Rész

 1   11|        szólt félénken Herode - Maeon itt lovagol mellettem és
 2   11|       de mégis félek tőle.~ ~- Maeon, - kiálta a nő - miért nem
 3   11|    miért nem sietsz előbbre? - Maeon Zenóbia elé lovagolva, égető
 4   11|   látni, tégedet kereslek.~ ~- Maeon! - monda a nő erényes borzalommal -
 5   11|       megsarkantyúzá paripáját Maeon s kopjája nyelével ráütve
 6   11|    palástjába.~ ~- Anyám, ez a Maeon ugye nem jól beszél?~ ~-
 7   11|      Az egyik Odenath, a másik Maeon.~ ~Az ingerelt szörny Odenathnak
 8   11|     kézzel irányzá a vad felé, Maeon hirtelen elébb ráhajítá
 9   11|       erejét jöttek dicsőítni; Maeon mellé furakodva, dacosan
10   11|     várd a tigrist, ott bátyád Maeon áll a bokor mögött, nehogy
11   11|        és királyi örömeitől.~ ~Maeon dacos arca elárulá, hogy
12   11|        ami lovagot érhetett.~ ~Maeon szemeiben a düh és szégyen
13   11|           kiált rá a király.~ ~Maeon megállt s visszafordítá
14   11|   pohár az engesztelődésnek.~ ~Maeon balkezével vette el a serleget,
15   11|     kezével föl akarva tartani Maeon kardját. Nyomorú, elfonnyadt
16   11|   vassal szegezve egymáshoz.~ ~Maeon lekapta a hátrahanyatló
17   11|       ne mozduljatok! - kiálta Maeon hiénai szemforgással - minden
18   11|    mindenik a másikat gyanítva Maeon cinkosai közül seregleni
19   11|       Az ordítás közül egyedül Maeon mennydörgő hangja hallatszott
20   11|      szózat, melynek hallatára Maeon egyszerre elsápadt, elnémult;
21   11|    innen, asszony! - kiáltának Maeon párthívei, elállva útját. -
22   11|        bizonyítá, hogy ő az.~ ~Maeon hívei elhulltak egyenkint,
23   11|       sikoltva terjeszté kezét Maeon elé:~ ~- Maeon, védd magad!
24   11| terjeszté kezét Maeon elé:~ ~- Maeon, védd magad! Ez asszony
25   11|       minket a pokolra küld.~ ~Maeon hallgatva, mozdulatlanul
26   11|   orgyilkot! - kiáltá Zenóbia, Maeon kardjára ütve.~ ~Maeon elborult
27   11|         Maeon kardjára ütve.~ ~Maeon elborult arccal tekinte