Rész

 1    1|       semmihez, csak sóhajtozott és mindent elfelejtett, amit olvasott,
 2    1|            mégis úgy tettek, mintha mindent értenének.~ ~- Értettem
 3    2|          keserves világ!~ ~Utoljára mindent megszokik az ember, még
 4    2|           fogadni; eléjök kell adni mindent, ami ennivaló, hadd egyenek
 5    2|           hadd egyenek meg első nap mindent; másnap aztán, ha nem lesz
 6    2|            asztalra enni-innivalót; mindent készen találjon az ellenség.
 7    2|          sertés bontásához, s aztán mindent akképpen cselekedjél, ahogy
 8    4|   mindkettőnket, tűvé tettek értünk mindent, s természetes, hogy mégsem
 9    6|             nálunknál jobbakat, túl mindent, akit szerettünk. Városunkban
10    6|             gyáván megérni. A halál mindent visszaad, amit az élet elvett,
11    7|             te a természetnek, hogy mindent elvégy tőle?~ ~Királya vagy
12    7|       Akarsz felejteni? elfelejtesz mindent; akarsz gazdag lenni? tied
13    7|  Emlékeztetek a kézre, mely tőletek mindent visszavesz, s nem arra,
14    7|        visszavesz, s nem arra, mely mindent adott. A tövis magjából
15    7|      megtanultam gyűlölni. Gyűlölök mindent, ami él. Gyűlölöm, ki hozzám
16    7|            Magam vettem el magamtól mindent.~ ~Szívem egyetlen seb,
17    7|             a világ mészárosa, ez a mindent evő sáska, csak pusztítani
18    7|  temetőárkot, melybe majd ledobnak, mindent, ami él és mozog, azon kebeltől,
19    7|             minden határa. Az ember mindent kiirtott róla, ami él. Erdők,
20    9|             érintkezett? Mondjon el mindent, nekem tudnom kell, mert
21   10|             oldalát, netto elvittek mindent, ami csak megmozdítható
22   10|          magát. Semmit sem evett és mindent eladott a boltból, utoljára
23   11| miniszterkrizisekről, ott megtudtok mindent ami lesz, lehet és aminek
24   11|        szétdúlt provinciákból kiölt mindent, ami élet, csúfságból új
25   11|           ez órában el fog atyjának mindent mondani, de te látni fogod,
26   11|              A toronyba esett kanóc mindent szikrája gyujtott, hasztalan
27   12|            Atyám, hatalmas szultán, mindent adtál nekem, ami e földön
28   12|         alatt. Allah előre végze el mindent, s tőle rossz nem jöhet.
29   13|             összezúztak, betemettek mindent.~ ~Ekkor összeszedete Tsong-Nu