Rész

  1    1   |             különös kegyence, akiről azt hivé, hogy lelkét sokkal
  2    1   |           keresztül; amíg Gerzson úr azt hiszi, hogy szemeiket az
  3    1   |               Most Áronon volt a sor azt mondani, hogy "hm".~ ~-
  4    1   |           hogy "hm".~ ~- Úgy kellene azt, szólt sóhajtva József,
  5    1   |           mondtam, hogy te cselekedd azt, én csak azt mondtam, hogy
  6    1   |            te cselekedd azt, én csak azt mondtam, hogy könnyű volna
  7    1   |           nem mert rá felpillantani, azt hivé mindegyik, hogy az
  8    1   |            hosszasan végig.~ ~- Csak azt akartam mondani, humanissime -
  9    1   |            házait, ami féltője volt, azt elásta a pincékbe, asztagok
 10    1   |        másnap reggel a kémiai leckén azt vette észre nagytiszteletű
 11    1   |             nagyon csalatkoznék, aki azt hinné, hogy ő is hasonló
 12    1   |              kardomra (valahol lopta azt a kardot), hogy minden csizmadiát
 13    1   |          lenni, hát majd meglátjátok azt az egyet, hogy!~ ~Ilyen
 14    1   |              minden: a labancok csak azt várták, hogy a népség házaiban,
 15    1   |         mázsás harang kötelébe, hogy azt meghúzva, jelt adjon az
 16    1   |          katonái közt, hacsak ő neki azt az egyet ki nem adják, aki
 17    1   |             balsorsát meglátnák.~ ~- Azt megkapod! - vígasztalá őt
 18    1   |         tette be a zsebébe.~ ~Később azt is látniok kellett, mint
 19    1   |               Klárikát, s mint emeli azt nyergébe Trajtzigfritzig.~ ~
 20    1   |              a fütyköst, s ki akarta azt abból csavarni; de Áron
 21    1   |               de Áron is jól megfogá azt két kézzel, s ilyenformán
 22    1   |       ütötték meg? Pedig nem kellett azt keresni, mert József most
 23    1   |           vánszorogni, mire Zetelaky azt gondolva, hogy tán aléltan
 24    1(4)|             rettegéstől" megszállva, azt vélik, hogy ellenség ütött
 25    2   |             kellett; meg is lehetett azt ismerni arról a nagy bécsi
 26    2   |           elmondta Kondor János uram azt a megtörtént esetet, mikor
 27    2   |            szalagdarab virított elé. Azt a virslit a hentesné férjénél
 28    2   |             debreceni kolbászt, mert azt mindenki láthatta, hogyan
 29    2   |           János uram méltán becsülte azt a mesterséget, amit űzött.
 30    2   |             egy fogyatkozást érzett; azt, hogy egyetlen gyermeke
 31    2   |         múlhatatlan tudomány; azután azt sem felesleges tudni, hogy
 32    2   |             a latinok. Fogadom, hogy azt sem tudja nászasszonyom,
 33    2   |           magánhangzó?~ ~Erre azután azt felelte Daczosné asszonyom,
 34    2   |          hozzáüsse. De mi a tatárnak azt a gyerekeknek megtanulni?
 35    2   |             aztán Daczosné asszonyom azt vágta vissza, hogy hagyjon
 36    2   |          épített az udvar közepén, s azt harmadmagával a katonaság
 37    2   |             classist a konrektortól; azt mondták, pap válik belőlem.
 38    2   |           utáni álmából rángatta fel azt nagy kegyetlenül, amiért
 39    2   |      talentumot adott, használja fel azt az egyet, akinek pedig tízet
 40    2   |          Kondor uram - mind tudom én azt már a bibliából! - S törülte
 41    2   |         érzékenység; sírva fakadt, s azt kívánta, hogy inkább süllyedjen
 42    2   |            asztalhoz bagó süvegét, s azt mondta, hogy:~ ~- Inkább
 43    2   |             attól a nagy gondtól, mi azt most érte, azután feltette
 44    2   |            ért ezalatt?~ ~- Hát csak azt értem, hogy nem szeretném,
 45    2   |        letette az ügyvédi vizsgát, s azt is dicsőségesen, kezében
 46    2   |       meghalásnak mesterségét, hanem azt vette, hogy Lajoska neki
 47    2   |             neki egyetlenegy fia: ha azt meglövik, aztán itt maradhat
 48    2   |        kigyelmed, szomszédasszonyom; azt nem úgy kell venni, mint
 49    2   |             azért csak nem vehette ő azt olyan könnyen, hogy az a
 50    2   |          legjobb kedve van. De mikor azt a nótát énekelték, aminek
 51    2   |           kapott tőle kigyelmed?~ ~- Azt kaptam. Odalenn van a fiú
 52    2   |              nap állanak is valahol, azt mondják, hogy ott feküdtünk.
 53    2   |          köszörülte a torkát, mintha azt akarná neki mondani, hogy "
 54    2   |            várost, végre elfoglaltuk azt. Az ágyúnál, hol én szolgálok,
 55    2   |      kineveztetés igaz volt.~ ~Hanem azt szerette volna Daczosné
 56    2   |     honvédtüzér lett; no mert ha még azt is megneszelte volna, hogy
 57    2   |             Kondor uramnak különösen azt tetszett leginkább az egész
 58    2   |      kapitánynak, őrnagynak kinevez, azt azután e hivatalától senki
 59    2   | hozzátartozói. Ugyanabból a levélből azt is megtudták, hogy írt ő
 60    2   |             ablakhoz asszony, leány: azt hitték, az ő ágyúi jőnek.~ ~
 61    2   |              gázlónál szedte fel még azt a sarat gazdájuk. A fején
 62    2   |            arcát, nem csókolná-e meg azt a földet?~ ~- Én ilyen szennyesen
 63    2   |            aludta.~ ~Bizony, bizony, azt a napot, ami akkor következett,
 64    2   |              izékkel, nászasszonyom! Azt maga nem érti. Katonának
 65    2   |            takarta könnyező arcát, s azt zokogta, hogy: látszik,
 66    2   |            óránk van az együttlétre, azt használjuk fel okosan. Márpedig
 67    2   |      mellette. Kondor uram restellte azt nagyon. Miért is széket
 68    2   |            Sárika homlokát, annak is azt mondta, hogy nem messze
 69    2   |              őt az utcára kikísérte, azt súgá, hogy jöjjön vele,
 70    2   |          hozzá:~ ~- Kedves apámuram, azt a reggelit, amit Sárika
 71    2   |            ez az ágyúlövés nem csal, azt kell hinnem, hogy előőrseink
 72    2   |        meglehet, hogy azzá fejlődik. Azt most senki sem tudja. Meglehet,
 73    2   |             Lajostól hallott; inkább azt hazudta nekik, hogy Lajos
 74    2   |              ebédelni.~ ~Hanem mikor azt látta, hogy Sárika a konyhában
 75    2   |              magyar sereg utóhadának azt kelle feltartóztatni felényi
 76    2   |       tizenhat csatában hallotta már azt a paripadübörgést.~ ~Egyszer
 77    2   |              kábító zuhanatban Lajos azt hitte, az egész világ szakad
 78    2   |             rá, s mikor felocsúdott, azt látta, hogy a földön fekszik.~ ~
 79    2   |             hogy a földön fekszik.~ ~Azt nem is kereste, hogy maga
 80    2   |            meg van-e sebesítve, csak azt, hogy az ágyúja megvan-e
 81    2   |          győztes ágyú tüzérei előtt. Azt hivé, az ellenágyú el van
 82    2   |             ágyú elé lovagolt, Lajos azt mondá: "annál jobb, ha te
 83    2   |             volt. Lajos nem láthatta azt saját harcai között.~ ~Midőn
 84    2   |               hirtelen keblébe dugta azt, s egy pattanással nyergében
 85    2   |        egymásnak.~ ~Lajos sem ért rá azt számlálgatni, hogy hányan
 86    2   |       kozáknak a dárdáját, hogy majd azt kicsavarja kezéből. A dulakodás
 87    2   |         mélyen fekvő kertbe. A kozák azt hitte: a pokolba jutott,
 88    2   |          mely a szülői házhoz vezet. Azt már látta, hogy ágyúitól
 89    2   |      asszonysírás. Daczosné szegény, azt sem tudta, hová legyen?
 90    2   |            az esze. Hiszen megmondta azt előre Lajos. Az orosz sereg
 91    2   |      veszedelem? Várjuk el csendesen azt a veszedelmet, ami most
 92    2   |             leitatom a jámbort, hogy azt se fogja tudni, hogy hát
 93    2   |            csak hozzá sem nyúlt. Tán azt hiszi, méreg van benne?~ ~
 94    2   |            benne?~ ~A' biz egyenesen azt hiszi. Mert amint előjön
 95    2   |              asztalra, a kozák tiszt azt kérdi nagy mogorván:~ ~-
 96    2   |              a család tagjaival.~ ~- Azt hittük: nem lenne illendő,
 97    2   |              megtiszteltetést; de én azt akarom, hogy minden ember
 98    2   |               Talán csak nem tetszik azt hinni, hogy valami mérget
 99    2   |           hangon Kondor uram.~ ~- Én azt hihetem, amit akarok - pattogott
100    2   |           semmit. Az a fickó odakinn azt keverhet a hús közé, amit
101    2   |             Aki valamiből nem eszik, azt rögtön agyonlövöm! Ez az
102    2   |            szemébe nézek.~ ~- De nem azt teszed most, fiam, amit
103    2   |               se hallója te ne légy. Azt fogjuk mondani a muszkának,
104    2   |        gyanút fogott ellened, s most azt akarja belőled kivenni,
105    2   |     félrevonja a figyelmét Lajosról. Azt már a konyhában tudatta
106    2   |        ördögöt, s ide hozta a házhoz azt, aki Lajossal csak az imént
107    2   |             a tálat tartja.~ ~Sárika azt válaszolta rá, hogy az nem
108    2   |             tréfás hetykeséggel.~ ~- Azt nem adják nálunk pénzért -
109    2   |  elpirulással.~ ~- Nálunk sem veszik azt pénzért; kezet kézért, szívet
110    2   |          eljegyzett menyasszonyának, azt feleségül kérje az ő jelenlétében.
111    2   |          mondanak, de jobb neked, ha azt hiszik rólad, hogy gyáva
112    2   |        semmit, azért nem tud semmit. Azt hiszi, hogy majd elvégzi
113    2   |             hiszi, hogy majd elvégzi azt, amit ő nem tud, helyette
114    2   |             soha. Ó, uram, tudjuk mi azt jól, hogy titokban a francia
115    2   |              lövöldözött belénk. Ah, azt csak egy francia tehette.
116    2   |            becsületrendet. Ah, uram! azt csak francia tehette. Hogy
117    2   |       tehette. Hogy mutogatta fennen azt a megtalált kis piros szalagot.
118    2   |          nemzetemet ne gyalázd, mert azt nem tűröm el! Én voltam
119    2   |             velem együtt. Te siratod azt, hogy vesztettél, én siratom
120    2   |          hogy vesztettél, én siratom azt, hogy győztünk...~ ~A lengyel
121    2   |         városában, s ismeri mindenki azt a férfit, aki, ha a világ
122    3   |           tuszlit magára nem veszi s azt a kétújjú keztyűt, mit egy
123    3   |       szemeket csinálnak, mintha még azt sem tudnák, hogy Hungariát
124    3   |         mondták néki: hogy ég a ház, azt felelte, hogy jó az isten,
125    3   |         hetvenkedett, fenyegetőzött, azt mondta, hogy megeszi ő azt,
126    3   |           azt mondta, hogy megeszi ő azt, de arról nem gondolkozott,
127    3   |             legyen, a mivel megegye. Azt az egypár fiatalembert,
128    3   |            felakasztatta. A nemesség azt mondta: hogy menjen a paraszt
129    3   |           övé a haza; a táblabíróság azt mondta: hogy no most tűzlelkű
130    3   |              nézünk. A spiszburgeráj azt mondta: hogy ő csak István-napkor
131    3   |           kancsukáznak. A vendéglőbe azt a divatot hozták be: hogy
132    3   |              járt Csongrád vármegye, azt nem kellett újra keresztelni,
133    3   |        határt, hol senki sem lakott. Azt gondolták, hogy Kis-Kun-Halas
134    3   | hajdúböszörményiek megégették, mások azt mondják, hogy keresztre
135    3   |        muszka jurátusoknak. Némelyek azt rebesgetik, hogy valami
136    3   |             platinabányákat.~ ~- Már azt elhiszem, különben hogy
137    3   |            maga magát, a népnek csak azt kelle hirdetni: hogy azért
138    3   |           falut, otthagyja a földet, azt sem el nem viszi, sem meg
139    3   |          irtva, a fejevett nemzettel azt csinálhatták, a mit akartak.
140    3   |    rágalmazási per-alapok. Írni csak azt szabad, ami igaz, következőleg
141    4   |   árkon-völgyön keresztül zaklatott, azt hittem, hogy addig meg sem
142    4   |                Mintha most is látnám azt a somfanyelű csákányt a
143    4   |              csákányt a kezében, meg azt a meggyfa-csutorájú makrapipát
144    4   |             a helybeli húsvágómester azt mondta, hogy ész kell ahhoz -
145    4   |          ajkacskáikat, hogy az ember azt hinné, az r-et sem tudják
146    4   |           Mit keresett ott, mit nem? azt nem tudom. Talán atyafia
147    4   |         pedig kövecsekkel verette ki azt irombán az öregúr s nem
148    4   |        irombán az öregúr s nem kelle azt többé meszelni.~ ~Kertek
149    4   |            még ezekhez hozzáképzelem azt a kilenc ordas agarat, meg
150    4   |       bosszantott. Tudtam egyébiránt azt is, mivel szokta a leánykérőket
151    4   |              vagy holnap?" Prosit! - Azt mondta, hogy a leánya még
152    4   |      életnézetek egyikének.~ ~De még azt csak elszívelte volna nála
153    4   |              ellátogatni! Lekorpázta azt úgy, hogy vőlegénykorában
154    4   |          lehetett az íze.~ ~Némelyek azt mondták, hogy testvére az
155    4   |         testvére az öregúrnak; mások azt vitatták, hogy felesége; -
156    4   |            majd felfaltam szemeimmel azt a kezet. Hát egyszer az
157    4   |              fejét - Debora asszony; azt gondoltam: az egyiptomi
158    4   |             ki a mezőre, keresse meg azt a füvet, amitől az ilyen
159    4   |            csak hagyja itt uramatyám azt a néhai kandúrt, - mondám,
160    4   |            megpróbálom kiengesztelni azt a jó Sybilla asszonyt, ha
161    4   |  ellenkezései dacára elhajhászhatám, azt erősen odakoccintottam a
162    4   |          elhunyt testi maradványait, azt eléje tartottam...~ ~...
163    4   |         eléje tartottam...~ ~...Jaj! Azt a dühből, kétségbeesésből
164    4   |               rikácsolá, s kiragadta azt kezeimből. - az én macskám! -
165    4   |              döncölte és csókolgatta azt.~ ~"Cicuskám, cicuskám!" -
166    4   |           kicsinyt", végre lehelyezé azt az asztalra, s fölé borulva,
167    4   |             az a vércseszemű tátos - azt gondoltam, a macskáját siratja;
168    4   |              ki, az Isten áldja meg, azt a semmirevalót. Bizony még
169    4   |  jajgatásával adta oda kezembe, hogy azt az ő ablaka elé eltemessem,
170    4   |            kéknek nem illik a sírás. Azt örömestebb látom, mikor
171    4   |              bánt.~ ~- Óh, ne mondja azt, az isten áldja meg, ha
172    4   |          urambátyám agaraitól, tudva azt, hogy Debora asszony nem
173    4   |          azokat reámuszítani.~ ~Csak azt lestem ki ablakunkon, hogy
174    4   |              mi történt a faluban?~ ~Azt persze senki sem hallotta,
175    4   |            Philemonról és Baucisról, azt mind szélesen és hosszasan
176    4   |              leányok könyörgését, no azt sokszor elmondatta velem,
177    4   |        Esztikém figyelmébe ajánlani, azt szépen körömmel aláhúztam,
178    4   |          végezém (éreztem tudniillik azt az időt, mikor urambátyám
179    4   |               de hát mit is mondjak? azt mondjam: hogy Debora asszonyt
180    4   |           nem járok én itten... Csak azt jöttem kérdezni, hogy mikor
181    4   |            az a tunica choroidaea! S azt felelte, hogy de biz érzett.~ ~-
182    4   |       mentünk az ajtónak.~ ~Kinyitók azt: ő nagyot sikolta, s elejté
183    4   |             mint a hiszekegy utóját, azt dörmögte aztán, erősen hivén,
184    4   |            elkezde világítani pipám: azt gondolta, hogy már ő alája
185    4   |          hogy farkasveremben vagyok; azt gondoltam, sokkal tiszteletreméltóbb
186    4   |           akkorákat haraptak rajtam, azt gondoltam, az ördögök tépnek
187    4   |             kiálta, s újra felhajítá azt, s újra nyaka közé esett.~ ~-
188    4   |            szerencsésen kihajítottam azt.~ ~Azzal nekiültünk s dohányoztunk,
189    4   |           asszony vele jár, ráadásul azt is elveszem.~ ~- Veszed
190    4   |            tartalma amaz ozsonnának, azt nem tudom, mert - fontos
191    4   |               megragadtam a kezét, s azt szívemhez szorítva mondám: -
192    4   |           vére mind arcába futott, s azt rögtön piros rózsává festette;
193    4   |           oldalát a titok, s elmondá azt nagy teketóriával, az összes
194    4   |               Hallgatok s újra érzem azt: azt a gyöngéd kezet a kezemben,
195    4   |          Hallgatok s újra érzem azt: azt a gyöngéd kezet a kezemben,
196    4   |            gyöngéd kezet a kezemben, azt a mosolygva repeső tekintetet -
197    5   |              hogy nagyon megszerette azt az eredeti, őssajátságú
198    5   |          tévesztett el egyebet, csak azt, hogy nyugot helyett délnek
199    5   |           mert amit németül szóltál, azt nem értem.~ ~Tehát beszéltek
200    5   |              nagy veder jóféle bort, azt két kupával az asztalra
201    5   |          Apafi Mihály uram sem tölti azt oda.~ ~A fullajtár megdúzta
202    5   |              kifért a torkán.~ ~- De azt mondom kendnek, hogy mikor
203    5   |            ezüstkupát, úgy meg tudja azt szorítani, hogy összevissza
204    5   |            kiömlik belőle a bor!~ ~- Azt Apafi Mihály uram is megcselekszi,
205    5   |              a varga orra alatt.~ ~- Azt mondom, öcsém - szólt a
206    5   |            az nyúljon tehozzád, mert azt nem köszönöd meg.~ ~A fullajtár
207    5   |           úgy elverte, úgy elpáholta azt, mint a kétfenekű dobot,
208    5   |              megdöngetett volna.~ ~- Azt ugyan jól álmodta kend, -
209    5   |            belőle egy tízes aranyat; azt adá a vargának, mondván:~ ~-
210    6   |        elhagyottak. Isten látja, nem azt a halottat siratják.~ ~Lábtól,
211    6   |            egy nyomorék van jelen és azt senki sem tartja férfinak.~ ~
212    6   |    ragyogóbban, mint a csatamezőn, s azt mondaná: »vesd el mankóidat,
213    6   |       győzedelmet, s magaddal vinnéd azt hősiesen meghalni nem a
214    6   |             búcsút vennék tőletek, s azt mondanám, egyedül megyek,
215    6   |             ahol én leszek, tennetek azt, amit én, halottjaitokhoz
216    6   |     némaságával hazament mind. Tette azt, ami mondva volt, kapuit
217    6   |              és átkozott legyen, aki azt átlépi, éltében és halála
218    6   |           feltűzött dárdája hegyére, azt látszék mutatni, hogy békét,
219    6   |          kopjádnak hegyéről, vedd le azt a fehér kendőt! - kiálta
220    6   |           fegyveredet, mártsd vérébe azt a fehér kendőt, akkor tűzd
221    7   |         szerezni, mintha szégyenlené azt, hogy boldog, s büszkélkedni
222    7   |              világ, magammal hordtam azt, most kívülem van, és ő
223    7   |       elnyílik, nincs napsugár, mely azt újra virágzásba hozza.~ ~
224    7   |          térdem az ajtónak feszítve, azt benyomtam, és beléptem.
225    7   |           iszonyatom. Minden percben azt hittem, hogy fel fog kelni
226    7   |   megvilágítá.~ ~Ki ne érzette volna azt a vigaszt, mit félelmes
227    7   |            tett kezét, s meg akartam azt rázni.~ ~Az alak azon percben,
228    7   |              meghalni?~ ~Ha tudhatná azt a sötét időt, midőn szemét
229    7   |            hol s mikor? Mint kerülné azt a helyet, hová mégis mennie
230    7   |              kelle néznem, és láttam azt.~ ~Mint elsápadt ez arc,
231    7   |             szóval a világ. Az ember azt hinné: e földön minden lény
232    7   |           szereted-e benne legjobban azt, ki hozzád legközelebb van,
233    7   |           gyűlölöd, tudod-e gyűlölni azt, ki arra legméltóbb, tenmagadat?~ ~
234    7   |              siettem az erdőbe, hogy azt a legelső patakban lemossam
235    7   |             lesz az rajt, mikor majd azt az ítéletnapkor fel kell
236    7   |          borszeszen nevelkednek föl, azt szíják anyatej helyett.
237    7   |              madár fészkinek, s védi azt a viharok ellen, míg az
238    7   |   istenkáromlásnak vették, ha valaki azt mondá: nem a világ forog
239    7   |          mosolyog vagy kacérkodik. - Azt hiszed, hogy ez csak azért
240    7   |      aranyszínűt vagy világoszöldet. Azt hiszed, hogy csak a piros
241    7   |          ismerné meg a méregnövényen azt a baljóslatú sötét tekintetet?
242    7   |             mindnyájan megérdemeltük azt; - csakhogy nekünk még egy
243    7   |        kezein a kötelet, szét akarta azt szaggatni, de nem engedett
244    7   |              valakinek eszébe jutott azt mondani, hogy az ember halála
245    7   |         parancsolt szörnyeinek, hogy azt ne bánthassák, s kiveté
246    7   |           elcsendesül.~ ~*~ ~Másszor azt álmodám, hogy megöltem magamat.~ ~
247    7   |            képed!~ ~*~ ~Egykor pedig azt álmodám, hogy a föld megfagyott.~ ~
248    7   |          megnézni, s mikor megláttam azt, rohanva futok el onnan
249    7   |             önkénytelen megborzadok, azt mondják, hogy ilyenkor a
250    7   |           Angyalok énekét hallani, s azt, kit lelkünk szeret, ölelni
251    7   |              nem ismerő fejünket. És azt a kéjt, mit érez az emberi
252    8   |             eltakarta, hogy ne lássa azt.~ ~- Csónakba legények! -
253    8   |              evezőt s hagyd meghalni azt a dühödtet! - s ezzel a
254    8   |            hogy szíveiket kitépje, s azt hiszi, hogy ha a hetediket
255    8   |             jutottál!~ ~- És te?~ ~- Azt kérded, hogy hát én ki vagyok?
256    8   |         törvényeket nem tanult, csak azt látta, hogy míg a nagy tolvaj
257    8   |           falatját; a jó ördög látta azt, s vette lőszerét, golyót
258    8   |          hozott a vádlottak fölött s azt végrehajtá; - így estek
259    8   |           meghalásnak, majd ha lesz, azt is meg fogja mondani; ezen
260    8   |              ég, ezen csillagok mind azt mondják nekem, hogy még
261    8   |       Williám bal kezében maradt, ki azt ellene nyakára fojtani törekedett,
262    8   |    szerencsétlensége nagy, s a hölgy azt felelte, hogy kétfelé osztott
263    8   |              naponként korbácsoltat; azt hitte, miszerint Mária azért
264    8   |          előmutatta annak levelét, s azt mondá, hogy kedvesével megszökött.~ ~
265    8   |              a hanyatló kormányost s azt egy lökéssel a tengerbe
266    8   |       célzott; azután újra leereszté azt, vállat vonva mondván: -
267    8   |              folyamát ideírjam; elég azt tudnunk, hogy elvégre csakugyan
268    9   |   kardcsapást sem kísértve meg.~ ~Mi azt hivők, hogy könnyűszerrel
269    9   |         hevesvérű fiúnak ismerte őt, azt hivők, hogy az ellenséget
270    9   |                   Hát vettétek észre azt a kis fecskefészket, annak
271    9   |           csavarodni.~ ~- Tettem. De azt bántam meg leginkább. E
272    9   |          egyéb utóérzést hátra, mint azt az emésztő vágyódást, melynél
273    9   |        Endorban, egy vén boszorkány, azt látogatta meg Saul, késő
274    9   |             hasonló alakot viaszból, azt ültesse a királyi székbe,
275    9   |         kérdezé tőlük, hogy látják-e azt a csillagot az égen?~ ~Három
276    9   |              mely hozzá hasonlított, azt felöltöztették királynak,
277    9   |          hoztak keresztül a levegőn, azt ott ijedtökben elejték.
278    9   |               A tudósok ráakadtak, s azt mondták rá, hogy "meteor".~ ~
279    9   |           intézve szavait Smith.~ ~- Azt nem kell önnek csodálni;
280    9   |            vén katona; - tán ismered azt a csillagot, melyet az ördög
281    9   |        Látják önök itt fejünk fölött azt a három második nagyságú
282    9   |              egy kisded ködfolt.~ ~- Azt látjuk, - mormogák tisztjeink
283    9   |        hozzájok: "És senki sem látja azt önök közül?"~ ~- Én látom, -
284    9   |              tréfáljatok, lehetetlen azt nem látni, - kiálta közbe
285    9   |        támadtak rám, hogy mint tudom azt a csillagot homályosnak
286    9   |             jöttek vissza. A colonel azt mondta: hogy az Andromeda
287    9   |             szeme közé. Míg társaink azt hitték, hogy tréfálunk,
288    9   |            eltűnt körünkből; az őrök azt mondták felőle, hogy félrement
289    9   |            vér, az odafutott orvosok azt mondták, hogy meghalt s
290    9   |              hallottam, midőn valaki azt mondá fölöttem: "Ez is látta
291    9   |           kevés lelkemnek megmaradt, azt is letörték az újabb lázrohamok.
292    9   |             újabb lázrohamok. Csupán azt véltem még hallhatni, hogy
293    9   |                Az éjjel Smith, kiről azt hittük, hogy a ló agyonzúzta,
294    9   |              pillantva meg, másfelől azt látva, hogy a sátorok mind
295    9   |    kimerültség volt észrevehető.~ ~- Azt nem tudom - felelé az orvos, -
296    9   |          volt, mint egyébkor, nekünk azt parancsolta, hogy innen
297    9   |          csak ételben italban tudják azt beadni; egy érintés a homlokon,
298    9   |             sem ízleltem semmit.~ ~- Azt ugyan jól tevé, meg voltak
299    9   |            szorítám oly erővel, hogy azt hivém meg kell halnia ölelésem
300    9   |          ajkaimra hirtelen lehajolt, azt hivém, az ég szakad rám,
301    9   |              ki erre és odarohantak. Azt hivém, el vagyok veszve.
302    9   |              véres főre a kalapot, s azt egy dárda hegyére szúrva,
303    9   |       holttesteket nem láttam volna, azt kelle hinnem, hogy egy évig
304    9   |          látnám hazatérni, csakugyan azt kellene hinnem, hogy a többiek
305    9   |           rémület őszítette meg.~ ~- Azt kikérem magamnak. Ilyen
306    9   |             fekete lepedővel, azután azt megint lekapták rólam, elébem
307    9   |              nekiestek bálványuknak, azt hítták, hogy tegyen igazságot,
308    9   |    barlangból, felültettek egy lóra, azt ketten kétfelől gyalog vezették,
309    9   |         dolgot fogunk cselekedni, ha azt, minek lételét fölfogni
310    9   |        mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük.
311   10   |            nem maradhat görögnek. Ha azt akarja szerző, hogy a munkája
312   10   |            munkája megjelenjen, írja azt címnek: »Az örmény és családja.«~ ~
313   10   |             tudod, van oppozíció is. Azt hozzák föl ellened, hogy
314   10   |           Igaz, hogy egy novellámnak azt a címet adtam, hogy "Örmény
315   10   |             mesterséghez fogott, míg azt is valami új, válogatott
316   10   |            úgyis jobb meghalni, mint azt látni, mint halnak meg éhen
317   10   |              pénzekkel maradt adósa, azt a fáradságot vette magának,
318   10   |           milliom a lelke, már pedig azt gondoltam, hogy megkaptam
319   10   |            gondoltam, hogy megkaptam azt a gézengúzt.~ ~- Jaj, bizony
320   10   |            ha nincsen egyebe.~ ~- No azt már nem bántom, hiszen ha
321   10   |               Ha csak a bőre maradt, azt viselje egészséggel.~ ~-
322   10   |            hogy engem koldussá tett, azt csak megbocsátom neki, mert
323   10   |       koldussá tett, mint kegyelmed, azt siralmas meggondolnom.~ ~-
324   10   |           Mit mondtam, te filku! Nem azt mondtam, hogy a jobbikbul
325   10   |              ő veszedelme volt.~ ~Ha azt mondta, hogy Amerikából,
326   10   |             a nagyasszony? és mire ő azt szokta felelni, hogy itthon,
327   10   |              skatulyát.~ ~- A Birbuc azt mondta, hogy elmegy a háztól.~ ~-
328   10   |             A Birbuc gorombáskodott, azt mondta, hogy elmenj te leány.~ ~
329   10   |         vörös pénz néha napján nála, azt hitelesen kellett igazolnia,
330   10   |               hogy senki ki ne merje azt nyitni a zörgetőnek; nagyobb
331   10   |              te gyilkos, te haramja, azt gondolod, a pléh úgy terem,
332   10   |           egy skatulyát hozott elő s azt felnyitva, Olivia egy csinos,
333   10   |             érzékeny örömmel nyújtva azt anyjának.~ ~Gerguc ráordított
334   10   |      meglátnának benne az utcán, még azt gondolnák, sok pénzed van,
335   10   |            kiállani vele; emez pedig azt kívánta, hogy csak sátoros
336   10   |              egy szögletbe kuporodva azt akarta mutatni, hogy nem
337   10   |            ha kérdezték az atyjától, azt felelte rá: »Udben van,
338   10   |         ulvás.« Voltak azonban, akik azt gyaníták, hogy a leány a
339   10   |             szakadt le kesztyűjéről, azt kívánta felvarratni.~ ~-
340   10   |          boltost nagy titkolózással, azt ígérve, hogy valamit mutat
341   10   |        akárkivel beszél, mindeniknek azt mondja, hogy semmit sem
342   10   |            ki az ablak előtt megáll, azt felnyitja, s az egyik lábát
343   10   |             Keresztül akartam menni, azt gondoltam, hogy Durchhaus.~ ~-
344   10   |              pedig oly közel találta azt vinni a szemeihez, hogy
345   10   |           fülig elpirult e szókra, s azt mondá ujjait ropogtatva:~ ~-
346   10   |     kihúzatott egy nehéz vasládát, s azt felnyittatá egy szüntelen
347   10   |             menjen innen.~ ~- Dehogy azt. Mondja neki, hogy jöjjön
348   10   |              és e villámok harsogása azt dörgendi füleidbe:~ ~- Lallalala
349   10   |           Talán grófot is?~ ~- Éppen azt.~ ~- Hahhahahha! - kiálta
350   10   |         küldeni vízért a Dunára, még azt sem tette meg. Hát az a
351   10   |            konyakból.~ ~A jó asszony azt gondolta, valami jó gyenge
352   10   |              kell elébb letenni.~ ~- Azt is te fizeted ki?~ ~- Természetesen.~ ~-
353   10   |           fogsz cselekedni most?~ ~- Azt biz én, hogy ha ez a gróf
354   10   |            fel az övével.~ ~Mindenki azt mondja, hogy nincs náluknál
355   11   |                De ha akarjátok tudni azt, ami volt, ami elmúlt, ami
356   11   |            mikről maga a história is azt mondja: ennek fele is csak
357   11   |              nőbe költözött át, hogy azt minden élőkön túlemelje.~ ~
358   11   |         bűnei miatt halálra ítéltek; azt felöltözteté az elfogott
359   11   |          széles görbe pallos oldalán azt gyaníttatja, hogy a vállig
360   11   |          nődnek.~ ~- Mit mondál?~ ~- Azt, hogy ki tőlem távol, tőlem
361   11   |             éji támadást, s most már azt sem tudhaták, melyik oldalról
362   11   |             tette fejére, s ki tette azt? Egy megvetett asszony és
363   11   |              Fönícia elvesztét, csak azt sajnálta benne, hogy nem
364   11   |           szerettessél?~ ~- Tudod te azt; tudod, mert mindig el akartál
365   11   |             tenni szégyenemben, hogy azt a hírt vedd, miként engem
366   11   |   venyigeszövevényen keresztül, mely azt, mint pókhálót a dongó,
367   11   |             melyért megharagudva rá, azt menten ketté harapja, s
368   11   |       iszonyú döféssel hanyatt dönté azt a bokrok közé, s azzal elkezde
369   11   |              egyszerre szemébe döfte azt annak, ahol éppen legsérthetőbb
370   11   |            kérges bőrével összenézte azt a vékony aranyhegyű nyilat,
371   11   |              magát a berekbe, s most azt nem bírják onnan kihajtani.~ ~-
372   11   |       duzzogva.~ ~- Vagy én ölöm meg azt, vagy az öl meg engem.~ ~-
373   11   |             kiszemelte volna magának azt, aki legjobban félt tőle,
374   11   |              egyszerre derékon kapta azt, s egyet lódítva rajta,
375   11   |              lódítva rajta, fölhajtá azt a levegőbe.~ ~Az izmos állat
376   11   |         király fejéről a diadémot, s azt saját homlokára téve, felszökött
377   11   |             országot válassz férjül, azt tiltjuk neked, s ha te Palmíra
378   11   |              férjemnek: kardom vívta azt ki, az övével együtt, egy
379   11   |          harcparipa nyerge lőn, s ki azt a több követelők közül legbiztosabban
380   11   |          vele, önszívének fordíthatá azt, hogy hősi öngyilkolással
381   11   |              áruló kezét, s kilódítá azt a dühödt néptömeg közé.~ ~
382   11   |              bokrokban tenyészett, s azt fölmutatva, fölszólítá a
383   11   |                   Ó, még nem nyerted azt el, - mondta Aurelián. -
384   11   |           között saját kezével tűzve azt föl annak sisakjára.~ ~Adta
385   11   |              országért a légionárius azt a kis ágat?~ ~Hadrenden
386   11   |        babérággal sisakján. Ki fogja azt onnan elvehetni?~ ~Leghátul
387   11   |           elől, maga után csalogatva azt a mocsáros lapályba, s egyszer-egyszer
388   11   |               keresztül-kasul hordta azt a síkon s kifárasztva, anélkül,
389   11   |              római sast, s áthajítva azt az ellenség közepébe. Elvakult
390   11   |             felfogadta, hogy el kell azt foglalni. S amit egy római
391   11   |         városból, s a másiknak védni azt azalatt, míg a segély megérkezik.~ ~-
392   11   |             kantárát, s erővel vonta azt maga után, az mindig lassabban
393   11   |          Rómának.~ ~- Sokszor kérted azt, a választ sokszor elvivéd.~ ~-
394   12   |           rostélyzathoz és nyisd fel azt.~ ~Az agák szöktek Ibrahimot
395   12   |     odalépett a rostélyhoz, felnyitá azt, a rostélyon túli nehéz
396   12   |         életével bűnhődjék érte, aki azt elfogadta.~ ~Szolimán nem
397   12   |               Azért ígérd meg nekem, azt, és esküdjél meg reá, hogy
398   12   |        egyebet, mint hogy ne öld meg azt az embert, kit most fiadnak
399   12   |             esküdött a szultán, hogy azt, ki még egy gonosz hírt
400   12   |           oly merész, hogy megmondja azt a haragjában beteg szultánnak?~ ~
401   12   |       kegyelmes úr, mert lehet, hogy azt rossz hírnek vennéd, hanem
402   12   |          öleted meg őt, mert a korán azt mondja: "aki aluszik, nem
403   13   |         bástyát építé, ijedve hagyta azt el, a véletlenül megjelent
404   13   |               de ember nem volt, aki azt viselje.~ ~A népnek egy
405   13   |             gyermekkoron felül volt, azt elvitte katonának, aki a
406   13   |             a férfikoron felül volt, azt megölette; nem maradt ott
407   13   |         városnak, sem a népnek, mely azt építette.~ ~A böjt után
408   13   |              ereszté a városra, hogy azt eltemessék. A szó teljes
409   13   |               midőn Tsong-Nu csókjai azt onnan letörölték. ~ ~A leány
410   13   |         levetkőzni, - megteendék. Ha azt kívánta volna, hogy a két
411   13   |           rabigája, itt az idő, hogy azt visszavigyük nekik. Előttünk
412   13   |             neki ellent, s midőn már azt hivé, hogy a várost kezében