Rész

 1    2|   fogyatkozást érzett; azt, hogy egyetlen gyermeke nem volt fiú. S
 2    2|     özvegy Daczosné asszonyomnak egyetlen fia, Lajoska, két évvel
 3    4|          hogy bárcsak leszakadna egyetlen gála-öltönyömnek a szárnya;
 4    6|           A harang megkondult.~ ~Egyetlen harangja volt ez Sepsiszentgyörgynek,
 5    7|     elhagyatva; ki lakhatik itt? Egyetlen ajtó volt a házon, az ajtón
 6    7|       magamtól mindent.~ ~Szívem egyetlen seb, de legfájósabb ott,
 7    7|         hajót temetett gyomrába, egyetlen férfi úszott a villámfénynél
 8    7|          kerek föld népe.~ ~Csak egyetlen ember élt még, kinek lelkében
 9    7| becsületben őszültek meg azok.~ ~Egyetlen fia volt az ősz apának,
10    7|    kézzel kiálta gyilkos átkokat egyetlen fiára. Szava túldörgé a
11    9|   ellenségeit, egész hatalmát ez egyetlen ember ellen fordítani, ki
12   11|        meggörnyed a sudár. Néhol egyetlen fa foglalt el magának több
13   11|      oldalról. Azok rögtön, mint egyetlen gép, tömegekké alakíták
14   11|      onnan elvehetni?~ ~Leghátul egyetlen tömött négyszögben álltak
15   11|   fegyvereit megzörrenti, mintha egyetlen gép mozdítaná egyszerre
16   11|      melyen keresztül pajzsokból egyetlen vastetőt képezve rohantak
17   11|     nomád népeket föllázítani, s egyetlen rohammal elsöpörni az ellenséget
18   11|         bosszú, nem a félelem.~ ~Egyetlen gondolatja az volt: miért,