Rész

 1    4|          hogy az embernek még a lelke is bukfencet hányt bele.
 2    6|        mennyei napfény megnyilt lelke előtt. Meghalt.~ ~A székely
 3    6|  szemeiből olvasni lehete, hogy lelke már repülni készül a halál
 4    7|      joga az embert gyűlölni, s lelke borújában keresni a magányt,
 5    7|    örökké tartó álmokat alunni, lelke pedig elbujdosik, mezítelen,
 6    7|        tán csak az embernek van lelke ennyi állatok közt? Egy
 7    7|         hogy minden lénynek van lelke a világon... nézd: e virág
 8    7|         kicsuknák innét, kiknek lelke piszkos, elrongyolt öltözetet
 9    7|      hideg lény, sem szíve, sem lelke, de meg tudta szánni a siralom
10    8|  elutazandó.~ ~Hanem Quarrelson lelke fekete volt, mint azon rabszolgák,
11    9|   eljárt hozzá az `úrnak gonosz lelke`, a pokolbeli fejedelem,
12    9|         ütközet előtt, az Isten lelke, ki a bátorságot adja, eltávozott
13    9|     pörölne egymással egy ember lelke fölött, míg végre a nő hajfürtömet
14    9|   valami képet nézne, mely csak lelke előtt látszik.~ ~A mi nevetésünk
15   10|     Gerguc.~ ~- Ejnye milliom a lelke, már pedig azt gondoltam,
16   11|         dicsőség és honszeretet lelke távol Perzsia, Armenia és
17   11| gondolattól lelkesült át, annak lelke egy lélek az enyimmel. Te
18   11|         vissza.~ ~S midőn a bor lelke a sziveket átjárta, táncra
19   11|         nyargalt seregei előtt, lelke erejét öntve át azokba.
20   11|         volt a vezére, költője, lelke a népnek.~ ~Az első napon,