Rész

 1    2|            megint ki vannak sírva a szemei.~ ~- No, már megint minek
 2    2|        egyszerre csak összefutottak szemei előtt a betűk, amint tovább
 3    2|       szívét a láz, kezeit a görcs, szemei előtt elborul a világ, vagy
 4    2|            ifjú hős egyebet, mint a szemei előtt bomladozó ellenséget;
 5    3|   röhögtében, a muszka asszonyságok szemei kidüdörödtek, vagy aesthetikaiabban
 6    4|           reszketett bele, miközben szemei forogtak és ajkai tajtékot
 7    4|             szegényke semmit, hanem szemei megteltek könnyel, noha
 8    6|            ember már, nyolcvanéves, szemei világtalanok, két naptalan
 9    6|    kilencvennyolc esztendős és az ő szemei meghomályosodtak.«~ ~A nyomorék
10    6|             és szíve elfacsarodott, szemei megteltek könnyel.~ ~- Miért
11    6|            Az anya és a menyasszony szemei tán őt keresik az alaktalan
12    6|         tekintetéhez s nagy, fekete szemei oly bátran, oly hősiesen
13    6|            uralkodó termete, átható szemei, hideg, erőteljes arca mutatá,
14    7|             nem sírt, csak nyögött, szemei véresek voltak, ősz haját
15    7|        vihar ordítását. A csillagok szemei kápráztak.~ ~- Légy elátkozott! -
16    7|           vonásai még kuszáltabbak, szemei, mint a léleklátóé. Naponkint
17    8|            sötétben olykor a jaguár szemei villannak elő a bokrok közül,
18    8| keresztülvetve, szemöldtelen szürke szemei vannak s veres, rövidre
19    8|          megszakadásig felfuvódott, szemei kimeredtek, s tikkadó arca
20    8|             vagy az első nő, akinek szemei a pokolszigetet meglátták.~ ~
21    8|        szívevő! ennek világítanak a szemei, úgy, mint a tigrisé.~ ~
22    8|     hallgatva nézett rá, míg eltűnt szemei elől, azután sürgetve ragadta
23    8|          Mint szikráztak mindhármok szemei e csónak látására!~ ~Hanem
24    8|           Géza, kőbaltáját ragadva; szemei vadul forogtak.~ ~- Az istenért,
25    9|      izzadtság csurgott homlokáról, szemei elhomályosultak a küzdelemben,
26    9|      érzésekkel, elkezde vonaglani, szemei forogtak, haja felborzadt,
27    9|         hogy alig lehete ráismerni. Szemei beestek, arca elsápadt,
28    9|            ajkai megvékonyultak, és szemei körül valami idegenszerű
29    9|           lehelete arcomat égeté és szemei égeték bennem a lelket;
30    9|            éles yataghánt vont elő. Szemei vadul villogtak, ujjaival
31   10|     járatják, hogy nem mer idegenek szemei elé kerülni.~ ~Annál ragyogóbb
32   10|      tengeti, s ki búvik az emberek szemei elől: a boldog, az irigylett -
33   11|            Érzem, hogy sötét fekete szemei rajtam függnek, kérd meg,
34   11|              s nem ért rá lenyelni. Szemei be vannak dagadva véres
35   11|           borzadt, fülei felálltak, szemei forogtak, orrlyukain forró
36   11|        éjben is feketék voltak, égő szemei világítottak benne.~ ~-
37   11|            könnyű volt meggyulladni szemei lángjától, orcája hevétől.
38   11|          egy palmírai ifjú, pajzsát szemei elé tartá, kezében fegyver
39   12|           Szolimán tovább lovagolt, szemei még jobban ragyogtak, mint
40   12|       szerelme tette vakká, de a nő szemei mindig ébren vannak, midőn
41   12|            szökött fel fekhelyéről, szemei vérben és tűzben forogtak.~ ~-