Rész

  1    1   |               jobb szerették volna, ha e derék emberek, ahelyett,
  2    1   |                örökre száműzve valának e körből; még a templomban
  3    1   |                kimondani lehet, s hogy e nézetnek legkevesebb pártolói
  4    1   |            Áron kétakkorát nevetett.~ ~E kínjai közepett annyira
  5    1   |                  Áron maga is megijedt e szóra.~ ~- Hisz én nem mondtam,
  6    1   |             József nem bánta volna, ha e percben a kollégium vele
  7    1   | hajlandóságokat is tapasztalni, mintha e tisztes testület, ha birokra
  8    1   |            szegény nép nagyon megijedt e kegyetlen fenyegetőzésre;
  9    1   |           született, hogy meghaljon?~ ~E beszéd közben észrevevé
 10    1   |          Gerzson úr hátrakapta a fejét e szóra, mert meg volt neki
 11    1   |             parancsolom tinektek, hogy e percben lerakjatok minden
 12    1   |            ellenkezőleg cselekszik, az e pillanatban kitiltatik e
 13    1   |               e pillanatban kitiltatik e kollégium küszöbéről, és
 14    1   |          vonásaiból ugyan kirítt, hogy e pompához sem születése,
 15    1   |               házának oltalma alatt, s e kérelmet a többi szüzek
 16    1   |        Trajtzigfritzig nagy dühbe jött e kijátszásra, s parancsot
 17    1   |                 De alig fogtak emberei e kárhozatos munkához, midőn
 18    1   |             káromolt Istent és ördögöt e bosszúságért.~ ~Reggelre
 19    1   |       vígasztalá őt Trajtzigfritzig, s e biztatással egyszerre elrendelé,
 20    1   |         kényelmes mulatólakot építtete e fűzfákhoz, hova kijártak
 21    1(4)|                                    Kr. e. 278. a gallok Phocisban,
 22    2   |      sertésekben sehol sem találtattak e rettenetes, leírhatatlan,
 23    2   |          őrnagynak kinevez, azt azután e hivatalától senki sem foszthatja
 24    2   |              és szeretet mosolygása.~ ~E mosolygásról ráismert Sárika.
 25    2   |              tele tál mellé ültetik.~ ~E nagyon gyakorlati felfogása
 26    2   |             ezt ilyenkor meghallani?~ ~E csapás után a dzsidásezred
 27    2   |                örömriadal hangzott fel e sikerült lövésre. Maga a
 28    2   |               körülölelni a csatatért. E porfelleg a győztes ellenség
 29    2   |        menekvők összezavart tömegétől. E tömegeken keresztül nem
 30    2   |             uramistenem! - sóhajta fel e kínlódás közepett Kondor
 31    2   |               ide az a Lajos gyerek.~ ~E rövid fohászkodásnak nagyobb
 32    2   |               aztán vérét is vették.~ ~E műtét alatt Kondor uramnak
 33    2   |          Kondor uram olyan képet akart e kérdésre csinálni, mint
 34    2   |      megennivaló. Lajosban forrt a düh e beszéd alatt, több mérget
 35    2   |                mondhatom.~ ~Lajos arca e szavakra sem mutatott semmi
 36    2   |              vágjanak össze, mert élve e szobából engem ki nem visz
 37    2   |               senki!~ ~A fiatal honvéd e kitörő szavainál a muszka
 38    2   |            találsz rá többé soha. Itt, e ruhában, jó helyen vagy.
 39    2   |             türelem keresztje alatt.~ ~E ritka emberek közé tartozott
 40    3   |           Egyébiránt minek köszönhetem e ritka szerencsét?~ ~- Hát
 41    3   |            mert megfagyok, a feleségem e hosszú úton, ha a tuszlit
 42    3   |            nyelvtani hasonlatosság van e cseremisz szó között: chrisme,
 43    3   |                szó között: chrisme, és e tatárszó között: dzsinmu?
 44    3   |             eredetét a régi rómaiaknál e felkiáltás: biafor!" Az
 45    4   |           vágott orrú csizmát hordani! E nagyszerű bűnöm miatt szépen
 46    4   |             most, vagy odaszaladjak.~ ~E határozatlanságomat megszünteté
 47    4   |            hogy volt színpadi hatás!~ ~E perc óta megkímélték magukat
 48    4   |        macskáját.~ ~- Phű, teringette, e bizony baj! - kiálték felugorv; -
 49    4   |               amúgy látogatásképpen.~ ~E percben nyílt az ajtó s
 50    4   |             vegyült tekintetet, melyet e percben kelle látnom, még
 51    4   |         mennyire verem a fejem a falba e szerencsétlenség miatt!~ ~
 52    4   |           Hanem jól tudtam eleve, hogy e füst alatt nem fogom sokáig
 53    4   |                s a gyulladást éleszti, e végre orvostudor Smilax
 54    4   |              Smilax tanácsára ilyenkor e két ablakok közül vagy a
 55    4   |              is elébb likvidálta volna e célra a fülét, mint az orrát,
 56    4   |              nem félek, nem esz meg, s e szillogizmus által teljesen
 57    4   |        vőlegény vagy.~ ~Esztike szívem e mondásra halavány is lett,
 58    4   |     hasonlítani? Ki volna oly vakmerő, e boldogság leírására szavakat
 59    4   |                    Debora asszony mind e mai napig él és uralkodik,
 60    5   |          hölgyek, mindenütt új kaland. E szilaj mulatozás közben
 61    5   |               milyen jól fog ő mulatni e messze földrül jött rokonnal,
 62    6   |        folyondár a sugár jegenyéhez.~ ~E leánykát Arankának híják.
 63    6   |            erős férfi volnál, ha neked e mankók helyett kardhoz,
 64    6   |             mind ágyúnak önték.~ ~Most e harang kondulása jelenté,
 65    6   |            közeledőt.~ ~- Ne közelíts! E sír határ köztünk és köztetek.
 66    6   |         köztetek. Nincs mit keresnetek e városban. Csak nők és gyermekek
 67    6   |          gyámolait már megöltétek. Ime e sírba most fektetjük az
 68    6   |               elhívta őt magához, mert e városnak nincs szüksége
 69    6   |          maradtak. Azért áldott legyen e sír, mely e várost a világból
 70    6   |              áldott legyen e sír, mely e várost a világból kizárja,
 71    6   |                 A nyugalom elköltözött e városból örökre. Fényes
 72    6   |           kiálta rá az asszony. - Döfd e szívbe fegyveredet, mártsd
 73    6   |          szépséges cserkesz nőké, mint e székely nőké itten.~ ~És
 74    7   |              két hónapig laktam ott, s e két hónap volt legszebb
 75    7   |            javítani! De, szerencsémre, e műtét nem volt rám bízva.
 76    7   |               a föltámadt természetre. E virágok közül egy sem hozott
 77    7   |             zuhogni kezdő vízomlást.~ ~E vigasztalan percben úgy
 78    7   |              akartam szemeimnek hinni; e helyen, - ily elhagyatva;
 79    7   |           választhatta magának tanyául e helyet? A ház, mintha csak
 80    7   |             hogy szinte remegtem tőle; e zárt ajtó, e tövises küszöb,
 81    7   |            remegtem tőle; e zárt ajtó, e tövises küszöb, a fűvel
 82    7   |                mégis vonzódtam bemenni e házba, s míg keblem vitt,
 83    7   |                hogy minek tulajdonítsa e szerencsét, hogy házánál
 84    7   |               s maig is csodálom, hogy e félóra alatt meg nem őszültem.
 85    7   |              alkonyati napsugárt, mely e lak belsejét is tűrhetőleg
 86    7   |                 hogy még nappal van, s e gondolat visszaadta könnyelműségem
 87    7   |                teteme nem érinteték.~ ~E kombinációt csak később
 88    7   |            hová lett.~ ~Hogy ráakadtam e helyre, tapasztalám, hogy
 89    7   |         Kevélység démona! Hiszed, hogy e csillagos mindenség csupán
 90    7   |            gyönyörödre világol, s hogy e ragyogó világegyetem, melyen
 91    7   |              port, és gondolj rá: hogy e por, melyet most lábaddal
 92    7   |              messze, minő messze vitte e képeket az idő! Ha jutnak
 93    7   |                mennyországban. Kiűztél e paradicsomból, ajtajára
 94    7   |       kinevetve, enyelgő mesét mondott e titkos borzadásról, és vállamra
 95    7   |          Hallám, a lyány mint nevetett e mese után, de érezém, tagjai
 96    7   |     embergyűlölet.~ ~Mennyire tele van e két szóval a világ. Az ember
 97    7   |             világ. Az ember azt hinné: e földön minden lény a más
 98    7   |               nem igaz.~ ~Egy neve van e két szónak. E név önszeretet.
 99    7   |             Egy neve van e két szónak. E név önszeretet. Túl rajta
100    7   |            senkitől sem szerettetik... E nyomorú én vagyok.~ ~Én
101    7   |        állatnak, semmi fűnek nincs meg e fájdalma. Csak az ember
102    7   |              rám tekinte velök... Hajh e tekintet mint szívembe égeté
103    7   |                   IX.~ ~Most itt lakom e kietlen vadonban. Embert
104    7   |               mondá: nem a világ forog e porszemnyi atom körül, melynek
105    7   |               melynek neve föld, hanem e paránycseppet csóválja maga
106    7   |               lelke a világon... nézd: e virág mily kellemmel tudja
107    7   |       öltözetet visel, be üres maradna e ház!...~ ~A szegletben három
108    7   |              élet is van adva ráadásul e büntetéshez.~ ~Fel hagyta
109    7   |               száját, - mennyi fej! és e sok fej közül egyedül az
110    7   |        erősebben, - végre elszakadt, - e percben gördült le feje
111    7   |             kunyhók voltak fölállítva, e kunyhókban emberek laktak,
112    7   |                 És láttam, mint raktak e hegytetőre zsarnok várurak
113    7   |                embervérrel élt, lakott e várban, s kínzó ördögök,
114    7   |         hallgatás lett úr körül rajta, e síri hallgatásban, e jéghegyek
115    7   |            rajta, e síri hallgatásban, e jéghegyek közt, e halott
116    7   |        hallgatásban, e jéghegyek közt, e halott világban bujdostam
117    7   |              Kilencven év fehéríté meg e hajakat.~ ~És becsületben
118    7   |             fia volt az ősz apának, ki e becsületben megőszült fürtökre
119    7   |          csillagai közül egy megindult e szó után helyéről, s sziporkázva
120    7   |           látogat meg ez a fekete kép, e néma száj, e beszédes arc,
121    7   |               fekete kép, e néma száj, e beszédes arc, e titkos sejtelem,
122    7   |             néma száj, e beszédes arc, e titkos sejtelem, melynek
123    7   |              Ha olykor a sziklapartról e tóba letekintek, iszonyú
124    7   |                érezi lelkem közeledtét e szomorú angyalnak.~ ~Olykor
125    7   |      legszerencsétlenebbé, s ki valaha e gondolatra rájött, hogy
126    7   |                kéz, emberi fő teremte, e fájdalmából ki nem gyógyul
127    8   |                 mind oly szépek voltak e percben, de szebb volt nálok
128    8   |              közel volt és bizonyos.~ ~E percben a parti sűrűségből
129    8   |   összeolvadnak, merengett; olyan volt e vadon puszta helyen, mint
130    8   |                jó ördög". Hah! Ismerik e nevet Angolhon évkönyvei.
131    8   |                ostoba remény, itt kell e nagy sírban végignyomorognom,
132    8   |               jellemző gyöngédség volt e túlságos emberen, hogy a
133    8   |               veres gőz lebegett. - Az e napot megelőző éjt iszonyú
134    8   |                sem vonhatta őt kérdőre e gyöngéd gondoskodásért,
135    8   |             halálának perce volt, mely e nyolc évi munkát kigúnyolá.~ ~
136    8   |           szikráztak mindhármok szemei e csónak látására!~ ~Hanem
137    8   |           írhatja le az örömet, melyet e látvány a szabadságvágyók
138    8   |           hölgy.~ ~Az ifjú habozott.~ ~E percben két mozsárlövés
139    8   |                hölgy, térdre hullva.~ ~E sikoltásra felrezzent a
140    8   |                kezdé Quarrelson -, itt e szigeten bizonyos némber
141    8   |                Jó! - mondá Grundler.~ ~E percben lövés durrant el,
142    9   |         regeszerű, mitológiai színt ád e történetnek, a benne uralkodó
143    9   |      összetörte a halomra zuhanó erdő. E jelenethez képest egy mína
144    9   |               melyek örök hóval lepve, e hegylánc legmagasabb részét
145    9   |            föld alattit, eszébe jutott e szavakra, miknek kiejtése
146    9   |                fektetni, ahogy az mind e mai napig látható, mindez
147    9   |                kik helyt adtak neki.~ ~E helyen túl a beközelgő alkony
148    9   |              azt bántam meg leginkább. E csodás, elasztikus bársonysíma
149    9   |            vagy állaté, vagy ördögé?~ ~E kérdés egy vén malayehoz
150    9   |           keresztül. A király irtózott e gondolattól. Minden érzéke
151    9   |                királyt, és nem tevé.~ ~E lélek megtanítá a királyt
152    9   |       engedelmeskedni. Ő és fiai érték e nyelvet.~ ~Egy napon hírül
153    9   |                szemben a holdsütéssel. E másik árnyék volt Asasiel.
154    9   |                s másik éjjel homályos. E négy csillag között van
155    9   |           használt a csillag látása. - E cinikus észrevételt hallám
156    9   |             afgánokhoz viendő levelét. E tiszt Drumfield volt, a
157    9   |                emlékszem rá, hogy mind e zavart kép között legelevenebben
158    9   |            volna biz az rájok nézve.~ ~E pillanatban valami zaj hallatszott
159    9   |             utamban, eltaszítva onnan. E megdöbbentő szót akkor félelemnek
160    9   |           elfogom, és magammal viszem. E szándékomat azonban rendkívül
161    9   |         napvilág. Oh, minő vágyam volt e napvilágnál melegedni. Elfeledém
162    9   |                túlvilági gyönyöreivel. E pillanatban homlokomra tevé
163    9   |          mormogá az orvos magában.~ ~- E pillanattól kezdve csak
164    9   |         szívébe döfni, ezt gondolám, s e gondolattól elaludtam.~ ~-
165    9   |                Midőn fölébredék, ismét e gondolat jutott eszembe.
166    9   |             Úgy veszem észre, hogy itt e hivatalt mind a nőnem viseli,
167    9   |              férfinak nem szabad magát e heverő mesterségre adni.~ ~-
168    9   |              kisült rá, hogy lopott... E percben zaj hallatszott
169    9   |              fáklyák világa mellett.~ ~E barlang torkából egy vízforrás
170    9   |             magát gránit medencéjéből. E fontaine vize oly forró,
171    9   |              el mister Drayson előttem e történetet. Lehet, hogy
172   10   |                hogy elmenj te leány.~ ~E delációk így folytak, különféle
173   10   |            fordítani?~ ~Ha Birbuc diák e kellemetes alkalmaztatást
174   10   |            addig az övé »te burzas«.~ ~E nevet szép természetes göndörségű
175   10   |              aligha fel nem világosítá e körülmény felől.~ ~Szép,
176   10   |          kulcsot a zárba.~ ~A zörgetés e hangra megszűnt, s az így
177   10   |               többet, majd én ütlek.~ ~E szavakkal kinyitá Gerguc
178   10   |                Mincucka fülig elpirult e szókra, s azt mondá ujjait
179   10   |                 Megtürüm a csontját.~ ~E perctől fogva valahányszor
180   10   |             leányom voltál, Libucka.~ ~E pillanatban gyertyavilág
181   10   |           csodálkozott és sajnálkozott e jó ember halálán, csupán
182   10   |              nem hal meg a városban.~ ~E gondolat terhe vastag melankóliát
183   10   |          ászunyt hágyom akinek kell.~ ~E testamentomtétel után egy
184   10   |  tagadhatatlanul helyes tapintata volt e tárgyban, mert amint a készülőt
185   10   |           helyeslésnek levén tárgya.~ ~E bátorító közvélemény benyomása
186   10   |        kihamvadt érzelmeimnek sírja és e virág, e halvány liliom,
187   10   |         érzelmeimnek sírja és e virág, e halvány liliom, mely a sírhalmon
188   10   |    emlékezetnek. Te kétségbeesve fogsz e sírhoz rohanni majd, hogy
189   10   |              sírhoz rohanni majd, hogy e virágot letépd halotti koszorúnak,
190   10   |             villámok fognak lövelni és e villámok harsogása azt dörgendi
191   10   |       emberiség! Hát nem őrültök-e meg e pillanatban? Te lángzó üstökös!
192   10   |                nem jössz-e még kivetni e silány földet sarkaiból?
193   10   |       pirospozsgás ivadék pajkoskodik. E férfiú, mint a nagy aranyos
194   11   |          fegyverek jók fognak lenni.~ ~E zajongó tömegek közt két
195   11   |                vezetik Palmíra felé.~ ~E város kapuinál találkozik
196   11   |       lángragyulladt arccal a hölgy; - e kard is oldalamon ősapámról
197   11   |             király nem Dárius utóda-e? E kard, mely az ős kezében
198   11   |           kiáltása szájról szájra adta e hangokat, s Palmíra körül
199   11   |            maga előtt hajtá.~ ~Mi volt e rendezett hadak ellenében
200   11   |          között feküdt a sivatag!~ ~És e sivatag ezeknek hazájok
201   11   |            főket.~ ~A hadsereg kiállta e védtelen harcot az elemek
202   11   |              útját a pusztában, de már e nap sikere alig volt néhány
203   11   |            kedvenc hölgyét, kiket mind e kincsekért nem adott volna.~ ~
204   11   |               bosszúálló nemtőt látták e királyi párt megjelenni,
205   11   |        szeretettel vevé pártfogása alá e szellemi nyomorékot; azon
206   11   |           oltalmazta, kegyelte, ápolta e gyermeket, jobban, mint
207   11   |                 anyám, mi is bemegyünk e sötét erdőbe? vadállatokkal
208   11   |                 ugye nem vesztem el?~ ~E szavakkal dacosan megsarkantyúzá
209   11   |      messzeségben, alig hallhatólag.~ ~E hangra mozgás támad a bokrok
210   11   |                volna képes felfogni, s e lárma dühössé teszi. Fölemeli
211   11   |         structollas kopjái, kiket mind e táj felé csalt a szörnyeteg
212   11   |             Nekem tarts, szörnyeteg.~ ~E hangról megismeré az állat
213   11   |           haraggal viszonzá:~ ~- Éppen e tetted volt oka, hogy az
214   11   |    találkozásnál el nem ejthetém; s ha e tiszteletlenségedért meg
215   11   |                osztani a mosolyt, mely e gyöngéd csel következtében
216   11   |          gyöngédség kellett arra, hogy e férfias munkához edzett
217   11   |              ifjút, kinek minden öröme e csodás, e megfoghatlan szülői
218   11   |           kinek minden öröme e csodás, e megfoghatlan szülői érzelem.~ ~
219   11   |          közelebb.~ ~- Ó anyám! Hallod e lármát? Hallod ezt a szokatlan
220   11   |             Vaballath?~ ~- Minek volna e bátorság neked?~ ~- Mert
221   11   |            kérdezé a vadászoktól, hogy e tartós lárma hasonló szörnyeteggeli
222   11   |           figyelmét annyira elfoglalta e munka, hogy csak akkor vette
223   11   |              erre fogják hajtani. Fogd e dárdát s amint látod, hogy
224   11   |                 a tigrisre les ő is.~ ~E pillanatban rivalgó kürthang
225   11   |              sűrűségben.~ ~- Ki hajítá e kopját? - ordítá Odenath
226   11   |               dacos arca elárulá, hogy e vakmerő ismét ő volt.~ ~-
227   11   |                szívét járta keresztül. E nyilat Zenóbia küldte neki.~ ~ ~ ~
228   11   |            közénk.~ ~Herode fölneszelt e névre, s elveté a tollakat
229   11   |          nyujtá, nyájasan kínálva:~ ~- E pohár az engesztelődésnek.~ ~
230   11   |                   Én vagyok királytok! E korona azzá tesz engem,
231   11   |          korona azzá tesz engem, és ha e korona nem, azzá teend e
232   11   |               e korona nem, azzá teend e kard.~ ~- Halál fejedre! -
233   11   |                  Három napi járás volt e roppant város falainak kerülete,
234   11   |          pálmaággal.~ ~De jobban, mint e fal, védte Palmírát a körülfekvő
235   11   |               fogott minden asszony.~ ~E város egy aranymarkolatú
236   11   |              márvány tagjaikat; s mind e pompa és magasság fölött
237   11   |              te Róma alattvalója vagy; e területen senki sem lehet
238   11   |            Zenóbia arca lángolni kezde e szavakra. Midőn a római
239   11   |                sem én nem vagyunk urai e földnek; urai egyedül az
240   11   |               s királyokat kennek föl. E trónt, melyen ülök, nem
241   11   |           idejét!~ ~A római arca égett e szavaktól; - igazak voltak.~ ~-
242   11   |          tövestül kitépték soraitokból e büszkeségeit Rómának s ültettek
243   11   |                az igazmondás vétek. És e szenátus szégyenl egy asszonyt
244   11   |            által küldve, kinek szónoka e szavakon kezdé beszédét:~ ~-
245   11   |       fegyvereiket lerakva mulatoztak. E mulatság is hadi gyakorlat
246   11   |        bajnokokat.~ ~- Ki akar küzdeni e jutalomért?~ ~Egy zöld borostyán-gallyacska,
247   11   |               a sereg legjobbjai közül e jutalomért küzdeni.~ ~A
248   11   |            arca büszkeségtől ragyogott e pillanatban. Egyszerre küzdő
249   11   |                tetszésdörgése hangzott e tusához.~ ~A katona izmosabb
250   11   |               dárdahegyekbe végződtek; e válogatott harcosok mögött
251   11   |        velitesei parittyákkal feleltek e fölhívásra, mire a hadnagyok
252   11   |            hősi védelme hasztalan volt e föltarthatlan roham ellen;
253   11   |         oldalról látták ellenök gyűlni e vérlepte alakokat, kiknek
254   11   |         fanatizmus lángja vonaglott.~ ~E pillanatban idegrendítő
255   11   |              meg uradnak, amit láttál. E falakon belől gazdag a föld,
256   11   |             halálig!~ Róma nem lesz úr e földön,~ Rabfaj nem fog
257   11   |           fejei.~ ~A hajítógépek kövei e mozgó tornyokra voltak leginkább
258   11   |             legelső tíz-húsz férfi, ki e hídra felugrott, egy perc
259   11   |                néhány percig megriadva e vakmerő támadó elől, ki
260   11   |               gyilkoló szikrák elől, s e néhány perc elég volt Vaballathnak
261   11   |              szavai: »Róma nem lesz úr e földön!« Az éjszakai égés
262   11   |            égés fehérjében úgy állanak e visszavonulásukban is szabályos
263   11   |               ellenséget falaink alól. E végre egyikünknek a környező
264   11   |              intézni minden kapuról, s e zajban könnyű lesz kimenekülnöm.
265   11   |           onnan lődözték le nyilaikkal e bőszült vadakat, mik vad
266   11   |               túrva égő szarvaikkal.~ ~E látmány alatt senki sem
267   11   |               mutatott föl a hírnök.~ ~E látvány a palmírai nép szívéből
268   11   |               legalább ha összeomlanak e falak, nem egyedül minket
269   11   |             jött volna be Rómába.~ ~És e pillanatban csak egy gondolatja
270   11   |               csak egy gondolatja volt e megbukott nagy szellemnek.
271   12   |          kandikáltak elő.~ ~Átellenben e ragyogó keleties síremlékkel
272   12   |                 csengettyűikkel s mind e tarka csoport között a felüllengő
273   12   |              közt sűrűn lehete hallani e nevet is: "Ibrahim!"~ ~A
274   12   |            beteljesülve látta vágyait. E nap örömnap volt mindenkinek,
275   12   |              fogadva Ibrahim, íme lépj e rostélyzathoz és nyisd fel
276   12   |               gondolat volt olvasható; e gondolat: hogy Ibrahimnak
277   12   |                kérj tőlem, amit tudsz, e percben, ha országom felét
278   12   |               mindent adtál nekem, ami e földön boldoggá tehet, nincs
279   12   |              kívánnom egyéb, mint hogy e boldogságom tartós legyen.
280   12   |              tréfálsz a halállal, hogy e hírt szemembe mered mondani. -~ ~-
281   12   |               vennéd, hanem íme olvasd e leveleket, mik Gritti irományai
282   12   |           szent könyv.~ ~- Valóban az. E szent könyvre esküvél, hogy
283   12   |            élsz, nem öleted meg őt; de e szent könyvben írva van
284   12   |                szent könyvben írva van e mondat: "aki aluszik, az
285   12   |             suttogást, hogy távozzanak e helyről, menjenek, hol rájuk
286   12   |               meg vannak szabadítva.~ ~E percbe harmadszor űzték
287   12   |             monda az álmodó szultán.~ ~E percben lépett hálótermébe
288   13   |            láttad könyörögni.~ ~És túl e világrészen, a bölcsektől
289   13   |               ez óriási mű, a világnak e hetedik csodája, ismét megjelentek
290   13   |                hadainak terjedelmét; - e roppant sereggel indult
291   13   |            millió lélekből álló nép.~ ~E tartománya volt Kínának
292   13   |               állíta föl, és aláírta: "e vadállat Tsong-Nu", s azzal
293   13   |              három napi böjtöt hirdete e hír hallatára az egész országra,
294   13   |                halál.~ ~A kétségbeesés e pillanatában fölgyújtá palotáit
295   13   |              Tsong-Nu gúnyemléke; most e csonka kőre e szavak lőnek
296   13   |         gúnyemléke; most e csonka kőre e szavak lőnek írva:~ ~"Itt '
297   13   |             elaltatá annak szívében.~ ~E hajadon volt Bir-mán-ha,
298   13   |                Amint a császár bölcsei e roppant sokaságot meglátták,
299   13   |            kiknek uraikká tettelek, ők e harcos útban csak terhünkre
300   13   |               bírni.~ ~Itt megelégelte e dicstelen fáradságot, s
301   13   |         pusztaság közepett fölmeredni, e sziklára roppant betűkkel
302   13   |            roppant betűkkel fölvésette e szavakat:~ ~"Itt járt Tsong-Nu,