Rész

 1    1|       nem rossz vers, amit írt, csakhogy egy helyen az adonicus sántít.~ ~
 2    1|    azután pediglen kiváltképpen csakhogy éppenséggel azonnal mindgyárt
 3    1|     fogták egymást Bórembukkal, csakhogy a diák még élt, de a labanc
 4    2|   tisztességes "primát" szerez, csakhogy éppen "szekundába" ne essék.
 5    2| általesik.~ ~Daczosné asszonyom csakhogy meg nem csókolta erre a
 6    2|       újra meglátták egymást.~ ~Csakhogy az a nap már nem tartozott
 7    2|        bőr! Ki venné ezt észre? Csakhogy csont nem törött!~ ~- De'
 8    2|  megette aztán a hazatért fiút. Csakhogy ez megvan! A többi veszteség
 9    3|      kergettek is.~ ~- Mindegy, csakhogy itt van, legalább a feleségeink
10    3|       menjünk be tehát a házba, csakhogy ott pipázni nem lehet, mert
11    4|      macskáik, minekünk is.~ ~- Csakhogy a mieink szebbek.~ ~- Tökéletesen
12    4|     volt, mondhatom, igen szép, csakhogy már egyébre nem emlékszem,
13    5|    Mihály uram is megcselekszi, csakhogy ő előbb kiissza belőle a
14    7| mindnyájan megérdemeltük azt; - csakhogy nekünk még egy nagy darab