Rész

 1    1|      alatt, mint bármely tudatlan katona, aki azért született, hogy
 2    2|         az a vége, hogy a szegény katona "csillagot néz vacsorára",
 3    2|       prókátorból egyszerre olyan katona váljék, mégpedig tüzér.
 4    2|        ütközetben részt vett mint katona.~ ~És ezt mind a hárman
 5    2| utcaajtóból: "ejh mit! nem szabad katona után könnyes szemekkel nézni,
 6    2|          mindenkinek az esze. Aki katona, az verekedni fog tehetsége
 7    2|        józan eszét.~ ~Hanem a vén katona már mindezt föl sem veszi.
 8    2|   elmondhatja magáról, hogy ő vén katona, mert tizenhat csatában
 9    9|    takarodót s fölébredt bennem a katona, kit a kötelesség hív. Szeretném,
10    9|       igaz, - szólalt meg egy vén katona közülünk, egy eszmét kapva
11    9|           kérdé a malayétól a vén katona; - tán ismered azt a csillagot,
12   11|           hangzott e tusához.~ ~A katona izmosabb volt, a császár
13   11|          földet érte.~ ~- Győztél katona! - monda átnyujtva a zöld
14   11|             Ne vágj, hanem szúrj, katona! - kiálta Aurelián a harcosoknak;
15   11|         Pajzsát szeme elé tartá a katona, hogy ne lássa a halált;
16   12|           pénzszórásra gondolt, a katona sokszorozott zsoldra, a
17   13|      szemfényvesztőktől, - csak a katona volt ritkaság. Aki volt