Rész

 1    2|         szakadozva róla, a hajtóka arany paszomántja fekete volt
 2    7| selyemöltöny, ragyogott mindkettőn arany és drágakő, arcaikon vastag
 3    7|           odabenn zsebeit ezüst és arany szerekkel, s odábbállt velök,
 4    7|      egykor! Hogy ragyogott rajtok arany és drágakő és a büszkeség
 5    9|            a csodás arcra, melynek arany színével oly szokatlan igézettel
 6   11|           védelemre, ruháján semmi arany; tetteiről ismerje meg a
 7   11|          föl nem számítható érték, arany és drágakő. Leghátul maradt
 8   11|            s gyümölcsök illatoztak arany tálakban. Sátora hátulját
 9   11|         rabszolga ajkáig emelte az arany serlegbe töltött gránátszín
10   11|       ragadott, az kedvenc nőjének arany ollója volt.~ ~A következő
11   11|            messzeségből is ragyogó arany kúpfödéllel.~ ~Balra sík
12   11|     emelkedett Odenath mauzóleuma, arany oszlopokkal, márványszobrokkal,
13   11|   messziről úgy tűnt elő, mint egy arany csipkefodor; a szobrokkal
14   11|          kard; semmi páncél, semmi arany, selyem vagy hímzés öltözetén.~ ~
15   11|       elefántra volt föltéve a nap arany bálványa, az emezai templomból
16   11|        eltakarta a mellére hímzett arany napot.~ ~A gyalogság itt
17   11|          fekete hajfürtei gömbölyű arany sisakja alá voltak felszorítva,
18   11|        életéért; - ezt mondva, egy arany bilincsekkel leláncolt nőt
19   11|        súlya alatt; hófehér nyakát arany békó övezte körül, melynek
20   12|       illata ülte el a levegőt, az arany félholdak sűrűen ragyogtak
21   12|      dárdákkal s tekenős pajzzsal, arany szegekkel kiverve; ismét
22   12|         élni szeretsz. A hallgatás arany.~ ~- Meghajtom fejem előtted,
23   13|        szúrkálták, akinek a hasára arany, vagy kék, vagy piros kakas,
24   13|          Ott arcra borult Tsong-Nu arany trónja előtt s fölemelve