Rész

 1    1|            megválni a látcsőtől, s ha sokáig nem láthatá a leányt, nem
 2    2|          holnap meg holnapután. Ugye, sokáig maradsz most, kedves, egyetlenegy
 3    2|          kavarodott.~ ~Ez nem tartott sokáig; néhány perc múlva a porfelleg
 4    3|       feszíttetett, s ily situációban sokáig mutogatta Borsod vármegyében
 5    4|              a hangom). Kegyednek még sokáig kell élni, kedves Esztikém,
 6    4|           hogy e füst alatt nem fogom sokáig csalhatni a világot s turpisságom
 7    4|            haza, belódult s még aztán sokáig hallottam pattogó, kikanyargatott
 8    4|              kedvem szerint, s miután sokáig néztem szemeibe és ő az
 9    4|              korpacibereadta!~ ~Ezzel sokáig ógott-mógott, míg végre
10    5|              mondá:~ ~- Isten éltesse sokáig.~ ~Ekkor a varga merítette
11    8|          megtalálta az elveszettet.~ ~Sokáig éltek itt mindhárman boldogan,
12    8| szabadságvágyók szívében gerjesztett. Sokáig imádkoztak hálaimát, szemeiket
13   11|               melyik oldalról jön az? Sokáig nem hallatszott semmi hang,
14   11|            Kelet királynéjának utódai sokáig éltek még Olaszországban,
15   12|             ősz apa gondját. Szolimán sokáig mulatott vele, kérdezősködött
16   13|    reszkettető győzhetetlen bajnokok! Sokáig nyomott bennünket az idegenek