Rész

  1    1|          külön hely rekesztve, ahol ott faragott fenyőszálakon ültek,
  2    1|            kiválasztottjainak, hogy ott működjenek nagy szorgalommal,
  3    1|         jeles ifjú már korán reggel ott van a múzeumban, s csak
  4    1|             mit művelnek az ifjaink ott a fizikum múzeumban? Ennek
  5    1|          kimentek a Maros partjára, ott jó friss fűzfákat találván,
  6    1|           értek, akkor látták, hogy ott nem lehet átmenni, mert
  7    2|      hivatására nézve hentesmester. Ott lakott a Nagy Péterfia utcán,
  8    2|       fametszésben, hogy tudniillik ott egy házban egy fürdőmester
  9    2|          messze kellett keresgélni. Ott volt a szomszédban özvegy
 10    2|         egész fel a fizikáig. Hanem ott aztán "megállj! jobbra át!",
 11    2|          megállj! jobbra át!", mert ott már a jus következik, a
 12    2|          valahol, azt mondják, hogy ott feküdtünk. Itt van nálam
 13    2|          volt is az arc és dolmány, ott ragyogott a dolmány mellére
 14    2|       tűzött az ifjú hős keblére, s ott ragyogott ez arcon a büszke
 15    2|          volt rajtam tiszta. Málhám ott veszett a vadkerti csatában.~ ~-
 16    2|       mennem kell vissza ágyúimhoz; ott a helyem.~ ~- De biz innen
 17    2|            maga nem érti. Katonának ott kell lenni, ahová parancsolják.
 18    2|            Ez lövés volt; nekem már ott kellene lennem.~ ~Azzal
 19    2|         valamennyien a tanyára.~ ~- Ott még nagyobb veszedelembe
 20    2|          legutolsó kukoricasorig, s ott fekve maradnia. Távcsövét
 21    2|        kupac tetejére, s úgy feküdt ott mozdulatlanul, figyelve
 22    2|     hátrahaladó porfellegeket. Azok ott lovas csapatok, amik egymást
 23    2|        veszi. Az a fiatal fickó, ki ott az ágyútalpra ülve, rakja
 24    2|            előtt, s a dördülés után ott hevert az almásszürke a
 25    2|            ahol lelőtt lova hevert; ott hirtelen leszökött nyergéből,
 26    2|            míg a város alá nem ért, ott meg már annyira elmaradtak
 27    2|             közös ügyet.~ ~- Hát az ott kicsoda? - kérdé a muszka
 28    2|          kozák tiszt nem akar inni. Ott áll előtte a kis kupicába
 29    2|              az már bizonyos. Hanem ott azután semminek se látója,
 30    2|        emlékezel rá gyerekkorodból. Ott Pesten tudom, hogy nem szoktál
 31    2|             én Muszkaországba, mert ott hideg van.~ ~- Hidegebb
 32    2|         ülnek a kályhasutban, mikor ott kinn a magyar sereg harcol,
 33    2|      tenyeres-talpas fickó, mint az ott az asztal végén! puska helyett
 34    2|             leszálljon a lováról, s ott, ahol a földre bukott, szemünk
 35    2|    visszatérő magyar tábort többet, ott maradt az anyai házban,
 36    3|          hómezőnek kellő közepében, ott lakik Vahot Imre hideg fakunyhóban.~ ~
 37    3|          mint a murmutér.~ ~Most is ott ül nagy bundába takarva,
 38    3|             tehát a házba, csakhogy ott pipázni nem lehet, mert
 39    3|         rókabőrökből építve, melyek ott száradtak és várták az asztrakáni
 40    3|           egy jó darab szarvastúrót ott in effigie loci rögtön kés,
 41    3|       nyugalomban kifeküdt a napra, ott pirította a fogát, nem gondolt
 42    3|            férfi is négy láb magas, ott ezek is elkelnek.~ ~- Hát
 43    3|          hegyekbe, most azok esznek ott zabkenyeret s készítenek
 44    3|        átcserélték Árva vármegyébe, ott fűrészelnek jelenleg deszkákat
 45    3|          sehogy sem akarta nekik az ott lakhatást megengedni, mert
 46    3|             kutyabőrpusztító népnek ott élni nem szabad, hol a kutyák
 47    3|           Élnek valahol Amerikában. Ott czirkalmazzák most az Orinoco
 48    3|             szokott összeseregleni, ott egy portió aszalt jeget
 49    3|     Nyitranszke Sztolici még mindig ott fenn van a hegyek között.~ ~
 50    3|        magyar academia nemcsak hogy ott nincs, ahol ezután két esztendővel
 51    3|   esztendővel fog lenni, sőt inkább ott van, ahol ezelőtt tizenkét
 52    4|             emlékezetem tarlóján, s ott kezdenem a dolgot, ahol
 53    4|            eltávozott. Mit keresett ott, mit nem? azt nem tudom.
 54    4|             A kilenc agár szüntelen ott strázsált a pitvarajtóban,
 55    4|         letett inventáriumhoz, ahol ott minden ingóságok a legkisebb
 56    4|         okos tanács nem gomba, hogy ott is teremjen, ahol nem vetették.~ ~
 57    4|           nagy áhítattal álltam meg ott, amúgy diáktempóra, szomjasan
 58    4|         ablakán. - Egy kezet láttam ott fel- s alájárni tűvel s
 59    4|            s cérnával. Esztike varr ott, gondolám magamban, s majd
 60    4|             léhűtő, mit ácsorog már ott egy óra óta, he? Mit bámul,
 61    4|             én lettem volna az, aki ott volt. Lehúztam a kalapomat
 62    4|      kiküldte az uramatyámat várni. Ott találkoztam a szívem bálványával
 63    4|         illendően viseltem magamat, ott maradt. - Igen hideg szél
 64    4|           meghallani az eseteket, s ott marasztott. - Én aztán ami
 65    4|      káromkodásoknak nevez, s ismét ott láttam magamat, ahol voltam
 66    4|       túltettem rajta magamat.~ ~De ott is megjártam, mert a kaputom
 67    4|            dáridó.~ ~Esztike lelkem ott sürgött-forgott a vendégek
 68    5|         elvitték magukkal, s miután ott egy kicsinyt kijózanodván,
 69    5|     lefektette az ágyba, s reggelig ott hagyta nyugodni a műhelyben.~ ~
 70    5|           nekem? - kérdezősködék az ott levő inasoktul - úgy érzem
 71    6|          domboldalban, a temetőben, ott ültek a székely asszonyok,
 72    6|            a szív minden gondolatja ott jár a véres csatatéren.
 73    6|             ködeiben.~ ~- Nem látsz ott egy alakot közelíteni? -
 74    6|             nem bírt rajta átmenni. Ott lerogyott az árok előtt.~ ~-
 75    6|             mondani, hogy fegyverét ott hagyta ellensége szívében,
 76    6|             a kis szőke leánykát.~ ~Ott térdelt az anyja lábai előtt,
 77    6|            puszta erdőkbe eltévedt, ott levette kezét elszakadt
 78    6|             eldűlt, vére kifolyott, ott meghalt. Sohasem tudta meg
 79    6|           Áron is elesett, ágyúi is ott vesztek mind. A vezér is
 80    6|               Miért nem lehettem én ott? Miért nem veszhettem ott
 81    6|           ott? Miért nem veszhettem ott el?~ ~ Nem volt már férfi
 82    6|    nyolcvanéves agg koporsója körül ott sírnak az elhagyottak. Isten
 83    6|      Szépapád kiterítve fekszik, te ott ülsz a ravatal mellett s
 84    6|             a harckiáltás közepében ott állanál, vérontó angyalául
 85    6|             nem vesz. Akkor találsz ott egy fülkében előre elkészített
 86    6|            meghagyta a nőknek, hogy ott maradjanak, míg ő visszajő,
 87    6|        halottasházhoz visszatért.~ ~Ott gyűltek össze Sepsiszentgyörgy
 88    6|             De ismerlek benneteket. Ott kell lennetek, ahol én leszek,
 89    6|         kivisszük a város kapujába, ott az utca végén, a kapu előtt
 90    6|        nézve gyűlöletnek fészke van ott. Menjetek innen. Nagy a
 91    6|               Fáradságos harca lett ott, a harc dicsősége nélkül,
 92    7|   kalapjaikat valaha félreviselték; ott vagyok, hol legtöbb zajjal
 93    7|       laktam.~ ~Egy rokonomnak, kit ott szép birtokkal áldott meg
 94    7|            vidék. Most ha két napig ott kellene tanyáznom, megenne
 95    7|            akkor két hónapig laktam ott, s e két hónap volt legszebb
 96    7|     csalódás volt az egész. Gyakran ott talált a feljövő éj csillagképeivel,
 97    7|          jövendőt olvastam. Gyakran ott lepett a bércei mögül feljövő
 98    7|          megragad.~ ~Félóráig ültem ott, s maig is csodálom, hogy
 99    7|               Házigazdám még mindig ott ült, és hallgatott. Gondolám:
100    7|   megfoltosult írott papírt hagytak ott egy szegletbe vetve, mit
101    7|     megnyílik, oda is veled megyek, ott sem hagylak el.~ ~Ezt mondtam
102    7|        egyetlen seb, de legfájósabb ott, hol enkezeim pusztítának
103    7|           kezemet, hiába, a vérfolt ott maradt, mint egy örökké
104    7|           és soha le nem megy róla. Ott lesz az rajt, mikor majd
105    7|            örök bíró eleibe. Legyen ott, vétkeztem, bűnhődni fogok,
106    7|        homokkal hinté tele, s amint ott fetrenge, a népség összerugdalta
107    7|         töröl ki emlékemből, de mik ott ragadnak szívemben, újabb,
108    7|         bágyadtan, erőtlenül maradt ott ülve, várva a halál bús
109    7|        szíja, örökké édesen élvezni ott. És hinni és meg nem csalatni.
110    8|           ül. Midőn a révhez érnek, ott egyet az öt közül a partra
111    8|               Mi történik tovább az ott maradttal, minő élet, minő
112    8|              fekete kámzsa borul, - ott ül, és nem látszik élni.~ ~
113    8|           kiszöknek vele a partra s ott leteszik. A hölgy fejéről
114    8|        szenvedőt a csónakba emelte, ott mellé térdelt, átölelte,
115    8|            hogy oly bűn is létezik; ott ama berekben egy méregkeverő
116    8|          karjára s szólt:~ ~- Nekem ott fenn van egy védelmezőm:
117    8|             nekik! legyen boldogság ott, hova ők iszonyokat ültettek,
118    8|          elvitte a Nepean-szigetre; ott kitette, tudva, hogy onnét
119    8|         őket szabadon repülő felhők ott ülni néma ábrándban a theobromák
120    8|    megszűntek. Az ember halva volt. Ott feküdt összezsugorodtan
121    8|          elvitorlázva Botany-Baybe, ott a kormányzót tudósítsa,
122    8|      törvényszéket felkeresni, hogy ott barátjaiért panaszkodjék,
123    9|             vőn, s a katonai pályát ott kapott sebei következtében
124    9|       szomszédok hozták hírül, hogy ott az afgánok jártak.~ ~Ezt
125    9|             gyakran embert és lovat ott temetnek.~ ~Ily jelenetnek
126    9|      nyelvére, azon nyelvre, melyet ott alant beszélnek, a király
127    9|       fölmutatott az égre.~ ~"Látod ott ama csillagot?" - kérdé
128    9|            a templomot parancsodra, ott készítsen egy hozzád hasonló
129    9|            keresztül a levegőn, azt ott ijedtökben elejték. A tudósok
130    9|         bajnok nem lehetett belőle, ott a tudományokra adta magát,
131    9|         komolyan a hindu. - Most is ott van az, és most is a harcosok
132    9|             kiáltának fel társaim - ott semmi sincs. - S nevetve
133    9|       kiálta közbe Smith hevesen. - Ott van világosan, és aki nem
134    9|             Hát természetesen, hogy ott van, - felelé - egy harmadrendű
135    9|      ködfolt közepébe.~ ~- Valóban, ott látszik egy csillag, - mondám
136    9|            rám minden oldalról.~ ~- Ott nincsen semmi, - kiáltának
137    9|         hogy félrement egy bokorba, ott lefeküdt, és sír.~ ~ ~ ~
138    9|          bizonyosnak tartotta, hogy ott vesz.~ ~- Ah uram, önnek
139    9|        mernék indulni; az ősz hajak ott tiszteletben vannak tartva,
140    9|            de egy halott sem maradt ott; ez a faj még holtan sem
141    9|             a megmenekültektől.~ ~- Ott veszett, - felelé. - Én
142    9|          volt, közülünk is mindenki ott veszett, aki közelebb állt.~ ~-
143    9|       éghető anyag nem volt körüle, ott lebegett a csésze fölött
144    9|       félrerántotta a függönyt, egy ott közelálló kis elefántcsont
145    9|            szívem szökellt. A leány ott ült mellettem, elbűvölő,
146    9|       levágott főt hozva kezében... ott künn hagyott szolgám fejét.
147    9|            küldött társai többnyire ott vesztek. Még csak Drumfield
148    9|      mesterségre adni.~ ~- God-dam, ott örömest járhatnak az emberek
149    9|        értettem a dolgot... A papnő ott állt a forrás fölött, a
150    9|       közepén egy pagodához értünk, ott letettek, megcsókolták ruhám
151    9| érintettétek volna.~ ~- Érintettünk ott egyebet is, - sóhajta magában
152   10|      erzsébetvárosit, nekem szánta. Ott föl is léptem. Az pedig
153   10|      vétkeztél!«~ ~Néhány nap múlva ott volt nálam az erzsébetvárosi
154   10|            betévelyedett a Bánátba, ott belefogott a búzakereskedésbe,
155   10|            egy kis erdélyi városba, ott egy szegény kis cérnásboltot
156   10|        megállapodék, nagy szegényül ott töltve élte napjait, a boltajtóban
157   10|         gazdát legutóbbi telepén.~ ~Ott ült akkor is a boltajtóban,
158   10|             el neki a krukodélusok, ott, ahol vagyon, idegen országban.~ ~-
159   10|             nem szegődtél medvének, ott szundikálhatnál egisz télen.~ ~
160   10|         ábul, amábul! felsőbul. Hát ott van felsül, te szamár? extrafainbul.
161   10|               Egy téli este szintén ott ült Birbuc diák a hideg
162   10|           visszatért, Birbuc diákot ott látta a kályha mellett fideliter
163   10|          hídján, amely azon sárosan ott maradt, amint valaki oda
164   10|           felordítá az egész utcát, ott maradva a sárban fekve,
165   10|          Megint itt van a gavallér. Ott vannak mind a ketten a pitvarszobában.~ ~
166   10|            csak a másik fele maradt ott, a leányzó, ki bújni iparkodott
167   10|          muzsika nélkül? Bizonyosan ott lesz a vicispán fia is,
168   10|             karomba.~ ~- Kicsoda az ott gyertya nélkül?~ ~- Az bizony
169   10|        közvélemény benyomása alatt, ott a sír előtt háromszor ájult
170   10|          csak kocsijáig nem vivé, s ott is aztán egészsége iránti
171   10|         beszélni.~ ~Borbála asszony ott hagyva Oliviát a cérnásboltban,
172   10|          lebzselnek. Az a legény is ott a kapuban, abban a nagy
173   11|          fordítsatok a túlsó lapra, ott talán megtaláljátok, amit
174   11|            és miniszterkrizisekről, ott megtudtok mindent ami lesz,
175   11|          időkben, midőn Róma határa ott volt, ahol Perzsiáé, s a
176   11|            adott a gyalázatnak, míg ott harc helyett árulás adta
177   11|             holt fejedelem bőrét, s ott állt az századokig a nap
178   11|       követve, némelyik elmaradt, s ott eldűlt a sivatagban, aki
179   11|           sok, ki lefeküdt pihenni, ott elaludt és meghalt. Várták
180   11|           felé fordítá figyelmét.~ ~Ott ragyogott két új név, mint
181   11|             ezeket hozta.~ ~Zenóbia ott lovagol hófehér paripáján
182   11|            amit mondtam, az a pulya ott fenn cifra tornyában füleit
183   11|       tudnál-e lőni azzal a nyillal ott kezedben? - S azzal az erdőben
184   11|           dárda hegyével leszögezve ott maradt lábai előtt a szörny,
185   11|            hallani.~ ~- Ó nem tova, ott szeretnék lenni, ahol ez
186   11|            bátorság neked?~ ~- Mert ott volnék apám mellett. Hátha
187   11|            ne onnan várd a tigrist, ott bátyád Maeon áll a bokor
188   11|             a nyílásra, hadd legyen ott, míg a vadászatnak vége
189   11|            ép oldalán a bozótnak.~ ~Ott vártak rá mind. A tigris
190   11|          vad nem ugrott fel többet, ott maradt végig elnyúlva, egy
191   11|          áll! Minden lázadó mellett ott ül a bakó!~ ~Az emberek
192   11|             egész a Boszporuszig, s ott az utolsó emberig elhullt,
193   11|             nem igen gazdag jutalom ott, hol egész erdők vannak
194   11|            magát egy is; ahol állt, ott halt meg.~ ~Holttesteken
195   11|          olthatatlan görögtűz, s az ott égett el a seregek láttára.
196   11|          égő nyilak özöne repült az ott támadt résre. A fölhalmozott
197   11|         fájdalmasan bőgve vergődött ott a homokban, föl-fölemelt
198   11|            midőn a nép föllázadt az ott maradt dandárok ellen, s
199   12|             Szófia-templomhoz érve, ott lováról leszállt s ájtatoskodni
200   12|            Mahmud síremlékéhez ért, ott megállt, feltáratá annak
201   12|        könnyez. Óh atyám, veszélyes ott lakni, hol a villámok teremnek.
202   12|        szultán lefeküdt.~ ~Az ulema ott őrködött hálóterme ajtajában;
203   12|          volt mindazok között, akik ott körüle jártak. Szolimán
204   12|          lehet találni, de az uléma ott állt mindig háta mögött,
205   12|             eljött az est. Az ulema ott virrasztott a szultán hálószobája
206   12|      szultán újra álmodott.~ ~Ismét ott volt előtte Ahidalla, összekulcsolt
207   13|        anyja, hetes halmán fekszik, ott is voltál, láttad őt remegni,
208   13|   bölcsektől ismert határok mögött, ott is jártál, ott is megismertetéd
209   13|      határok mögött, ott is jártál, ott is megismertetéd magadat.~ ~
210   13|         országnak is elég volna: te ott is megjelentél, évről évre
211   13|            miriád lovas csapatjaid, ott, ahol senki sem várta, hol
212   13|       nézett ki magának csatatérül, ott négyszögbe állítá seregeit,
213   13|           azt megölette; nem maradt ott egyéb, mint a gyermek és
214   13|      főváros körül torlódott össze, ott kellett neki magát védeni,
215   13|             ég, rózsaszínű leány, - ott egy letört ország, itt egy
216   13|        milliókért föláldozandó. -~ ~Ott arcra borult Tsong-Nu arany
217   13|    illatosabb fűszer-erdőkre fogtok ott találni; - ötven hajót süllyesztettem
218   13|         hatalmas császár nem kapott ott egyebet, mint a szétdúlt
219   13|             Hylaea közepén, s amint ott egy kopasz gránit kőszálat