Rész

 1    2| megmondtam, hogy Lajoska az én fiam. Ha fázik, az én fiam fázik,
 2    2|       én fiam. Ha fázik, az én fiam fázik, ha éhezik, az én
 3    2|        fázik, ha éhezik, az én fiam éhezik, ha rongyos, az én
 4    2|      éhezik, ha rongyos, az én fiam rongyos. Most azonban se
 5    2|  felejtse el, hogy Lajos az én fiam.~ ~- Hiszen majd lehet benne
 6    2|      most, kedves, egyetlenegy fiam?~ ~- Egy egész óráig - volt
 7    2|   egymásra.~ ~- Te vagy, Lajos fiam?~ ~- Ide menekültem, apám.~ ~-
 8    2|      No, hanem most már, Lajos fiam, te henteslegény vagy, s
 9    2|        kommandírozott:~ ~- Te, fiam, odaállsz a vágótőkéhez,
10    2| kikotródott a szobából.~ ~- Na fiam, Lajos - monda odakinn a
11    2|        De nem azt teszed most, fiam, amit magad mondasz, hanem
12    2|        vagy? mi vagy? No, hát, fiam, csak tedd magadat együgyű
13    3|       motyó fiának: látod, kis fiam, ez volt az az ember, a
14    3|      ne írj a királyokhoz, kis fiam.~ ~- Hát Lauka Guszti?~ ~-
15    4|  gazdag, majd megsegít.~ ~- De fiam - szólt az öregúr, pipáját
16    4|      összecsókolóztunk, s "adj fiam tüzet", mondá az öreg, pipája
17   12|            Ő leányom, ki által fiam leendsz, - monda a szultán