IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
1 11 | sebesen eltávozott.~ ~ ~ ~11.~ ~Nemsokára megindult Marcus 2 11 | tartsa fenn keleten...~ ~ ~12.~ ~Claudius császár nem 3 11 | azután sziveiket.~ ~ ~ ~13.~ ~Aurelián középtermetű, 4 11 | jutalom és dicsőség.~ ~ ~ ~14.~ ~Tiana elfoglalása után 5 11 | vállát fúrta keresztül.~ ~ ~ ~15.~ ~Még nincs veszve minden, 6 11 | sohasem volt lehetetlen.~ ~ ~ ~16.~ ~Nap-nap után múlt, anélkül, 7 1(2)| Cserei Mihály Históriája. 1661-1711.~ ~ 8 11 | az ég, keleten is.~ ~ ~ ~17.~ ~Míg Palmíra falai közé 9 1(1)| Az esemény 1704-ben történt. A beszélyt 10 1(2)| Mihály Históriája. 1661-1711.~ ~ 11 11 | elmúlt dicső napokra.~ ~ ~ ~18.~ ~Ha most a vándor hat 12 3 | kinek is két nap alatt 18.000 aláírással terhelt árkus 13 4 | fogy közöttünk (az öregúr 1809-ben nagyon betanult a futásba); 14 1(1)| történt. A beszélyt Jókai 1853-ban írta; a "Délibáb" című 15 1(1)| adta ki először, másodszor 1854-ben, az "Erdélyi képek" 16 2 | mert most boldog ember.~ ~(1867)~ ~ ~ ~ 17 1(4)| öldösik le. (Pausanias X. 28-24.)~ ~ 18 1(4)| Kr. e. 278. a gallok Phocisban, egy 19 1(4)| öldösik le. (Pausanias X. 28-24.)~ ~ 20 2 | már a neve.~ ~Ez történt 48 közepe táján.~ ~A fiút éppen 21 1(3)| Ponto, lib. IV. epist. III., 53. v.)~ ~ 22 11 | jobban, mint neked.~ ~ ~ ~6.~ ~Zenóbia ezalatt az Orontes 23 11 | hol a király állott.~ ~ ~ ~7.~ ~Egy széles, csalitos 24 11 | Zenóbia küldte neki.~ ~ ~ ~8.~ ~A tárogatószó hívása 25 3 | most is szépen felfonva à la cosaque, mi neki csaknem 26 4 | élet?~ ~- Bizony kimúlt ez ab intestato, - szólt atyám, 27 10 | kívülről valaki, amit azonban abbahagyott, látva, hogy nem nyílik.~ ~- 28 2 | levest, ő is leveté kötényét, abbahagyta a munkát, felvette a zöld 29 9 | Rögtön szétfutottak mind. Abbahagyták az építést, a templom így 30 3 | angyalka guggolt, kik egy ábéczéből egymást muszkaábéczére taníták.~ ~ 31 3 | Hát még mikor a szamojéd ábéczére került a sor!~ ~Olaf. Behehe. 32 3 | tanulunk muszka és samojed ábéczét, nem köszönünk egymásnak 33 9 | látott. Ezek voltak Jonathan, Abinadab és Malkisuah. Nem tudom, 34 1 | bocsátkozzam le kötélen a kollégium ablakából? én másszam át idegen kerítésen 35 1 | felemelkedék a kötélen a múzeum ablakáig szerencsésen; a két ifjú 36 7 | zárva. Bezörgetnek a házak ablakain, melyekben egykor laktanak; 37 4 | alatt lakott s háza két ablakával fordult az utcára, mely 38 1 | ijedt meg, mikor körmeit az ablakba megüté, amin Áron kétakkorát 39 12 | státusbörtön, melynek szűk ablakhasadékain halavány holteleven arcok 40 10 | kellett aztán viselnie, ablakkal az oldalán; otthon kiásták 41 6 | kezdeni a harcot minden utcán, ablakokból, házhéjáról, kövekkel és 42 10 | ilyen nagy szoba, ilyen nagy ablakokkal, mennyi fa kell arra, hogy 43 4 | veszedelem áll elő, hogy kétféle ablakokon átmenő szél légvonatot támaszt, 44 7 | nehéz rostélyokat a keskeny ablakokra. Rabszolgahad, ki embervérrel 45 4 | odajött zsinagógát tartani az ablakom alá. Ki vékonyan, ki vastagon, 46 4 | annyiszor beverte pilinckkel az ablakomat? no ugyan nagy lett. Egészen 47 3 | erre fölébredtem.~ ~...Ablakomon besütött a nap, arczomon 48 4 | kiszedtem belőle, s szép sima ablaküvegből vágtam éppen akkora karikákat 49 4 | reámuszítani.~ ~Csak azt lestem ki ablakunkon, hogy mikor megy Gergely 50 4 | apoplexiát kap s végképpeni ablepsia marad az emberen.~ ~Nem 51 8 | repülő felhők ott ülni néma ábrándban a theobromák susogó ágai 52 10 | Az elfogott alak azonban ábrázat helyett az öklét mutatá 53 9 | Smithnek különben nagy vörös ábrázatja volt, most az egyszer nagy 54 2 | mosolygásra fordítva mérges ábrázatját.~ ~Sárika biztatta, hogy " 55 9 | most az egyszer nagy fehér ábrázatot kapott helyette. Szó nélkül 56 10 | szemet csinált, s rendületlen ábrázattal felele a kupecnek:~ ~- Kit 57 3 | kozák hetmánt kinevezték academiai tagnak, ki is megengedte 58 3 | Tudjátok, hogy a magyar academiánál politikai osztály nincsen, 59 8 | kísértő lélek mászkál az acajouleveleken...~ ~A világló tengeren 60 4 | dobták ki; már ez rendes accidentia volt.~ ~Tisztújítás utáni 61 4 | hanem annyit praecise és accurate mondhatok, hogy a francia 62 11 | öltöny, kezeikben aranyozott acél ívek s ezüst tollú nyilak. 63 6 | volna őt meg, hanem a csaták acélai, mint megölték a többit 64 11 | római légiók körül, mint egy acélláncszem. A praefectus praetorio, 65 11 | ellene mellére nyomhatni, s acélölelésével hátraszorítani karjait; 66 11 | gépek, fogas kerekeikkel, acélrugóikkal. Minden emeltebb hely tetején 67 1 | vagyok-e én, avagy a megveszett Achilles, hogy engem harcba akarjatok 68 10 | Utoljára ez is megúnta a sok ácsorgást ezen a földön, s egy szép 69 4 | nagy hórihorgas léhűtő, mit ácsorog már ott egy óra óta, he? 70 2 | az én szegény Lajoskámnak ad-e valaki valamit, ha megéhezik?~ ~- 71 2 | kerítve előadá, hogy így Ádámot, amúgy Évát minő célra alkotá 72 1 | négyen térdenállva hálákat adának az Úrnak a megszabadulásért.~ ~ 73 1 | magyarul:~ ~- Majd tudtára adandjuk a becsületes céhmesternek 74 8 | felesége előtt, tudtára adandó, hogy férjét a menyasszonyajándékkal 75 12 | kiűzettek a koldusok, helyt adandók a sebesülteknek; jaj volt 76 2 | elégtétele, miután elismert adat, hogy magyar sertésekben 77 10 | amint az első zörgetésre nem adatott válasz, a kerítésen mászott 78 9 | bevártam őket, s csak akkor adattam rájok tüzet, midőn minden 79 2 | buzdító trombitaharsogás, az ádáz ordítás közepett, lőporfüsttől 80 8 | fakad, tenéked paradicsomot adhat még egy más világ, nekem - 81 2 | legalább a tanácsban nem adhatják el diákul; sőt ha egy kis 82 11 | minőket csak a fejedelem adhatott fejedelemnek.~ ~Kicsoda 83 7 | ha a szív kiégett?... Mit adhatsz nekem, mindenható sors, 84 11 | közt Apollonius élt, nem adhatta meg magát ingyen. Aurelián 85 10 | gyöngéd szívű boltos. - Mit adjak neked? Mivel szolgálhassak? 86 4 | leánykérőket kifizetni: "ma adjak-e kenden ki, öcsémuram, vagy 87 9 | Életet elvennem szabad, de adnom nem", - válaszolt a lélek.~ ~" 88 10 | Ázsiából ideszállítják, adó, vám, harmincad mennyi fordul 89 13 | megjelentél, évről évre adódat megkérni.~ ~A kínai császárok 90 3 | kaputosok ellen, ígértek nekik adóelengedést, sóárleszállítást, földek 91 13 | népen uralkodék, s mégis adófizetője volt kétszázezer embernek; 92 8 | nézett a szörnyű tanácsok adójára, s kezei önkénytelen fonódtak 93 10 | neki, hogy jöjjön ide, hadd adok neki egy gyertyát.~ ~Már 94 1 | máig is fennmaradt róla az adoma, miszerint a jámbor felvidéki 95 1 | csakhogy egy helyen az adonicus sántít.~ ~S ezzel markába 96 10 | roppant pénzekkel maradt adósa, azt a fáradságot vette 97 3 | borozás közben, hogy Gazsi adósságait elvállalta a státusadósságok 98 7 | teérted fiaid lakolni. Az adósságokat fizeti az örökös.~ ~Én is 99 3 | és harmincz nyusztot kell adóznom, s már ezt mind összeszereztem; 100 12 | egyikét nemrég Ajasz basának adtad nőül, aki első volt kegyenceid 101 10 | süpürted ki a butyát! Majd aduk én tigodnek a hátadat.~ ~ 102 3 | kezdték elhinni: hogy a 1-ae 9-us nem szentírás, s hogy 103 8 | gyönyörködik, s hallgatja a doradok aeoli zengzetét.~ ~Hirtelen durva 104 3 | szemei kidüdörödtek, vagy aesthetikaiabban mondva: kidiósodva megüvegesedtek 105 12 | saját fejét verve kiáltoza: "Affát millei Zaffái!" Körül ordított, 106 9 | barlang megtelt vén és fiatal afgánokkal, a vének éppoly utálatos 107 9 | néhány ördögi szót mondott az afgánoknak, azok mániákus örömordításban 108 9 | voltam tanúja; mielőtt egy afgánt láttunk volna, az előttünk 109 3 | hordják Mesopotamiából, Afghanistanból a municipiumokat és a pragmatica 110 7 | királya a földnek harcolt afölött, hogy melyiket illeti közülök 111 3 | helyett egy egész jávorszarvas ágabogát hordják?~ ~Egyik kuczkóban 112 8 | kakaófák körül, melyeknek ágain tarka paradicsommadarak 113 8 | felül összenőtt bataták ágaitól: sötét volt. Amint itt hallgatva 114 7 | rózsabokrot, mely indás ágaival a bérchasadékból fejem fölé 115 11 | csak nagy néha csap el az ágak alatt egy-egy fehér páva, 116 4 | s tűzködék fölébe zöld ágakat, miket ugyan a tarka borjú 117 11 | hosszú, kunkorgós farkával az ágakba fogózva.~ ~Majd könnyű szellő 118 11 | levelek suttogásairól, s az ágakon csüngő fehér fügefészek 119 4 | urambátyám udvarát.~ ~A kilenc agár szüntelen ott strázsált 120 4 | akkor disputáltak urambátyám agarai egy házaló zsidóval, kinek 121 4 | féltem a szomszéd urambátyám agaraitól, tudva azt, hogy Debora 122 4 | meg, hogy a honn maradt agarakat ez idő óta szüntelen ütötték-verték, 123 4 | hozzáképzelem azt a kilenc ordas agarat, meg a tarka tinót és a 124 4 | első kuktától az utolsó agárig, kitelhetőképpen görbén 125 9 | paripa erre elkezde bőszülten ágaskodni, hánykolódni, Smith még 126 11 | pillanatban, midőn Odenath ágaskodó paripája sörényét félkézzel 127 11 | hevétől. A fehér paripa ágaskodva táncolt királyi terhe alatt, 128 12 | kedvenc hölgyei, a kislar agától vezetve, aki utálatos fekete 129 6 | gyermekek.~ ~A nyolcvanéves agg koporsója körül ott sírnak 130 9 | korona volt négy hegyes ággal, különös ellentétben aranyszín 131 11 | tanácshoz írt, eléggé bizonyítja aggodalmait az ostrom kimenetele iránt.~ ~ 132 4 | Asszonynéném! - szólék aggodalmas arccal, a világosság felé 133 11 | melynek tornyából Herode aggodalmasan tekint le hozzá, félénken 134 2 | anya szívét ne terhelje aggodalom.~ ~Bizony pedig a ravaszság 135 10 | is aztán egészsége iránti aggodalomból kénytelen volt mellette 136 8 | hölgy folyvást növekedő aggodalommal függeszté rá kérdő tekintetét, 137 1 | percig sem látszott azon aggódni, hogy ha társa kezéből kicsúszik 138 2 | városházánál elfogott híreket az aggódó anyának, hogyan vonult Lajoska 139 6 | felvevék karjaikba az elhunyt aggot, kinek a veszteség híre 140 10 | akcizák, a procento, az agio, a tantiémek, a cselédbér, 141 11 | egész csalit, mintha minden ágnak külön lakója lett volna, 142 11 | Sándortól, ősödtől apai ágon.~ ~- Ősöm isteneire! - kiálta 143 3 | reggel táblabíró B..... Ágoston vezérlete alatt felkerekedtek 144 8 | tekerve, vállain fekete foltos agutibőr átkötve, egyik kezében tartotta 145 2 | magyar sereg harcol, s az ágy alá bújnak, míg az ágyúzás 146 1 | kondult!~ ~Megbódult az agya Trajtzigfritzignek ez ütésre, 147 8 | eddig alvó eszmék ébrednek agyában.~ ~- Igen! - kiálta indulatosan - 148 6 | nem aludtál, hallottalak ágyadban forgolódni, nyöszörgeni, 149 4 | eleget akarta, hanem te agyafúrt fickó voltál teljes életedben. 150 9 | Nem találtunk egyebet az agyagból vert üres kalyibáknál.~ ~ 151 8 | az óriás mindkét kezével agyához kapott, azután fejtetőre 152 4 | fordítani kell.~ ~Odaültem az ágyához, s kezdék neki mesélni.~ ~- 153 9 | szökellt föl minden vér agyam felé, hogy én, mint a gutaütött, 154 9 | kíváncsian emelkedve föl ágyamban.~ ~- Davidson, kinek levágott 155 4 | könnyebbítse meg a jó Isten az ő ágyának szalmáját; de tapasztaltam 156 11 | s a visszaesőket iszonyú agyaraival fogva fel.~ ~Semmi sem volt 157 13 | pagodákat; összezúzták az agyaras, terpeszkedő állatfejű bálványokat; 158 11 | megfojtott kölykeit, a viziló agyarát, a mérgeskígyó fejét, hogy 159 9 | arra, hogy egy fiatalember agyát fölgyújtsa; de ha arcába 160 5 | aztán szépen lefektette az ágyba, s reggelig ott hagyta nyugodni 161 3 | plane beszélni mer, rögtön agybafőbe kancsukáznak. A vendéglőbe 162 10 | legközelebbi hosszú bőjt ágynak dönté a becsületes embert; 163 10 | engem marasztalni fognak. Agyő, kedves Othellom. El ne 164 4 | kivált még a macskáját is agyoncsaptam.~ ~Tehát örült rajta, hogy 165 2 | városon. Hiszen cipóval agyondobáljuk őket.~ ~- Az nem lehet, 166 4 | bujdossál ám a világból!... agyondobtad az éjjel a Debora asszony 167 7 | melynek végtelen látása agyonfárasztá a gondolatot. Roppant fekete 168 4 | legszebbiket, orozva és álnokul agyonhajított.~ ~- Úgy kellett neki, mit 169 4 | látogattam? Hátha felesége? - Még agyonlő. - Égből pottyantam ide? 170 8 | mulatsága, akit elöl-utól talál, agyonlövöldözni... s benn a szavannákon 171 2 | valamiből nem eszik, azt rögtön agyonlövöm! Ez az utolsó szavam.~ ~ 172 3 | felindult, hogy az inasát agyonpofozta, maga pedig epehideglelésbe 173 4 | visszaértem, már ágyban feküdt az agyonrémült páciens.~ ~Féltette szemeit, 174 4 | De már megkövetem, ha az agyonütés kedvéért meg nem álltam, 175 10 | diák amilyen bolond, még agyonüti.~ ~Birbuc csakugyan kivetette 176 1 | azoknak neveit, akik emberek agyonverésében tüntették ki magukat, s 177 1 | pusztító gallusok ellen, s agyonverték őket. 4~ ~Gerzson úr hátrakapta 178 9 | kiről azt hittük, hogy a ló agyonzúzta, szinte magához jött, ma 179 2 | ágyúja megvan-e még? Az ágyúban nem történt baj, hanem az 180 2 | minő elszánt küzdelem! Az ágyúcsövek keresztültüzesednek a sűrű 181 2 | jól irányzott kartács. Az ágyúdörgés, a rohamra hívó dobszó, 182 2 | az idő. Tüzérnek lenni, ágyúdörgést hallani, és nem szólhatni 183 2 | nem volt reménye Lajosnak ágyúihoz juthatni, miknek már azóta 184 2 | kartácsra töltetett, a tüzérek ágyúikhoz álltak égő kanócokkal, s 185 2 | Aztán mennem kell vissza ágyúimhoz; ott a helyem.~ ~- De biz 186 2 | vezet. Azt már látta, hogy ágyúitól el volt vágva, bár nem értette, 187 2 | csaknem a szájunkba jött az ágyúival, olyan közelről lövöldözött 188 2 | utolsó kartácsot kilövetve ágyújából, parancsot adott valamennyi 189 1 | erősen esküvék, hogy négy ágyújával porrá lövi az egész várost, 190 1 | veszélyeztesse? Még egy negyedik ágyújok is volt rézből, melyet valamely 191 8 | égő, vasnyelű kanóccal, az ágyuk előtt ülve; hátul a keréknél 192 8 | ordításai közben olykor ágyúlövések is hallatszottak s összes 193 10 | ordítva rohant utána.~ ~- Üsd ágyun! de ne nágyun. Dobd ki az 194 2 | végre elfoglaltuk azt. Az ágyúnál, hol én szolgálok, három 195 2 | az ellenség lába alatt, ágyústól, seregestől? hogyan vágtatott 196 2 | parancsot adott valamennyi ágyúszekerésznek, hogy a lovakat hirtelen 197 2 | fiatal fickó, ki ott az ágyútalpra ülve, rakja szájába a szalonnát, 198 2 | rácélozónak.~ ~Az új orosz ágyútelep közt volt egy vet-üteg ( 199 2 | harcvonal ellen, s a magyar ágyútelepek bátran fogadták el a kínált 200 9 | lovas karabinier; egy lovas ágyúüteg és egy röppentyűtelep kíséretében, 201 9 | bajunk, s utóbb is csak ágyúütegünk hátrahagyásával hatolhattunk 202 2 | szenátor Debrecenben.~ ~- Ahányat ismerek, mind az aranyér 203 1 | éppen József néz bele nagy áhítatosan... "Ó, Istenem, milyen gyönyörű", 204 6 | s a sír oldalára állva, áhitattal imádkoznak, buzgón égre 205 4 | Esztike időzött, s nagy áhítattal álltam meg ott, amúgy diáktempóra, 206 4 | odasompolyogtam a ház háta mögé, ahonnét ama szoba ablakára lehete 207 12 | kiáltozva: "Allah, Jeri, Muffa, Ai!" Tovább hangzott a szomorú 208 12 | szakadatlanul Szolimán nevét.~ ~Az Aja-Szófia templomától egész a Szolimanje-mecsetig 209 11 | levelezni mer urával? hányjátok ajándékait az Eufrátba! Fejedelem-e 210 10 | A cérnát Boldizsár kapta ajándékba a pesti kereskedőtől.~ ~- 211 12 | hatalmától s követeik meghódoló ajándékkal várakoztak a magas kapu 212 10 | melyből különös névnapi ajándékok származtak volna, ha Olivia 213 11 | Fejedelem-e ő, hogy nekem ajándékot mer küldeni? s nem alacsony 214 11 | trónt, melyen ülök, nem Róma ajándékozá nekem és férjemnek: kardom 215 11 | despota közül, kik kezeiket ajánlák nekem, egy sem jelent meg, 216 4 | akartam Esztikém figyelmébe ajánlani, azt szépen körömmel aláhúztam, 217 11 | város kemény falain, sem ajánlatai a nép kemény szivén.~ ~Hosszas 218 2 | kolbászait, gömböceit hírlapokban ajánlgatni, mégis híresek voltak azok 219 11 | ellene emeltek, most mellette ajánlván föl.~ ~Így hódítá meg a 220 1 | purgantes pectora succos".3 Hát Ajáx vagyok-e én, avagy a megveszett 221 4 | oly kényesen ráncba szedik ajkacskáikat, hogy az ember azt hinné, 222 11 | fejét, míg egy rabszolga ajkáig emelte az arany serlegbe 223 4 | És csakugyan nem is érte ajkaimat soha oly édesség, mint mikor 224 9 | midőn ajkaival hévvel kereső ajkaimra hirtelen lehajolt, azt hivém, 225 1 | harci ordításra ferdítitek ajkaitokat? Azért ruháztam én reátok 226 9 | mosolygott reám, s midőn ajkaival hévvel kereső ajkaimra hirtelen 227 7 | megnyíltak fájdalmasan a halvány ajkak és a pirosló seb. - A nemtő 228 9 | vékony metszésű hallgatag ajkakra s a hosszúkás, félig zárt 229 7 | egy csókot azon reszkető ajkakról, miknek érintése velőmet 230 9 | Szólni akarék, s nem bírtam ajkamat kinyitni, le akartam hunyni 231 6 | szólani, a hang megfagyott ajkán.~ ~- Szólj, elveszett-e 232 13 | ragyogóbbak, derekuk karcsúbb, ajkuk édesebb, szerelmük forróbb, 233 12 | vissza a szerájba, melynek ajtai bezáródtak a tömeg előtt, 234 3 | kapával ássa ki magát háza ajtajából, mint a murmutér.~ ~Most 235 7 | elvezesse azon sötétlő ország ajtajáig, mit élő szem még nem látott 236 8 | felakasztják; míg a dobzódó ajtajánál éhező árvák és özvegyek 237 7 | Kiűztél e paradicsomból, ajtajára állítottad hideg angyalodat. 238 12 | testőrök az alvó szultán ajtajától rimánkodó leányát, legkedvesebb 239 12 | ott lováról leszállt s ájtatoskodni betért a mecsetbe. Azután 240 10 | éppen akkor fordult neki az ajtóból, nagy vastag szemöldökeit, 241 4 | Debora asszony, s odacsuk az ajtóhoz, hogy másik kezem és lábam 242 10 | megcsalni nem lehet, bezáratta ajtóit, s családját ágya körül 243 7 | Isten előtt, s csak künn az ajtóküszöbben kiáltozák énekeiket; azokat 244 7 | felmagzott a perje, s az ajtóragasztó hasadékaiban sárgultak a 245 4 | elmozdítván karomnál fogva az ajtótól, - hordom én a te mivoltodat, 246 4 | No de ne rohanjunk az ajtóval együtt a házba...~ ~Tehát 247 10 | ott a sír előtt háromszor ájult el a közrészvét által környezett 248 1 | magához téríték szép szavakkal ájultából, s akkor mind a négyen térdenállva 249 7 | magát falaztatni azzal. Ájultan húzták fel őt onnét az érzékeny 250 6 | temető árka mellett egy ákácnak támaszkodva egy magas némber 251 10 | elvörösödik, s ami kezébe akad, jaj annak a skatulyának.~ ~ 252 9 | brigádvezér, sir Browding, semmi akadály által sem hagyva magát visszariasztani, 253 9 | könnyűszerrel legyőztük az átkelés akadályait, s rögtön hidat vertünk 254 1 | változandósága a minéműségnek nagy akadályára lehetett a dicsőség után 255 2 | remondáját ebben az erős akadályversenyben. A kozák őrnagy egyre közelebb 256 1 | professzorai, kiket a külföld akadémiái műveltek, világhírű könyvtára 257 2 | lesz húsz; akkor elmegy akademika promócióra; mire visszajön, 258 11 | közt tördelve az útjába akadó fákat.~ ~Kevés idő vártatva 259 1 | fogcsikorgatva a labanc -, most akadtál emberedre: tudod-e, hogy 260 9 | legkisebb ellentállásra sem akadtunk, itt-ott találtunk csupán 261 9 | nem nyughatott, ismerni akará sorsát, s miután prófétái 262 1 | eleget tenni a legjobb akarat mellett sem lehetett. Tratjzigfritzig 263 11 | leláncolva tudta tartani erős akaratával.~ ~Amott a vénség undorító 264 4 | Azonban szegény ember akaratját boldog Isten bírja!~ ~Mielőtt 265 1 | becsületes céhmesternek akaratodat, méltóságos úr, és ő minden 266 6 | erőnk ellenállani, csak akaratunk. A cél úgysem a győzelem, 267 9 | meg volt merevedve. Szólni akarék, s nem bírtam ajkamat kinyitni, 268 4 | elkotródtam én is onnét, akárha lelúgoztak volna. Mintha 269 2 | jobban tudom, én ismerek akárhány, azazhogy (itt vette észre 270 10 | csatak, hogy idegen emberek akárhányszor kérdezték tőle, ha itthon 271 10 | ellehetnél nála nélkül; akárhogy dolgozunk, semmire sem megyünk, 272 9 | mondának többen - próbára akarják tenni hitünket. Majd megkérdezzük 273 1 | Achilles, hogy engem harcba akarjatok vinni? avagy myrmidonokat 274 11 | úgy kell lenni.~ ~De ha akarjátok tudni azt, ami volt, ami 275 6 | egyenkint elhalunk és nem akarjuk, hogy bennünket valaki megsirasson. 276 10 | meghagyta Birbucnak, hogy akárkivel beszél, mindeniknek azt 277 11 | lássalak, és én mégis tégedet akarlak látni, tégedet kereslek.~ ~- 278 6 | valakire, aki vissza nem jő. Akármeddig éljünk, számunkra öröm nem 279 1 | mindenféle verseket írt akármely témáról, neki mindegy volt: 280 2 | lábát az ártánynak, mint akármelyik legény.~ ~Ezt már örömestebb 281 3 | előtt. Taps, tombolás volt akármennyi "Udri!!! udri!!! Zabije!!! 282 10 | volt a család bűnbakja.~ ~Akármi rossz történt a kapukon 283 4 | Hanem 'szen én is fogadok ám akármibe, - mondá Gergely bácsi, - 284 4 | aki három zsivánnyal még akármikor megbirkózik!~ ~Hősi elszántságom 285 2 | összekulcsolódtak a szívfájdalomtól, s akármilyen közel tartotta szemeihez 286 11 | azt; tudod, mert mindig el akartál magadtól távolítni. Csatákban 287 11 | ébren lenni.~ ~Ha olvasni akartok arról, mi újat talált föl 288 10 | hogy üssék őt agyon, vagy akasszák fel, neki úgyis jobb meghalni, 289 11 | kivetett horogra aranyhalakat akasszanak, s tudta osztani a mosolyt, 290 10 | No meg engem, hogy akasztanák fel a neve napján.~ ~- Kivánum 291 1 | megkegyelmez, csupán őtet akasztja fel, mint akire legjobban 292 10 | Kártyuznyi, biliártyuznyi! te akasztófárahuznyi! Kirj szipen mindjárt, hogy 293 7 | Hanem azért egyikünk sem akasztotta fel magát, s most igen szépen 294 1 | hosszú fekete tógáik öveikbe akasztva; nagy dorongjaikon akkorát 295 10 | taksa, a kövezetvám, az akcizák, a procento, az agio, a 296 10 | szomszédasszonynak, hogy ez a gazember, akiért most könnyei hullanak, neki 297 11 | népek felett uralkodott, és akiken uralkodék, azok mind áldák 298 6 | népet tett már és mindazok, akikkel életében jót tett, kiknek 299 1 | útálatos szörnyetegeket, akikre gondolni is irtózat.~ ~És 300 1 | Gerzson úr különös kegyence, akiről azt hivé, hogy lelkét sokkal 301 1 | megfelelhessünk, nem lévén senki, akitől azokat behajtsuk.~ ~Trajtzigfritzig 302 2 | bontásához, s aztán mindent akképpen cselekedjél, ahogy én fogom 303 4 | asszonynéném, rettenetesen nagyít! Akkorának mutatja az ember pórusait, 304 10 | vettelek ki, mikor csak akkurka voltál, mint az ujom. Azuta 305 11 | oltalma alatt földalatti aknákat kezdtek ásni a bástyák alá, 306 4 | egy-egy fagótot fújt volna. Aközben meg álmában is rágta a pipát. 307 11 | egészen fehér márványból, alabástrom oszlopokkal, csak nagyszerűségben 308 10 | Ily címmel jelent meg az alábbi humoreszk.~ ~Ámde szerzőre 309 12 | a nap, miután delet ért, aláfelé megy. Sokszor láttam palotádban 310 10 | a kávéházba s a legelső alaguerre partiban kilyukasztotta 311 7 | jókor elérhetni, hol egy aláhajló sziklahomlok alatt száraz 312 11 | mén, melyen a férfi ült, aláhajtott fejjel húzódék hátra.~ ~- 313 4 | figyelembe veendőt, szintén aláhúzta, - a tiszteletes bácsi pedig, 314 4 | ajánlani, azt szépen körömmel aláhúztam, s ha ő látott benne figyelembe 315 3 | is két nap alatt 18.000 aláírással terhelt árkus papiroson 316 11 | palmírai polgár által volt aláírva, ki a hódító engesztelésére 317 4 | azt gondolta, hogy már ő alája gyújtják a szalmát.~ ~Persze, 318 4 | kezet láttam ott fel- s alájárni tűvel s cérnával. Esztike 319 11 | kanócot, az pokoli körfényt alakíta körüle, melynek olthatlan 320 11 | egyetlen gép, tömegekké alakíták hadsoraikat, miket seholsem 321 11 | A vadászok széles kört alakítottak a berek körül, mialatt annak 322 11 | a férfiak, harcias kört alakítva, melyben nem a láb járta 323 6 | hánynák alá égő szikrák alakjában égnek törekvő lelkeit a 324 9 | kitalálják titkát az épület alakjából; ekkor Asaisel maga hozott 325 9 | folyóirat csupán képzeletem alakjai, akiket soha nem láttam. 326 7 | az egyszerű gyógynövény alakján az életvisszaadás áldását? 327 11 | bokrok közé, s azzal elkezde alakjától nem remélhető fürgeséggel 328 2 | beszéltem így, hogy igazi alakodban megjelenni kényszerítselek. 329 11 | ellenök gyűlni e vérlepte alakokat, kiknek arcán a fanatizmus 330 6 | azon soha el nem virágzó alakoknak, kik arcuk kifejezését, 331 11 | álló, szökellő, nyargaló alakokra? Ki üldözhette őket a fekete 332 10 | Hiszen kérem, az én alakom nem rác, hanem görög.~ ~- 333 8 | délután rendőrtiszt, este alakos, éjjel zsebelő; ma vőlegény 334 1 | is irtózat.~ ~És soha női alakra azoknak szemeiket nem volt 335 6 | szemei tán őt keresik az alaktalan távol ködeiben.~ ~- Nem 336 12 | tábori zenészek, csodás alakzatú rézkürtjeikkel, dobjaikkal, 337 4 | vadat, mely kezével, lábával alálógva, fehér fogait rámvicsorítá.~ ~ 338 9 | középső neve Mírák, a szélső Alamák... Alább kelet felé a Tejúthoz 339 7 | kiáltozák, hogy a jövő-menőket alamizsnavetésre bosszantsák. Hm! ha mindazokat 340 7 | látnám azon havasokat, mikről alánéztem, látnám a vén fenyőt, mely 341 5 | dühöngőt. A varga mindig alantabb kezde beszélni társához, 342 6 | ártó tüzek repültek le az alanti házak tetőire, az égő szurokkanócok 343 8 | minden viszontagságainak alapja, hogy honát jobban szerette, 344 4 | tevé megjegyzését - és nem alaptalanul - a két széken ülő úr.~ ~ 345 11 | mozduló ostromtornyokat, miket alárakott faderekakon száz férfi hengerített 346 7 | sziklaerkély az esőszakadást, de az alárohanó záporzuhatagnak tökéletesen 347 7 | repülésre, s végigtekinték az alattam terülő, embert nem mutató 348 9 | csodálatost, föld fölöttit és föld alattit, eszébe jutott e szavakra, 349 8 | megkísérték Géza és Williám, alattomban egy kis csónakot faragni 350 2 | gyarló deszkából, beszakadt alattuk, mind a ketten lovastól 351 11 | Róma tartománya s te Róma alattvalója vagy; e területen senki 352 11 | látja magát, a sassal együtt aláveti magát a mély árok hegyes 353 2 | Idegen törvények, bélyeg, alázatos könyörgés, gyűlölt bírákkal 354 7 | szembe. Az Isten szolgája alázatosságról beszélt, - nem hallák; hanem 355 4 | Debora asszony szobájához, s alázattal bekocogtattam.~ ~- Ki az? - 356 10 | Macedóniába, rajtaestek az albániai zsiványok, mindenét elvették, 357 3 | Imre.~ ~- Polgártárs, Pálfi Albert! - felel, kinyújtva fejét 358 1 | pentameter, sapphicus, alcaicus, alexandrinus vagy anacreoni; 359 8 | korallerdők, a gorgoniák, alcyonok, flabellák számtalanjai, 360 11 | akiken uralkodék, azok mind áldák és dicsőíték.~ ~Három napi 361 4 | Bizony még holta után is áldani fogom.~ ~(De majd csak jobb 362 7 | szenvedő sóhaja, átok és áldás s Istent hívó eskü?~ ~Üres 363 10 | kinézése mutatja, hogy Isten áldása bőven volt mind rajta, mind 364 8 | Megáldva az istenkéz minden áldásaival, neveztetik a Nepean-sziget - 365 7 | alakján az életvisszaadás áldását? Ki ne látná a virágok legpompásabbjain, 366 4 | bele. Egy darab ideig csak áldogattam őket magamban s tartottam 367 4 | csak jobb lesz az, ha én áldom kegyelmedet holta után, 368 11 | augurok, a virágfüzéres áldozat-bikákkal. Utánuk jöttek a gladiátorok, 369 11 | gladiátorok, a cirkuszok áldozatai, az elfoglalt tartományok 370 9 | hamis isten összekapott az áldozaton. Attól tartottam, hogy megfeleznek. 371 7 | jőne fel a nap, s utóbb áldoznék le, mint másnak. Optikai 372 7 | Mulatni, kacagni, az ördögnek áldozni sokaság kell. Ha sírsz vagy 373 9 | fölhevült arccal járulva az áldozók elé s hevesen beszélve a 374 6 | s mondanák olyankor: így áldoztak le ők is! - - ~ ~A csapat 375 1 | Zetelaky azt gondolva, hogy tán aléltan a lóhoz kötözött kedvesét 376 11 | népeivel: a gótokkal és alemanokkal.~ ~Egy napon ismét római 377 10 | fel a viszályok zefirje álerényt hazudó palástját, meg kell 378 1 | pentameter, sapphicus, alcaicus, alexandrinus vagy anacreoni; magától 379 3 | főzőkanalakat, a zsíros alföldet pedig beültették gyönyörű 380 9 | felé a Tejúthoz látszik az Algol, mely minden két éjjel fényes 381 9 | egyfelől a mysorei rajah, Hider Ali verte szét seregeit, másfelől 382 2 | alatt: "vocalem breviant alia subeunte Latini".2 Hát bánom 383 6 | hallatszott a diadalének, alig-alig az elhalók kiáltása, midőn 384 2 | felment Nagyváradra, az alispán mellé joggyakornoknak, onnan 385 4 | bánom én, urambátyám, ha alispánnak megtesznek is, csak Esztikét 386 4 | be ilyenkor az embernek, alispánságért pedig az ablakon dobták 387 4 | megenni a kávét a csésze aljából! S aztán oly tiszta állat 388 9 | elértünk a Hindukus hegyek aljáig, melyeknek cédruserdeiből 389 4 | sokszor meghúzgáltam a nádlása alját, nádmézet keresvén benne. 390 2 | névnapi köszöntőit ünnepélyes alkalmakon végighallgatni könnybe lábadó 391 4 | ekként számtalanszor volt alkalmam Esztikém sóhajtásait elfogni 392 9 | benőve, tábori állomásra alkalmas helynek látszék. A Saul-templom 393 7 | sötét helyre vették magukat, alkalmasb helyet nem is választhattak 394 9 | szegényt, az afgánok mai nap alkalmasint mártírrá tevék.~ ~A doktor 395 11 | dühös vadállatok ellen, alkalmatlan fegyverekkel; a légiók szétbomolva 396 9 | mindig sűrűbbek, mindig alkalmatlanabbak kezdtek lenni, a nép puszta 397 4 | a nagyítóüvegek helyeire alkalmaztam, s reggelre kelve újra helyére 398 10 | Birbuc diák e kellemetes alkalmaztatást csupa keresztényi türelemből 399 1 | roppant kerekes látcsövet alkalmazva az ablak gömbölyű nyílásába, 400 1 | Erre ugyan nemsokára kívánt alkalom is kínálkozék; egy napon 401 9 | E helyen túl a beközelgő alkony miatt nem lehete mennünk; 402 7 | fák tetején ragyogni az alkonyati napsugárt, mely e lak belsejét 403 6 | neveinket kimondani. S aztán alkonyatkor kiülnének a magas sziklákra, 404 11 | velök a futást, meglátta az alkonyégen az ingadozó pálmákat, melyek 405 9 | előttünk, a keleti csillagok alkonyfényénél óriási formákban előtűnve, 406 11 | akik keletre néztek, midőn alkonyodott a nap, úgy tetszett nekik, 407 8 | várakozásban, midőn egy esős alkonyon vitorlát látott Géza feltűnni 408 12 | alkoránra esküvél.~ ~- S az alkorán szent könyv.~ ~- Valóban 409 12 | Úgy volt, kegyelmes úr, az alkoránra esküvél.~ ~- S az alkorán 410 2 | Ádámot, amúgy Évát minő célra alkotá a teremtő? azokról hogy 411 4 | tudja, mi mindenféle illatos alkotmány, közbe-közbe terpeszkedő 412 8 | összezsugorodtan szűk odújában, különös alkotmányt szorítva karjai közé. A 413 11 | volna, a sors rabszolgákat alkotott belőlök. Az első férfi, 414 8 | Grundlernek.~ ~- Tehát áll az alku? Két hét alatt?~ ~- Jó! - 415 8 | forgácsokban hullott az alkudók fejére.~ ~- Mi volt ez? - 416 7 | szegletben három kalmár alkudott, hátat fordítottak az oltárnak, 417 12 | legkedvesebb megbízottja, ki alkudozás végett küldetett a portától, 418 1 | midőn a nemes város békés alkudozásokkal törekszik a veszedelmet 419 7 | fordítottak az oltárnak, úgy alkudtak. Kezeik és szemeik jártak. 420 7 | is választhattak volna az alkuvásra...~ ~Két hölgy haladt el 421 4 | a szemeit, hogy csak az álla látszott ki az asztalkendő 422 8 | miket titkolni kell az álladalomnak, nehogy a nép megismerje, 423 12 | Nem értelek, - nevezd meg. Allahra! Holtakat akarok ma csinálni. -~ ~- 424 12 | fecskendett ruhákban, sírva és Allaht ordítva, s korbáccsal verve 425 13 | ügyesen tépdesi ki az emberek állaiból a szőrt; a házak tetőin 426 6 | harckiáltás közepében ott állanál, vérontó angyalául a halálnak, 427 4 | így van az, semmiben sincs állandóság, tele van a világ mulandósággal. 428 1 | mert a menet éppen előttük állapodott meg; de be voltak zárva, 429 1 | ínséges eset megszokott állapot vala már Enyeden, a lakosság 430 2 | majoránnával összekevert állapotában bekövetkező behüvelyeztetéséig.~ ~ 431 9 | sebláz újabb eszméletlen állapotba helyeze, zavart alakok és 432 2 | tetszett leginkább az egész állapotban, hogy a leánya ilyenformán 433 4 | mutatja a szemek veszélyes állapotját. A dolog fenyegetővé kezd 434 2 | hovatovább elégedetlenebb volt az állapotjával jövendőbeli ipa ura.~ ~- 435 9 | nagyon meg volt elégedve állapotommal. "Ah hisz önnek semmi baja 436 2 | aztán elég tisztességes állás. S ha egyszer valakit a 437 10 | veté közbe Gerguc feltolva állát, mint valaki, aki mindenét 438 9 | emberi nyelv é az, vagy állaté, vagy ördögé?~ ~E kérdés 439 13 | az agyaras, terpeszkedő állatfejű bálványokat; lekoncolták 440 8 | cserje közé, azután egy állatias üvöltéssel újra fellökte 441 4 | gyermek. - - Csak furcsa állatja is az embernek az a szív!... 442 8 | víz színére, s a százkarú állatnövényi csodák, mind egymással összetenyészve, 443 4 | múlt éjjel ezen ártatlan állatocskák, amint ismét szépen összegyülekeztek 444 4 | pattogó, kikanyargatott allegórikus frázisait, miket a rossz 445 10 | diák nem léphetett, nem állhatott, nem köhinthetett, nem ásíthatott, 446 2 | Mire a tiszt esküvel állitá, hogy a szép kínálkozó maga 447 13 | rézből öntött fenevadat állíta föl, és aláírta: "e vadállat 448 6 | visszatérve, haditörvény elé állíták, amiért a parancsot nem 449 11 | legyökerezve egy élő labirintot állítanak elő, lombos sátortetővel, 450 9 | volt, a velünk volt malayok állítása szerint a Saul temploma.~ ~ 451 11 | mielőtt seregeit csatarendbe állíthatá. Még a kétségbeesés sem 452 7 | paradicsomból, ajtajára állítottad hideg angyalodat. Adj vissza 453 7 | bízva. Legalább is lábbal állítottam volna az ég felé a szép 454 11 | ide, csodás vegyületben állítva össze szépet és nagyszerűt; 455 9 | felelt komolyan a malaye - álljanak ide mellém.~ ~Körüle álltunk. 456 6 | kik a sír tulsó oldalán állnak, ekkor egy közülök előlép; 457 2 | talyigájokra, a fogatok egy állóhelyökben megfordulva, rövid kanyarodással 458 11 | észrevéteté a vadállattal a lesben állókat, mire az hirtelen megtorpanva, 459 9 | arcaikon, egyike a hozzám közel állóknak, odaugrott mellém, s megragadta 460 3 | kötött az udvari poetai állomás iránt, ezeket kötötte ki 461 9 | szilvabokrokkal levén benőve, tábori állomásra alkalmas helynek látszék. 462 10 | nagyobbodik, megtért az allopathiához, elővéve univerzális házi 463 11 | homlokával föltaszítva az előtte állót. A megtámadt dandár erre 464 2 | kötelekkel elbántak, amik útjokat állották, akkor már Lajos a harmadik 465 9 | váltá fel bennem. Leigézve állottam előtte. Érzém, hogy megbűvöl, 466 4 | kimenő egymásnak szemközt állottunk. Ha a nyakam elvágták volna, 467 11 | fogsz félni. Itt jó helyen állsz mellettem. A tigrist éppen 468 11 | szívét egyszerre vad ijedtség állta el, midőn isteneik bálványait 469 9 | álljanak ide mellém.~ ~Körüle álltunk. Az ég tiszta volt, a csillagok 470 1 | fattyú! - kiáltá a pelyhetlen állú ifjoncra - vagy kezed-lábad 471 11 | 4.~ ~Az orontes partján állunk. Jobbról a távolban látszik 472 8 | másikban fekete piros színű almabogyót, hosszú zöld szárral.~ ~- 473 11 | fantasztikus délibáb, a puszta álmai elmúlt dicsőségéről. Jön 474 9 | hallaná; minden, amit az ember álmaiban látott, regékben hallott 475 8 | verték fel a barlang lakóit álmaikból; úgy hallatszottak, mintha 476 10 | mosolygó kísértet, kacagj, álmaimnak lábatlan ideálja, kiről 477 7 | keletkezik, mely fölveri a holtak álmait, magukra terítik halotti 478 13 | tej és méz folyik, s zengő almákat terem az erdő; hátunk megett 479 4 | famacskától a legnagyobb festett almáriomig együtt fel vannak jegyezve.~ ~ 480 2 | már nem az ágyút, de az almásszürkét vette célba.~ ~- Tüzet! - 481 2 | fölkelteni, ki még akkor hajnali álmát aludta.~ ~Bizony, bizony, 482 2 | kellett bizonyítania, hogy nem álmodik.~ ~A fehérnép persze hogy 483 12 | megmentettem őket - monda az álmodó szultán.~ ~E percben lépett 484 5 | volna.~ ~- Azt ugyan jól álmodta kend, - felelt neki az egyik 485 7 | hanem lefekszik örökké tartó álmokat alunni, lelke pedig elbujdosik, 486 2 | aztán egyszerre kiébredt az álmosságból Kondor uram. Fel is ugrott 487 2 | bibliából! - S törülte az álmot szemeiből az inge ujjával.~ ~ 488 4 | legszebbiket, orozva és álnokul agyonhajított.~ ~- Úgy kellett 489 9 | vadon természet százados aloé- és óriási kaktusztöviseket.~ ~ 490 2 | érdemszalag. Én lőttem ki alólad szép fehér arab lovadat, 491 8 | sírból visszatérő szellem álomképe beszél rokonához, -, mindjárt 492 6 | nevét elfeledtük, valami álomképre, mely többször megjelenik, 493 9 | az Isten nem jelent meg álomlátásai között. El volt hagyatva 494 12 | Mit akarsz? - kérdé az álomlátási képtől.~ ~- Ibrahimot meggyilkolják 495 11 | egyszerre véletlenül, mint álomra az ébredés, rémes sikoltás 496 4 | még én is éreztem annak alpesi súlyát. Még egyszer magamhoz 497 3 | Tserv.~ ~Ezek az orosz alphabet betűi. ~ ~Nehezen ment szegény 498 9 | látogatta meg Saul, késő éjjel s álruhában: fölszólítá, hogy kérdezze 499 4 | öregúr akár felső, akár alsó szomszédunkban, én bele 500 12 | szobába, megtudandó, ha alszik-e a szultán?~ ~- Ébren vagyok, - 501 12 | Tehát ölesd meg őt mikor alszol. Így nem életedben öleted 502 7 | rabja a napnak. A nap az Altairnak, ez a Siriusnak, s így a 503 10 | borulva. A jelenlévő népség általánosan azon meggyőződésben élt, 504 11 | volna.~ ~A zaj, a tombolás általánossá lőn, mindenki ellenségnek 505 2 | prókátor, mert azon leghamarább általesik.~ ~Daczosné asszonyom csakhogy 506 13 | lészen jó tenéked Scythiába általkelned, hogy a hunok városait elpusztítsad, 507 2 | aztán utasítást adott az altisztnek, hogy merre vonuljanak a 508 2 | még akkor hajnali álmát aludta.~ ~Bizony, bizony, azt a 509 1 | alak felköltené őt, hogy ne alugyék, hanem menjen fel a toronyba.~ ~ 510 8 | látszottak elő, mintha egy alulról világító tűzforrás ragyogna 511 7 | lefekszik örökké tartó álmokat alunni, lelke pedig elbujdosik, 512 10 | a zurrodra süt, és mégis álussz. Mirt nem szegődtél medvének, 513 11 | össze volt törve a palmírai alvezér, Zabdas arab lovassága által. 514 1 | lenézőleg beszélhetni. ~ ~Alvezére, Bórembukk, egy nagy, trabális 515 2 | megtudott Lajoska felől, ki az alvidéki táborból felkerült a felvidékibe.~ ~ 516 9 | hozott neki építőket - az alvilágból.~ ~Fekete, szökdellő alakok, 517 11 | küzdenének mesés őskori herosok, alvilági démonok rajával.~ ~Amott 518 7 | leheletet, végigfújja az alvótermeken...~ ~Ember, vigadj! ki tudja, 519 10 | a veszedelem.~ ~- Te hét álvu! te lusta zürge, a nap a 520 10 | ugorj egyszerre. Nem ábul, amábul! felsőbul. Hát ott van felsül, 521 10 | drágalátus leveli bíka. Amarántus, tulipántus. Te mizeskalácsosbábu, 522 4 | fájdulni az embernek: valóságos amaurosis fog következni.~ ~Tudtam, 523 6 | fegyvertelen népség.~ ~Amazokkal nehéz ágyúk, a halál diadalszekerei 524 11 | sivatag ezeknek hazájok volt, amazoknak ellenségök harcra ellenök, 525 11 | sorozata, köztük tizenkét amazon, hófehér paripán, kik a 526 11 | elefántok tornyai, nyilas amazonaikkal, s a nyergeikben fölemelkedett 527 11 | félhold, mely két ércszarvával amazt átölelni s ölelésével megfojtani 528 13 | gondold meg, hogy most a hunok ámbár messze vannak, ama mesés 529 1 | városon kívül maradni, mert mi ámbátor a legjobb véleménnyel vagyunk 530 10 | meg az alábbi humoreszk.~ ~Ámde szerzőre is elkövetkezett 531 4 | nekifogva a pisztolyt, amekkora hangon csak tudtam.~ ~- 532 11 | széles, csalitos bozót volt, amelybe a tigris vette magát; iszapos 533 13 | elszökött, azon városra izentek, amelyből való volt s jaj volt neki, 534 9 | ördög mutatott Saulnak, s amelyet az nem látott?~ ~- Oh, igen, - 535 2 | pedig könyvből olvasta, amelyikben a történet le is volt rajzolva 536 2 | nagy erdőn az a szálfa, amelyiknek a tetejéről le ne szedné 537 3 | s nem hagyják aludni.~ ~Amennyiben éjjelnek szabad nevezni 538 1 | mégiscsak több volt, mint amennyit diákszívvel el lehet viselni.~ ~- 539 10 | hogy nincs annyi pénze, amennyivel a lábtyűjét kireperáltassa, 540 3 | élnek-e még?~ ~- Élnek valahol Amerikában. Ott czirkalmazzák most 541 10 | volt.~ ~Ha azt mondta, hogy Amerikából, a kalmár véghetetlenül 542 5 | mondván:~ ~- Imhol kendnek, amért ide fáradt. Kend pedig, 543 4 | kedvéért: még tejem sincs, amibe valamit aprítsak; hanem 544 10 | Előbb tarts penitenciát, amiben ellenük vétkeztél!«~ ~Néhány 545 9 | a lovamról, s mielőtt az amiensi tractatumnak a követek sérthetetlenségét 546 11 | előttem megjelenni, mert amije van, az csak irgalomból 547 10 | a bölcs Kajabuc próféta, amiker még senki sem élt a földre.~ ~ 548 11 | Szilárd, tömör épületek mind, amiknek külalakját ragyogóvá varázsolta 549 2 | Daczosné asszonyom, mint amiknél semmi sem természetesebb 550 11 | pajzsa védte meg Ázsiát.~ ~S amily messze a férj és nő győzelmeinek 551 1 | hangzott: "Bórembukk!"~ ~Amilyenek voltak választott neveik, 552 9 | hajamat megfesthetem még, amilyenre akarom; de bőrt nem tudom, 553 9 | énekelni, oly táncot és éneket, aminőért megvesznének a balettcsinálók, 554 10 | szolgáltatá ki kedvenc leányának, aminőkben azok csak Oliviának lehettek 555 2 | olyan dolgokkal táplálják, aminőkre mi undorodva gondolunk, 556 2 | Minden ember azzá lesz, amivé maga tudta magát megtenni. 557 4 | te semmirevaló, ilyen meg amolyan, aki ez ártatlan állatot 558 2 | Kondor uram. Hanem azért csak amondó volt, hogy mégse kellene 559 1 | az imádott leánykát, hogy ámulatában kezeit nyújtá ki utána, 560 10 | örményből kalmár s belőlem anabaptista.~ ~Most aztán logikai rendben 561 1 | alcaicus, alexandrinus vagy anacreoni; magától értetődik, hogy 562 10 | leányra.~ ~- Háládatlan anakonda, gyöngyeitől megfosztott 563 9 | lételt adtak nekik, amidőn anathemát mondtak rájok.~ ~Az események 564 4 | mesélni.~ ~- Tudva van az anatómiából, hogy az embernek arra való 565 11 | mindennapi szokott munka.~ ~Ancyra megrettenve ellenállhatatlan 566 9 | csillagászok felfedezték az Androméda köldfoltjában rejlő új csillagot. 567 9 | hogy ön is látta tegnap az Andromedában a csillagot, s íme ön is 568 9 | volt mit tennie, mint magát Anglia karjai közé vetni. Az angolok 569 9 | legtekintélyesebb gyárházak egyike volt Angliában, s az ezen elkövetett injúriát 570 8 | ördög". Hah! Ismerik e nevet Angolhon évkönyvei. Húsz évvel ezelőtt 571 9 | Anglia karjai közé vetni. Az angolok védelme alatt ismét erősbülni 572 9 | őse, első Akbár hívta az angolokat segédül külellenségei ellen. 573 9 | éveiben, mint tiszt, az angoloknak Akbár sah elleneivel folytatott 574 10 | Ugye én jó vagyok?~ ~- Angyál vagy! te kis drágalátus 575 7 | ülve, várva a halál bús angyalát, aki majd elvezesse azon 576 6 | közepében ott állanál, vérontó angyalául a halálnak, érchangon hirdetve 577 3 | Nem is képzeled, milyen angyali eledel; rá egy pohár savó, 578 3 | pedig két kis gömbölyű fejű angyalka guggolt, kik egy ábéczéből 579 7 | lelkem közeledtét e szomorú angyalnak.~ ~Olykor önkénytelen megborzadok, 580 7 | ajtajára állítottad hideg angyalodat. Adj vissza egy érzést azon 581 7 | hazában lakni, mint az ég? Angyalok énekét hallani, s azt, kit 582 12 | és balra a két láthatlan angyalt üdvözölve, kik török hit 583 10 | a kezemmel. Te vágy csak angyul. Drágalátus ruzsavirág! 584 2 | mi undorodva gondolunk, annálfogva az azokból készült kolbászban 585 10 | országos képviselőválasztások (anno boszniai honfoglalás). Mi 586 2 | Kondor uramnak, amíg csak annyiba ment a tréfa, hogy Lajoska 587 4 | a cigányt: nem akarom én annyiról szeretni Esztikét, a két 588 8 | flabellák számtalanjai, az óriás anserina, mely háromszáz lábnyi mélységből 589 11 | Karcsú, idomos, mint egy antik szobor; sűrű, gazdag hajfürtei 590 9 | Magas, karcsú, mint az antilop, arc- és bőrszíne az itteni 591 11 | vadásznép, ki elfogod a futó antilopot, s kihúzod az oroszlánt 592 11 | vagy vitéz védelem után. Antiochiában a színházi mulatság közepett 593 11 | Tiana elfoglalása után Antiochiának fordult Aurelián. Itt üresen 594 7 | reggelenkint felkölteni?~ ~Anyacsók, anyaölelés...~ ~Hová lesz 595 1 | közeledett feléje.~ ~- Mégy haza anyádhoz szopni, te fattyú! - kiáltá 596 6 | szerelmes hajnalpír ömlik el, az anyáén haragos lángvörösség.~ ~- 597 9 | sem olaj, semmi éghető anyag nem volt körüle, ott lebegett 598 11 | kék, lilaszin, opálfehér anyagból tornyosulnak az ég felé, 599 9 | épülethez a legkeményebb anyagok vannak használva, színes 600 6 | melyik vesztett.~ ~Székely anyák, székely leányok, menyasszonyok, 601 2 | elfogott híreket az aggódó anyának, hogyan vonult Lajoska Szélaknánál 602 7 | felkölteni?~ ~Anyacsók, anyaölelés...~ ~Hová lesz a szivárvány, 603 6 | s a nők körülállták az anyát, amint a fiút arra látták 604 7 | nevelkednek föl, azt szíják anyatej helyett. Mennyivel szebb 605 11 | válik, Herode remegve simul anyjához közelebb.~ ~- Ó anyám! Hallod 606 10 | fejjel magasabb volt apjánál, anyjánál. Szegény, mennyit kellett 607 2 | mind most szakad el az anyjától. De 'iszen beszélhet énnekem 608 10 | felelte rá: »Udben van, ulvás, apácunak készul, egész nap ulvás.« 609 7 | Melynek heve s lángjai el nem apadnak,~ S csókolja a lyányt,~ 610 10 | vagy vendégfogádu? Eredj apádnak, mert kápom ezt a rőfet 611 7 | mélyében, sötétzöld, ki nem apadó, fenéktelen tó, mely mindig 612 11 | keblén keresztül érte az apáét, mindkettő szivét egy vassal 613 8 | közelebb ama barlangban egy apagyilkos; túl amott a kék köveken 614 13 | ahelyett, hogy lerombolta volna apái lakhelyét, megerősíté annak 615 7 | Ha te nem, - vétkeztek apáid, s mint most te vezeklesz 616 4 | pap sem született, aki az apámat megkeresztelte; gondolám, 617 7 | Egyetlen fia volt az ősz apának, ki e becsületben megőszült 618 8 | nézett volna, ismét csendes, apatheticus mozdulatokkal továbbment.~ ~ 619 8 | felzavarva; őserdei mélyén az apiaster visszhangzó kiáltásai jajdulnak 620 1 | szerencséje volt, anélkül, hogy apja-anyja törte volna rajta a fejét; 621 10 | fél fejjel magasabb volt apjánál, anyjánál. Szegény, mennyit 622 10 | akart vele tudatni, elébb az apját kereste föl, attól izente 623 2 | meg volt neki mondva az apjától, hogy csak tartsa magát: 624 8 | szőkefürtű ifjú, szép, mint Apolló.~ ~- Álom-e ez? - kiáltának 625 11 | azokat. Azon nép, mely közt Apollonius élt, nem adhatta meg magát 626 10 | foglalni, s egész hazáig ápoló felügyelete alatt tartani.~ ~ 627 12 | Besestán bezáratott, az ápoló-házakból kiűzettek a koldusok, helyt 628 11 | ő oltalmazta, kegyelte, ápolta e gyermeket, jobban, mint 629 4 | azon eset, mikor a retina apoplexiát kap s végképpeni ablepsia 630 5 | útnak, az útban összejött Apor hajdúival, kik éppen menyasszonyt 631 4 | szemeit? - Szent Gergely apostol! Hisz maga szürkehályogot 632 4 | fogadom a kilencvenkilenc apostolra s valamennyi Poncius Pilátus 633 2 | hadjáratban megért, mikor Bem apóval körülkerülte a szomszéd 634 4 | utcaajtót.~ ~- Kolbásznak aprít, ha megkap - gondolám s 635 2 | országban is össze tudják aprítani a húst, s megint beletölteni 636 1 | végezte és amíg nincs mit aprítania a tejbe, nem szükséges fehérszemélyeket 637 4 | még gyerek vagy, nincs mit aprítnod a tejbe.~ ~- Nagyobb igazság 638 4 | tejem sincs, amibe valamit aprítsak; hanem iszen majd megjön 639 10 | lelte őket, úgy kivesztek apródonkint, hogy utoljára csak egy 640 12 | márvánnyal és mozaikkal kirakva s arabeszkekkel kifestve.~ ~Minél tovább 641 2 | A kozákok vezetője fehér arabfaj lovon ült, melynek sörénye 642 11 | egyik oldalán felgyürkőzött arabok jártak lármát ütve, s botokkal 643 10 | szoktam horgacsolni, azok árából vettem.~ ~- Az én cérnámból, 644 2 | A felvidéki sereg vonult Arad felé; szép kis kerülőt tett: 645 2 | kolbásztölteléket, mire a harci áradat az ő utcájokat is eltölté. 646 1 | Gerzson úr -, de ha az ő élete árán megvásárolhatom városunk 647 6 | jegenyéhez.~ ~E leánykát Arankának híják. Szép, kékszemű gyerek, 648 11 | környezé, ezüst-sisakos, arany-pajzsos vitézek, drágakövekkel kirakott 649 11 | hajfürtei fel vannak szorítva arany-sisakja alá, mi arra mutat, hogy 650 12 | nagyszerűségében, mik fekete márványra aranybetűkkel voltak vésve, még az Aja 651 12 | mélység nyílásáról s ekkor egy aranycsapot megfordítva, a mély üregből 652 2 | Ahányat ismerek, mind az aranyér kínozza, a mája dagadt, 653 10 | elvitte minden pinzomet, aranyet, ezustot, bankucédului. 654 11 | alatt a kivetett horogra aranyhalakat akasszanak, s tudta osztani 655 11 | összenézte azt a vékony aranyhegyű nyilat, melyet remegő kezében 656 9 | cédruserdeiből vágtatva rohan elő az aranyhomokos Sepra folyam. A távolban 657 13 | sipkáikkal, mellükön az aranykakassal; a teakereskedőket hasukig 658 11 | minden asszony.~ ~E város egy aranymarkolatú kard volt, kívül ragyogó, 659 1 | ötödiket a gombkötők és aranyművesek, hatodik volt a kovácsok 660 11 | márvány becsesebb lőn az aranynál, az egész padlat a legragyogóbb 661 11 | s karcsú derekán széles aranyövvel átszorítva, fekete hajfürtei 662 11 | imádott bálványa. Midőn aranyoroszlánnal ékített sisakját föltevé, 663 2 | ment a tréfa, hogy Lajoska aranypapirosba kötött specimenjeit kellett 664 1 | font páncélinget viselt aranysujtásos, meggyszín bársonydolmány 665 8 | virágharangjain lazúr- és aranyszárnyú lepkék függtek; az esti 666 7 | kísérte a bársonnyal bevont, aranyszegekkel kivert koporsót, harsonák 667 7 | szekerében,~ Mit vonnak aranyszemű éjmadarak,~ A bőjti boszorka 668 9 | kifejezésű arcba, melynek aranyszínén egyszer-egyszer keresztüllövelt 669 6 | búcsúfénye festi tartós aranyszínre, másfelől a villám vet rá 670 7 | fehéret az egyik, másik aranyszínűt vagy világoszöldet. Azt 671 7 | közül utósugárait az ég aranytengeréből szétlövellé. Úgy tetszék 672 11 | maradt végig elnyúlva, egy aranytollú nyíl szívét járta keresztül. 673 4 | szilfid termet, melyet egykor arasszal átértem, elhízott azóta, 674 10 | Adjon belőle száz forint árát. Nem vagyok én koldus.~ ~- 675 1 | hanem a télről, tavaszról, aratásról, villámlásról és tengeri 676 2 | hanem akik a halál számára aratnak. A magas kukoricaültetvények 677 7 | bűnt vetett, fájdalmat kell aratnia.~ ~Ha embert akarsz gyűlölni, 678 12 | kendőit, a sötétkék Boszporusz árbocerdeje, a csonka szobrok, mik a 679 8 | kormányos.~ ~Közepett az árbochoz támaszkodik egy férfi, vállán 680 8 | hogy visszatántorodott az árbocig; itt azonban indulatosan 681 8 | egy evezőlegény ült, az árbocnál Mária, a kormánykeréknél 682 9 | karcsú, mint az antilop, arc- és bőrszíne az itteni nők 683 11 | szél, mely szemközt fujt arcaikba, keresztülszitálta a légen 684 13 | sötét szemeikkel, halvány arcaikkal, gömbölyű vállaikkal, sehol 685 6 | fogjuk az idegen szókat, s arcaitok özvegy bájait érni fogja 686 10 | nem diák, hanem gazda.~ ~Arcának boldog kinézése mutatja, 687 11 | hosszú hollófekete hajfürtei arcára omlottak, odavoná azokat 688 9 | nem bírva megválni ragyogó arcától. A kunyhó hátulja, melybe 689 9 | különös, földöntúli kifejezésű arcba, melynek aranyszínén egyszer-egyszer 690 9 | vakmerő boltozatok, az óriás architrab, melynek több mint ezer 691 7 | nincsen semmi joga azon sötét archoz, melyet visel, semmi joga 692 11 | hódolattal viszonzá:~ ~- Arcod Kleopátrától örökléd, ősanyádtól, 693 8 | mindjárt láttam ártatlan arcodon, hogy nem a törvény keze 694 9 | szökdellő alakok, vad, sötét arcokkal, s villogó nyugtalan tűzszemekkel 695 11 | Engem Róma küldött...~ ~Az arcokon az ijedtség viaszszíne s 696 6 | lemenő nap melegét még érzem arcomon. Miért nem olvasod tovább?~ ~ 697 7 | közelről hideg sóhajtást arcomra, oly hideget, hogy szívem 698 2 | keblére, s ott ragyogott ez arcon a büszke öntudat és szeretet 699 9 | szép, karcsú alak volt, arcszíne hasonlatos az aranyhoz, 700 6 | nem virágzó alakoknak, kik arcuk kifejezését, nagy fekete 701 7 | pittyesztének, gúnymosolyra vonták arcukat, s büszkén, dölyfösen leültek 702 2 | indult meg az ellenséges had arcvonalának megostromlására; a huszárok 703 6 | a városhoz. Ruházatjok, arcvonásaik, nyelvök, mind valami eltévedt 704 12 | őrzé minden szavát, minden arcvonását.~ ~És ismét eljött az est. 705 3 | Ablakomon besütött a nap, arczomon az izzadság folyott végig. 706 4 | mély lévén, meglehetős házi árestomul szolgált mindkettőnknek.~ ~ 707 3 | A gyáváknak ez volt az argumentuma, akik vitézebbek voltak, 708 3 | mutattassék be okszerű argumentumokkal a posteriori annak lehetősége, 709 1 | átmenni, mert a fellegszakadás árja elhordta a hidat, s a víz 710 6 | meghala.«~ ~ ~ ~A temető árka mellett egy ákácnak támaszkodva 711 11 | vagy ostromlott városok árkait betölteni holttestével.~ ~ 712 13 | látszott; az ostromlottak nagy árkokat fúrtak a föld alatt oda, 713 2 | beállították egy magas szőlőgarád árkolatába; Lajost az ütegparancsnok 714 4 | nyugossza meg szegényt; - amint árkon-völgyön keresztül zaklatott, azt 715 11 | sikerült az ostromlóknak az árkot betemetniök, a kévékből 716 3 | 18.000 aláírással terhelt árkus papiroson szavaztak Budapest 717 1 | ha futni akarnak.~ ~Ily ármádiának volt vezére Trajtzigfritzig; 718 8 | szakállal; feje körül pikkelyes armadillabőr volt tekerve, vállain fekete 719 2 | Sárika ne volna a háznál. Ármányadta kozákjai! Inkább kimegyünk 720 11 | homályában is meglátszó, hosszú árny látszék húzódni a perzsa 721 7 | merre ment; ismeretlen vad árnyakkal volt találkozása, kik holt 722 9 | azonban, mintha csak élettelen árnyékok közé lettek volna lőve, 723 11 | vizenyős föld kiölte az árnyékos fákat, s a hirtelen felsarjult 724 8 | terebélyes theobroma-fa árnyékozza illatos lombjaival.~ ~Ide 725 9 | szellemalakok bűbájos fény és árnyékul lengik körül a történet 726 9 | és az örökké élők vándor árnyképei sejtelmesen bolyongnak az 727 11 | alatt halva esett le az árokba, keresztül-kasul lőve a 728 8 | felszedve a balzsamnövények aromáját, lengett a magas kakaófák 729 1 | a taglót, úgy odavágott Áronhoz, hogy ha félre nem ugrik, 730 1 | terem. Midőn felolvasta Áronnak, ez megesküvék, hogy soha 731 1 | nagytiszteletű úr kapja meg?~ ~Most Áronon volt a sor azt mondani, 732 1 | benne gyönyörködnek.~ ~A jó Áronra nézve csak tréfa volt ez 733 1 | hogy nem valósággal leány, Áront pedig csupa gyönyörűség 734 11 | falakról leszórtak, s mik ártalom nélkül gurultak alá az óriási 735 3 | látja, hogy senkinek sem ártanak vele.~ ~- Persze: a sajtószabadságnak 736 2 | világgá. Ő maga maradt az ártánnyal küszködni, s az mindig ledobta 737 2 | úgy megfogja a lábát az ártánynak, mint akármelyik legény.~ ~ 738 4 | fogad! - mormogám magamba; - ártatlanabbul nem átkozhattam meg.)~ ~- 739 3 | botorkálni, s úgy megsírtak az ártatlanok bánatukban, mintha kavicson 740 11 | üldözve a bűn, védve az ártatlanság; hol gazdag volt a becsületes, 741 4 | pert. Bosszút állok érted, ártatlanul kivégzett tarka macskám, 742 6 | az égből szállnának alá, ártó tüzek repültek le az alanti 743 10 | marhavész és földindulás ártott neki; el-elment rakott szekerekkel 744 2 | holnapután, hogy meg ne ártson; mert a tócsából merített 745 10 | kellett az idegennek valami árucikk, volt futtatás.~ ~- Nyargulj! 746 10 | Törökországban levantei árukkal kereskedett szegény, az 747 3 | polyvát, télen pokrócot árulnak és fenyőmadarakat. Azokat 748 11 | templomaikkal, a hősök és az árulók egy sírba lőnek hányva. 749 12 | majd amott lettek vezérei árulókká, szövetségesei, vazalljai 750 11 | kapni, - mondá a császár az árulónak, s válogatott triarusai 751 11 | perc alatt ízekre tépték az árulót, s a másik percben hódolattal 752 7 | gyalázatot hozott... Hazáját árulta el.~ ~És az apa kirohant 753 10 | Ha a vevő drágállotta az árut:~ ~- Ne te Birbuc, honnan 754 8 | dobzódó ajtajánál éhező árvák és özvegyek sírnak s hiában 755 6 | s bevitték őt karjaikon árván maradt városukba, Sepsiszentgyörgybe.~ ~ 756 4 | zivatar megfésül. Keserűség, árvaság az életem; hanem hiszen 757 13 | hajókkal hordták az ólmot, arzenikumot és timsót. Azóta sem lakhatik 758 9 | épület alakjából; ekkor Asaisel maga hozott neki építőket - 759 9 | próféta megátkozá, s azontúl Asasielnek lőn fölötte korlátlan uralkodása. 760 6 | temetőkertbe. Miért nem ásatott sírt is magának!~ ~Mellette 761 10 | állhatott, nem köhinthetett, nem ásíthatott, hogy az menten föl ne lett 762 13 | csodálatosan ügyetlen X-alakú ásó, mellyel a kínai földjét 763 2 | az, az maradjon veszteg. Ásóval, kapával nem lehet nekirontani 764 10 | kivételesen pedig: te áspis, te sárkány, te krukodélus! 765 3 | muszkaábéczére taníták.~ ~Ass. Buki. Wjedi. Glagol. Dobró. 766 3 | ki, minden reggel kapával ássa ki magát háza ajtajából, 767 4 | rángattát!!!.. ~- Köszönöm ássan, - mondám, örvendezve, hogy 768 4 | szóla közbe egy tetemes assessor, ki mindig két széken szokott 769 10 | adagokban mért eledelt.~ ~A ház asszonya, ki különben viseletére 770 6 | gyűltek össze Sepsiszentgyörgy asszonyai magukat kisírni. Pedig sírhatott 771 6 | esni városuk védelmében, asszonyaik nem lesznek hozzájuk méltatlanok. 772 12 | őt meleg, nyári estéken asszonyaival a Hellesponton hajókázni, 773 11 | találok, te vagy, különben egy asszonyban kellene kihalni a dicsőségnek. 774 11 | keze el nem ejthet.~ ~- Asszonyé fog hát elejteni, - kiálta 775 6 | szavai oly hasonlóak ez asszonyéhoz és szép húgai s ifjú jegyese, 776 4 | szegény apjának.~ ~- Hanem asszonynéni még ugyan jó színben van. 777 4 | én is (noha senkinek sem asszonynénje, sem urabátyja nem voltam).~ ~ 778 2 | parancsoljon; kigyelmetek aztán, asszonynépek, menjenek majd férjhez a 779 4 | kertjében. Az egész falubeli asszonynépség és urambátyámság hivatalos 780 6 | a harc dicsősége nélkül, asszonyokkal, gyermekekkel és gazdájukat 781 6 | támaszkodott, szétnézett a gyászos asszonyokon, mintha mind ismerősei volnának, 782 6 | keményebb szívű embert az asszonyoktól lakott város ellen. Az letapodtatá 783 2 | zsörtölődött gyakran Daczosné asszonyommal -, minek az egy leendő hentesnek? 784 11 | nézett a gyilkolva közeledő asszonyra, kinek tekintete megigézte 785 11 | népének elkorcsult utódi asszonyruhákba öltözve piaci látványt csináltak 786 9 | A bálvány lábainál egy asszonyság ült, a bálvány papnéja. 787 3 | megőrült röhögtében, a muszka asszonyságok szemei kidüdörödtek, vagy 788 2 | házánál is nagy volt az asszonysírás. Daczosné szegény, azt sem 789 9 | hordának köveket kövekre az Astaroth templomához.~ ~Egy napon 790 9 | építsen egy roppant templomot Astarothnak, mely név alatt tisztelik 791 9 | megkérdezzük sir Browdingot, ő nagy astronom, könyv nélkül ismer minden 792 6 | előtt keresztben egy sírt ásunk neki, s ezzel a sírral be 793 7 | hozzáférhetlenné tevék az asylumot; ha a fergeteg nyakamon 794 1 | kurucnak vagy labancnak, aszerint, amint egyik vagy másik 795 1 | azt elásta a pincékbe, asztagok alá a földbe, az asszonyokat, 796 13 | megégetteté a császár s az asztagokat felgyújtatta, a gabonát 797 3 | hazafi tanyájába, odaültek az asztala mellé, elették előle a jó 798 2 | ellenség vérét, akinek az asztalához leülök. Tapasztaltam már 799 11 | férfiak egyedül maradtak asztalaiknál, mialatt a nők rögtönzött 800 2 | egész világon, hogy a mester asztalánál az öreg legény együtt eszik 801 2 | velünk együtt mondd fel az asztali áldást, ha még emlékezel 802 9 | étkeivel, azután csókjaival. Az asztalka rakva volt ízletes, zamatos 803 4 | Eszti újra bejött, s leült asztalkájához.~ ~Én, használva Debora 804 4 | csak az álla látszott ki az asztalkendő alól, s ráparancsolék, hogy 805 11 | a pázsitból hányt kerek asztalokat a férfiak. Egyszerű ételek 806 10 | emlegetnek.~ ~Nekem éppen az asztalomon volt a revizió-ív.~ ~- Igaz, 807 7 | feküdtek, fölkeresik; az asztalról, melynél életökben ültek, 808 9 | közelálló kis elefántcsont asztalt odarántott, s mellém ülve, 809 3 | s hol Idali Laura talpig asztrakánba varrva táncolja a kakukát. 810 3 | ott száradtak és várták az asztrakáni vásárt.~ ~A háttérben 35 811 9 | malayet, hogy felsült az asztrológiával; mi pedig halaványan, elijedve 812 9 | falai közt távolból, mint aszú fűszálak.~ ~ ~ ~ 813 10 | hallatszott egyéb, mint az »aszuny!«, kivételesen pedig: te 814 10 | arányus leányum nagyságus ászunyra kiszulsz, te urnak születtél, 815 10 | hágyum ez a fél milliót. Az ászunyt hágyom akinek kell.~ ~E 816 1 | csodaszámba mentek. Evégett átadá a fizikum múzeum kulcsait 817 1 | szabadulását, bizonyára átadom őt néked, csupán azon kegyelemért 818 9 | az úrnak halálangyala, ki átadott tégedet nekem, téged és 819 12 | kétfelül állanak, s azzal átadta az ulemának és imámoknak 820 9 | értem s a küldött levelet átadtam, egy pányvát vetettek a 821 10 | tekert csomagot nagy titokban átadván neki, az mintegy előre történt 822 2 | kukoricának sertéshússá átalakításától, egész annak citrommal, 823 1 | a vesztes fél rendesen átállt a győzteshez, úgyhogy Cserei 824 3 | régi helyén. De lakosait átcserélték Árva vármegyébe, ott fűrészelnek 825 11 | az elfoglalt tért nekik átengedni.~ ~Zenóbia szemközt állt 826 11 | rohantak a bálványok védelmére, átengedve a vérrel kivívott csatatért 827 4 | melyet egykor arasszal átértem, elhízott azóta, hogy most 828 7 | vele falatját, s éjt, napot átfáradott, hogy legyen vele mit megosztania. - 829 11 | tollakat kezéből s karjaival átfonva apja térdét, annak arcába 830 11 | szélben, míg az is dárdáktól átfúrva eldőlt, s összetapostatott. 831 11 | kezéből a római sast, s áthajítva azt az ellenség közepébe. 832 2 | éjjel-nappal a könyveket bújni! Ide áthallik korán reggel, még én föl 833 7 | rávettem volna magamat az áthatolásra. Azonban a zápor nagy cseppekben 834 1 | felköltse, hanem hirtelen áthatva a mentőgondolattól, belekapaszkodék 835 11 | elején líbiai almék táncoltak áthevült arccal átlátszó öltönyeikben.~ ~ 836 2 | hurkát. Hanem vesd le az atillád, mert összetéped.~ ~Pedig 837 2 | többi, gyönyörű kávészínű atilladolmányt kapnak a kormánytól, piros 838 2 | figyelmezteté Lajost összetépett atillájára, mely alól az ing véres 839 4 | fogott s újra felemelt, az atillámat összehasogatták, a hajamat 840 2 | öltözetben; hanem annak az atillának a színe alig látszott a 841 11 | a kard éle eltompult az átjárhatatlan páncélokon. Soraik összebomlottak; 842 7 | szenvedések pohara nyújt, a lelket átjárja, nem mutatja többé az arc 843 2 | alszik, mire fölkel, akkorra átjöhetsz hozzá.~ ~- Bizony, Sárikám 844 7 | miatta, hordozta az apa átkának és az anya könnyhullatásinak 845 9 | odarántott, s mellém ülve, átkarolt, megölelt, s édes, kedves 846 1 | kifelé. Trajtzigfritzig átkarolta az ölébe tett leánykát, 847 9 | égeték bennem a lelket; átkaroltam, magamhoz szorítám oly erővel, 848 9 | könnyűszerrel legyőztük az átkelés akadályait, s rögtön hidat 849 9 | trombitahangja, melyeknek átkelése okozá elleneink gyors visszavonulását, 850 9 | várnak ránk az afgánok, átkelésünket meggátolandók.~ ~A kérdéses 851 2 | Daczosné asszonyomat, s átkiáltozta a kerítésen édesapját, akkorra 852 8 | vállain fekete foltos agutibőr átkötve, egyik kezében tartotta 853 8 | közelge feléjök, iszonyú átkokban kifogyhatatlan, midőn őket 854 9 | hogy megszabadítá.~ ~- Átkom reá! Bírtam volna csak magammal, 855 12 | templomra.~ ~Végre rettenetes átkot esküdött a szultán, hogy 856 4 | magamba; - ártatlanabbul nem átkozhattam meg.)~ ~- Hát mi baj, öcsémuram? 857 9 | hogy nem tudtam őt magamban átkozni. Ekkor úgy tetszék, mintha 858 10 | megszökött Dimitri ellen való átkozódásokban kifogyhatatlan férfiút, 859 8 | futkosott a parton, sírt, átkozódott s magát kétségbeesve verte 860 2 | meg kell traktálnunk az átkozottakat magyarosan, ha már agyon 861 7 | mindenségnek.~ ~*~ ~Egy apa fiát átkozta meg.~ ~Tele volt csillaggal 862 1 | Klárika rablóját; a lovag átlátva, hogy nincs menekülés, leszálla 863 6 | átkozott legyen, aki azt átlépi, éltében és halála után - 864 8 | férfi állt előtte, széles atlétai termet, ősz, kuszált hajakkal 865 1 | Senki sem látta meg. Átmászhatott a falon, elrejthette a verset 866 11 | szabadsághoz. A nemzeti élet érzete átmelegíté a szíveket. A római szenátus 867 4 | hogy kétféle ablakokon átmenő szél légvonatot támaszt, 868 6 | szárnyakat viselne.~ ~Hogy átmentek a halottastermen, odalépett 869 4 | folytattunk.~ ~Másnap megint átmentem urambátyámat keresni, s 870 4 | kedves Esztikém a kerítésen átnyújtani Debora néni pápaszemét, 871 11 | Győztél katona! - monda átnyujtva a zöld ágat a bajnoknak 872 4 | most karral is dolgot ad átölelnem, hanem azért most is úgy 873 11 | mely két ércszarvával amazt átölelni s ölelésével megfojtani 874 7 | borzadásról, és vállamra hajolt és átölelt.~ ~Hű lyánya előtt~ Térdre 875 7 | világ forog e porszemnyi atom körül, melynek neve föld, 876 2 | fel a debreceni masamód, s átrontott a szomszéd urához, éppen 877 10 | szép éjszakán csendesen átszenderült azon boldogabb hazába, ahol 878 11 | derekán széles aranyövvel átszorítva, fekete hajfürtei gömbölyű 879 2 | A kozáktiszt Lajost majd átszúrta szemeivel, az meg csak jámborul 880 11 | pillanatban mindkettő orgyiloktól átszúrva rogyott össze.~ ~- Meg ne 881 10 | volna tíz garas. Tudom, hogy attál neki tizenkettőt.~ ~A borbély 882 1 | véletlenül egész serege áttér az ellenséghez, az valamennyinek 883 2 | botoljék többet. Estére pedig átteszlek a másik házhoz. Addig pedig 884 3 | Rögtön minden frakkot és attiladolmányt s egyéb civilizált öltönyt 885 13 | a rengetegen keresztül; áttörette a hegyláncokat, a mocsárokra 886 11 | zenéje, s a palmírai falakról áttörnek néha a felharsogó ének szavai: » 887 4 | Hanem már túlestél rajta, - átugrottad, mint a tinnyei leány a 888 11 | nyargalást a szilaj paripán, átúsztok ragadó folyókon, keresztültörtök 889 2 | úton-útfélen kínálkozó pecsenyévé átváltoztatta. - Tovább! - Sárika folytatta.~ ~" 890 13 | érkeztek oda a sarcolt harácsot átvenni, mit a meghalt császár mandarinjai 891 9 | kapott helyette. Szó nélkül átvette a levelet, keblébe dugta, 892 2 | Boldogságos isten!~ ~Azzal Sárika átvezette Lajost hajdani tanulószobájába; 893 9 | coloneltől az afgánok vezéréhez átviendőt.~ ~- Köszönöm, sir, - szólt 894 8 | lánghabokká lenni látszék, átvilágítva, mint egy híg chrysopras-özön 895 11 | azelőtt alig találkoztak az átvonuló karavánok egyes kóbor csapatokkal, 896 7 | legközelebb van, barát, atyafi, rokon, azután az ismeretlen 897 4 | nem? azt nem tudom. Talán atyafia volt a gazdának, vagy a 898 4 | leszüreteltünk, hozzáfogunk a nemes atyafiság kapacitálásához; ne búsulj, 899 11 | idejöttél? - szólt Odenath atyai örömében. - Tehát benned 900 10 | semmit; ha kérdezték az atyjától, azt felelte rá: »Udben 901 10 | örömrepesve futnak ölébe, atyjuk ölelését váltva fel az övével.~ ~ 902 10 | fogja nekem mondani: uram átyum?~ ~Olivia szerényen lesüté 903 2 | használja mind a tízet...~ ~- Au bau-bau! - ásított közbe 904 11 | tibicenek zenéje, a fehérruhás augurok, a virágfüzéres áldozat-bikákkal. 905 2 | iparkodott mosolyogni.~ ~Augusztus másodika volt, forró nyári 906 11 | Mindez nem volt képes Aureliánt megdöbbenteni.~ ~Egy reggelen 907 11 | fejem egy Galienus, egy Aureolus előtt, - felelt Zenóbia, 908 2 | pörkölt szalonnaoldalainak auszlágkasztni, nem kellett az ő kolbászait, 909 10 | Te hugass! Tutsz is te! Ausztrálijábul. Az egész háju elsülyedt, 910 3 | Bernát Gazsi tót diákja hova avandzsirozott a muszka alatt?~ ~- Nagy 911 6 | léptekkel neki indult az úttalan avarnak, nem nézett egyszer sem 912 7 | készakarva nyitva hagytam, azért-e, hogy szükség úgy hozván 913 1 | ember fogja a végit.~ ~Még aznap délben megjelent a város 914 2 | városháza körül leste a napot, s azoktól sok minden új dolgot megtudott 915 5 | földrül jött rokonnal, ki vele azonegy nyelvet beszéli; és kiálla 916 3 | foghatom vidravassal.~ ~- Még azonfölül három hermelint is fogtam, 917 10 | Borbálát majd megütötte a guta azonnyomban.~ ~- S nem ugrottál még 918 7 | bátortalan léptekkel, az ázott, mohos föld csúszott lábaim 919 10 | megtermesztik, Szmirnában megszövik, Ázsiából ideszállítják, adó, vám, 920 11 | reggelen a bizanti hajók az ázsiai partokra szállították Aurelián 921 11 | álmodozott. Tizennyolc satrapáját Ázsiának hajtotta már trónja zsámolya 922 11 | fejedelmi pár pajzsa védte meg Ázsiát.~ ~S amily messze a férj 923 7 | szétterülve, a bürkök töveit áztatni megállt, fekete, poshadt 924 13 | rózsaszínűre, az ezüstöt azurkékre festeni; itt égeték a legátlátszóbb 925 10 | akkurka voltál, mint az ujom. Azuta én hizlállak, én ruházlak, 926 3 | egy szép reggel táblabíró B..... Ágoston vezérlete alatt 927 11 | leesett fejéről, kezével a babérágat ajkaihoz szorítá, s egy 928 11 | volna.~ ~Ő rabolta el a babért, koronákat s rózsakoszorúkat, 929 10 | aki te vagy? Vagy-e te babilóniai királyné, hogy ilyen bolond 930 3 | megsínlik azóta az olajos babot, s nehezen megy nekik a 931 10 | festéket.~ ~- Te gyémántus bábu.~ ~Különösen egy kis nyalka 932 3 | Don Hernando Hernandez, i Bachamonde i pena fulgida, ön semmirekellő!" 933 4 | lovalta amaz idő óta Gergely bácsit ellenem és Esztike ellen.~ ~ 934 4 | tálakat, vendelyeket, réz- és bádogkanalakat, mintákat, sodrófákat, szitákat 935 10 | sipka, lábán egy halzsíros bagaria, mely soha sem volt újabb, 936 4 | s akkor leírtam sipkától bagariáig egy soha nem látott személyt, 937 2 | pedig odavágta az asztalhoz bagó süvegét, s azt mondta, hogy:~ ~- 938 3 | iramszarvasbőrből, fejében bagósipka, öltözete vidrabőr-bekecs, 939 7 | madár, akit anyja elhagyott, bágyadtan, erőtlenül maradt ott ülve, 940 9 | csupán valami lankasztó bágyadtság érezteté még velem, hogy 941 9 | lényegén valami izgatott, bágyasztó kimerültség volt észrevehető.~ ~- 942 8 | arcán valami mondhatlan báj malasztja ragyogott, amint 943 6 | életében jót tett, kiknek bajában támasza, tanácsadója volt, 944 13 | légbe, míg odább táncoló bajadér vonja magára a bámészok 945 12 | hozták; utánuk jöttek a bajadérek, karcsú táncosnők, piros 946 10 | egészséggel.~ ~- De ne viselje. Ha bajája van, ő az okája. Ha spekulátul, 947 7 | földön minden lény a más bajával törődik, a más örömeinek 948 10 | én magát kisegítettem a bajból, hogy a szabóját nem fizethette 949 11 | piperével keveset szokott bajlódni, s a nagy, széles görbe 950 11 | fölhívták az ellenfél legjobb bajnokait lovagias párviadalra, bárminő 951 11 | voltak a szokottaknál, s bajnoki tusák.~ ~Aurelián leszakított 952 11 | átnyujtva a zöld ágat a bajnoknak a seregek örömordítása között 953 13 | reszkettető győzhetetlen bajnokok! Sokáig nyomott bennünket 954 11 | fölmutatva, fölszólítá a bajnokokat.~ ~- Ki akar küzdeni e jutalomért?~ ~ 955 11 | lehete látni a szicíliai bajnokot, a babérággal sisakján. 956 3 | universalremedium minden előfordulható bajok ellen, s úgy látszik, hogy 957 9 | szívemhez, arca annál igézőbben, bájolóbban mosolygott reám, s midőn 958 10 | betegségét: a bőjt által okozott bajt koplalással. De még ezáltal 959 11 | ágat?~ ~Hadrenden kívül bajtársa volt a császár katonáinak, 960 8 | naszádját a jó ördög, elbúcsúzva bajtársaitól, kis ideig északnak irányozta 961 9 | fatörzsökkel még másnap is volt bajunk, s utóbb is csak ágyúütegünk 962 1 | mind valamennyi nyírott bajusszal volt, hogy összekeveredés 963 6 | jól illik az a kis, sötét bajusz. Ha dolmányt venne magára, 964 10 | szemöldökeit, miket más bajuszként is megtiszteltetésül vehetne, 965 13 | teakereskedőket hasukig lelógó vékony bajuszokkal, amint a bazárok előtt keresztbevetett 966 1 | hosszú hajat s fülig kent bajuszt viseltek. A legnagyobb rész 967 2 | azzal a csúnya, fontos talpú bakanccsal, amit nem is az ő lábára 968 11 | lázadó mellett ott ül a bakó!~ ~Az emberek tétovázva 969 7 | kinyílt szemekkel bámult a bakóra.~ ~És a néptömeg? A néptömeg 970 10 | Nem fogádtalak én tigodet bakternek, sem kákasnak, hogy engemet 971 8 | hanem palástja Williám bal kezében maradt, ki azt ellene 972 5 | kárlátóba a vőlegény apjához Balázsfalvára; a fullajtárt oda is elvitték 973 11 | cédrusfa törzsöke volt, baldachinja a harmattól ragyogó lomb. 974 10 | kerületében, Debrecenben (Baldácsy bácsi ellenében). De más 975 11 | szomorú tudósításokat vasúti balesetekről, börzefluktuációkról és 976 9 | aminőért megvesznének a balettcsinálók, ha eltanulhatnák. Le-leterítettek 977 10 | ideálja, kiről az hivém, óh balga én! hogy égi szárnyalása 978 13 | szittya íjász tegezhúrja, egy balhangzatú süvöltés hallatszott - és 979 1 | barlangjában, melyet máig is Balika-várnak neveznek és másfelől a Mezőségen 980 7 | meg a méregnövényen azt a baljóslatú sötét tekintetet? Ki ne 981 11 | küzdött valamennyi ellen; balkezébe fogta a sast, jobbjával 982 7 | miatta, hordozta a sors balkezét miatta, hordozta az apa 983 8 | mogorva, egykedvű léptekkel ballagva; ruhája szürke katonakabát, 984 11 | utánok jött ötszáz elefánt, ballistákkal, hajítógépekkel terhelve, 985 11 | melléjük állított izmos ballistáriusok, a gépek hátra facsart karjai 986 11 | Minden bástyaoldal két-három ballisztával van ellátva s harci gépei 987 11 | egymásután a kereplő, jobbról, balról, köröskörül hallatszanak 988 1 | elébb, mintsem szemeim az ő balsorsát meglátnák.~ ~- Azt megkapod! - 989 2 | csalogatják.~ ~A magyar hadsereg balszárnyáról négy század huszár vonult 990 2 | javában vagdalta két kis baltával a kolbásztölteléket, mire 991 11 | felekezetek papjai ültek, bálványaikat kezeikben tartva, a legizmosabb 992 11 | állta el, midőn isteneik bálványait az ellenség által megtámadva 993 4 | Ott találkoztam a szívem bálványával a kapuban.~ ~- Kire vár 994 11 | menedékét, s a kétszáz elefánt a bálványképekkel magára maradt a támadók 995 11 | eszeveszett tömkelegben rohantak a bálványok védelmére, átengedve a vérrel 996 11 | csak a veszélyben forgó bálványt látta, s annak megmentésére 997 9 | útból, azok aztán nekiestek bálványuknak, azt hítták, hogy tegyen 998 7 | oltottam akkor. Mint pokoli balzsam, úgy esett keserv-éhes lelkemnek. 999 9 | megcsókolt, s azután valami balzsammal megkenve szemhéjaimat, lassanként 1000 8 | esti szellő, felszedve a balzsamnövények aromáját, lengett a magas