Rész

 1    1|  tulajdoníta magának, ha lovon ült, azokhoz, akik gyalog járnak,
 2    1| Bórembukk a professzor nyakába ült fel, s nevetséges iszonyattal
 3    2|   vezetője fehér arabfaj lovon ült, melynek sörénye és farka
 4    2|      az én franciám ismét lóra ült, s csaknem a szájunkba jött
 5    4|        Az emlékezetes ablaknál ült volt Debora asszony, s orrát
 6    4|       volt.~ ~A másik ablaknál ült az én rubintom, Esztikém,
 7    7|      Házigazdám még mindig ott ült, és hallgatott. Gondolám:
 8    8|   ellen.~ ~Egy napon magánosan ült Fájvirág wigwamja előtt,
 9    8|    érkezett, benne három férfi ült: egy evezőlegény, egy kormányos
10    8|   attól; benne egy evezőlegény ült, az árbocnál Mária, a kormánykeréknél
11    9|     reszketve, láztól gyötörve ült királyi székében, a dárdát
12    9| levelet, keblébe dugta, s lóra ült. Ő jól hallotta a malaye
13    9|   szívem szökellt. A leány ott ült mellettem, elbűvölő, észvesztő
14    9|        lábainál egy asszonyság ült, a bálvány papnéja. Úgy
15   10|       legutóbbi telepén.~ ~Ott ült akkor is a boltajtóban,
16   10|      Egy téli este szintén ott ült Birbuc diák a hideg boltban,
17   11|      nyakára hágott előbb, úgy ült fel nyergébe.~ ~Valeriant
18   11|     fekete mén, melyen a férfi ült, aláhajtott fejjel húzódék
19   11|        választott ki, mellette ült, egyiket ölébe vette, másiknak
20   11|   fejére ugrott, melyen Herode ült.~ ~Herode a bámulat és félelem
21   11|     fegyver nélkül.~ ~Közepett ült a király. Trónja egy lefűrészelt
22   11|        főpap a bálvány mellett ült: hosszú, fehér szakálla
23   11|   tevét, melyen két kis leánya ült, maga előtt hajtá. A két
24   11|      gyermek egymást átkarolva ült a nyeregben, Zenóbia meghagyá
25   11|     első, melyen a két gyermek ült, megbotlott a kavicstömegekben,
26   12|     derülni. Az ulema fáradtan ült le a küszöbön és elaludt;
27   13|      fejét.~ ~Azzal paripájára ült, s kinyargalt hadserege