Rész

 1    1| szűrszabó céh, együtt a tímár és varga céh egy negyediket, ötödiket
 2    5|         összecsókolózott vele; a varga bevitte őt tisztaszobájába,
 3    5|     beszélt a vargának, azután a varga beszélt a fullajtárnak,
 4    5|       Duivel! - kiálta fel János varga, lecsapva zöld bársonysüvegét
 5    5|       uram kettővel - viszonzá a varga.~ ~- De nem megy ám ennek
 6    5|       kiálta villogó szemekkel a varga.~ ~A fullajtár fújni kezde
 7    5|          dühében, odakönyökölt a varga elébe, s félvállról intézve
 8    5|   Elevenen? - kérdé flegmatice a varga, két könyökkel tehenkedve
 9    5|                 Szállok kendnek, varga gazda - szólt, a vargára
10    5|          odanyújtva kupáját.~ ~A varga elvette, kiitta és mondá:~ ~-
11    5|        éltesse sokáig.~ ~Ekkor a varga merítette meg a maga kupáját,
12    5|         asztaltól.~ ~- Köszönöm, varga gazda, nekem már sok volt
13    5|        egész vederrel! - szólt a varga dühbe jövén.~ ~A fullajtár
14    5|    csúfondárosan faragta ujját a varga orra alatt.~ ~- Azt mondom,
15    5|          mondom, öcsém - szólt a varga - hogy nyúlj ehhez a kupához,
16    5|          fullajtár látva, hogy a varga haragszik, még erősebben
17    5|         inzultálta a dühöngőt. A varga mindig alantabb kezde beszélni
18    5|     tőled, édes öcsém, - szólt a varga moderate, oly szelíden,
19    5|        emberre. - Kend is pedig, varga mester, ha máskor szomjazik,
20    5|        máskor szomjazik, igyék a varga komákért, igyék a varga
21    5|          varga komákért, igyék a varga céhmesterért, a fejedelem