Rész

 1    6|      kőből volna faragva.~ ~Ez Judit, a székely asszonyok ős
 2    6|     alakot közelíteni? - kérdi Judit a leánytól, kezével a távolba
 3    6| fegyvere! - kiált eliszonyodva Judit, s elfordítja arcát és szemeit
 4    6|        Mindenki ráismert benne Judit fiára, s a nők körülállták
 5    6|         kemény, elitélő hangon Judit.~ ~A fiú felelni akart.
 6    6|       kedves kis fejét elrejté Judit ruhái közt és el akarta
 7    6|   inkább szikrák hullanának.~ ~Judit félrehíja a nyomorékot a
 8    6|   látjuk egymást nemsokára«.~ ~Judit meghagyta a nőknek, hogy
 9    6|     lélek látszott őt vinni.~ ~Judit megcsókolta a szegény béna
10    6|       a távolba nézett.~ ~- ~ ~Judit a halottasházhoz visszatért.~ ~
11    6| halottja volt minden háznak.~ ~Judit megállt közöttük az udvar
12    6|      ekkor egy közülök előlép; Judit az, bátor, hideg tekintetével,