Rész

 1    1|           s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben
 2    1|             egy egész hadsereg, ha arra került a sor.~ ~Amint a
 3    1|     különösen nagy gondot látszott arra fordítani, hogy mentül piszkosabb
 4    2|          pedig a birkózást illeti, arra éppen nem szükség őt biztatni,
 5    2|         dacosan; s visszavágtatott arra a helyre, ahol lelőtt lova
 6    2|        leterítette.~ ~Lajosnak még arra is ideje volt, hogy a sipkájával
 7    2|   meggyilkolna vele együtt.~ ~- Az arra nézve mindegy lehet, aki
 8    3|        nélkül aláírta. Sőt egyszer arra is rávette a czárt borozás
 9    3|            szegény embert, ez csak arra tör, a ki ellentáll neki;
10    3|            állt érte bosszút, s ez arra mutat, hogy csakugyan nem
11    4|         hátulsó szobára emlékszem, arra a kis sötét szobára, a nagy
12    4|      leánya még nagyon fiatal, nem arra való, hogy a háztartást
13    4|      anatómiából, hogy az embernek arra való a füle és az orra,
14    4|        hogy ez maig is nagyot hall arra a fülére.~ ~- Hozott Isten,
15    5|          egymásnak, akkor jutottak arra a tudomásra: hogy egyik
16    6|       temető dombjára gyűlt nőket, arra vette útját. Sáros és véres
17    6| körülállták az anyát, amint a fiút arra látták tartani.~ ~A temetőárok
18    6|            nem érzett magában erőt arra, hogy a városba bemenjen,
19    6|        ágaskodott.~ ~És a cserkesz arra gondolt, hogy neki is van
20    7|           tudod-e gyűlölni azt, ki arra legméltóbb, tenmagadat?~ ~
21    7|          mindent visszavesz, s nem arra, mely mindent adott. A tövis
22    8|   Botany-Baybe, mennyi idő kellett arra, hogy visszaérkezzék. Az
23    9|           hagyva, s ezredévek után arra várna, hogy valaki folytassa.
24    9|          mai napig látható, mindez arra mutat, hogy itt valaha magasabb,
25    9|     termetéhez. Mindez elég lehete arra, hogy egy fiatalember agyát
26    9|          volt elfelednie. Ilyenkor arra biztatá az ördög, hogy azon
27    9|   mondhatatlanul kényszerítő érzés arra késztetett mennem a kunyhó
28   10|            Örmény és családja", de arra az osztrák cenzúra kényszerített.
29   10|            szolgál egészsége? mert arra rögtön sírva fakadt, elmondá,
30   10|       Mincucka! varrd fel az orfit arra a gombra! - kiálta Gerguc. (
31   10|        valamit, ami érdemes legyen arra, hogy ő megnézze.~ ~De Birbuc
32   10|         ablakokkal, mennyi fa kell arra, hogy ez befűljön! Minek
33   11|     szorítva arany-sisakja alá, mi arra mutat, hogy a női piperével
34   11|       játszadozni, nem is gondolva arra, hogy az halállal játszott,
35   11|           hát neked mi érdemed van arra, hogy szerettessél?~ ~-
36   11|            koponyájába, melyek nem arra levén alkotva, hogy lásson
37   11|        mily női gyöngédség kellett arra, hogy e férfias munkához
38   11|         felé indult.~ ~- Hová mégy arra? - kiált rá a király.~ ~
39   11|           monda a követnek - hanem arra gondolj, hogy neked ki mint
40   11|        perc elég volt Vaballathnak arra, hogy a bástyafalra ugorva,
41   12|         leste, mi tisztelet várhat arra, aki már a legnagyobbat
42   12|     dicsőítés több volt, mint elég arra, hogy életével bűnhődjék