Rész

 1    4|         nem adtam volna a kínai császár legszebb sipkájáért... nem
 2   11|    összegyűjt légióit az akkori császár, Valerian, átkelt az Eufráton,
 3   11|        felöltözteté az elfogott császár bíborpalástjába, s kikiáltatá
 4   11|      légiók által, míg az igazi császár, a szerencsétlen Valerián,
 5   11| szenátus, melynek soraiba egyik császár kéjenceit nevezte ki, másik
 6   11|         Zenóbia előtt, Claudius császár által küldve, kinek szónoka
 7   11|    kelet királynéja!~ ~Claudius császár azon hízelgő üzenettel tisztelé
 8   11|   keleten...~ ~ ~12.~ ~Claudius császár nem tartá fenn a birodalom
 9   11|  csoportok ijedelme, megnyitá a császár előtt kapuit.~ ~Tiana bezárta
10   11| jutalmat fogsz kapni, - mondá a császár az árulónak, s válogatott
11   11|   percben hódolattal borultak a császár lábaihoz, ugyanazon kardot,
12   11|         a kitűzött jutalomért a császár elé lépett.~ ~- Ó, még nem
13   11|         katona izmosabb volt, a császár ügyesebb, míg amaz óriási
14   11|    midőn egyszerre eleresztve a császár kezeit, fejét sebesen kiölté
15   11| Hadrenden kívül bajtársa volt a császár katonáinak, a hadsor előtt
16   11|     egymás előtt hadsoraikat. A császár legelől állítá négy részre
17   11|    ormokra a harci lobogók.~ ~A császár rögtön visszafordult, s
18   13|      földén dobogtak.~ ~Ekkor a császár, Kao-Ti összegyűjté seregeit; -
19   13| szomszéd hegyeket, körülfogva a császár táborát.~ ~A megszámlálhatlan
20   13|    Történt azonban, hogy Kao-Ti császár meghalálozván, legidősebb
21   13| harácsot átvenni, mit a meghalt császár mandarinjai eleve nagy gondosan
22   13|    elsápadva hullottak térdre a császár előtt, könyörögve, hogy
23   13|      ekkor ezt is megégetteté a császár s az asztagokat felgyújtatta,
24   13| piacokon s a városok kapuiban a császár rettenetes esküjét, melyben
25   13|        általános romlás alatt a császár lábai elé rogyott s szépsége
26   13|       bölcsek fejet hajtottak a császár előtt és nem mertek szólni.~ ~
27   13|   lehete végét látni.~ ~Amint a császár bölcsei e roppant sokaságot
28   13| megesett rajta, s egy közülök a császár elé lépett, magát milliókért
29   13|  ellentmonda néki.~ ~- Hatalmas császár, minden népeknek parancsolója,
30   13|      odább mentek.~ ~A hatalmas császár nem kapott ott egyebet,
31   13|    maradtak mögöttük, egyedül a császár s válogatott kísérete érhetett