Rész

 1    1|         helybeli céhek építették: egyet a becsületes csizmadia céh,
 2    1|      becsületes takács céh, külön egyet a szűrszabó céh, együtt
 3    1|           majd meglátjátok azt az egyet, hogy!~ ~Ilyen ékesen szólással
 4    1|        közt, hacsak ő neki azt az egyet ki nem adják, aki a harangot
 5    1|       neked is, nekem is: s azzal egyet rántott ellenfelén, mire
 6    2|       adott, használja fel azt az egyet, akinek pedig tízet adott,
 7    2|        hát legyen prókátor. Hanem egyet kikötök. Ne legyen debreceni
 8    2|          addig el sem alszom, míg egyet nem imádkozom az otthon
 9    2|      szemközti ütegéből, s az még egyet sem sértett meg az övéik
10    2|           a hidasba, s lefülelvén egyet a hízók közül, azon vevé
11    2|     városbírája lehetne, s ha még egyet nem fordul a világ, talán
12    3|     azonban önök feleljenek nekem egyet. Mi az ördögöt vétettek
13    4|         vérengző, kegyetlen ember egyet közülök, a legszebbiket,
14    4|         gondolám s végerőködéssel egyet vetve magamon, kaputom szárnya
15    4|        férjhezmenést. De megállj, egyet mondok, kettő lesz belőle;
16    6|          lovát sarkantyúba kapta, egyet inte fehér kendőjével a
17    6|           temetésnek hangja. Most egyet hirtelen fordul a szél,
18    8|         Midőn a révhez érnek, ott egyet az öt közül a partra kivetnek,
19    8|    sűrűségből egy kő repült ki, s egyet zúgva a levegőben, a kormányost
20    8|           őt gallérjánál fogva, s egyet lódítva rajta, a tengerbe
21    8|         ember ide lehajtja fejét, egyet lélegzik, s a másvilágon
22    9|      csillagot?" - kérdé tőle.~ ~"Egyet sem látok. Az ég sötét." ~ ~"
23    9| önkénytelenül törtek meg térdeim. Egyet intett az öregeknek, azok
24   10|          valaki megszólítá, elébb egyet sóhajtott, úgy felelt rá,
25   10|           bárót, herceget, nem is egyet, hanem kettőt.~ ~- Arányus
26   11|    egyszerre derékon kapta azt, s egyet lódítva rajta, fölhajtá
27   11|   hanyatlott, akkor fordult ismét egyet, ellenének új gáncsot vetve.
28   12|      közül minden száz lépésnyire egyet megöltek. Jöttek azután
29   13|         adta katonáinak.~ ~Csupán egyet tartott meg magának, egy
30   13|   kényszerített üldözésben, s még egyet sem bírt elfogni a szittyák