Rész

1    1| templomban, amidőn Klárikának úgy tetszék álmában, mintha valami alak
2    1|           a holdvilágos éjbe, úgy tetszék neki, mintha valami nagy,
3    6|          városon, népét buzdítani tetszék, s ha olykor szűnt a nagy
4    7|  aranytengeréből szétlövellé. Úgy tetszék ilyenkor, mintha nekem előbb
5    7|           vigasztalan percben úgy tetszék, mintha világosulni látnám
6    9|       magamban átkozni. Ekkor úgy tetszék, mintha alattunk, a padlat
7    9|       rábámultak, mindenkinek úgy tetszék, mintha látta volna valaha