IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
| Alphabetical [« »] gyult 3 gyultek 2 gyurujében 1 ha 373 habjai 1 habkönnyu 1 hableány 1 | Frequency [« »] 391 mint 384 csak 379 ki 373 ha 369 sem 353 még 347 de | Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances ha |
Rész
1 1| váltig jobb szerették volna, ha e derék emberek, ahelyett, 2 1| azáltal is meg lehet verni, ha a környéket élelmiszereiből 3 1| dicsőség után törekvésnek, mert ha valaki nagy hírt, nevet 4 1| mindig attól tarthatott, hogy ha holnap véletlenül egész 5 1| fáradhatlan oltalmazója.~ ~Mert ha bevette magát iszonyú fóliánsai 6 1| feleségétől megkérdezni, ha vajjon ebédelt-e ő ma már, 7 1| amiből nagy baj lett volna, ha előfordul, mert a humanissime 8 1| megáldva a természettől, hogy ha azokat mások vesztére mozgásba 9 1| megválni a látcsőtől, s ha sokáig nem láthatá a leányt, 10 1| beszélgetett egymás között:~ ~- Ha Klárika ezt a verset elolvashatná! - 11 1| kinyomathatta volna.)~ ~- Már ha én neked volnék, csak a 12 1| látszott azon aggódni, hogy ha társa kezéből kicsúszik 13 1| rögtön nyakát szegheti; ha volt amitől rettegett, ez 14 1| azon egy dolog lehete, hogy ha meg találja valaki látni.~ ~ 15 1| József nem bánta volna, ha e percben a kollégium vele 16 1| mintha e tisztes testület, ha birokra kerülne a dolog, 17 1| tanyázott, egy egész hadsereg, ha arra került a sor.~ ~Amint 18 1| mondjon nekem erre esetet, ha tud.~ ~A faggatott diák 19 1| még dühösebbé tevé.~ ~- És ha én megtiltom tinektek, hogy 20 1| hogy ez is jó fegyver, ha jó ember fogja a végit.~ ~ 21 1| gyanús kérdés volt azonban, ha vajjon el lehet-e ezen ágyúkat 22 1| szeget onnan, úgyhogy most, ha elsütötték az ágyút, a gyújtólyukon 23 1| legyen nekik miben elesni, ha futni akarnak.~ ~Ily ármádiának 24 1| méltóságot tulajdoníta magának, ha lovon ült, azokhoz, akik 25 1| elzárkóztak a templomokba; úgyhogy ha bejönnétek, sem találnátok 26 1| hogy mi eltakarodjunk, ha ők hazajöjjenek, és azután 27 1| vagynak, különben pedig, ha egy vagy más, így vagy amúgy 28 1| leverten Gerzson úr -, de ha az ő élete árán megvásárolhatom 29 1| odavágott Áronhoz, hogy ha félre nem ugrik, derekában 30 1| keresztül néznie Klárikát, ha látni akarta.~ ~És ezen 31 2| nem menti életét. Hát még ha a trikhinek is fel lettek 32 2| természetesen leány volt.~ ~Mert ha fiú lett volna, akkor lehetett 33 2| mit tettek őseink? Azután, ha még kedve tartja, egy kis 34 2| adhatják el diákul; sőt ha egy kis logikára megtanítják, 35 2| haza kalkulusában, elég, ha tisztességes "primát" szerez, 36 2| neki az is, ami ráragad, ha mindennap feljár az iskolába. 37 2| esze magától is megjön, ha megöregszik.~ ~Erre aztán 38 2| mondták, pap válik belőlem. Ha hallgattam volna rájok, 39 2| meg akkor kell izzadnia. Ha valami szép prédikációt 40 2| izzadságot a homlokáról; ha pedig valami régit vesz 41 2| mapparajzolástól, aztán ha kettő szorul egy vármegyébe, 42 2| ráragad, elpatkol vele; ha a városban skarlát üt ki, 43 2| az nagy szerencse, mert ha minden ember egyforma volna, 44 2| urát a sokaság között? meg ha minden ember egyféle mesterember 45 2| legtisztességesebb lenne ránézve, ha pap lenne.~ ~- Pap, ugye? - 46 2| van esze, vagy nincs esze: ha nincs esze, akkor miért 47 2| miért nem maradt hentes? ha pedig van esze, bizony nem 48 2| Mert nem szeretném, ha a vejemet meg a leányomat 49 2| értem, hogy nem szeretném, ha abban a városban, ahol én 50 2| Lajoska neki egyetlenegy fia: ha azt meglövik, aztán itt 51 2| egyetlenegy fiamnak! Hiszen ha korhely lett volna, naplopó, 52 2| részeges, verekedő, éjszakázó; ha mindig szekundában lett 53 2| szekundában lett volna, ha kicsapták volna az iskolából, 54 2| országot védelmezze, mert ha nem védelmezik a fiatalok, 55 2| katonaélet sanyarúságait, s ha verekedni kell, ő sem tartja 56 2| Nekünk csak egy hazánk van, ha ezt elveszítjük, hova a 57 2| volt szakadva a könyöke. Ha az én Lajoskám is ilyen 58 2| Lajoskámnak ad-e valaki valamit, ha megéhezik?~ ~- Már megmondtam, 59 2| hogy Lajoska az én fiam. Ha fázik, az én fiam fázik, 60 2| fázik, az én fiam fázik, ha éhezik, az én fiam éhezik, 61 2| éhezik, az én fiam éhezik, ha rongyos, az én fiam rongyos. 62 2| honvédtüzér lett; no mert ha még azt is megneszelte volna, 63 2| verekedtek. Hanem aztán ha egy-egy futár a felső táborból 64 2| szekerébe.~ ~Szegény fiú! ha prókátor marad, annyi pört 65 2| elég tisztességes állás. S ha egyszer valakit a kormány 66 2| cigányé.~ ~Hanem azért, ha olyan piszkos, szurtos volt 67 2| anyja, csak a generális. Ha menni kell, hát menni kell.~ ~ 68 2| azonnal lásson a konyhához; ha csak egy óránk van az együttlétre, 69 2| hátunkon hozzuk az ellenséget. Ha ez az ágyúlövés nem csal, 70 2| nem fogjuk itt tölteni. Ha győztünk is, vonulunk odább, 71 2| nekirontani az ágyúnak. Ha az ellenség beront utánunk, 72 2| majd nemsokára visszatér, s ha későn is, de itthon fog 73 2| kémleljen szét a síkon; s ha valamit vesz észre, nesztelenül 74 2| vagy vérbe, vagy homályba; ha gyáva, hátrafut, ha bátor, 75 2| homályba; ha gyáva, hátrafut, ha bátor, előrerohan; ez a 76 2| tűzmesterhez -, milyen derék volna, ha oldalt kaphatnók őket.~ ~ 77 2| a magyar tüzérségnek, s ha a győzelem a túlnyomó erőé 78 2| azt mondá: "annál jobb, ha te is jössz!", s most már 79 2| elhallgattak a mieinktől találva; ha a huszárok rohamra indultak, 80 2| alatt egy öreg kést, hogy ha valami kozák Sárikára találja 81 2| nap mindent; másnap aztán, ha nem lesz mit enni, majd 82 2| átkozottakat magyarosan, ha már agyon nem vertük őket 83 2| majd talán az Úristen, ha mást nem is, de kegyelmedet 84 2| láttad elégszer idehaza. Ha valamit elfelejtettél volna 85 2| vendégnek. Mert tudjátok, ha tiszt lesz a háznál, akkor 86 2| mondd fel az asztali áldást, ha még emlékezel rá gyerekkorodból. 87 2| muszka tud szeretni.~ ~- Ha tud szeretni, szeresse egymást; - 88 2| mondanak, de jobb neked, ha azt hiszik rólad, hogy gyáva 89 2| kiállotta.~ ~- Elég hiba, ha nem tud - veté ellene az 90 2| szorul. Ebben a háborúban is, ha francia tüzéreik nem lettek 91 2| franciák voltak. Franciák, ha mondom. Az a fickó, aki 92 2| vakmerőségre csak francia képes. Ha magyar lett volna, szaladt 93 2| tábor visszajön helyedbe; ha nem jő vissza, akkor nem 94 2| mindenki azt a férfit, aki, ha a világ fel nem fordul, 95 2| talán városbírája lehetne, s ha még egyet nem fordul a világ, 96 3| egész nap a jégen jár, s ha megúnja magát, verseket 97 3| harminczöt; esztendőre, ha isten segít, felviszem kétszázra. 98 3| feleségem e hosszú úton, ha a tuszlit magára nem veszi 99 3| mit csináljon az ember? ha már egyszer muszkák és tatárok 100 3| Magyarországon? Hanem kérem: hogy ha magyarul szól, igen lassan 101 3| messze elhallik a hang, s ha meghallja valaki, hogy magyarul 102 3| fogát, nem gondolt semmivel, ha mondták néki: hogy ég a 103 3| az isten, majd eloltja, ha akarja; ha mondták neki, 104 3| majd eloltja, ha akarja; ha mondták neki, hogy jő a 105 3| hortyogtak, mikor aludtak, s ha fölébredtek, iszonyúan káromkodtak 106 3| sem töltött puskával, meg ha valakit temetnek; utóljára 107 3| communismust fogják megalapítani, ha t.i. a vizet lecsapolhatják 108 3| Semmi sem lehetetlen, ha az ember megházasodik. Mióta 109 3| az ajtaja előtt, hanem, ha sáros a csízmája, csak abba 110 3| szaladjunk a kukoriczába, ha leégeti a falut, otthagyja 111 3| posteriori annak lehetősége, hogy ha az ember egész életében 112 3| poetizálni semmit, mert például: ha írja valaki, hogy Szatmár 113 3| testületet rágalmazott; ha szerelmes verset ír, be 114 3| csak a feleségéhez szabad. Ha egy novellában ilyesmi áll: " 115 3| nem vagyunk Szibériában, s ha Isten úgy akarja, nem is 116 4| meg lehetett számlálni, s ha a szérűskertünkben a nagy 117 4| és boronákkal egyben, s ha még ezekhez hozzáképzelem 118 4| strázsált a pitvarajtóban, ha urambátyám vadászni nem 119 4| bennök sohasem voltam; hanem ha valaki kíváncsi rá, utasítom 120 4| volt elég az üdvösségre. Ha az ember üvegen keresztül 121 4| száját más ember ablakára; ha pedig nincsen dolga, menjen 122 4| a fejemet. - Mit tegyek? Ha megtudja, hogy én dobtam 123 4| azt a jó Sybilla asszonyt, ha hátul nem köti a sarkamat.~ ~ 124 4| húsz esztendős kisasszony. (Ha egyébért nem, ezért a hazugságomért 125 4| háromszor fölugrott volna, ha tudott volna. Azután ölébe 126 4| majd csak jobb lesz az, ha én áldom kegyelmedet holta 127 4| asztalra! Mint tudta már, ha a tányér zörgött, hogy ebéd 128 4| hagynám én bántani senkitől, ha tehetném.~ ~Erre nem felelt 129 4| nem is szerettem volna, ha minden szavamra tudott volna 130 4| azt, az isten áldja meg, ha nem akarja szívemet megrepeszteni ( 131 4| élni, kedves Esztikém, mert ha kegyed meghal, akkor - akkor 132 4| embernek az a szív!... Hej, ha az embernek szíve nem `volna`!~ ~ 133 4| magaméit megküldeni neki, s ha élőszóval ki nem beszélhettük 134 4| de én nem tehettem róla; ha magyar nyelven írt ilyszerű 135 4| bizony kirudaltak volna. - Ha jól emlékszem rá, regények 136 4| aztán a legvígabb történet, ha olykor előfogott a drága 137 4| úgy, mint Kotzebueból.~ ~Ha aztán ezen dicséretes könyvekből 138 4| szépen körömmel aláhúztam, s ha ő látott benne figyelembe 139 4| egymásnak szemközt állottunk. Ha a nyakam elvágták volna, 140 4| szedtevette táncoltatta! - Mert ha még egyszer - három kila 141 4| Dóka Pista legyen a nevem, ha szíjat nem hasítok a hátadból, 142 4| nem mertek volna tenni, ha az öregurat a határon belől 143 4| uramöcsém, segítsen rajtam, ha testünknek megbocsáttatását 144 4| hiszi, - segítsen rajtam, ha még lehet.~ ~- Hm - szólék 145 4| fenyegetővé kezd válni, s ha még ezekhez azon nem várt 146 4| ügyeltem rá; mit bántam én, ha a világ stukaturjáról hullott 147 4| utcaajtót.~ ~- Kolbásznak aprít, ha megkap - gondolám s végerőködéssel 148 4| lábadat.~ ~De már megkövetem, ha az agyonütés kedvéért meg 149 4| erre meg így okoskodtam: ha jő a farkas, akár félek, 150 4| akár nem félek, megesz; ha nem jő: akár félek, akár 151 4| ahhoz a leányhoz? Hiszen ha szereted, hát csak szeresd; 152 4| járj hozzá. Szeretheted, ha kilenc mérföldnyire vagy 153 4| távolság volt már; hanem tehát ha nem bánja és nincs ellenem 154 4| együtt szép magát, - még ha Debora asszony vele jár, 155 4| jobb lett volna öcsém, ha pap lettél volna, uradatyád 156 4| Nem bánom én, urambátyám, ha alispánnak megtesznek is, 157 4| adják.~ ~- No, patvar vigye, ha már ennyire vagytok, üsse 158 4| reszketett a verem tőle. Ha fütyültem neki, akkor elhallgatott; 159 4| fütyülése miatt nem alhattam, s ha én elhagytam, ő kezdte rá.~ ~ 160 4| hogy kifordítja a bőrüket, ha meg merik mondani valakinek 161 4| piros rózsává festette; ha át nem kapom, elájul szegényke; 162 5| elmarasztották a szász cimborákat, s ha a fejedelem valaha egy fullajtárt 163 5| Sok é? De több lesz, ha a nyakad közé öntöm az egész 164 5| jövendőre tanulja meg kend: hogy ha inni akar, igyék a többi 165 5| is pedig, varga mester, ha máskor szomjazik, igyék 166 6| győzelemmel térjen vissza, de ha elveszett a nemzet az eldöntő 167 6| Keressetek más hont magatoknak, ha ezt meg nem védelmeztétek.~ ~ 168 6| és hallgatott.~ ~- Dávid, ha te ép, erős férfi volnál, 169 6| te ép, erős férfi volnál, ha neked e mankók helyett kardhoz, 170 6| meddig élhetsz?... De szólj, ha megjelenne a halál előtted 171 6| fegyver lesz a válasz, s ha Sepsiszentgyörgy férfiai 172 6| szeretett vendégeket, s ha erővel akarnak bejönni, 173 6| megtanít bennünket harcolni, s ha erőt akarna venni a gyönge 174 6| szurokkoszorúkat, azokat meggyújtod, s ha látod, hogy az ellenség 175 6| el senki, mint az életet. Ha nem tudnám, hogy székely 176 6| az a kis, sötét bajusz. Ha dolmányt venne magára, senki 177 6| jöttünk volna ide soha.~ ~Ha meg tudnák érteni szavainkat, 178 6| tíz esztendő óta, mert, ha nem lett volna az, akkor 179 6| népét buzdítani tetszék, s ha olykor szűnt a nagy zaj, 180 7| idegen az egész vidék. Most ha két napig ott kellene tanyáznom, 181 7| gondolataim voltak akkor! Ha hosszú fáradsággal szirtről 182 7| emlékeiktől is megszabadultam.~ ~Ha most visszamennék azon tájra, 183 7| tán újra eszembe jutnának. Ha látnám azon havasokat, mikről 184 7| egyenkint hullatva el; - ha újra hallanám a titokszerű 185 7| vagy kóbor lélek hangja; - ha érzeném a vad erdők lélekemelő 186 7| pázsit friss demutszagával; - ha fekünném a halkan zúgó bérci 187 7| hozzáférhetlenné tevék az asylumot; ha a fergeteg nyakamon nincs, 188 7| de féltem, hogy les, s ha észreveszi, hogy félek, 189 7| menj, rabolj, ölj, hazudj, ha élni akarsz, mi gondom rád.~ ~ 190 7| te a világnak? Az volnál, ha annak, ki mindeneket üldöz, 191 7| szív.~ ~S te lész-e az, ki, ha a csillagok lehullanak, 192 7| hatalom a másiknak.~ ~ III.~ ~Ha tudhatná az ember: mikor 193 7| ember: mikor fog meghalni?~ ~Ha tudhatná azt a sötét időt, 194 7| van az ember éltében.~ ~Ha mindazt föl akarná jegyezni, 195 7| vitte e képeket az idő! Ha jutnak eszedbe, tartogasd 196 7| Hová lesz a szivárvány, ha a nap eltűnik, hová lesz 197 7| eltűnik, hová lesz a virág, ha a tavasz elfogy, hová lesz 198 7| elfogy, hová lesz a csillag, ha egéről lefut? Hát a szerelem 199 7| Hát a szerelem hová lesz, ha a szív kiégett?... Mit adhatsz 200 7| érintése velőmet gyújtá meg, ha csak álmomban is.~ ~Első 201 7| hallhatta jól ez esküt.~ ~- Ha lesz egy másvilág, mely 202 7| mondtam én a lyánynak.~ ~- Ha lesz egy másvilág, mely 203 7| milyen vidám volt különben. Ha hajnalt akartam szívemben 204 7| fájdalmat kell aratnia.~ ~Ha embert akarsz gyűlölni, 205 7| magadat, megérdemelted. Ha emberek üldöznek, ha Isten 206 7| megérdemelted. Ha emberek üldöznek, ha Isten karja ver, ha nyomorúvá 207 7| üldöznek, ha Isten karja ver, ha nyomorúvá lettél, s mindenki 208 7| magadat, megérdemelted. Ha te nem, - vétkeztek apáid, 209 7| viseli fullánkod...~ ~...Ha a vidékre köd száll alá, 210 7| égeté magát! Még most is, ha elsötétül, olykor előmbe 211 7| istenkáromlásnak vették, ha valaki azt mondá: nem a 212 7| alamizsnavetésre bosszantsák. Hm! ha mindazokat kicsuknák innét, 213 7| egymást szeretni fogják...~ ~Ha én oltárképet festenék, 214 7| ördögnek áldozni sokaság kell. Ha sírsz vagy imádkozol, vonulj 215 7| káromolták az Istent. Hát ha majd az egész világ fog 216 7| sima, soha hulláma nincs. Ha olykor a sziklapartról e 217 7| főre a tizenharmadikat. Ha tudnám, mily sorba vagyunk 218 8| kitépje, s azt hiszi, hogy ha a hetediket megölné, repülni 219 8| pokolszigetet a jó ördög. Óh, ha meggondolom, hogy ezt az 220 8| ideje a meghalásnak, majd ha lesz, azt is meg fogja mondani; 221 8| Lakása hozzáférhetetlen volt, ha Williám távozta után a gyékénylajtorját 222 8| Nem vesz-e el éhen?~ ~Vagy ha megmenekült, fogja-e ő a 223 8| kell téged szabadítaniok, ha emberek, bárha Quarrelson 224 8| S mit kívánsz érte, ha megteszed?~ ~- Puskapor, 225 8| csakugyan boldogok lettek, ha nem is ezen, de legalább 226 9| szemüknek megtetszett, s ha észrevették, hogy valahol 227 9| rendszerök szokott lenni; - ha üldöztetnek, félig befűrészelik 228 9| kinézésök irtózatos legyen, s ha szólani hallotta az ember, 229 9| fiatalember agyát fölgyújtsa; de ha arcába tekinték, azon különös, 230 9| kötelesség hív. Szeretném, ha nem mentem volna oda soha.~ ~- 231 9| valamihez, ami emberi, és ha az a leány is azon nyelvet 232 9| kiköpve Smith. - Hogy majd ha egyet-egyet elfogunk közülök, 233 9| gúnyosan kezdtek kacagni.~ ~- Ha egy biblia volna önöknél, 234 9| meg legalább fiaimat".~ ~"Ha templomomat fel fogják építeni, 235 9| melyik lát csillagot az égen; ha lát valamelyik, az élni 236 9| félnie, - biztatá a malaye; - ha az én hajam oly ősz volna, 237 9| csudálkozás jelét sem mutatnám, ha önnek másik két csillaglátó 238 9| Legokosabban teszi ön, ha itt marad, úgyis oly rosszul 239 9| valamennyit fölállítani, mert ha csak egy hiányzik belőle, 240 9| onnan a templomba vezet. Ha a szerte elhullott holttesteket 241 9| csak Drumfield van hátra; ha még ezt is ép testben látnám 242 9| és rút mint az éjszaka, ha ugyan láttál már zöld éjszakát, 243 9| megvesznének a balettcsinálók, ha eltanulhatnák. Le-leterítettek 244 9| csókoljam. Ah, barátom, ha ezen kezet érintettétek 245 9| hogy festenék magamra, ha abba a forró vízbe belédugtak 246 9| dolgot fogunk cselekedni, ha azt, minek lételét fölfogni 247 10| alak nem maradhat görögnek. Ha azt akarja szerző, hogy 248 10| cselekedet volt. De hát ha a Jézus személye megért 249 10| Dimitrinek nevezte magát.~ ~Ha valaki megszólítá, elébb 250 10| lábtyűjét kireperáltassa, hogy ha gyermekeit nem tekintené, 251 10| Boldizsár diákkal egyben, s ha jött vásáros, egy garas 252 10| ahol megkaphatják, mert ha koldus nem lennék mind a 253 10| neki, s elhoznám a bőrit, ha nincsen egyebe.~ ~- No azt 254 10| azt már nem bántom, hiszen ha igazán szerencsétlenség 255 10| arról senki sem tehet. Ha csak a bőre maradt, azt 256 10| egészséggel.~ ~- De ne viselje. Ha bajája van, ő az okája. 257 10| bajája van, ő az okája. Ha spekulátul, mért nem kalkulátul? 258 10| szolgálhassak? Parancsuljál, ha ezer forintot ír is, odádum.~ ~- 259 10| kisebbiket Minervának.~ ~Mármost ha valaki előtt beszélt róluk: 260 10| neki kellett meglakolni, és ha semmi rossz nem történt, 261 10| patvarnak vala tárgya.~ ~Ha korábban kelt, mint Gerguc, 262 10| engemet felkukurikáluj!~ ~Ha későbben kelt mint Gerguc, 263 10| mikor az ember elmosolyodik, ha fiatal asszonyi képet lát; 264 10| fiatal asszonyi képet lát; ha tehát jöttek a vidéki leányasszonyok 265 10| diák agyon volt ütve.~ ~Ha jött idegen, az előtt múlhatatlanul 266 10| mégis nem tudsz semmit.~ ~Ha kellett az idegennek valami 267 10| egyféle volt mindenből.)~ ~Ha az idegennek nem tetszett 268 10| ismeri az extrafaint. Pedig ha én elcsápum, az utcán hal 269 10| elcsápum, az utcán hal meg.~ ~Ha a vevő drágállotta az árut:~ ~- 270 10| az ő veszedelme volt.~ ~Ha azt mondta, hogy Amerikából, 271 10| akárhányszor kérdezték tőle, ha itthon van-e a nagyasszony? 272 10| szokta felelni, hogy itthon, ha ellenkezőleg megsejté, hogy 273 10| célozva. - Csak elnézem, ha hágy-e valamit abból a retekből? 274 10| egy egész retekkel.~ ~De ha két rossztól megszabadult, 275 10| kasszát nem lopta meg, s ha akadt itt-ott egy-egy vörös 276 10| mire fogja fordítani?~ ~Ha Birbuc diák e kellemetes 277 10| rögtön el fog enyészni, ha őt és a családnak egy még 278 10| titkolózás sokat megmagyaráz. Ha Birbuc diákot szidják, Olivia 279 10| és kimegy a szobából, s ha Oliviát üldözik, Birbuc 280 10| mi őt majd kétségbe ejté. Ha tudta volna, hogy ez milyen 281 10| óvatosan széttekintve az ajtón, ha nem látja-e meg a gazda, 282 10| Uh! Bolondulj meg, ha még van eszed. Hát korcsma 283 10| mért tart kee cérnásboltot, ha torkomba való cérna sincs 284 10| leendett az utcán megvirradni, ha annyi esze nem lett volna, 285 10| vágyolsz. Tedd le, ne tedd fel. Ha meglátnának benne az utcán, 286 10| ajándékok származtak volna, ha Olivia gyöngéd szüléi közé 287 10| sem tudott senki semmit; ha kérdezték az atyjától, azt 288 10| hogy észrevehette volna, ha valamit akart vele tudatni, 289 10| tetszett az úrfi látogatása, s ha ez olyankor talált érkezni, 290 10| kiáltá a kalmár.~ ~- Ha kéred sem mondom.~ ~- De 291 10| kéred sem mondom.~ ~- De ha szipen kérem.~ ~- Ha elfogadod, 292 10| De ha szipen kérem.~ ~- Ha elfogadod, hogy nem szólsz 293 10| Meghalnak a boltosok is, mert ha soha se halnának, csak mindig 294 10| mely fiatalabb korában, ha a csömör a hátába állt, 295 10| vissza pinzomet, Birbucét, ha megháluk. Meg tudtam volna 296 10| nékem. Hadd tudjam meg, ha megháluk, ki fogja nekem 297 10| ugyan jobban szerette volna, ha mindez legkisebb zaj nélkül 298 10| kijelenthette volna azáltal, ha éppen nem jön ide.~ ~- Ön 299 10| Da majdan sírni fogsz, ha a sötét bú fátyolát sorsod 300 10| gyökereket eszik meg. Hah, leány, ha én egyet-mást elmondok a 301 10| hogy ilyen bolond vagy? ha a te megboldogult édesapád 302 10| reggelig, meg az a sok tánc! Ha a te szegény édesapád látna 303 10| Ez így divat mama.~ ~- De ha minden ember jószágának 304 10| Természetesen.~ ~- Hát ha neked semmi sem marad utána?~ ~- 305 10| most?~ ~- Azt biz én, hogy ha ez a gróf elszökött az én 306 11| Én nem tehetek róla, ha gondolataim mindig visszavisznek 307 11| de mit tehetek én arról, ha álmodni szebb, mint ébren 308 11| szebb, mint ébren lenni.~ ~Ha olvasni akartok arról, mi 309 11| aminek úgy kell lenni.~ ~De ha akarjátok tudni azt, ami 310 11| elmúlt, ami nem lesz többet, ha megúntátok ezeket a civilizált 311 11| nem maradt föld alatt, s ha Rómában obeliszkokat raktak 312 11| Mondjátok meg neki, hogy ha kegyelmet akar találni arcom 313 11| térdenállva trónom elé. Ha késlekedni mer, gyors pusztulás 314 11| dicsőségnek. Igy ketten leszünk. Ha te hős léssz, én méltó leszek 315 11| én méltó leszek hozzád, ha én király leszek, te méltó 316 11| még félelmesebbé tette. Ha visszaverték egy helyen, 317 11| hogy mit veszt Róma azzal, ha ezentúl az egyiptomi vásznat 318 11| érzékeny gyermek, ki elsápad, ha csak beszélni hall is azon 319 11| a vadászatra kicsalatni, ha Zenóbia megigéré, hogy mellette 320 11| engemet, vesztemre törhetsz. Ha te elhallgatnád is, amit 321 11| ideig beszélni egy huzamban. Ha csak azért nem hordtál fel 322 11| szavaidért megbüntessen valaki, ha csak úgy nem jársz, hogy 323 11| nyaka és combjai körül, s ha megrázza magán, csak úgy 324 11| találkozásnál el nem ejthetém; s ha e tiszteletlenségedért meg 325 11| elefántok bőgése az. Jer tova, ha félsz hallani.~ ~- Ó nem 326 11| Messzünnen is remegsz tőle.~ ~- Ha látni fogom, nem félek. 327 11| tőlem? Mitől félhetnék, ha te itt vagy? Ki bánthatna, 328 11| itt vagy? Ki bánthatna, ha te oltalmazol?~ ~Édes gyermeki 329 11| bírtak vele boldogulni, ha egyik helyről elhajták, 330 11| korona azzá tesz engem, és ha e korona nem, azzá teend 331 11| kardját elhajítá magától.~ ~- Ha téged megölnének, akkor 332 11| Ezelőtt másfélezer évvel...~ ~Ha Egyiptomból az arab sivatagokon 333 11| fordulatok kivitelében.~ ~S ha szükség volt rá, fegyvert 334 11| aki Palmírában lakott, s ha ez nem volt elég, fegyvert 335 11| férjeddel együtt eltemetni. Ha királyhoz mégy nőül, az 336 11| férjül, azt tiltjuk neked, s ha te Palmíra neje lettél, 337 11| mellyel magát védelmezze. Hogy ha Galienus jól megtanult bánni 338 11| megtanultam bánni a karddal, s ha neki illik a szoknya és 339 11| illik a páncél és sisak, s ha kedve van engem attól megfosztani, 340 11| volt az elárult népnek, s ha nem védheté magát vele, 341 11| bocsánatot ígérve nekik, ha visszatérnek s felszólítására 342 11| szájról-szájra kelő jelkiáltása, s ha egy tag indul, vagy fegyvereit 343 11| sehol sem lehet betörni; ha elesett egy, rögtön másik 344 11| rögtön másik állt helyébe, s ha kifáradt az első sor, egy 345 11| lőn Aureliánnak megtudni, ha Róma védisteneinek hatalma 346 11| Vaballathtal s széttekintve, ha nem hallja-e meg szavait 347 11| Aureliánhoz csatlakozandó; ha őt is bevárjuk, össze kell 348 11| vigyem el őket innen?~ ~- Ha vissza nem találsz térni, 349 11| vissza nem találsz térni, ha minket meg nem szabadítasz, 350 11| vagy szánva.~ ~- Mindenre. Ha meghaltak, akik a falakat 351 11| vesszen el Tadmor neve is, ha népe elveszett! bennünket 352 11| népek ménesei legeltek; ha azokat elérheté, többé nem 353 11| szorosabban ölelé magához.~ ~Ha a dicsvágy nagyobb lett 354 11| az anya gyermekeit, még ha koronáját mentené is meg 355 11| megvénülni itten; legalább ha összeomlanak e falak, nem 356 11| dicső napokra.~ ~ ~ ~18.~ ~Ha most a vándor hat napig 357 12| amit tudsz, e percben, ha országom felét kérended 358 12| szürke gyászruhát visel, s ha férjét kérdik tőle, könnyez. 359 12| megint? Rossz hírt ne mondj, ha élni szeretsz. A hallgatás 360 12| belépett a szobába, megtudandó, ha alszik-e a szultán?~ ~- 361 12| amit mondtak ellene; - ha igaz volt, megbocsátom neki, 362 13| bástya nem védi a népet, ha a nép nem védi a bástyát.~ ~ 363 13| tekintetért fejét ütötték el.~ ~Ha valamelyik elszökött, azon 364 13| való volt s jaj volt neki, ha elő nem teremté a szökevényt, - 365 13| teljesíték a kényúr parancsát.~ ~Ha életüket, vagyonukat, boldogságukat 366 13| levetkőzni, - megteendék. Ha azt kívánta volna, hogy 367 13| és húst eszik csupán, s ha ellensége közelít, odább 368 13| üldözőit éhen hagyja veszni. De ha eljutnál is oda, gondold 369 13| partjain táborozva, melyet ha "tó"-nak nevez a hajós, 370 13| ó hatalmas uralkodó, és ha már harcolni akarsz a hunokkal, 371 13| visszakívánkozzatok hozzájuk, ha elhagytátok őket, hagyjátok 372 13| a buzogányt magára ejté, ha fölemelte.~ ~Tsong-Nu, mint 373 13| vadállat is éhen hal meg, ha eltéved; Tsong-Nu mindenütt