Rész

 1    1|     élelmiszereiből kipusztítják. Ők ezt vevék gyakorlatba.~ ~
 2    1|  elrontott német szavakat, amiket ők maguk sem értettek.~ ~A
 3    1|       hogy legyetek olyanok, mint ők.~ ~Lássuk tehát, mit művelnek
 4    1|         az ég csodáin fárasztják, ők azzal mulatják magukat,
 5    1|      csináljanak most? Mondhatták ők Trajtzigfritzignek, hogy
 6    1|   mesterek legényeikkel együtt, s ők képezék az Isten várának
 7    1|        beszegezett és otthagyott, ők pedig kifúrták a szeget
 8    1|         hogy mi eltakarodjunk, ha ők hazajöjjenek, és azután
 9    2|          lesz azokat nézni. Aztán ők csak a hazát fogják védelmezni.
10    2|            Remekül lőttek a fiúk; ők már négy ágyút összetörtek
11    2|           a földre leesett volna. Ők csak egy kis gömbölyű fehér
12    3|       vendégeskedünk is.~ ~A mint ők ekképen készülének a vendégeskedéshez,
13    3|        énekesek okosabbak voltak, ők elfogadták a szerződéseket.
14    3|      lelkük felvilágosodását nem. Ők estek legelőször áldozatul.
15    6|        nyomorék az öreg embernek. Ők az utolsó két férfi a városban,
16    6|            a nyomoréknak. És csak ők ketten nem sírnak.~ ~Mindkettő
17    6|         olyankor: így áldoztak le ők is! - - ~ ~A csapat a város
18    8|        legyen boldogság ott, hova ők iszonyokat ültettek, reményleni
19    8| könnyebben visel egy fájdalmat, - ők megérték egymást.~ ~Mária
20    9|  reszketett, volt is oka rá; ahol ők egyszer végigvonultak, azon
21   10|          gyűjteni a virágokból, s ők skorpiók levének, melyek
22   11|       hajol meg ellenségem előtt; ők királynak születtek, bár
23   11|     nyugodtan várták be a halált? Ők nincsenek többé. Tiberius,
24   11|            tegyétek ki az utcára, ők se pihenjenek! Mérget a
25   12|         megkönnyebbült lélekkel - ők meg vannak szabadítva.~ ~
26   13|      mandolint úgy pengetni, mint ők, a hajfürtöket fölfelé fésülve
27   13|         őket határaidra, eljönnek ők, és nem kívánják, hogy elébök
28   13|          kiknek uraikká tettelek, ők e harcos útban csak terhünkre