Rész

 1    1|              birodalmi derékhadakkal, mik fényes, páncélos, tarajos
 2    1|               mindenféle beneficumai, mik egyfelől amíg szorgalomra
 3    3|         collega uram, mondja el csak, mik történtek az elmúlt időkben
 4    4|             borjú menten lelegelt, de mik által erősen befészkeltem
 5    4|            ártatlan, szótlan ajkakat, mik ezentúl mind, mind az enyimek
 6    6|       nyomorék. - De mi az én hangom? Mik az én karjaim? Szavam nem
 7    6|        legsúlyosabbika a csapásoknak, mik fejünkre mérvék. Azok helyett,
 8    7|               töröl ki emlékemből, de mik ott ragadnak szívemben,
 9    8|       paradicsom ajtaján kerubok vagy mik őrködének.~ ~Ily kéjutazásai
10    9|           falvakat, levágott erdőket, mik az afgánok itt jártáról
11    9|           szellem szájából, szavakat, mik lelkéhez tapadtak, mik elől
12    9|                mik lelkéhez tapadtak, mik elől lehetetlen volt füleit
13    9|       elindulék az utakat javíttatni, mik készakarva lehengergetett
14    9|             érzém, mintha azon ujjai, mik halántékomhoz értek, nedves
15    9|           kárhozatos démoni szavakat, mik oly borzalommal tölték el
16    9|      csodaszép kövér levelű növények, mik csak a melegforrások partjain
17   11|              keleti tartományok közt, mik Róma védurasága alatt álltak,
18   11|              hajítógépekkel terhelve, mik mázsás köveket, dárdákat
19   11|          ködképnek, magas palotáival, mik a távolban egymásba mosódva
20   11|             inakat hajtanak a földig, mik legyökerezve egy élő labirintot
21   11|         lehete látni a futó kígyókat, mik süvöltő fejeiket feltartva
22   11|         életlen fegyverekkeli viadal, mik kétszer súlyosabbak voltak
23   11|               homlokán is vaslemezek, mik kiálló dárdahegyekbe végződtek;
24   11|          légióira.~ ~A germán légiók, mik legelöl álltak, fogadták
25   11|     pálmaerdőket, a szapora nyájakat, mik a hozzájárulhatlan mezőkön
26   11|               a falakról leszórtak, s mik ártalom nélkül gurultak
27   11|         hozatá elő, a puszták hajóit, mik pihenés nélkül futnak meg
28   11|         nyilaikkal e bőszült vadakat, mik vad bömböléssel nyargaltak
29   12|            régi omladozott palotákon, mik a görög császárok idejéből
30   12|        árbocerdeje, a csonka szobrok, mik a házak körül fölmeredeztek,
31   12| diadalszekerek dörgése választá szét, mik négy fehér lótól vonatva,
32   12|         félrehárítá a cipruslombokat, mik a szőnyegekkel terített
33   12|            mondatai nagyszerűségében, mik fekete márványra aranybetűkkel
34   12|               ismerős boldog arcokat, mik jó kedved napvilágában ragyogtak;
35   12|               íme olvasd e leveleket, mik Gritti irományai közt találtattak,
36   13|          festett ujjaival, lábacskái, mik a selyem redők közül kilátszanak,
37   13|               énekli ördöngős danáit, mik kényszerítik a csörgőkígyót