Rész

 1    1|        válogatott volna a városban, megint csak ő hozzá tért volna
 2    1|  kapaszkodni a bodzafán s a kötélen megint feljönni.~ ~- Mit gondolsz? -
 3    2|           tudják aprítani a húst, s megint beletölteni valami bőrtokba,
 4    2|      naponként rajtakapta, hogy már megint ki vannak sírva a szemei.~ ~-
 5    2|         sírva a szemei.~ ~- No, már megint minek rítta agyon magát
 6    3|            meg nem eszi, esztendőre megint felszánthatjuk. A gyáváknak
 7    4| párbeszédeket folytattunk.~ ~Másnap megint átmentem urambátyámat keresni,
 8    4|             újra, s újra felhajítá, megint visszajött és megint oldalba
 9    4|     felhajítá, megint visszajött és megint oldalba ütötte őkegyelmét.~ ~-
10    5|       növelni haragját, úgy kezdett megint a szóhoz.~ ~- Hallja kend,
11    5|        egyebet? kiitta a kupáját, s megint teletöltötte. -~ ~- Szállok
12    8|   hortyogása kezde hallatszani.~ ~- Megint elaludt a barom - szólt
13    9|        fekete lepedővel, azután azt megint lekapták rólam, elébem guggoltak,
14   10|          későbben kelt mint Gerguc, megint az volt a veszedelem.~ ~-
15   10|       másikat követte.~ ~- A Birbuc megint zsebibe dugta a kezeit.~ ~-
16   10|                  Csoéto meglepátus? megint pápramurgu?~ ~Ezzel Birbuc
17   10|       Gerguc gazdát az ágyából.~ ~- Megint itt van a gavallér. Ott
18   10|         utána?~ ~- Cridát mondok, s megint meggazdagszom.~ ~- Ész kell
19   10|            a vendégek kicsodák? Már megint vendégek, ugyan minek ezek
20   12|             fekhelyéről.~ ~- Mi baj megint? Rossz hírt ne mondj, ha