Rész

 1    2|           megfordult, és hazament. Hátra sem mert többet nézni leendő
 2    7|          az életnek semmi édessége hátra?... Van, van még egy.~ ~
 3    8|       nekem, hogy még napok vannak hátra, mikben vérnek és könnynek
 4    8|      hölgyre, leereszté kanócát, s hátra fordulva, a kormányosnak
 5    9|         nem hagyva egyéb utóérzést hátra, mint azt az emésztő vágyódást,
 6    9|         valami hűsítő érzés maradt hátra.~ ~- Az volt a méreg, -
 7    9|             Még csak Drumfield van hátra; ha még ezt is ép testben
 8   10|            ment a boltba, s kezeit hátra téve, egész nap járkált
 9   11|          aláhajtott fejjel húzódék hátra.~ ~- Ki vagy te hős? Mi
10   11|         Aurelián. - Még egy társad hátra van, aki a győzelmet kétségessé
11   11|            hegyek közé, nem hagyva hátra egyebet a puszta falaknál.~ ~
12   11|          sorain, s míg azok messze hátra maradtak mögötte, a tartalékul
13   11|     üldözők közül, s amint Zenóbia hátra tekinte, meglátta, hogy
14   11|            ballistáriusok, a gépek hátra facsart karjai lassudan
15   11| kétségbeesett merény van számunkra hátra. Ugyanaz, mely húsz év előtt
16   11|       Zenóbia meghagyá nekik, hogy hátra ne nézzenek.~ ~A reggel
17   12|       tette.~ ~Csupán egy volt még hátra, ki jutalmát el nem vevé:
18   13|        embereknek nem maradt egyéb hátra, mint éhenhalni, vagy Tsong-Nu
19   13|            sorsából nem volt egyéb hátra, mint a halál.~ ~A kétségbeesés