Rész

 1    2|       mondatta magának a dolgot kétszer, hirtelen megértette, miről
 2    4|     minálunk egészen másforma a kétszer kettő, mint a diákoknál.~ ~-
 3    4|           Nekem sem kellett ezt kétszer mondani. Nyargaltam utána, -
 4    7|         az emberéletben nincsen kétszer tavasz. Amely virága ennek
 5    9|         és ajka tajtékot vert s kétszer hajítá az ördögtől kínzatva
 6    9|         vétett, sőt szerette, s kétszer adta tanújelét annak, hogy
 7    9|      hanyatt vágta magát, s még kétszer megfordult az alá esett
 8   10|    fehérre, s a gyászruhát csak kétszer verte a szabó fejéhez, amiért
 9   10|       által környezett hajadon. Kétszer az úrfi kapta el; akkor
10   11|         országaikba kergette.~ ~Kétszer látta őket Sapor király
11   11| legcsodálatosabb ügyetlenséggel kétszer megfordul helyében, s azzal
12   11|       fegyverekkeli viadal, mik kétszer súlyosabbak voltak a szokottaknál,