Rész

 1    1| emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke
 2    1|        ugyanannyiszor labanc.~ ~Ezen sűrű változandósága a minéműségnek
 3    1|  tanultak megélni.~ ~Vala pedig ezen időszerint a nagyenyedi
 4    1|   azonban, ha vajjon el lehet-e ezen ágyúkat sütni anélkül, hogy
 5    1| Klárikát, ha látni akarta.~ ~És ezen történetnek száz és ötven
 6    2|       esett még hasonló szégyen ezen a városon. Hiszen cipóval
 7    2|        oldalt kaphatnók őket.~ ~Ezen a kívánságán is segítve
 8    3|    kancsukát. Nincs szebb, mint ezen törvények szerint a rágalmazási
 9    4|         Tökéletesen igaz. Tehát ezen macskák át szoktak látogatni
10    4|      asszonynéném, a múlt éjjel ezen ártatlan állatocskák, amint
11    4|         Kotzebueból.~ ~Ha aztán ezen dicséretes könyvekből valami
12    4|    Ugyan édes öcsémuram, nézzen ezen a pápaszemen, nagyít-e még?~ ~
13    4|      mert fülei vannak, de jók. Ezen fordítani kell.~ ~Odaültem
14    4|   szemek idegeire. Hanem, midőn ezen szemidegek gyulladásba jőnek,
15    8| feleségét halálra csiklándozta; ezen gobea-fonadékok között tanyáz
16    8|    honából hoz le vigasztalást; ezen szellem hangja susogja nekem,
17    8|       azt is meg fogja mondani; ezen ég, ezen csillagok mind
18    8|         fogja mondani; ezen ég, ezen csillagok mind azt mondják
19    8|      boldogok lettek, ha nem is ezen, de legalább a másvilágon.~ ~
20    9|     egyike volt Angliában, s az ezen elkövetett injúriát megtorlatlan
21    9|   mellém, s megragadta karomat, ezen szavakkal: "Mindjárt el
22    9|      csókoljam. Ah, barátom, ha ezen kezet érintettétek volna.~ ~-
23   10|         megúnta a sok ácsorgást ezen a földön, s egy szép éjszakán