Rész

 1    1|   tizenhétéves ifjú, Gerzson úr különös kegyence, akiről azt hivé,
 2    4|          ki a bátorságot valami különös erénynek tartottam volna,
 3    4|        csődíteni, s akkor aztán különös alakban látjuk meg a feltámadást;
 4    4|         és nincs ellenem valami különös kifogása, ezennel itt a
 5    4|     pipája ki levén szunnyadva. Különös grácia, mert különben mindig
 6    6|   öltözet is, melyet visel, oly különös hatású; az a piros, körül
 7    6|         A cserkesz szívében oly különös visszhangot gerjesztettek
 8    7|         a kettő. Gyermeköröm.~ ~Különös lélekállapot az, hogy mikor
 9    7|   ijesztő lett volna rajta, oly különös, oly titkos, bántó hatással
10    8|    vezette védettjét Williám. - Különös, jellemző gyöngédség volt
11    8| összezsugorodtan szűk odújában, különös alkotmányt szorítva karjai
12    8|      elegendő lőport és golyót; különös kedve telt benne embereket
13    9|        ha arcába tekinték, azon különös, földöntúli kifejezésű arcba,
14    9|        elhalványultak; az mégis különös volt, hogy egy és ugyanazon
15    9|       holnap fogják kivégezni. "Különös! - suttogá az öreg hindu, -
16    9|        hosszúkás szemein valami különös megragadó komolyság honolt,
17    9|         volt négy hegyes ággal, különös ellentétben aranyszín arcához, -
18   10|    pedig »itt-amott«, mert az a különös szokása volt, hogy minden
19   10|         és seprűnyélre, melyből különös névnapi ajándékok származtak