Rész

1    1|   voltak.~ ~Amint annyira vitte a kálvinista gyerek, hogy
2    1| az ölébe tett leánykát, s vitte magával, szemeivel majd
3    4| rajta, aki kigondolta is, vitte volna el a gólya az óperenciákra! ...
4    7|  minő messze, minő messze vitte e képeket az idő! Ha jutnak
5    7|  ment. Hideg szél szárnya vitte. Sötét föllegek kísérték,
6    8|  kedvező széllel tengerre vitte naszádját a jó ördög, elbúcsúzva
7   12| villogó tűzszemei. Előtte vitte egy főcsausz hófehér paripán
8   13| Aki volt is, nem hivatása vitte oda, hanem a kaszt, melyben