Rész

 1    2|     piszkos, szurtos volt is az arc és dolmány, ott ragyogott
 2    4|  amennyi csak ráfért, s maga az arc nagyon cipószínű volt.~ ~
 3    7|   átjárja, nem mutatja többé az arc a szív fellegeit, nem ád
 4    7|     feljegyezni. ~ ~ I.~ ~Fehér arc, sötét szív.~ ~Milyen fehér
 5    7|    király volna a neve!~ ~Fehér arc, sötét szív.~ ~S te lész-e
 6    7|         azt.~ ~Mint elsápadt ez arc, mint elveszté pírját, midőn
 7    7| földiebb tárgy, mint egy emberi arc...~ ~Jaj a botránkozónak,
 8    7|         e néma száj, e beszédes arc, e titkos sejtelem, melynek
 9    7|        tóba letekintek, iszonyú arc tekint rám vissza onnét
10   11|        villámszemek, barnapiros arc, királyi homlok. Karcsú,
11   11|         tekintetű férfi: merész arc, éles szemek, görbe sasorr,
12   12|  szépséget takart föl akkor! Ez arc az ezeregyéjszakai tündérek