem emelt, a bántalom le nem
1050   11|                nem emelt, a bántalom le nem süllyeszte.~ ~- Beszélj, -
1051   11|          sérthetlen vagy, mást sértened nem merészség, asszonyt sértened
1052   11|            merészség, asszonyt sértened nem dicsőség.~ ~A követ összevonta
1053   11|           engedé királynak lenni, téged nem ismerünk. A tanács határozata
1054   11|               sem fiadat, egy gyermeket nem illet, tartozol férjeddel
1055   11|           Rómának ezt: sem Róma, sem én nem vagyunk urai e földnek;
1056   11|              föl. E trónt, melyen ülök, nem Róma ajándékozá nekem és
1057   11|              saját hazánk földjén, most nem ismer engem; most szégyenel
1058   11|         libertinokat, kéjhölgyek fiait! nem elég... paripáikat ültették
1059   11|              csatát csatára vesztettek; nem futottak sehol, de fogytak
1060   11|                       Galienus császárt nem sokára utólérte a római
1061   11|                  12.~ ~Claudius császár nem tartá fenn a birodalom hatalmát
1062   11|                 csatakiáltása.~ ~Mindez nem volt képes Aureliánt megdöbbenteni.~ ~
1063   11|               mely közt Apollonius élt, nem adhatta meg magát ingyen.
1064   11|               ingyen. Aurelián faltörői nem üthettek rést a város kemény
1065   11|                 az elárult népnek, s ha nem védheté magát vele, önszívének
1066   11|                 voltatok, - úgy monda - nem gyávaságtok, hanem árulás
1067   11|                győzelmet kezembe; és én nem azért jöttem, hogy büntessem
1068   11|              zöld borostyán-gallyacska, nem igen gazdag jutalom ott,
1069   11|          császár elé lépett.~ ~- Ó, még nem nyerted azt el, - mondta
1070   11|         győzelmet kétségessé teszi.~ ~- Nem látok senkit, - mond a legionárius.~ ~-
1071   11|              elköltöztek a hegyek közé, nem hagyva hátra egyebet a puszta
1072   11|                 páncél, semmi pajzs meg nem védhet, oldalukon rövid,
1073   11|           sebekkel díszes arccal, miken nem látszék többé sem a győzelem
1074   11|             félelem. Vasemberek, kiknek nem öltözetük van ércből, hanem
1075   11|       parancskezekre kötött szalagok, s nem hallik benne semmi hang,
1076   11|                a harcba. A keleti hősök nem jártak gyalog soha.~ ~Az
1077   11|                kínáljuk vissza karddal. Nem első ellenség ez, aki ellenünk
1078   11|            tulsó szárny numid lovassága nem várta be a rohamot, mielőtt
1079   11|                 de a királyné karja meg nem hajolt tőle, s az ő csapása
1080   11|             eldőlt, s összetapostatott. Nem futott és nem adta meg magát
1081   11|         összetapostatott. Nem futott és nem adta meg magát egy is; ahol
1082   11|              tanács jó volt: a kard éle nem fogta a pikkelypáncélt,
1083   11|              arca, homloka vérzett, meg nem mozdult helyéből; végre
1084   11|                  nyerített, kapálózott, nem akarva távozni a csatatérről.~ ~-
1085   11|                csatára a halálig!~ Róma nem lesz úr e földön,~ Rabfaj
1086   11|               lesz úr e földön,~ Rabfaj nem fog lakni benned,~ Vagy
1087   11|               nő ellen viselek. Azonban nem ismeri Zenóbia jellemét
1088   11|                 vakmerő támadó elől, ki nem emberi fegyverrel látszott
1089   11|       emberfölötti erő küzd ellenök; de nem fordítanak hátat, arcot
1090   11|              hallatszik a tibicenek meg nem szakadó harci zenéje, s
1091   11|           felharsogó ének szavai: »Róma nem lesz úr e földön!« Az éjszakai
1092   11|             Amott egy nyugodt, félelmet nem ismerő férfi, mindenütt
1093   11|              átlátta, hogy ostrommal be nem veheti a várost, és mégis
1094   11|         Vaballathtal s széttekintve, ha nem hallja-e meg szavait valaki?
1095   11|          Isteneink is elhagytak, a szél nem oly dühös, a nap nem oly
1096   11|               szél nem oly dühös, a nap nem oly forró, a föld nem oly
1097   11|               nap nem oly forró, a föld nem oly kopár, mint egyébkor.
1098   11|               őket innen?~ ~- Ha vissza nem találsz térni, ha minket
1099   11|            találsz térni, ha minket meg nem szabadítasz, gondolod-e,
1100   11|                  minők emberarcot tűrni nem szoktak, azoknak szarvaik
1101   11|                alá s föl kínokban, s el nem tudták képzelni, minő ellenséggel
1102   11|                mert az oktalan ellenség nem törődött az összetömött
1103   11|               dandár erre zavarba jött, nem csata volt az többé, hanem
1104   11|               ha azokat elérheté, többé nem kellett futnia az ellenség
1105   11|              ismét visszarogyott, lábai nem bírták többé.~ ~- Kapaszkodjatok
1106   11|      eltávozottak után fordulva, mintha nem az fájna neki, hogy meghal,
1107   11|                fütyültek a futók körül. Nem volt menekülés többé.~ ~-
1108   11|             kérdé a büszke győztes.~ ~- Nem hajthatám meg fejem egy
1109   11|               sokszor elvivéd.~ ~- Most nem kérem ingyen, hanem cserébe
1110   11|                ássátok el a gyűlöletet. Nem utolsó napja ez még a világnak.
1111   11|           ellenséget, én esküszöm, hogy nem fog az megvénülni itten;
1112   11|                ha összeomlanak e falak, nem egyedül minket temetnek
1113   11|              megbukott nagy szellemnek. Nem az elmúlt nagyság, nem a
1114   11|                  Nem az elmúlt nagyság, nem a meggyalázás keserve, nem
1115   11|              nem a meggyalázás keserve, nem a bosszú, nem a félelem.~ ~
1116   11|      meggyalázás keserve, nem a bosszú, nem a félelem.~ ~Egyetlen gondolatja
1117   11|            miért, hogy fiát Vaballathot nem láncolták mellé? Hol maradhatott
1118   12|              önmaguk látásától ittasak, nem szűntek meg Szolimán nevét
1119   12|               még hátra, ki jutalmát el nem vevé: Ibrahim.~ ~Őt hagyta
1120   12|               le az, ami már magasabbra nem mehet.~ ~A szultán szeretetteljes
1121   12|               Hellesponton hajókázni, s nem egy szerelmes szót váltott
1122   12|               azt elfogadta.~ ~Szolimán nem látott örömkönnyeitől, Ibrahimot
1123   12|           egykor felőle, soha megöletni nem fogod.~ ~- Mi jut eszedbe
1124   12|                  s a boldog kegyenceket nem láttam azontúl körüled.
1125   12|                hagytál országaidból, én nem kérek tőled egyebet, mint
1126   12|               az idők folytán, soha meg nem fogja öletni és megöletni
1127   12|               fogja öletni és megöletni nem engedi; azután Ibrahimhoz
1128   12|                visszatetsző moccanásért nem fog-e megöletni. -~ ~Nagy,
1129   12|              látvány következék, melyet nem volt szabad látni a pórnép
1130   12|                el mindent, s tőle rossz nem jöhet. Most hozatott hírül,
1131   12|           szemembe mered mondani. -~ ~- Nem uram, te a rossz hír mondójára
1132   12|                ítéltél halált, az enyim nem az. Grittinek jó volt meghalni,
1133   12|                 áruló volt ellened.~ ~- Nem hiszem.~ ~- Magának akarta
1134   12|              tettél ily hatalmassá.~ ~- Nem értelek, - nevezd meg. Allahra!
1135   12|                csinálni. -~ ~- Nevét ki nem mondom, kegyelmes úr, mert
1136   12|               úgymonda -, hogy éltemben nem fogom, és nem engedem őt
1137   12|             hogy éltemben nem fogom, és nem engedem őt megöletni.~ ~-
1138   12|                esküvél, hogy amíg élsz, nem öleted meg őt; de e szent
1139   12|                mondat: "aki aluszik, az nem él". Tehát ölesd meg őt
1140   12|                meg őt mikor alszol. Így nem életedben öleted meg őt,
1141   12|               azt mondja: "aki aluszik, nem él".~ ~- Te mondád, - szólt
1142   12|               beüté fejét a szőnyegen. "Nem alszom!" hangzék elébe.~ ~
1143   12|       felöltözködve.~ ~- Te aludtál el, nem én.~ ~Szolimán egész éjjel
1144   12|                 Szolimán egész éjjel le nem hunyta szemeit.~ ~Másnap
1145   12|            helyről, menjenek, hol rájuk nem lehet találni, de az uléma
1146   12|             hiába. Szolimán egész éjjel nem tudott elaludni.~ ~A harmadik
1147   12|            szavait, de már az utolsókat nem, akkora elnyomta az álom.~ ~
1148   12|               te nekem megesküvél, hogy nem fogod őt megöletni.~ ~-
1149   12|                gyilkoltasd meg őt."~ ~- Nem hal meg, - monda a szultán -
1150   12|                meg, - monda a szultán - nem hittem, amit mondtak ellene; -
1151   12|              bűnös, de megesküvém, hogy nem öletem meg. Hagyjátok el
1152   13|             Tsong-nu~ ~ ~ ~ ~Hol, merre nem jártál te egykor bujdosó
1153   13|             bujdosó magyar nép? - Merre nem hordoztad hajdan fegyveredet?
1154   13|                 Melyik föld, melyik nép nem látott még téged?~ ~Hol
1155   13|               tornyokkal.~ ~De a bástya nem védi a népet, ha a nép nem
1156   13|              nem védi a népet, ha a nép nem védi a bástyát.~ ~Alig volt
1157   13|            összegyűjté seregeit; - hegy nem volt elég magas, melyről
1158   13|          középre állt, ahova semmi nyíl nem juthatott, s odavárta elleneit.~ ~
1159   13|               megszámlálhatlan hadsereg nem tudott hová mozdulni, az
1160   13|            tartott éveken át. A hun nép nem szántott, nem kereskedett,
1161   13|                 A hun nép nem szántott, nem kereskedett, nem szőtt,
1162   13|              szántott, nem kereskedett, nem szőtt, mégis gazdag volt
1163   13|           vigyétek onnan a vasbányákba: nem arannyal, vassal fogjuk
1164   13|             Fegyver lett elég, de ember nem volt, aki azt viselje.~ ~
1165   13|             volt ritkaság. Aki volt is, nem hivatása vitte oda, hanem
1166   13|             mindkettőre igen hiú; végre nem maradt egyéb műszer az országban,
1167   13|             tengerekbe.~ ~Az embereknek nem maradt egyéb hátra, mint
1168   13|            megbüntetni, s egy hét alatt nem volt a Quenn-Hinn tartománynak
1169   13|              felül volt, azt megölette; nem maradt ott egyéb, mint a
1170   13|                A katonának vitt férfiak nem részesültek többé a kényelemben,
1171   13|                 s jaj volt neki, ha elő nem teremté a szökevényt, -
1172   13|                 engedett időre azok meg nem kerültek, kimondá a másfél
1173   13|     legiszonyúbb próbája volt ez, s még nem akadt rá eset, hogy a szülötte
1174   13|              Quenn-Hinn tartományba. Ki nem menekülhetett senki, az
1175   13|             partján táboroztak ekkor, s nem értek rá őt zaklatni, egész
1176   13|                várost, melynek sorsából nem volt egyéb hátra, mint a
1177   13|                 egész Quenn-Hinn népből nem maradt meg egyéb, mint a
1178   13|                  Midőn sem tűz, sem víz nem talált mit rombolni többé
1179   13|            hajtottak a császár előtt és nem mertek szólni.~ ~Tsong-Nu
1180   13|            bivalyoktól vont szekereknek nem lehete végét látni.~ ~Amint
1181   13|        szolgádnak beszédét. Mert bizony nem lészen jó tenéked Scythiába
1182   13|               neve 'Urdombha'. Út pedig nem vezet odáig, hanem szakadékos
1183   13|              földek; mert a szittya nép nem vet gabonát a földbe, tejet
1184   13|             határaidra, eljönnek ők, és nem kívánják, hogy elébök menj.~ ~
1185   13|                 talált. A hunok városai nem voltak kőből, facölöpökre
1186   13|            mentek.~ ~A hatalmas császár nem kapott ott egyebet, mint
1187   13|                tűzszemű hölgyek helyett nem talált mást, mint az otthagyott
1188   13|                de amit bennök találtak, nem volt egyéb fegyvereknél,
1189   13|     ökörszarvakból készült kézív idegét nem bírta a kínai kar megfeszíteni,
1190   13|                 odább húzódtak előle, s nem engedte megpihenni népeit,
1191   13|          megpihenni népeit, míg őket el nem érik.~ ~Az üldözött hunok