Rész

 1    2|     akkor igazán elfacsarodott a szívem, s valamennyi tepertős pogácsám
 2    4|         várni. Ott találkoztam a szívem bálványával a kapuban.~ ~-
 3    4|        őt kedvem szerint, hogy a szívem majd kiugrott örömében. ~ ~-
 4    4|     ijesztgettem nagyon. Esztike szívem jó volt, mint a falat kenyér.
 5    4|         vakolat, mikor egyszer a szívem bálványa mellett ültem,
 6    4|   szemekkel és halványan, majd a szívem repedt meg olyankor érte;
 7    4|         vőlegény vagy.~ ~Esztike szívem e mondásra halavány is lett,
 8    7|    vettem el magamtól mindent.~ ~Szívem egyetlen seb, de legfájósabb
 9    7|       arcomra, oly hideget, hogy szívem megáll bele, vagy el nem
10    9|     belőle, vagy a fejem, vagy a szívem örökre meg van rontva.~ ~-
11    9| csiklandozó gyönyör reszketteté, szívem szökellt. A leány ott ült
12    9|          ismerjük.~ ~- És vérem, szívem, lelkem élt. Láttam, eszméltem
13   10|          kijelentsem, hogy az én szívem meg van hidegülve ön iránt.~ ~-
14   10|         csalódás skorpiói rágnak szívem fájának gyökerein. Én méheknek