Rész

 1   10|          Ha Birbuc diákot szidják, Olivia nem hallhatja, fölkel és
 2   10|        annak a skatulyának.~ ~Mert Olivia is a család elhanyagoltjaihoz
 3   10| szalmaszéken hintálva magát; midőn Olivia észrevevé, hogy atyja egy
 4   10|       távozva, leült vacsorálni.~ ~Olivia reszketve figyelt az ajtóra,
 5   10|          atyus, - veté magát közbe Olivia. - Az én kedvemért járt
 6   10|        hozott elő s azt felnyitva, Olivia egy csinos, ízletes főkötőt
 7   10|     ajándékok származtak volna, ha Olivia gyöngéd szüléi közé nem
 8   10|       egzekúció folyt.~ ~Míg tehát Olivia egy szögletbe kuporodva
 9   10|       nekem mondani: uram átyum?~ ~Olivia szerényen lesüté szemeit,
10   10|        meghalt.~ ~A temetés napján Olivia beteg volt a fájdalom miatt;
11   10|            nyomdokaiba léphetni.~ ~Olivia ezalatt hallgatva zokogott,
12   10|           meggyőződésben élt, hogy Olivia a szebbik a megboldogult
13   10|            hullámos hajfürtein, ez Olivia. A gyermekek örömrepesve