Rész

 1    7|         Gyakran ott talált a feljövő éj csillagképeivel, mélázva,
 2    7|            gyopár födte bércen, s az éj egyhangú sötétéből jövendőt
 3    7|              a vigaszt, mit félelmes éj után a virradó nap fénye
 4    7|                 S mint végigutaz~ Az éj viharában,~ Mormogva magában~
 5    8| csalogányhanggal; s mikor leszáll az éj, csillagai gyémántok, holdja
 6   11|        éltöket.~ ~Éjféltájon egy, az éj homályában is meglátszó,
 7   11|       ellenségtől, melynek erejét az éj sötétje még félelmesebbé
 8   11|            cseppig.~ ~Újra eljött az éj. Csatarendben állt mindenki,
 9   11|           föl szokatlan hangokkal az éj csöndjét s benn a tábor
10   11|         alakok egész gyalogságát, az éj sötétében háta mögé kerülve
11   11|                Alig csöndesült el az éj, midőn egyszerre megnyíltak
12   12|       szultán mégis ébren volt.~ ~Az éj vége felé fordult már, a
13   12|        tudott elaludni.~ ~A harmadik éj első felét ismét ébren látta