IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
3020 3 | nagyon egyszerű: hogy az elkeseredés véres forradalmat ne idézhessen 3021 3 | az 1848-ki országgyülés elkészíté, továbbra is meghagyta a 3022 2 | odaállsz a vágótőkéhez, és elkészíted annak rendi szerint a süldőt, 3023 8 | oly ízletes étkekké tudtak elkészíteni.~ ~Így folytak el napok 3024 6 | találsz ott egy fülkében előre elkészített szurokkoszorúkat, azokat 3025 13 | mandarinjai eleve nagy gondosan elkészítettek, megrakva ötven nagy teherhajót 3026 2 | édesapját, akkorra már Lajos is elkészült a magát kicsípéssel odabenn, 3027 10 | levő mangalica egyszer csak elkezd nem enni, csak az ólat rágja, 3028 4 | éhség elővett, magunk is elkezdénk gondolkozni a szabadulásról, 3029 10 | mameluklázadás, a keresztyéneket elkezdik öldösni, futott, aki futhatott, 3030 2 | láthatta, hogyan készül? elkezdve a kukoricának sertéshússá 3031 7 | kinek alakja oly dicső. Elkísértem a patakot, mely hűs bérc 3032 6 | jöhettek ide. A nyugalom elköltözött e városból örökre. Fényes 3033 11 | fölszedték vagyonaikat, s elköltöztek a hegyek közé, nem hagyva 3034 9 | volt Angliában, s az ezen elkövetett injúriát megtorlatlan hagyni 3035 12 | legjobban szeretsz.~ ~Szolimán elkomorult; tekintete azalatt, míg 3036 11 | Cato és Scaevola népének elkorcsult utódi asszonyruhákba öltözve 3037 4 | az ablakot.~ ~...Hej, de elkotródtam én is onnét, akárha lelúgoztak 3038 5 | fullajtárt Kolozsvárról elküldött Felvincre, az előbb bejárta 3039 3 | szép reggel fülön csípte s elküldte Kufsteinba hallgatni. Ti 3040 6 | elszorulni érzi szívét, ellankadni karját és nem tudja miért?~ ~ 3041 2 | megkedveltem a tábori szolgálatot. Ellátásunkról gondoskodva vagyon. Itt 3042 4 | fiatalember, aki Esztikéhez mertél ellátogatni! Lekorpázta azt úgy, hogy 3043 11 | dicsőségéről. Jön egy szellő s elleheli a roppant várost a föld 3044 10 | kenyérpusztítót? Mintha nem ellehetnél nála nélkül; akárhogy dolgozunk, 3045 2 | tüzérei előtt. Azt hivé, az ellenágyú el van hallgattatva.~ ~Amint 3046 6 | Sem fegyverünk, sem erőnk ellenállani, csak akaratunk. A cél úgysem 3047 6 | idejére küzdetett le az ellenállás. A város kezében volt a 3048 6 | érchangon hirdetve halálos ellenállást mindennek, aki él, s mikor 3049 11 | munka.~ ~Ancyra megrettenve ellenállhatatlan közeledtük miatt, melyet 3050 11 | a kardcsapás, mellyel az ellenállók közé vágott, bizonyítá, 3051 1 | értettek.~ ~A kuruc basák ellenben iparkodtak maguknak oláh 3052 11 | csak ő maradt egyedül. Az ellenég körül özönlé; maga küzdött 3053 9 | malaye. - Saul meglátta ellenei táborát, először életében 3054 2 | huszárok ismét arccal fordultak elleneik felé, s üldözőkké váltak.~ ~ 3055 11 | pillanatban egyszerre hajíták elleneikre az irtózatos fegyvert, mely 3056 9 | Holnap harcom lesz elleneimmel, - beszélt a király - szólj, 3057 13 | császárostul együtt megadta magát elleneinek.~ ~Ez idő óta adót fizetett 3058 9 | melyeknek átkelése okozá elleneink gyors visszavonulását, hátralévő 3059 9 | az angoloknak Akbár sah elleneivel folytatott pártfogoló harcaiban 3060 11 | akkor fordult ismét egyet, ellenének új gáncsot vetve. Végre 3061 11 | a perzsa hadsereg, midőn ellenét legyőzte, az éhség által 3062 11 | megpihenni látszék leghatalmasabb ellenéveli végküzdelemre. Keble hevesen 3063 8 | karja zsibbadtan csúszott le ellenfele oldaláról; az óriás felülkerült, 3064 1 | is: s azzal egyet rántott ellenfelén, mire mind a ketten úgy 3065 2 | szánva. Lajos célba vette az ellenfélt, s nyugodtan irányzott felé.~ ~ 3066 11 | nyugoton. Elesett a gótok elleni harcban. Ezúttal a császári 3067 13 | százezer halottja fekszik ellenidnek, kiknek neve sincs már.~ ~ 3068 10 | mesédben kifiguráztál, s ezért ellenjelöltet emlegetnek.~ ~Nekem éppen 3069 4 | csonttá vált kezét nagy ellenkezései dacára elhajhászhatám, azt 3070 9 | másik méreg mithridatja - ellenmérge.~ ~- Midőn fölébredék, ismét 3071 11 | csatatért a már félig leküzdött ellennek.~ ~A papok ezalatt kétségbeesett 3072 2 | utcaajtóba, s fogok magamnak az ellenségből egy tisztet vendégnek. Mert 3073 6 | Gábor Áron,... emez volt az ellenségé,... s ez rá az ég mennydörgése...~ ~ 3074 11 | oly kopár, mint egyébkor. Ellenségeink kutakat ástak a puszta közelében, 3075 11 | feloldá s a fölöttük civódó ellenségeket saját országaikba kergette.~ ~ 3076 7 | egyik barátomnak, másik ellenségemnek nevezi magát; ami nekem 3077 11 | hazájok volt, amazoknak ellenségök harcra ellenök, s nem egyszer 3078 7 | bosszú pohara. Pohár gőzölgő ellenségvérrel megtöltve, mit a tajtékzó 3079 1 | iparkodék elrejtegetni rokon- és ellenszenveit, miket a kuruc-labanc világban 3080 1 | Annyira vivé pedig az ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző 3081 13 | vezették, senki sem állt neki ellent, s midőn már azt hivé, hogy 3082 3 | ez csak arra tör, a ki ellentáll neki; szaladjunk a kukoriczába, 3083 13 | ellen fordíthatá.~ ~De az ellentállás megtörhetetlennek látszott; 3084 9 | határhegyekig legkisebb ellentállásra sem akadtunk, itt-ott találtunk 3085 3 | hát senki sem gondolkozott ellentállásról?~ ~- Mikor már késő volt, 3086 9 | négy hegyes ággal, különös ellentétben aranyszín arcához, - folytatá 3087 9 | oly szokatlan igézettel ellentétezett a rózsapiros ajk, a tűzlövellő 3088 13 | előtt s fölemelve kezeit, ellentmonda néki.~ ~- Hatalmas császár, 3089 10 | tarts penitenciát, amiben ellenük vétkeztél!«~ ~Néhány nap 3090 10 | belőle Szilágyi Dezső, az ellenzék vezérférfia. Tisza Kálmán 3091 11 | egymást látszottak támogatni, ellepve aranyozott rácsozattal, 3092 3 | valakit vagy megütne, vagy ellopna valamit. Mint tudva van, 3093 5 | A magyar urak cselédei elmarasztották a szász cimborákat, s ha 3094 7 | a léleklátóé. Naponkint elmegyek ez arcot megnézni, s mikor 3095 10 | egész nap azon élesítette elméjét, mivel gyötörhesse a Birbuc 3096 1 | jámborok, jótékony és bölcs elmék példájával javítaná az utóvilágot.~ ~ 3097 9 | Davidson, ki eddig gondolataiba elmélyedve nem figyelt a beszéd folyamára, 3098 2 | nyargalástól, s azok elöl még elmenekülhetett; hanem az a szép piros sörényű 3099 2 | lovak elől könnyű volt már elmenekülnie.~ ~Többet vissza se nézett 3100 10 | gorombáskodott, azt mondta, hogy elmenj te leány.~ ~E delációk így 3101 2 | Csak nem akarsz rögtön elmenni? - sikolta Daczosné, elállva 3102 10 | Pápramurgu? - szólt elmeresztve szemeit a boltos. - Csoéto? 3103 7 | napot, de nem fogadta el. Elmondám neki, hogy minek tulajdonítsa 3104 6 | szavainkat, s mikor haza mennek, elmondanák otthon, hogy az eltávozott 3105 5 | szembesítve a peres feleket, elmondatá magának a dolgot, melyet 3106 9 | látott, regékben hallott elmondatni, rémségest, csodálatost, 3107 4 | könyörgését, no azt sokszor elmondatta velem, melyet is én szorgalmasan 3108 11 | hogy azokat lábaidhoz rakva elmondhassam: ugye nem vesztem el?~ ~ 3109 2 | metélve kenyere hátán, bizony elmondhatja magáról, hogy ő vén katona, 3110 8 | letartóztatni, mielőtt panaszát elmondhatná?~ ~S nem hiába fognak-e 3111 10 | kávéházban, pedig tudod, hogy én elmondhatok, ki vagy végezve a világ 3112 10 | Hódmezővásárhelyre, s otthon elmondja, hogy milyen derék, becsületes 3113 2 | amik a szónál is jobban elmondják neki: "ó, ne halld meg ezeket, 3114 10 | leány, ha én egyet-mást elmondok a kávéházban, pedig tudod, 3115 1 | futásnak eresztve. ~ ~Az elmondott szónál rövidebb idő alatt 3116 9 | komolyan állítá, hogy az általa elmondottak egy akkori hadi bulletinben 3117 2 | virslije? Nem egy embernek elmondta Kondor János uram azt a 3118 7 | hogy azok, kiknek az esetet elmondtam, megelőztek. A kunyhót szépen 3119 10 | volt már, mikor az ember elmosolyodik, ha fiatal asszonyi képet 3120 10 | összetalálkozva, arcaik egyszerre elmosolyodnak, s azzal rögtön ismét elharapja 3121 4 | öcsém, - szólt urambátyám, elmozdítván karomnál fogva az ajtótól, - 3122 2 | vagy. Tartsd magadat, míg elmúlik a vész.~ ~A vész, tudjuk, 3123 6 | másfelől a villám vet rá elmúló kékzöld világot.~ ~S mentül 3124 3 | igét.~ ~- Hát a radicálok élnek-e még?~ ~- Élnek valahol Amerikában. 3125 6 | hallik, azután a harang elnémul, talán éppen az esett le.~ ~ 3126 11 | Maeon egyszerre elsápadt, elnémult; s a küzdő tömegeken keresztül 3127 10 | Birbucra célozva. - Csak elnézem, ha hágy-e valamit abból 3128 9 | afgánok jártak.~ ~Ezt többé elnézni nem lehetett. Míg a vad 3129 6 | napjainkat. Túl kellett élnünk a nálunknál jobbakat, túl 3130 11 | két hang közti középutat, elnyargal, egyszerre két első, azután 3131 9 | bennünket büszkén üdvözölve elnyargalt.~ ~Én magam is nemsokára 3132 2 | főkötőjének köszönheté, hogy az elnyeletés veszedelmét hidegvérrel 3133 6 | nyomorék és tovább olvas:~ ~»És elnyerék az Isten ládáját és Éli 3134 6 | megholt, az Isten ládáját is elnyerték.«~ ~A nyomorék nem bírta 3135 7 | tavasz. Amely virága ennek elnyílik, nincs napsugár, mely azt 3136 10 | a családnak, egy szegény elnyomorodott nőről, kiről senki sem tudja, 3137 12 | az utolsókat nem, akkora elnyomta az álom.~ ~És álmodott.~ ~ 3138 2 | anélkül is annyi nadrágot elnyű az a gyerek, nem győzi foltozással; 3139 11 | többet, ott maradt végig elnyúlva, egy aranytollú nyíl szívét 3140 9 | kezdett, ezek még akkor is elő-előtörtek a laktalan pusztákból, a 3141 2 | tudniillik nagy feneket kerítve előadá, hogy így Ádámot, amúgy 3142 3 | veszettül tragicus. Az egész előadás alatt a baromállás majd 3143 1 | nagyteremben mitológiai drámai előadásokat tartott - természetesen 3144 2 | hentesművészetről tudott előadni Kondor János uram, pedig 3145 11 | hízelgés és szerencse.~ ~Ekkor előállt a negyedik követ. Kemény 3146 2 | tett, mintha folytatná az előbbi tárgyat; egyre Sárikához 3147 11 | gyönge szívekből szokott előcsalni a hízelgés és szerencse.~ ~ 3148 9 | földalatti rejtekúton jöttek ide, előcsapatom háta mögé. A leány egyik 3149 4 | legalábbis a purgatórium előcsarnokában kuksol.~ ~Nagy módom volt 3150 11 | várta őket a királyné; apró előcsaták után előre hagyta őket nyomulni, 3151 1 | az egész vidék, a város elöljárói nyugodtan aludtak mennyezetes 3152 9 | mitől tartani, a mithridat elölte az erősebb méreg hatását 3153 11 | látszék többé sem a győzelem előérzeténi öröm, sem a haláltóli félelem. 3154 4 | legvígabb történet, ha olykor előfogott a drága lélek, hogy fordítsak 3155 1 | nagy baj lett volna, ha előfordul, mert a humanissime oly 3156 3 | universalremedium minden előfordulható bajok ellen, s úgy látszik, 3157 9 | minő emberek között szokott előfordulni.~ ~Mister Drayson, az említett 3158 1 | elváltoztatták, ami legsűrűbben előfordult a labancoknál, kik iparkodtak 3159 2 | vártak.~ ~Az orosz sereg előhada, tizenötezer ember, Újvárosnál 3160 2 | tengerisorok között csúszva kellett előhaladnia a legutolsó kukoricasorig, 3161 9 | tőn, mint a lélek mondá. Előhivatá fiait, kérdezé tőlük, hogy 3162 1 | ablaka, optikai kísérletek előhozatalára, és ez az ablak éppen a 3163 5 | jobban megértsék egymást, előhozott János mester egy nagy veder 3164 11 | bálványa, az emezai templomból előhozva, melyet fehér palástba öltözött 3165 10 | emberszeretetének és minden előítéleteken felül emelkedett leereszkedésének 3166 8 | rendesen közelgő vízforgók előjele. A keresztülsugárzott óceán 3167 9 | rég megholtak és az örökké élők vándor árnyképei sejtelmesen 3168 5 | mester sem volt rest, hanem előkapott egy fokosbaltát a szegletből, 3169 2 | lenne illendő, mikor ilyen előkelő vendég van a háznál.~ ~- 3170 11 | költözött át, hogy azt minden élőkön túlemelje.~ ~A keleti tartományok 3171 4 | kergettük egymást.~ ~De minő elokvenciával tudta az emberfiának az 3172 6 | állnak, ekkor egy közülök előlép; Judit az, bátor, hideg 3173 12 | templomokra, a hivatalnokok előléptetésre és a foglyok szabadulásra.~ ~ 3174 6 | fegyveredet? - kiálta rá, előlépve a tömeg közül, kemény, elitélő 3175 11 | tüzet szórnak. A bünhődés előli félelem a kétségbeesés bátorságával 3176 9 | vonuló karabinier-osztály előlovasait egy pillanat alatt összetörte 3177 7 | halálhörgések hangjánál iszik meg, s elolt a szívben egy évtizeden 3178 13 | kiűzte a lakókat házaikból, s eloltá a föld alá fúrt tűzaknákat.~ ~ 3179 11 | volna, láthatlan nyilak elolták az éltöket.~ ~Éjféltájon 3180 11 | többet, mielőtt szomjukat elolthatták volna, láthatlan nyilak 3181 3 | hogy jó az isten, majd eloltja, ha akarja; ha mondták neki, 3182 1 | kerekedett, hogy rögtön eloltott minden égést: a labancvezér 3183 9 | kedvökért, leköpködték, eloltották alatta a tüzet.~ ~Engem 3184 11 | mindenki. Hiába temették be előlük a kutakat, hiába égették 3185 7 | gondosan felszedtem, s mohón elolvasék. Ez iratok minden szavát 3186 1 | Ha Klárika ezt a verset elolvashatná! - mondá Áron. ~ ~- Hm! - 3187 2 | nemigen tudta szemüveg nélkül elolvasni, szemüveggel pedig éppen 3188 8 | kérdezték tőle, hol van a leány, előmutatta annak levelét, s azt mondá, 3189 4 | intestato, - szólt atyám, előmutatva a nagy, kövér vadat, mely 3190 11 | nyugalmával.~ ~A második kürtszóra előnyargaltak az ezredek hadnagyai, s 3191 9 | kapott a Saul-templomhoz előőrségre menni, a malayok minden 3192 2 | csal, azt kell hinnem, hogy előőrseink már találkoztak. Meglehet, 3193 9 | elriadva a Saul-templomi előőrsökre rohantak, s azoknak nagy 3194 11 | kiállhatatlanná kezde válni, hirtelen elordítá magát a vad, s bőszülten 3195 2 | a fel-feltünedező, majd előre-, majd hátrahaladó porfellegeket. 3196 2 | úgy repkedett körüle; majd előrebukott, lovagját fején keresztülhajítva; 3197 8 | vadállat-kinézése volt; előregörbült nyakkal, sörtehajjal s vastag 3198 2 | kapta lovát, s igyekezett előreküldött ágyúit utolérni.~ ~Csak 3199 4 | után; holtak között nincs előreléptetés.)~ ~Esztendő után következett 3200 11 | elbízott dölyffel parancsola előrenyomulást a hadseregnek, s még egy 3201 11 | seregek bámulva hátráltak az előrenyomuló hadtömegek előtt, melyeknek 3202 11 | ellenség elől.~ ~A dromedárok előrenyújtott nyakkal röpülni látszottak 3203 2 | gyáva, hátrafut, ha bátor, előrerohan; ez a moraj elveszi józan 3204 2 | vannak már, vagy oly igen előresiettek. Az volt a terve, hogy anyja 3205 8 | hölgyet kezénél vezetve, előretörtetett, hirtelen a sötétben egy 3206 2 | megfordulva, rövid kanyarodással előrevágtattak az ellenség felé. Eddig 3207 2 | kezdett a föld; az ágyúkat előrevontatták. Előre! előre!~ ~Lajos ismét 3208 10 | gyertyavilág érkezett; a háznép elősietett a zajra, s a kalmár a legelső 3209 8 | mahinot-gyökeret lehajigálni, abból élősködik, különben igen csendesen 3210 10 | Mincucka, nagy sebtében elosontott, azalatt a leány őrizte 3211 4 | következett a kimúlt érdemeinek előszámlálása.~ ~Mint tudott dörömbölni! 3212 11 | s a legsűrűbb tövisbozót eloszlik tekintete előtt, mint megvetendő 3213 8 | midőn az első örömek mámora eloszlott, kezdének jönni a jövendőrőli 3214 7 | észre, hogy a kunyhó csak előszobája egy mélyen a sziklába vájt 3215 7 | félóra múlva a fellegek eloszoltak, s én könnyebbült lélekkel 3216 2 | a levelet, mégsem tudta élőszóvá változtatni, amit abban 3217 4 | magaméit megküldeni neki, s ha élőszóval ki nem beszélhettük is egymásnak 3218 10 | Másnap a családi tanácsban előterjeszté Birbuc diák azon felfedezését, 3219 8 | csak az esőzési időszakok előtti napokban közelíthetni felé. 3220 10 | foganatja. Később aztán előtűnik egy szelídebb lény, egy 3221 9 | lovakon, egy-egy percre előtűnni az erdőből, s ismét sebesen 3222 9 | alkonyfényénél óriási formákban előtűnve, a mellé nőtt pálmák úgy 3223 4 | Reggel felé, hogy az éhség elővett, magunk is elkezdénk gondolkozni 3224 4 | semmit sem használt, - elővette a Szikszait, felütötte, 3225 1 | diákok helyeikre ültek, elővették könyveiket, a nagytiszteletű 3226 4 | teljesen megnyugtatva magamat, elővettem hátulsó zsebemből pipámat 3227 10 | megtért az allopathiához, elővéve univerzális házi gyógyszerét, 3228 11 | néze félelmesen.~ ~Maeont elővezették; sötét képpel, szótlanul 3229 7 | ember embert. Rövid fájdalom előz meg, ez a fájdalom is az 3230 5 | fokossal, s úgy elverte, úgy elpáholta azt, mint a kétfenekű dobot, 3231 10 | miattad!~ ~- Hát engem, hogy elpáholtak ön miatt?~ ~- Ne szólj, 3232 2 | jár, magára is ráragad, elpatkol vele; ha a városban skarlát 3233 13 | népének és kincseinek millióit elpazarlá, kifáradva megállt Hylaea 3234 11 | erényes borzalommal - arcom elpirul előtted. Még most csak a 3235 2 | viszonzá Sárika büszke elpirulással.~ ~- Nálunk sem veszik azt 3236 2 | leányának nem szükség mindjárt elpityeredni.~ ~Sárika tehát olvasott 3237 13 | hogy a szülötte városát elpusztítani kiküldött sereg a parancsot 3238 13 | eszébe jutott Lieu-King elpusztítójának, hogy azon gyermekek, kiket 3239 13 | általkelned, hogy a hunok városait elpusztítsad, mert a legközelebb lévő 3240 2 | gyerekeire a ragályt, mind elpusztulnak tőle. De 'isz az én unokáim 3241 11 | megcsókolá előtte a földet s elragadtatással kiálta: »üdv neked, kelet 3242 11 | csatatérre. Maga Zabdas is elragadtatott visszatérő lovasai által, 3243 2 | végre csak nagy kegyesen elrebegé, hogy tán legtisztességesebb 3244 1 | is, s éppen nem iparkodék elrejtegetni rokon- és ellenszenveit, 3245 9 | elől lehetetlen volt füleit elrejtenie, miket lehetetlen volt elfelednie. 3246 9 | kunyhó maga csak a bejárás elrejtéséül van idetapasztva. Két hosszú 3247 1 | meg. Átmászhatott a falon, elrejthette a verset a rózsák közé, 3248 9 | azokat fölkeresni, kik előle elrejtőztek. Egy asszony élt Endorban, 3249 11 | eshetett az égő nyíl, hol a vad elrejtőzve feküdt, s amint a lángok 3250 11 | sima karokban férfierő van elrejtve.~ ~A két vezér bámulva tekinte 3251 13 | zöld folyamot óriási gáttal elrekeszté.~ ~A megállított folyam 3252 4 | látok, - - így szóla végre elrémülten.~ ~- Hogy-hogy?~ ~- Ugyan 3253 1 | e biztatással egyszerre elrendelé, hogy a csapatok minden 3254 6 | Most menjetek, házaitokat elrendezni. Az első harangszóra sietve 3255 9 | kiértünk, csapatomat őrhelyeire elrendezve, magam egy szolgám kíséretében 3256 4 | hölgyeknek, kik ünnepnapon majd elrepülnek, oly cifrák és rátartiak - 3257 9 | megtámadott afgánok tőlünk elriadva a Saul-templomi előőrsökre 3258 7 | homok, maguk a múmiák is elrohadtak. Nem lehetett a kerek földön 3259 7 | innét, kiknek lelke piszkos, elrongyolt öltözetet visel, be üres 3260 2 | asszonyomnak egész kedvét elrontotta az az egyórai szabott idő; 3261 2 | vásárokon egyszer-másszor elsajátított, hogy kedves vendégét mulattassa 3262 11 | reszkető, érzékeny gyermek, ki elsápad, ha csak beszélni hall is 3263 10 | aztán Birbucon vette meg az elsikkadt pénzt? Óh hagyja el.~ ~- 3264 1 | sarkukban József és Áron. Az elsőbbek egyike lovon járt, másik 3265 3 | mulattatni a dolog, szinte elsőbbséget ad nekik a kígyótáncoltatók 3266 11 | föllázítani, s egyetlen rohammal elsöpörni az ellenséget falaink alól. 3267 1 | Ennek a múzeumnak van egy elsötétíthető ablaka, optikai kísérletek 3268 7 | égeté magát! Még most is, ha elsötétül, olykor előmbe áll, mint 3269 11 | legjobb légiója sorait, az elsőt, a másodikat, végre csak 3270 1 | a kollégium vele együtt elsüllyed.~ ~Klárika megtalálta ugyan 3271 10 | utoljára minden hajója vagy elsüllyedt, vagy odafagyott, vagy megették 3272 13 | bedönteni, a kereskedők hajóit elsüllyeszteni, a bálványokat leszórni, 3273 10 | Ausztrálijábul. Az egész háju elsülyedt, aki hozta, csak ez maradt 3274 2 | csak a hurkatöltőt meri elsütni hazája ellenségei ellen, 3275 1 | onnan, úgyhogy most, ha elsütötték az ágyút, a gyújtólyukon 3276 10 | egy frakkos alakot érez elsurranni, ki az ablak előtt megáll, 3277 11 | feküdtek le a földre, a tevék elszabadultak vezetőik kezéből, s bőszülten 3278 4 | szól, s nem tudtam, hogy elszaladjak-e most, vagy odaszaladjak.~ ~ 3279 6 | két fia is meghala.«~ ~»Elszaladott pedig egy ember a harcból 3280 2 | Persze, a henteslegények mind elszaladtak világgá. Ő maga maradt az 3281 13 | Tsong-Nu, mint a prédáját elszalasztott oroszlán, futott az előle 3282 7 | háznak, melyből a lélek elszállt, anélkül, hogy valami ijesztő 3283 2 | elcsap füle mellett!~ ~S minő elszánt küzdelem! Az ágyúcsövek 3284 7 | Ekkor egy bátor férfiú elszántan betört a zsarátnokzáporon 3285 11 | lovagiasság és önféltés elszántságával rohantak a gyilkosra a legelső 3286 4 | akármikor megbirkózik!~ ~Hősi elszántságom nemcsak megnyugtatá a kisleánykát, 3287 11 | pálca, kinek tekintete előtt elszáradt az ellen, s fölvirult az 3288 1 | elbocsátá tanítványait, az elszedett kardokat és dárdákat pedig 3289 1 | összebeszélének, s miután fegyvereik elszedettek, másnap korán reggel, amint 3290 11 | mindenünnen összetéríté az elszéledezett vadászokat. Egy óriási banánfa 3291 4 | egyikének.~ ~De még azt csak elszívelte volna nála az ember, hogy 3292 2 | túl az ellen táborában, az elszörnyedés zavargó riadala, a magyar 3293 12 | kiálta fel Szolimán elszörnyedő arccal.~ ~- Ne légy irántam 3294 1 | Megbódultatok-e, dilectissimi? - szólt elszörnyedve a jó úr - menjetek, igyatok " 3295 11 | hánykódnak, amint meglátják az elszörnyesztő fenevadat, mely lábait megvetve, 3296 1 | Ka-ras-siay! - kiálta fel elszörnyűlködve a labanc; - no iszen hát 3297 8 | hosszas magányságban annyira elszokott a beszédtől, hogy ritkaság 3298 4 | muskátlibokrokkal voltak elszőnyegezve, s a házhéj elején egy négyfülű 3299 12 | jobban nőtt. A nép, mely az elszórt pénzt fölszedé, s az új 3300 6 | találkozókat, s mindkettő elszorulni érzi szívét, ellankadni 3301 4 | s ő csakugyan boldogan elszunnyadott az Úrban, s harsogott álmában, 3302 10 | hamis váltólevelekkel, sem eltagadással megcsalni nem lehet, bezáratta 3303 6 | osztozol. Eredj tőlünk. Eltagadd, hogy itt születtél. Élj, 3304 6 | arcát és szemeit kezével eltakarja.~ ~Oly távolból megismeré 3305 9 | kerevetet látszott félig eltakarni, mely hosszú, fényes selyemszőrű 3306 4 | borjú az új kapura, he? Eltakarodik innét mindjárt, vagy ráuszítsam 3307 1 | megmondjátok a népnek, hogy mi eltakarodjunk, ha ők hazajöjjenek, és 3308 2 | tájékozó tehetsége volt, eltalálta az irányt, mely a szülői 3309 9 | megvesznének a balettcsinálók, ha eltanulhatnák. Le-leterítettek egy fekete 3310 7 | náladnál kisebb férgeket eltaposd, s a föld virágait letépd.~ ~ 3311 9 | megdöbbentve állított meg utamban, eltaszítva onnan. E megdöbbentő szót 3312 10 | gyűjtve, miután minden idegent eltávolíta magától, még Birbuc diákot 3313 11 | föl-fölemelt fejével az eltávozottak után fordulva, mintha nem 3314 2 | szülői háza táját. Mikor eltávoztak onnan, ezt a jó tanácsot 3315 9 | megszabadulni.~ ~- Az afgánok eltávoztával ismét feltakarta arcomat 3316 12 | Megesküvém, - úgymonda -, hogy éltemben nem fogom, és nem engedem 3317 11 | vihart, mely őket lassankint eltemesse.~ ~Ez Palmíra.~ ~1852~ ~ 3318 13 | ereszté a városra, hogy azt eltemessék. A szó teljes értelmében 3319 4 | hogy azt az ő ablaka elé eltemessem, s neki a gyilkos kiléte 3320 4 | Esztikét ismét megláthatom.~ ~Eltemetém azonban a meghalálozottat 3321 7 | urat és szolgákat mélyen eltemetett.~ ~Még azután századok lefolyásaig 3322 11 | tartozol férjeddel együtt eltemetni. Ha királyhoz mégy nőül, 3323 4 | kínját! és megdicsőült és eltemetteték, várván ama boldog föltámadást.~ ~ 3324 11 | Róma védisteneinek hatalma elterjed-e odáig!~ ~Egy reggelen az 3325 7 | kétesen vöröslő félderű kezde elterülni a völgyben, a villám hihetőleg 3326 5 | kiitta és mondá:~ ~- Isten éltesse sokáig.~ ~Ekkor a varga 3327 10 | világkerülő lény, kinek éltét a rokonszeretet tengeti, 3328 9 | találkozásunkkor, hanem valami édes, éltető, melegítő, eleven napvilág. 3329 3 | toborzott dalolva, tánczolva s éltette az uniót, melynek friss 3330 13 | vadállat is éhen hal meg, ha eltéved; Tsong-Nu mindenütt utánok. 3331 11 | rákiáltanék, hogy vigyázzon. Eltévedhet kiséretétől, s valamely 3332 2 | üldözni, aztán maguk is eltévedtek az utcák tömkelegében, s 3333 9 | Néhány hírmondó érkezett eltikkadtan a csatából: "Siessetek innen! - 3334 10 | görög« címet, de attól ismét eltilt a »noblesse oblige« törvénye: 3335 9 | bennünket tréfálni.~ ~A malaye eltitkolhatatlan zavarral fordult hozzájok: " 3336 2 | könyöke a vitéz hadfinak eltitkolhatatlanul ki volt szakadva, lábaira 3337 11 | láthatlan nyilak elolták az éltöket.~ ~Éjféltájon egy, az éj 3338 1 | hogy minden csizmadiát eltörlök a föld színéről!~ ~Ennél 3339 4 | Megállj! - ordítá - mert eltöröm a lábadat.~ ~De már megkövetem, 3340 3 | egyéb civilizált öltönyt eltörült, prémes kaftánban kell járni 3341 6 | ami mondva volt, kapuit eltorlaszolta, vizet és olajat forralt, 3342 8 | magát hanyatt, s képtelenül eltorzított arccal harapott karjába; 3343 6 | megőszülhetünk szomorú lakházainkban, éltünk jobb fele a föld alá van 3344 11 | színéről, a sokszínű paloták eltünnek, el a sötét pálmaerdő és 3345 7 | lesz a szivárvány, ha a nap eltűnik, hová lesz a virág, ha a 3346 11 | ellenség legbátrabb légióit, élükön Aureliánnal.~ ~A kard még 3347 6 | bennünket valaki megsirasson. Élünk gyászban, meghalunk emléktelenül, 3348 12 | föltekint annak fejét rögtön elütendők; középen ment harminc basa, 3349 9 | itteni nők szennyes színétől elütőleg hasonló volt az aranyhoz, 3350 8 | elbúcsúzék tőle, messze elutazandó.~ ~Hanem Quarrelson lelke 3351 4 | urambátyám egyszer hosszabb időre elutazék, mit onnan tudtam meg, hogy 3352 10 | Homoeopatikus úton hitte elűzhetni betegségét: a bőjt által 3353 12 | nyugodt.~ ~S másodszor is elűzték a testőrök az alvó szultán 3354 9 | mely az épület stíljét elvadítja, oly szokatlan, oly kiválólag 3355 11 | hallatlan zavart idézve az elvadult elefántok között, melyeknek 3356 6 | nézett egyszer sem vissza, elvadultan a puszta erdőkbe eltévedt, 3357 2 | század huszárt a várostól elvágják.~ ~- Kár, hogy homloksorban 3358 9 | az ellenség rátalált, és elvágta fejét. Izbózeth és Mefizóbeth 3359 4 | szemközt állottunk. Ha a nyakam elvágták volna, sem ijedtem volna 3360 2 | tábornok után.~ ~A futár elvágtatott a visszavonuló csapatok 3361 11 | azt az ellenség közepébe. Elvakult dühvel rohantak erre a rómaiak 3362 11 | közepébe rohant s a fájdalomtól elvakulva keresztültörte az érchadsorokat, 3363 7 | kit lelkünk szeret, ölelni elválástalanul, örökké. Kéz kézben körülrepdesni 3364 2 | mérföldnyi síkság által volt elválasztva egymástól. Az ilyen forró 3365 11 | lehetett őket látni, egymástól elválhatatlanul, a trónon úgy, mint a csaták 3366 3 | közben, hogy Gazsi adósságait elvállalta a státusadósságok közé. 3367 9 | Davidson arca tegnap óta úgy elváltozott, hogy alig lehete ráismerni. 3368 1 | hogy neveiket rendesen elváltoztatták, ami legsűrűbben előfordult 3369 4 | titok", súgám neki, s azzal elválva tőle, siettem a kertbe vissza.~ ~ 3370 4 | insurgens lett volna; vitézül elvasaltam...~ ~De hát hogy nyilvánvalóvá 3371 7 | természetnek, hogy mindent elvégy tőle?~ ~Királya vagy te 3372 11 | szavakra. Midőn a római elvégzé beszédét, fölemelkedék trónjában, 3373 2 | semmit. Azt hiszi, hogy majd elvégzi azt, amit ő nem tud, helyette 3374 11 | sisakján. Ki fogja azt onnan elvehetni?~ ~Leghátul egyetlen tömött 3375 10 | levetkőzni takarékossági elveit, mikbe belevénült, nem talált 3376 1 | oly istenfélő és diákfélő elvekben nevelkedett, hogy bizonyosan 3377 9 | meg a haláltól.~ ~"Életet elvennem szabad, de adnom nem", - 3378 6 | benne. Nincs tőlünk mit elvennetek. Pihenni sem jöhettek ide. 3379 10 | győzlek ruhával. Nem mer senki elvenni, hogy így megnőttél. Nyakámon 3380 10 | Mindegy: az is divat.~ ~- Hát elvesz-e aztán a gróf?~ ~- Mihelyt 3381 7 | átkokat követtek el. - És elveszének mind. - - Mert élő volt 3382 6 | megfagyott ajkán.~ ~- Szólj, elveszett-e a csata?~ ~A fiú némán inte, 3383 9 | Borzadva hallám, hogy én is az elveszettek közé vagyok sorozva, de 3384 11 | kiséretétől, s valamely mocsárban elveszhet, én nem maradnék el oldala 3385 2 | csak egy hazánk van, ha ezt elveszítjük, hova a pokolba megyünk 3386 10 | hát nem megmondtam, hogy elveszlek?~ ~- Jaj, maga még gyerek, 3387 7 | a vidékre köd száll alá, elvesznek szem elől a távol remények 3388 13 | neki magát védeni, vagy elveszni.~ ~A halálra ítélt ország 3389 11 | diadalmenetet. Mind hasztalan; elvesztek a városok, palotáikkal, 3390 4 | egyszerre csak szőrin-szálán elvesztem előle.~ ~Nem ért azonban 3391 11 | mindennünen? nem sikerült elvesztened, és nem fog sikerülni soha. 3392 11 | midőn hírül hozták Fönícia elvesztét, csak azt sajnálta benne, 3393 2 | lovával együtt lebukott, akkor elvesztette az érdemrendét. Akkor maga 3394 6 | hozzájuk méltatlanok. Mi elveszünk, a nőkar gyenge, bár a szív 3395 11 | csatatérről.~ ~- Nincs minden elveszve, - viszonza a királyné - 3396 6 | mindent visszaad, amit az élet elvett, s a halált nem veheti el 3397 2 | az ágyúit, miket már majd elvettek tőle? hogyan lőtt bele Isaszegnél 3398 9 | gyönyör minden érzékeimet elvevé, megszűntem látni, hallani, 3399 9 | magamhoz tértem, az emésztő élvezetláng még forralta véremet, idegzetemet 3400 11 | értett, - jőjjetek velem; én elvezetlek benneteket oly helyekre, 3401 7 | magához szíja, örökké édesen élvezni ott. És hinni és meg nem 3402 11 | paripájának fékét, hogy elvihesse őt a csatatérről.~ ~A numid 3403 6 | hogy tán a fuvallat is elvihetné, mint a repülő virágmagvat.~ ~ 3404 7 | szépen kitakarították, ami elvihető volt, elvitték belőle, csupán 3405 6 | meghúzod, mi akkor a halottat elvisszük temetni. Sírjánál bevárjuk 3406 8 | hogy az Williám legyen, ki elvitorlázva Botany-Baybe, ott a kormányzót 3407 4 | elvisz az ördög, és íme elvitt. És éppen gyilkolási szándékomban 3408 10 | kiásták a háza oldalát, netto elvittek mindent, ami csak megmozdítható 3409 11 | kérted azt, a választ sokszor elvivéd.~ ~- Most nem kérem ingyen, 3410 9 | szolgái megölték, s fejét elvivék Dávidnak.~ ~Mefibózeth pedig 3411 10 | üldözik, Birbuc diák fülig elvörösödik, s ami kezébe akad, jaj 3412 8 | rántotta elő kését, képe elvörösült s vad bosszúval rohant a 3413 2 | ágyúk hirtelen az előttök elvonuló ellenségre irányoztattak; 3414 1 | pedig szekérre rakatá, s elzáratá a templom alatti boltozatba, 3415 1 | szétszaladának az erdőkbe, részint elzárkóztak a templomokba; úgyhogy ha 3416 10 | külön szobában van egész nap elzárkózva, és senkivel sem óhajt találkozni. 3417 1 | étellel és tudománnyal, elzárták hermetice minden világi 3418 13 | kontyba csavarni, s a bogláros emailtűkkel oly ízletesen körültűzködni, 3419 11 | legszilajabbakat, minők emberarcot tűrni nem szoktak, azoknak 3420 3 | hónaljáig ért. Az egész emberből csak a kucsmát és a csizmaszörnyeteget 3421 1 | előtte, hogy az egy nagy embercsoport, melynek sötét tömegéből 3422 1 | a labanc -, most akadtál emberedre: tudod-e, hogy most ki fogott 3423 9 | percre megütötte volna. Ahogy embereimhez fordulék, valami szokatlan 3424 9 | néhány órai nyugalmat engedék embereimnek. Alig ülhettek le azonban 3425 9 | senki sem fog rám ismerni!~ ~Embereink rábámultak, mindenkinek 3426 2 | gránát elég sok kárt tett az emberekben; két tüzér sebet kapott, 3427 7 | alá fel, s imádkozának az emberekhez, és káromolták az Istent. 3428 8 | jónak, midőn ily boldog emberekre lenézhetett. - Még Williám 3429 9 | mind valami csodálatos, emberektől érthetetlen nyelven beszéltek, 3430 7 | felejthető.~ ~De nem, az emberéletben nincsen kétszer tavasz. 3431 7 | Isten neve lakott, ez egy emberért élt még a világ, ez egyért 3432 9 | kezébe ragadott, legkedvesebb emberét, fogadott fiát, a szent 3433 2 | éveken át, tudtokon kívül emberevő kannibálok voltak, kik az 3434 11 | légiók hátrálnak mindenütt, emberfölötti erő küzd ellenök; de nem 3435 7 | VII.~ ~Emberszeretet, - embergyűlölet.~ ~Mennyire tele van e két 3436 7 | keserv-éhes lelkemnek. Ez lett embergyűlöletem katekizmusa. Később eszem 3437 5 | bekvártélyozása valami jó emberhez, ki a szászok közt legvendégszeretőbb 3438 7 | óh megnyugtató angyala az emberiségnek? - Akit te megölelsz, nem 3439 1 | históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s 3440 11 | temploma, mint egy roppant, emberkézrakta hegy, még a messzeségből 3441 6 | eget ostromló csatába.~ ~Az emberkiáltást túlharsogja a vihar tombolása.~ ~ 3442 7 | ördögök, kik bor helyett emberkönyűket ittak, s Isten nevében átkokat 3443 8 | nem volt egyéb, mint az embermagas haraszton keresztültiport 3444 7 | Nyomorú, tengődő nép, még az emberméltóság is lekopott arcáról, s csak 3445 7 | utálatos, s gondolkozám az emberről, kinek alakja oly dicső. 3446 4 | kezdenem a dolgot, ahol minden emberséges ember szokta kezdeni, tudniillik: 3447 7 | Irgalmas Isten!~ ~ VII.~ ~Emberszeretet, - embergyűlölet.~ ~Mennyire 3448 10 | fájdalmainak, részint a gróf emberszeretetének és minden előítéleteken 3449 7 | az Isten.~ ~De ráakadtak embertársai.~ ~Kínpadra vonták, töviskoszorút 3450 8 | iszonnyal kérdé a rejtélyes embertől:~ ~- Kik laknak itt?~ ~A 3451 7 | ablakokra. Rabszolgahad, ki embervérrel élt, lakott e várban, s 3452 11 | volt eresztve kezében.~ ~- Emeld fel ezt az orgyilkot! - 3453 1 | lakott, leánya pedig az emeleten, és a lépcső rácsosajtóval 3454 1 | Pieridák barátai fegyvert emelgettek volna kezeikben? - No, szóljon 3455 11 | palástja szegélyét ajkaihoz emelje.~ ~- Üdv neked királynőm.~ ~- 3456 11 | miknek homlokai az égbe emelkednek; a ragyogó dómok, az óriás 3457 9 | kérdezém, kíváncsian emelkedve föl ágyamban.~ ~- Davidson, 3458 13 | helyett nehéz pajzst kellett emelniök. A legkisebb vétség-, mulasztásért 3459 11 | kezében tartott, elsápadva emelteté magát elefántja hátára, 3460 11 | a nap arany bálványa, az emezai templomból előhozva, melyet 3461 2 | kívánja tőle senki, hogy eminenciát hozzon haza kalkulusában, 3462 10 | kifiguráztál, s ezért ellenjelöltet emlegetnek.~ ~Nekem éppen az asztalomon 3463 4 | Tessék.~ ~Rám lépett. Akkor emlegette még csak aztán istenigazában 3464 3 | ráczürmösre.~ ~- Színházat emlegettél. Miféle színház az?~ ~- 3465 8 | helyéből: "vedd ezt bátyám emlékeért!" rikoltá, s a kanóccal 3466 7 | Miért nem tud az ember emlékei fölé is ily köd vonulni?~ ~ 3467 7 | nem bántanak többé, még emlékeiktől is megszabadultam.~ ~Ha 3468 7 | föltámadna bennem, mi ez emlékekhez híven csatolva van: mindazon 3469 7 | bohóság volt benne. Amennyire emlékemben maradt, megpróbálok néhányat 3470 7 | az ébrenlét sem töröl ki emlékemből, de mik ott ragadnak szívemben, 3471 1 | ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, 3472 13 | győzhetetlen úr: - s ez emléket hagyá itt Schythia közepében 3473 2 | az asztali áldást, ha még emlékezel rá gyerekkorodból. Ott Pesten 3474 4 | dicséretes könyvekből valami emlékezésre méltót akartam Esztikém 3475 4 | volna).~ ~Benyitottam.~ ~Az emlékezetes ablaknál ült volt Debora 3476 10 | halavány nefelejtse az emlékezetnek. Te kétségbeesve fogsz e 3477 4 | én fiatal időmben. Hisz emlékezhetik rá édesatyja, majd csak 3478 7 | mellyel ti vertetek mást. Emlékeztetek a kézre, mely tőletek mindent 3479 12 | ezeregyéjszakai tündérek egyikére emlékeztetett, kik hivatva voltak az embereket 3480 6 | felkötésének módja, mind oly emlékeztető valami ismerős tárgyra, 3481 4 | is csak oly kegyelettel emlékezünk reája, mintha tegnap halt 3482 7 | csillagokat, s jótetteknek édes emlékire nyugtatni le gond nem ismerő 3483 6 | Élünk gyászban, meghalunk emléktelenül, mint illik özvegyekhez, 3484 3 | lógott alá, köztük egy boldog emlékü operngucker.~ ~A három collegának 3485 6 | Éli az Isten ládáját hallá említeni, hátraesék székéből a kapufélen 3486 9 | bulletinben is meg vannak említve s a főbb körülmények egy, 3487 4 | kert", próbáljuk meg, hát énbelőlem milyen insurgens lett volna; 3488 9 | elrejtőztek. Egy asszony élt Endorban, egy vén boszorkány, azt 3489 7 | ajtóküszöbben kiáltozák énekeiket; azokat is csak azért kiáltozák, 3490 4 | szépen összegyülekeztek és énekelgettek, hogy szinte gyönyörűség 3491 9 | ördögtől kínzatva dárdáját az énekes felé. A fegyver mindig kikerülte 3492 3 | festett erdők árnyékában. Az énekesek okosabbak voltak, ők elfogadták 3493 10 | testamentomtétel után egy énekeskönyvet kért magának Gerguc, nagyot 3494 9 | fogadott fiát, a szent énekest verje keresztül. A király 3495 9 | énekelni, oly táncot és éneket, aminőért megvesznének a 3496 9 | ülve, verte a lantot, szent énekhanggal űzve a gonosz lelket a király 3497 4 | borulva, a legsiralmasabb énekhangon dúdolá: - "oda vagyok, oda 3498 6 | harczenével közelítnek, bús, méla énekkel ezek, amazok lobogó zászlókkal, 3499 12 | tagjártatásokkal s még csodásabb énekléssel.~ ~Végre jött maga a szultán, 3500 4 | szintén nyitá kívülről s tolta énfelém.~ ~No, szép meglepetés volt 3501 9 | miatt néhány órai nyugalmat engedék embereimnek. Alig ülhettek 3502 1 | zsarolva, harácsolva, ahol engedékeny népre akadtak; gyújtogatva, 3503 9 | tudásának lelkét. Az asszony engedelmeskedett; amint a hívott lélek reá 3504 7 | végtelen közepéig kereng és engedelmeskedik egyik hatalom a másiknak.~ ~ 3505 4 | iparkodtam a beléphetési engedélyt kihízelegni.~ ~- Köszönjük, 3506 12 | éltemben nem fogom, és nem engedem őt megöletni.~ ~- Úgy volt, 3507 13 | a hibázó talpára, s egy engedetlen tekintetért fejét ütötték 3508 11 | ellenségtől.~ ~A gyávát, az engedetlent éppoly bizonyosan érte a 3509 12 | öletni és megöletni nem engedi; azután Ibrahimhoz lépett, 3510 4 | a szeretőjéhez, csak ne engedj elkárhoznom uram én teremtőm.~ ~ 3511 10 | Nem vagyok én koldus.~ ~- Engedje meg, hadd csukuljalak meg 3512 7 | pallosa nem enged el, ne is engedjen el semmit. Az emberek ítéletét 3513 2 | gyertyát az ablakában. Ezt nem engedném meg neki. A gyermeknek lótás-futás 3514 11 | férfinak egyenlő hely volt engedve a küzdésre, s a cohorsok 3515 10 | emberrel van dolga, s addig engesztelé Gerguc gazdát, a megszökött 3516 8 | túlsó oldaláról űzött ide engesztelen sors, szenvedélyt érzett 3517 11 | volt aláírva, ki a hódító engesztelésére kétszáz tevét külde kincsekkel 3518 6 | látszék mutatni, hogy békét, engesztelést hozott a városnak. Az asszony 3519 6 | után - Amen!~ ~A cserkesz engesztelő arccal szólt ismeretlen 3520 11 | kínálva:~ ~- E pohár az engesztelődésnek.~ ~Maeon balkezével vette 3521 7 | de legfájósabb ott, hol enkezeim pusztítának rajta. Ki semmit 3522 4 | Tehát nem látott...~ ~Csak ennyit akartam. Átöleltem ekkor 3523 4 | bőröm. Most is látszik az énrajtam (no ugyan!). Hej, nem termett 3524 4 | ökörre, a rosszabbikkal meg énrám nézve.~ ~- Oda bizony, hallja! - 3525 4 | Esztikém, maga nem haragszik énreám?~ ~- Miért haragudnám? - 3526 1 | megesküvék, hogy porrá égeti Enyedet, s bor helyett a vérét issza 3527 1 | gyermekeiket, másfelől az enyedi diákok csúfolták egymást 3528 1 | fejelés csizmát, azzal elvitte Enyedre, letette a kollégium udvarán, 3529 7 | önkénytelen remegését kinevetve, enyelgő mesét mondott e titkos borzadásról, 3530 9 | kérdé tőle a lélek tompa enyészetes hangon. - Miért hivattál 3531 10 | csodálat azonban rögtön el fog enyészni, ha őt és a családnak egy 3532 11 | arcom előtt, s büntetése enyhítését reményli, hátán összekötött 3533 4 | néztem szemeibe és ő az enyimbe, Isten bocsássa meg, megcsókoltam 3534 4 | s kezét húzta kifelé az enyimből.~ ~Ostoba egy kis kérdés 3535 4 | mik ezentúl mind, mind az enyimek voltak, s miknek bírása 3536 11 | annak lelke egy lélek az enyimmel. Te férjem leendsz.~ ~- 3537 13 | Szemeiben azon éjfélsugáros epedés, arcán a bársonyos virághamv, 3538 13 | alakok, pici lábaikkal, epedő, hosszúkás, sötét szemeikkel, 3539 11 | pohárcsörgés.~ ~Míg a sereg epedve itta ki a források vérrel 3540 3 | agyonpofozta, maga pedig epehideglelésbe esett és Stáhly segítségével 3541 11 | panegyricont, a másik gyalázó epigrammokat zengedezve a győztes nevére.~ ~ 3542 1(3)| Ovidius, Ex Ponto, lib. IV. epist. III., 53. v.)~ ~ 3543 13 | A nép, mely a bástyát építé, ijedve hagyta azt el, a 3544 9 | emelkedni, mit Dávid utóda építendett az egek istenének, biztatá, 3545 9 | szétfutottak mind. Abbahagyták az építést, a templom így maradt félbe. 3546 9 | óriási kaktusztöviseket.~ ~Az építészeti modor is, mely az épület 3547 9 | boltozatot képezének, minőről építésznek soha eszméje nem volt. Egyik 3548 13 | sem a népnek, mely azt építette.~ ~A böjt után összegyűjté 3549 1 | tornyokat a helybeli céhek építették: egyet a becsületes csizmadia 3550 9 | hegyek közé, hol szolgáim építik a templomot parancsodra, 3551 9 | hozzáfogni, félt, hogy az építők kitalálják titkát az épület 3552 9 | Asaisel maga hozott neki építőket - az alvilágból.~ ~Fekete, 3553 9 | biztatá, gyötré Sault, hogy építsen egy roppant templomot Astarothnak, 3554 1 | kollégium kényelmes mulatólakot építtete e fűzfákhoz, hova kijártak 3555 9 | királyt, ki ezt a templomot építteté.~ ~- Ezt itt előttünk?~ ~- 3556 4 | csak azon örüljünk, hogy épkézláb leértünk.~ ~- De hát hol 3557 9 | bejárás visz a rejtélyes épületbe s a kunyhó maga csak a bejárás 3558 9 | hogy valaki folytassa. Az épülethez a legkeményebb anyagok vannak 3559 9 | fecskefészket, annak az idomtalan épületnek az oldalához tapasztva? 3560 1 | karzatát. Mert kősziklára épült elve volt a nagytiszteletű 3561 11 | sziporkái megolvaszták az ércet, s keresztülégtek a csontig.~ ~ 3562 11 | gördült vissza, s a fölpattanó ércgerenda három mázsás köveket hajított 3563 11 | elvakulva keresztültörte az érchadsorokat, égő homlokával föltaszítva 3564 6 | vérontó angyalául a halálnak, érchangon hirdetve halálos ellenállást 3565 13 | fekvő birodalmat.~ ~Bizánc érckapuját bárddal beütötted; három 3566 11 | gránithasábokat a megtörhetlen érclapra, a harmadik kísérlet után 3567 9 | fürtöt levágott hajamból, egy ércmedencéből valami kenőcsöt véve tenyerére, 3568 11 | óriási félhold, mely két ércszarvával amazt átölelni s ölelésével 3569 6 | toronyból a te harangod ércszavait, s új erő fog szállni kebleinkbe. 3570 7 | a közel madárzenét, s az érctörők távol zuhogását, s a pásztorkürt 3571 7 | fejéről, s haragja megolvadt érctüzével urat és szolgákat mélyen 3572 13 | palotáitokat lerontám, erdeiteket kivágatám, de ti szebb palotákra, 3573 2 | mintha semmi a világon nem érdekelné más, mint az, hogy meg ne 3574 1 | pártolói akadtak maguk az érdekelt felek, a nagyenyedi diákok 3575 10 | Csak bátran. Az engem még érdekesebbé fog tenni. Nekem félmillióm 3576 1 | mitológiából azon istenasszonyt érdeklő paragrafust kellett felelnie, 3577 3 | Kecskemét, Pest, Debreczen, az erdélyiek?~ ~- Jaj, minderről sokat 3578 5 | szász választófejedelem Erdélyországban; úgy látszott, hogy nagyon 3579 12 | hiszem.~ ~- Magának akarta ő Erdélyt és Magyarországot, s szövetkezett, 3580 10 | leereszkedésének méltányos és érdem szerinti bámulásában.~ ~ 3581 2 | rangot is kapott, mégpedig érdeme után, nem barátságból. Kondor 3582 11 | Herode érzékeny, hát neked mi érdemed van arra, hogy szerettessél?~ ~- 3583 1 | pompához sem születése, sem érdemei nem juttatták; s ahány csojtár, 3584 4 | Ekkor következett a kimúlt érdemeinek előszámlálása.~ ~Mint tudott 3585 4 | szolgálni.~ ~- Óh, szót sem érdemel.~ ~- Hanem elébb megnézem, 3586 9 | a malaye észrevételét, s érdemesnek sem tartotta tőlünk elbúcsúzni, 3587 2 | megtalálta az elveszett érdemjelet; hirtelen keblébe dugta 3588 2 | vasszilánk, letépve posztóstul az érdemrendet róla, s egy hosszú karcolással 3589 2 | szedtem fel, és ez a magyar érdemszalag. Én lőttem ki alólad szép 3590 1 | miszerint bármi szűken, de saját érdemük után tanultak megélni.~ ~ 3591 13 | fellázadt!"~ ~Az egész vidék erdői felgyújtattak, s hogy még 3592 8 | éjjeli kiáltozásoktól s az erdőkben bujkáló gonosztevők tekintetétől.~ ~ 3593 1 | öregek ismét futottak ki az erdőkre, a férfiak a templom bástyái 3594 2 | foltozással; nincs a nagy erdőn az a szálfa, amelyiknek 3595 9 | összezavarodva a távolabb erdőnek, egy lövést, egy kardcsapást 3596 13 | látszott visszaadni a távol erdős bércek visszhangja.~ ~Tsong-Nu 3597 11 | kúpfödéllel.~ ~Balra sík lapályos erdőség terül, mely felé egy pompás 3598 3 | és továbbá honnét vette eredetét a régi rómaiaknál e felkiáltás: 3599 5 | nagyon megszerette azt az eredeti, őssajátságú fajt, míg az 3600 9 | bőrcsónakaikon, mikkel a hegyek közül eredő Indus-folyam kataraktáin 3601 9 | pokolbeli fluidum látszott ereimbe átszivárogni, akkor a szerelmi 3602 9 | érzésre emlékezem, mely ereimben végighullámzott, egy percre 3603 9 | lélek reá szállt s eltölté ereit nem-emberi lények számára 3604 11 | gyermekek szoktak, kik apjok erejéről, bátorságáról hallanak beszélni. - 3605 2 | próbált kapni, míg végre erejeszakadtan rogyott le a földre. A szép 3606 11 | ügyesebb, míg amaz óriási erejű karjaival a levegőbe iparkodott 3607 7 | zsellérhatalmukkal, s kölcsönvett lelki erejükben milyen elbízottak. Koldusok 3608 7 | tartogasd meg őket féltett ereklyeként, mert vissza nem jönnek 3609 8 | ki tudja mit?~ ~A hölgy erélyes mosollyal tette gyöngéd 3610 4 | bátorságot valami különös erénynek tartottam volna, s midőn 3611 11 | jöttem, hogy büntessem az erényt, s jutalmazzam a bűnt. Ti 3612 11 | bíborpalást hullott, amaz a tiszta erényű nő, ez a hatalmas királyné 3613 11 | rabszolgának, kérve, hogy eressze le felajzott idegét, nehogy 3614 8 | kérte magának, hogy Nepeanra eresszék, adván vele elegendő lőport 3615 11 | kifárasztva, anélkül, hogy harcba ereszkednék vele.~ ~Zenóbia válogatott 3616 1 | Innen az ablakból le lehet ereszkedni egy kötélen a kert faláig, 3617 9 | hozott malayok, kiket kémekül ereszténk előre, hírül hozák, hogy 3618 10 | Itt a pamuk ára.~ ~- Nem eresztolek, míg valamit magadba nem 3619 2 | helyem.~ ~- De biz innen nem eresztünk! - szólt belecsimpajkózva 3620 9 | hasonlított színére nézve az éretlen olajbogyóhoz, megaszalva. 3621 3 | földi moha, aszalt kökény és érett túró összefőzve. Nem is 3622 10 | vetted ezt? kit ültél meg érette?~ ~- Én vettem atyus, - 3623 7 | nevetett e mese után, de érezém, tagjai mint reszkettek 3624 7 | halál eszméi bántanak.~ ~Tán érezi lelkem közeledtét e szomorú 3625 10 | csak az ólat rágja, mintha érezné gyászos végét.~ ~Gerguc 3626 4 | öregurat a határon belől érezték volna.~ ~Ezt megsejtve, 3627 9 | valami lankasztó bágyadtság érezteté még velem, hogy meg vagyok 3628 10 | gorombaságát nem szűnt meg éreztetni.~ ~- De minek tartod ezt 3629 1 | fenyőszálakon ültek, hogy így fel ne érhessék fejeikkel az előttük álló 3630 11 | Hova gondolsz? Mi baj érhetné őt? Nincs sem ember, sem 3631 7 | a szivárvány, és el nem érhető, mint az. Napsugár teremti 3632 13 | mindenütt utánok. Sehol sem érhette be őket. Seregének ismét 3633 13 | népeit, míg őket el nem érik.~ ~Az üldözött hunok belemélyedtek 3634 8 | zengzetét.~ ~Hirtelen durva kéz érinté vállát, hátratekintett, - 3635 13 | midőn ajkai annak égő arcát érinték, s fülei a kiirtott nép 3636 12 | alig látszanak a földet érinteni, míg a csengettyűs dobok, 3637 9 | italban tudják azt beadni; egy érintés a homlokon, egy leülés a 3638 7 | reszkető ajkakról, miknek érintése velőmet gyújtá meg, ha csak 3639 9 | elasztikus bársonysíma test érintésére egyszerre oly erővel szökellt 3640 7 | míg porrá omló teteme nem érinteték.~ ~E kombinációt csak később 3641 9 | ráakadva a bibliában az érintett helyre.~ ~- Úgy van, - folytatá 3642 9 | barátom, ha ezen kezet érintettétek volna.~ ~- Érintettünk ott 3643 9 | érintettétek volna.~ ~- Érintettünk ott egyebet is, - sóhajta 3644 9 | volt, mit csinált, kivel érintkezett? Mondjon el mindent, nekem 3645 2 | a hadfi gyöngéden -, ne érj most hozzám, olyan szennyes, 3646 7 | onnan ismét, hogy utol ne érjen... Saját arcom visszfénye 3647 12 | nevét visszhangoztatni. Az erkélyekről hulló koszorúk zápora borítá 3648 12 | maradt, új örömhírt várva az erkélyen megjelenő kiáltótól.~ ~A 3649 8 | holdvilágnál bolyongana, egy palota erkélyén nősikoltásokat hallott; 3650 8 | nősikoltásokat hallott; felrohant az erkélyre: - két rabló egy leányt 3651 11 | Eufráton, s mielőtt a hír érkezhetett volna, maga előtt látta 3652 8 | hágcsót s kezét nyújtá az érkező elébe. De a hágcsón nem 3653 10 | zajra, s a kalmár a legelső érkezőben Oliviát látta meg, míg a 3654 11 | találkoztak a pusztákról érkezőkkel, dacos örömmel szorítanak 3655 12 | A Szolimanje-mecsethez érkezve a szultán, leszállt lováról, 3656 3 | különben kancsukát kap, mert az erkölcsiség ellen vétett. Zsidónak nem 3657 1 | békeszerető férfiú és a jó erkölcsök fáradhatlan oltalmazója.~ ~ 3658 7 | hozzá, s megőszülne, mégsem érné végét.~ ~Pedig édessége 3659 13 | gyermekeiket fölrakták ernyős szekereikre s gulyáikkal, 3660 2 | lábaira hosszú, combig érő lovagcsizmák voltak húzva, 3661 2 | ha a győzelem a túlnyomó erőé lett is, de a dicsőség osztályrésze 3662 11 | félreugrott előle; Aurelián saját erőfeszítése által kihozva a súlyegyenből, 3663 8 | bíró hölgy felé.~ ~Még egy erőfeszített rándulást tőn - a kötéllé 3664 10 | De még ezáltal sem bírt erőhöz jönni. Végre látva, hogy 3665 10 | személy dühös vonaglással erőlködött magát Birbuc kezeiből kiszabadítani, 3666 2 | fáradtabbak voltak a mai erőltetett nyargalástól, s azok elöl 3667 2 | De mi a gutának neki úgy erőltetni a derekát a nagy tudákossággal - 3668 9 | angolok védelme alatt ismét erősbülni kezde a birodalom, s bárha 3669 2 | lótás-futás kell; a termetét kell erősíteni, birkózni, labdázni, fára 3670 9 | tartották volna még magukat elég erősöknek velünk nyílt csatát elfogadni.~ ~ 3671 3 | Jászberényben a Lehel kürtjére erőszakkal ráfogták, hogy az a Zvatopluk 3672 12 | öltönyben, kétségbeesve erőszakolta a bemenetelt atyja hálótermébe. - " 3673 11 | gyermekét halmozza el, ez erőtlen, hervatag ifjút, kinek minden 3674 3 | Most az ipa esztergomi érsek lett s Guszti legalább is 3675 8 | nyögve vont elő kebléből egy erszényt fuldokolva: "a kormányzó 3676 2 | mikor még nem tudjuk, hogy érte-e Lajos fiunkat valami veszedelem? 3677 2 | asszonyom.~ ~Németül történt az értekezés. A muszka tiszt is törte, 3678 3 | azon fontos thema feletti értekezésbe, vajjon a lapponiai asszonyok 3679 4 | Már mint borbély - értelmezé a néne.~ ~- Az ám - mondám.~ ~ 3680 1 | úgy tettek, mintha mindent értenének.~ ~- Értettem jól, amit 3681 11 | dolgokat, miket aki írt sem értett, - jőjjetek velem; én elvezetlek 3682 1 | szavakat, amiket ők maguk sem értettek.~ ~A kuruc basák ellenben 3683 11 | mágusok jósolták énnekem. Értettél engemet, vesztemre törhetsz. 3684 7 | s mint most te vezeklesz értök, úgy fognak majd teérted 3685 2 | ismered. No, egyszóval, te ne érts meg semmit abból, amit az 3686 4 | szaporán, mert látja, hogy nem érünk rá; nálunk sok a dolog, 3687 13 | leányt, s kettős gyönyört érze, midőn ajkai annak égő arcát 3688 1 | pedig folyvást növekedni érzé szíve fájdalmait; a csalóka 3689 9 | ért, egészen más vágyakat érzék magamban, mint a halált.~ ~ 3690 9 | irtózott e gondolattól. Minden érzéke föllázadt ellene, és az 3691 9 | fölmagasult gyönyör minden érzékeimet elvevé, megszűntem látni, 3692 9 | fáj minden tagom, idegeim érzékenyek, fejem kábult és vérem nem 3693 2 | asszonyomat fogta elő az érzékenység; sírva fakadt, s azt kívánta, 3694 13 | ottani nők; ezek a karcsú, érzéki alakok, pici lábaikkal, 3695 10 | nyugalomnak az én kihamvadt érzelmeimnek sírja és e virág, e halvány 3696 10 | jutott.~ ~Tiszteljétek azon érzelmeket, melyek a fájdalom ily magasztos 3697 1 | segédje, s emellett oly jámbor érzelmű ifjú ember vala, hogy mikor 3698 7 | kóbor lélek hangja; - ha érzeném a vad erdők lélekemelő illatát, 3699 7 | büszkélkedni akarna azon sivatag érzésben, melynek neve világfájdalom. 3700 9 | lények számára teremtett érzésekkel, elkezde vonaglani, szemei 3701 7 | féregóriás! Ki lelked minden jobb érzésinek börtöne vagy, s mindennek, 3702 9 | kezdve csak azon üdvezítő érzésre emlékezem, mely ereimben 3703 7 | angyalodat. Adj vissza egy érzést azon szenvedélyből, mely 3704 7 | Óh a vérszomj irtózatos érzet, de a vérmámor gyönyöre 3705 11 | szabadsághoz. A nemzeti élet érzete átmelegíté a szíveket. A 3706 7 | természetes túlömlése minden érzőbb ifjúi kebelnek. - Még ekkor 3707 10 | múlva ott volt nálam az erzsébetvárosi deputáció, vezérszónoka 3708 10 | lemondott, s az egyiket, az erzsébetvárosit, nekem szánta. Ott föl is 3709 4 | reggelre kelve újra helyére escamotíroztuk a pápaszememet.~ ~Én pedig 3710 9 | tábor helyén csak gyönge escorte maradt, mely a hátrahagyott 3711 6 | elfelejts bennünket.~ ~A fiú esdő tekintettel nézett szét 3712 1(1)| Az esemény 1704-ben történt. A beszélyt 3713 2 | kérdezősködött a futártól az ütközet eseményeiről, mikor már ágyúi teljes 3714 9 | egy, az akkori hadjárat eseményeit tárgyazó hadi folyóiratban, 3715 9 | hogy ismertessen meg ez eseményekkel.~ ~- Elébb adjatok rám valami 3716 9 | gyakorolva a különben természetes eseményekre; a rég megholtak és az örökké 3717 1 | országban szerteszét történő eseményekről is, s éppen nem iparkodék 3718 8 | űzni velünk.~ ~- És én? - esenge a hölgy.~ ~Az ifjú habozott.~ ~ 3719 11 | utcákat, ezt az egyszínű esernyővel járó népet, hallgatni a 3720 11 | őt a meghódolásra, s azon esetben biztosítva életét, trónját 3721 10 | teljesen meg nem győződött esete felől, akkor is sántított 3722 4 | kíváncsiabb volt meghallani az eseteket, s ott marasztott. - Én 3723 1 | volt, hogy összekeveredés esetén mégis csak megkülönböztethessék 3724 8 | élet színpadáról lelépése esetére örököse, mire nézve neki 3725 1 | ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak 3726 11 | egyszer azonban éppen oda eshetett az égő nyíl, hol a vad elrejtőzve 3727 11 | Hátha mégis valami baja eshetik; lehet, hogy kardja eltörik 3728 12 | ígérd meg nekem, azt, és esküdjél meg reá, hogy férjemet, 3729 7 | előtt, és Isten szent nevére esküdtek, hogy egymást szeretni fogják...~ ~ 3730 13 | kapuiban a császár rettenetes esküjét, melyben felfogadta az isteneknek, 3731 7 | egy élet, egy halál volt eskünk jelszava. Minden csillag 3732 7 | Térdre borul a szerelmes,~ És esküszik annak~ Oly tiszta szerelmet,~ 3733 7 | mindenség, hallhatta jól ez esküt.~ ~- Ha lesz egy másvilág, 3734 7 | én voltam.~ ~Kéz kézben esküvénk egymásnak hűséget; egy fájdalom, 3735 7 | még hátravannak, s mint esnék kétségbe, mikor már csak 3736 10 | ne menj a vízbe, le nem esol. Ezt régen megmondta a bölcs 3737 8 | várakozásban, midőn egy esős alkonyon vitorlát látott 3738 7 | elkezdtek énekelni, a friss esőszag becsapott az ajtón, s elverte 3739 7 | elfogta a sziklaerkély az esőszakadást, de az alárohanó záporzuhatagnak 3740 8 | Néhány nappal az esőszakok előtt, egy naplemenet után, 3741 8 | övedzik, melyek miatt csak az esőzési időszakok előtti napokban 3742 4 | nekem mindezeket hallani, éspedig nagyon is jól hallani, valánk 3743 2 | boldoguljon, körülnéz, hogy melyik esperesnek vannak hozzávaló fiatal 3744 11 | kezében, anyám élete. De ne essetek kétségbe soha. Nyissátok 3745 7 | tanyát felkeresni. Higgadtabb ésszel igen természetesnek találtam 3746 10 | legdrágább borábul máslásbul, esszenciásbul. Ne ez a poflé előre, hogy 3747 12 | arcvonását.~ ~És ismét eljött az est. Az ulema ott virrasztott 3748 12 | gyakran látta őt meleg, nyári estéken asszonyaival a Hellesponton 3749 11 | többé berkéből kiverni. Már esteledni kezdett, s még nem bírtak 3750 10 | fenomenonoknak, kiknek fogatairól és estélyeiről az újságokban szokás beszélni.~ ~ 3751 10 | kísértetnyomásos álom? Milyet estem az ablakon, mikor kidobtak 3752 10 | semmit? Hát az a sok muzsika estétől reggelig, meg az a sok tánc! 3753 8 | holdfény világít le reá, míg az esthajnalcsillag fényében árnyékot vetnek 3754 7 | volt, távol harangszó hítta estimára az elsötétült vidékek lakóit, 3755 4 | félek, akár nem félek, nem esz meg, s e szillogizmus által 3756 11 | nemsokára kemény harcai támadtak észak barbár népeivel: a gótokkal 3757 3 | hó fehérlik, az égen az északfény ragyog muszka nemzeti színekben, 3758 10 | mely fölött a kegyetlenség északfényének hazug sugárai mosolyganak! 3759 3 | üvöltő farkasaival, rémséges északfényével, s szájamban van az íze 3760 3 | vagy egy tányér pirított északfényt kancsukamártással bevág, 3761 10 | a könnyelmű hidegvérűség északi pólusának jégbérce, mely 3762 9 | egy vonalban, délnyugatról északkeletnek fordulva.~ ~- Azok az Andromeda 3763 8 | bajtársaitól, kis ideig északnak irányozta futását, azután 3764 13 | föltalálták a könyvnyomást, az északtűt, a léghajót, mikor még mindezeknek 3765 10 | Bolondulj meg, ha még van eszed. Hát korcsma az én házam, 3766 8 | vak szerencse, hogy ez eszelős helyett minket nem lőtt 3767 10 | Birbuc diáknak is, ki elég eszélytelen volt akkor ingerálni magát 3768 7 | embergyűlöletem katekizmusa. Később eszem megtérvén, az egészet a 3769 2 | alakjára, sem saját józan eszére.~ ~Elég volt!~ ~- Elhallgattam, 3770 4 | urambátyám imádkozott.~ ~Tőle eszerint nem lett volna mit félni, 3771 11 | visszafordult mindenki, s eszeveszett tömkelegben rohantak a bálványok 3772 3 | el nem viszi, sem meg nem eszi, esztendőre megint felszánthatjuk. 3773 11 | Végre nem maradt más eszköz kiűzésére, mint a berket 3774 1 | készítve mindenféle fizikai eszközöket a tanár úr számára s csupán 3775 8 | felsőbb helyekről kegyelmet eszközöltek ki számára, mint istenfélő 3776 7 | tévedő hangjait; tán mindazon eszme föltámadna bennem, mi ez 3777 7 | idő óta szüntelen a halál eszméi bántanak.~ ~Tán érezi lelkem 3778 7 | űzött zaklatott agyamban. Eszméim egymásra nőttek: oly buján, 3779 9 | különvált lénnyé szakadtak, nem eszmélék magamról.~ ~- Ez mind a 3780 7 | vérpadra, alig állt lábain, eszmélete nem volt többé, végigtekintett 3781 9 | világ, lábaim ingadoztak, eszméletemet vesztve lerogytam, s mire 3782 7 | tíz nap múlva jöttem ismét eszméletemhez. Ez egy körülmény nem tartozik 3783 9 | A rám jövő sebláz újabb eszméletlen állapotba helyeze, zavart 3784 8 | emberei is! - kiáltá Géza s eszméletlenül ragadta magával Máriát; 3785 9 | csillagot".~ ~Amint mindinkább eszmélni kezdék, szokatlan robaj, 3786 9 | szívem, lelkem élt. Láttam, eszméltem és nem tudtam mozdulni. 3787 9 | vén katona közülünk, egy eszmét kapva meg Davidson beszédéből, - 3788 4 | sürgeté a sárkány - nézd meg, esznek-e a kis pávák?~ ~(Várj, lesz 3789 10 | magadba nem vettél tülem. Mit eszol, itt iszol?~ ~- Adj hát 3790 10 | személy lőn előtte, mint hogy észrevehette volna, ha valamit akart 3791 11 | melyet ő nem lát meg, én észrevenném, s rákiáltanék, hogy vigyázzon. 3792 7 | de féltem, hogy les, s ha észreveszi, hogy félek, utánamesik 3793 2 | messze a sulykot, mert majd észreveszik!"~ ~Az állt tudniillik a 3794 9 | Ő jól hallotta a malaye észrevételét, s érdemesnek sem tartotta 3795 9 | csillag látása. - E cinikus észrevételt hallám itt-ott ez eset után 3796 11 | zörejjel esett a bozótba, észrevéteté a vadállattal a lesben állókat, 3797 11 | vízvezető üregén keresztül észrevétlen a város közepébe juthatni.~ ~- 3798 4 | belém lő. Egyszer Esztike is észrevett, - nem mert közelebb jőni 3799 4 | húzódni Esztikéhez, mit észrevevén ama kincsőrző sárkány, nagy 3800 10 | szokása volt, hogy minden esztendőben más-más világrészben érte 3801 9 | folton még a föld sem termett esztendőkig.~ ~Ezek voltak az afgánok.~ ~ 3802 3 | vett feleségül. Most az ipa esztergomi érsek lett s Guszti legalább 3803 4 | megkérlelhetlenképpen.~ ~Erre Eszti újra bejött, s leült asztalkájához.~ ~ 3804 4 | tagadjam? Én szerelmes vagyok Esztikébe.~ ~- De öcsém, csak az annak 3805 4 | falióra ketyegett, s mi Esztikémmel semmiről igen sok szépet 3806 4 | tudsz gondolkodni, mint Esztikéről.~ ~- Nem bánom én, urambátyám, 3807 10 | szépirodalmi műveket is szigorú esztrengára fogta az osztrák cenzúra.~ ~ 3808 2 | meglehetősen tanult, hanem kitűnő eszű gyermeknek mutatkozott.~ ~ 3809 11 | közt történt, ne tartsák eszükben a rokonok.~ ~S azzal két 3810 2 | majd talán kenyeret is eszünk mellé holnapután, hogy meg 3811 9 | ült mellettem, elbűvölő, észvesztő alakja alig volt tőlem egy 3812 2 | mérget kevernek nálunk az étel közé? - szólt méltatlankodó 3813 9 | méregismeretet, nem csak ételben italban tudják azt beadni; 3814 3 | pitét meg málét. Minden étele oda megy ki, hogy kása. 3815 11 | asztalokat a férfiak. Egyszerű ételek voltak azokra terítve, sült 3816 10 | másnap az ebédnek címzett ételkóstolás felett, szavait Gerguchoz 3817 4 | megöntözni, vagy galambkáit étetni, miközben oly kedvesen, 3818 11 | óriási struccok, miket etiop fiúk nyargaltak, egész szekerek 3819 9 | hangon elkezde kínálni előbb étkeivel, azután csókjaival. Az asztalka 3820 8 | hölgy kezei oly ízletes étkekké tudtak elkészíteni.~ ~Így 3821 10 | színben volt, mintha nemcsak ette volna az olajat, hanem festette 3822 10 | fölöslegessé tettek nála minden étvágyat, gyomra felmondotta a szolgálatot, 3823 11 | királyok királyának eltompult étvágyát ingerelni, midőn egyszerre 3824 11 | csillamlása, az volt az Eufrát folyam, melynek partjain 3825 11 | hányjátok ajándékait az Eufrátba! Fejedelem-e ő, hogy nekem 3826 11 | császár, Valerian, átkelt az Eufráton, s mielőtt a hír érkezhetett 3827 11 | zenészek foglalák el görög eunuchok énekét kísérve hárfáik és 3828 11 | vad szaracén fajokat.~ ~Európa minden határán köröskörül 3829 8 | holdja nap, a tejút, mint az európai holdfény világít le reá, 3830 4 | beszéltek a paradicsomban Éva kisasszony meg a kígyó egymással, 3831 2 | hogy így Ádámot, amúgy Évát minő célra alkotá a teremtő? 3832 1 | mind csodaszámba mentek. Evégett átadá a fizikum múzeum kulcsait 3833 9 | ismeretségbe, ki ifjabb éveiben, mint tiszt, az angoloknak 3834 7 | kell! Mint számlálná az éveket, később a napokat, amik 3835 6 | sem vénül meg, hanem az évekkel megerősödik.~ ~Karcsú, büszke 3836 3 | melynek gyarapítására a czár évenkint százezreket ad ki. Most 3837 8 | ég világítja.~ ~Elől két evező legény ül, arcaik felötlően 3838 8 | majd a szelekre, majd az evezőkre; ez a kormányos.~ ~Közepett 3839 8 | kerékhez tántorodott.~ ~- Evezőre gyorsan! - kiálta ez, szörnyen 3840 8 | veres szakállal int a két evezősnek, azok szolgai készséggel 3841 8 | kormányküllőt kezébe kapta. "Evezz" parancsolt; a csónak megfordult, 3842 8 | Ismerik e nevet Angolhon évkönyvei. Húsz évvel ezelőtt élt 3843 7 | mészárosa, ez a mindent evő sáska, csak pusztítani tud. 3844 2 | négy tányért és ugyanannyi evőeszközt az asztalra, a kozák tiszt 3845 8 | krónikából:~ ~Nem mondok évszámot - hanem volt idő, midőn 3846 7 | összeomlott, - hamuvá lett.~ ~Évtizedek óta kellett ez ismeretlen 3847 7 | meg, s elolt a szívben egy évtizeden át lobogott gyehennát vele. 3848 1(3)| Józanító italt. (Ovidius, Ex Ponto, lib. IV. epist. III., 3849 4 | szomszédba.~ ~A legutóbbi expedícióm alkalmával igen ráncba szedhette 3850 1 | turpisságának. Többé sem experimentumokat nem bízott rá, sem a fizikum 3851 10 | ott van felsül, te szamár? extrafainbul. No lássa zúr ezt a bulundot, 3852 10 | bulundot, nem ismeri az extrafaint. Pedig ha én elcsápum, az 3853 9 | bűvészetre, a csillagjóslatra; ezekből lett az afgán nemzet.~ ~ 3854 6 | hat-hat harcméntől vonatva. Ezekkel is egy szekér jő, az is 3855 1 | múzeumba nem küldé dolgozni.~ ~Ezenközben hol egyszer, hol másszor 3856 12 | takart föl akkor! Ez arc az ezeregyéjszakai tündérek egyikére emlékeztetett, 3857 2 | több, mint ez a dübörgés! Ezernyi paripának patkódobogása 3858 2 | láttára úgy lőtte keresztül jó ezerrubeles arab lovamat, hogy én lovastul 3859 11 | Róma védisteneiben, kik ezideig minden vállalatomban megsegítének.~ ~ 3860 11 | pallosaikkal; legközépen tíz ezrede a legválogatottabb vitézeknek, 3861 7 | világ határán. Századokig, ezredekig járták meg ez utat, mire 3862 11 | palmírai hadak. Csupa lovasság, ezredekre osztva; minden ezrednek 3863 6 | nagyot változott - s mikor ezredév múlva a világszellem szeszélye 3864 9 | csak félbe volna hagyva, s ezredévek után arra várna, hogy valaki 3865 11 | ezredekre osztva; minden ezrednek más színű zászlója, más 3866 13 | viselje.~ ~A népnek egy ezredrésze sem volt képes a hadra. 3867 8 | mélyben úszó tengerlakók ezrei látszottak elő, mintha egy 3868 11 | válogatott lovas környezé, ezüst-sisakos, arany-pajzsos vitézek, 3869 13 | temessétek be az arany- és ezüstbányákat, a bányászokat vigyétek 3870 1 | legszebb angol mén volt, ő maga ezüstcsillagos, láncszemből font páncélinget 3871 9 | forrás fölött, a besütő hold ezüstfényt orzott csodás aranyszínű 3872 5 | megfogja így a kezében a nehéz ezüstkupát, úgy meg tudja azt szorítani, 3873 13 | aranyat rózsaszínűre, az ezüstöt azurkékre festeni; itt égeték 3874 12 | két csausz hányt arany- és ezüstpénzt tele marokkal a tolongó 3875 9 | aranyszínű királyném, ki engem ezüstszínűre festett!~ ~- ~ ~A víg fiú 3876 12 | a felállított janicsárok ezüsttől csillogó rendjei; a közbeeső 3877 10 | minden pinzomet, aranyet, ezustot, bankucédului. Hogy nyeljenek 3878 1 | gyalog járt, kivéve három faágyút, melyeket bivalyok vontak. 3879 13 | városai nem voltak kőből, facölöpökre kifeszített bőr és vászon 3880 11 | meg! - kiálta Odenath - facsarjátok ki kezéből a fegyvert, dugjátok 3881 10 | miután végigbámulta a species facti hiteles másolatát, nem mondott 3882 11 | ostromtornyokat, miket alárakott faderekakon száz férfi hengerített előre. 3883 12 | a körülök halmozott apró faépületek tetőin tarka néptömeg lebegtette 3884 1 | erre esetet, ha tud.~ ~A faggatott diák végre megszólalt:~ ~- 3885 10 | ment ki, hogy ő bizony nem faggyúzza vele össze a kesztyűit, 3886 2 | patule recubans sub tegmine fagi"1 versére vágni a kolbásztölteléket, 3887 4 | mindegyik nyílásával egy-egy fagótot fújt volna. Aközben meg 3888 7 | az apa kirohant a hideg, fagyos éjszakába, s égre emelt 3889 3 | meglehetősen pirosra volt fagyva az orra, de ez nem gátlá 3890 11 | Egész ligetek illatos fahéjfákból, miknek friss hajtásain 3891 2 | csináltattam én neki huszonnégy fáin inget igazi rumburgi vászonból, 3892 2 | még nem is tudom, hogy fáj-e, mert van, ami jobban fáj, 3893 10 | csalódás skorpiói rágnak szívem fájának gyökerein. Én méheknek néztem 3894 7 | kéz, emberi fő teremte, e fájdalmából ki nem gyógyul soha.~ ~ 3895 10 | gazdag örökösnő őszinte fájdalmainak, részint a gróf emberszeretetének 3896 1 | folyvást növekedni érzé szíve fájdalmait; a csalóka távcső oly közel 3897 11 | dárdák közepébe rohant s a fájdalomtól elvakulva keresztültörte 3898 4 | hogy a könyöke meg talál fájdulni az embernek: valóságos amaurosis 3899 11 | gyakorlottsága a keleti fajok fanatizmusával szemben; 3900 11 | fanatizálva a vad szaracén fajokat.~ ~Európa minden határán 3901 6 | összekeveredtek a szomszéd fajokkal, - mindenki nagyot változott - 3902 5 | az eredeti, őssajátságú fajt, míg az erdélyi urak is 3903 5 | csak tapintott, mindenütt fájt valami részecskéje.~ ~- 3904 11 | Másutt beláthatlan bozóttá fajul a növényzet, a vizenyős 3905 11 | kényszeríték a gyönyört undorrá fajulni, összetévesztve Vénuszt 3906 7 | róla az eget, s a sűrűre fajzott gyalogfenyőbokrok tűlevelű 3907 6 | zászlókkal, emezek lobogó fáklyákkal.~ ~Mindkét csapat a kapu 3908 7 | sírkövekre, kezében tört fáklyával, faragnak.~ ~Pedig milyen 3909 7 | Pompás temetést láttam. Fáklyavilág kísérte a bársonnyal bevont, 3910 10 | mama? Hogy mehetnék én egy fakó koporsó után, amit gyalog 3911 3 | ott lakik Vahot Imre hideg fakunyhóban.~ ~Fejében nagy prémes süveg, 3912 11 | pálmaággal.~ ~De jobban, mint e fal, védte Palmírát a körülfekvő 3913 9 | vezetett, a Saul-templom falához van ragasztva. Csak akkor 3914 1 | ereszkedni egy kötélen a kert faláig, onnan könnyű beugrani az 3915 13 | sátorkarókat, összehajtották vászon falaikat, feleségeiket, gyermekeiket 3916 11 | járás volt e roppant város falainak kerülete, melyek égetett 3917 11 | elsöpörni az ellenséget falaink alól. E végre egyikünknek 3918 11 | Végtére egy közel jutott a falakhoz, vaslemezzel fedett oldalairól 3919 11 | hágcsókat támasztottak a falaknak, másutt a tekenős testudokat 3920 11 | hagyva hátra egyebet a puszta falaknál.~ ~Aurelián fölhívást intézett 3921 11 | ő járt utcáról-utcára, falakról-falakra a népet buzdítani. Ő volt 3922 4 | Esztike szívem jó volt, mint a falat kenyér. Magamat nem akarom 3923 4 | nádmézet keresvén benne. Háza falát hol kékre, hol sárgára meszelték, 3924 2 | rakja szájába a szalonnát, falatonként metélve kenyere hátán, bizony 3925 2 | ölelkezés miatt.~ ~- Bizony egy falatot sem hagy kigyelmed nekem 3926 10 | össze-vissza nyalatott, falatott és szorongattatott, kényes 3927 2 | melyből addig a parancsnok falatozott, most pedig Lajos látott 3928 7 | sírboltba vele, be akarta magát falaztatni azzal. Ájultan húzták fel 3929 1 | pusztították el.~ ~Ezek azután falkánkint jártak városról-városra, 3930 1 | harag. Egy perc alatt a falnak lett szorítva a labanc-sereg, 3931 11 | által, s alól kilátszottak a faltörő kosok fejei.~ ~A hajítógépek 3932 11 | meg magát ingyen. Aurelián faltörői nem üthettek rést a város 3933 4 | házi kertjében. Az egész falubeli asszonynépség és urambátyámság 3934 4 | magadforma semmihez látó falufüle fráternek bizony nem repül 3935 3 | Szatmár vármegyének Tyukod falujában van egy szélmalom, s nem 3936 9 | vezették, így vittek végig a falukon, a népség mindenütt lefeküdt 3937 9 | tartománya. Útközben több üres falura bukkantunk, melyekből jöttünk 3938 4 | tanács, mert tudva volt faluszerte, hogy az én szomszéd urambátyám 3939 3 | kukoriczába, ha leégeti a falut, otthagyja a földet, azt 3940 9 | a vad szomszédok csak a falvak fölégetéseire szorítkoztak, 3941 9 | csupán feldúlt, leégett falvakat, levágott erdőket, mik az 3942 4 | minden ingóságok a legkisebb famacskától a legnagyobb festett almáriomig 3943 2 | történet le is volt rajzolva fametszésben, hogy tudniillik ott egy 3944 2 | szobába úri vendégét. A famíliáját ugyan kénytelen volt a konyhában 3945 2 | garázdálkodni.~ ~A pater familias intézkedése minden oldalról 3946 11 | fel a közellenség ellen, fanatizálva a vad szaracén fajokat.~ ~ 3947 11 | alakokat, kiknek arcán a fanatizmus lángja vonaglott.~ ~E pillanatban 3948 11 | gyakorlottsága a keleti fajok fanatizmusával szemben; mindenütt túlszárnyalva, 3949 3 | cipókat, fonott kalácsokat, fánkokat, lepényeket, lángosokat, 3950 13 | öblös tálból két vékony fapálcával rakták szájukba a halból, 3951 1 | férfiú és a jó erkölcsök fáradhatlan oltalmazója.~ ~Mert ha bevette 3952 3 | hagyja őket továbbra is fáradni és pihenni a tudományok 3953 11 | háború, s a legnehezebb fáradság mindennapi szokott munka.~ ~ 3954 2 | szerencsére a kozákok lovai még fáradtabbak voltak a mai erőltetett 3955 3 | Bizony jóval, de el is fáradtam ám. Három nap ötvenhat mérföldet 3956 11 | töltött bor.~ ~Minden ki volt fáradva a nap munkájától, csak a 3957 11 | ólmot és olajat, a gyermekek faragjanak nyilat, hozzátok föl a kriptából 3958 7 | kezében tört fáklyával, faragnak.~ ~Pedig milyen vidám volt 3959 1 | hely rekesztve, ahol ott faragott fenyőszálakon ültek, hogy 3960 5 | nevetni, s csúfondárosan faragta ujját a varga orra alatt.~ ~- 3961 6 | mozdul, mintha kőből volna faragva.~ ~Ez Judit, a székely asszonyok 3962 9 | ért velem, melynek csodás faragványú oszlopai, középett mind 3963 1 | kollégiumba, és elrejték a faraktárba szépen. Gondolák, hogy ez 3964 1 | szemeiket az ég csodáin fárasztják, ők azzal mulatják magukat, 3965 11 | nélkülözéseit, éhséget, fárasztó útat, forró napot, hideg 3966 1 | fúrás-faragás békés mesterségeiben fárasztotta, készítve mindenféle fizikai 3967 11 | önmagát, s ijesztő üvöltésével fárasztva, csalva, bőszítve elleneit. 3968 7 | mikor a kabbalistákat és a farizeusokat korbáccsal kezében verte 3969 13 | kényszerítik a csörgőkígyót farkára állani s sziszegve táncolni 3970 3 | egy személyben, számtalan farkas- és rókabőrökből építve, 3971 3 | végtelen havas síkot üvöltő farkasaival, rémséges északfényével, 3972 1 | bandériumok, a szép daliás, farkasbőr-kacagányos huszárok, a válogatott hajdúk, 3973 3 | Vahot Imre pedig torkig farkasbundában lesi a farkasokat, kik háza 3974 1 | kettő kifáradt, s akkor farkasszemet kezdtek nézni.~ ~- No, diák, - 3975 3 | szólt Imre - nekem kilencven farkast, nyolcz rókát és harmincz 3976 4 | csalétkül szokott kitéve lenni a farkasvermek fölé, s mely velünk együtt 3977 11 | kis majom veti magát egy fáról a másikra, hosszú, kunkorgós 3978 11 | megnyugodva, térdre ül, s az egész fát, koronáján kezdve a száráig, 3979 4 | vadászni járt; - csak az a fatális - óh! nem tudok nevet találni 3980 3 | fejét a rókaprémből készült fatermörderből a termet, s leveti hátáról 3981 9 | oda; hanem az utat felfogó fatörzsökkel még másnap is volt bajunk, 3982 8 | útjok, néhol egy redves fától vagy a lámpásbogár fényétől 3983 10 | kézre; egyszóval, ami csak fatum, az ő rajta mind megtörtént.~ ~ 3984 9 | vakeset, hogy valami magasabb fátumnak befolyása lett volna rá... 3985 13 | karcsú derékra. A lefüggő fátyol, a hosszú bő patyolatujj 3986 10 | sírni fogsz, ha a sötét bú fátyolát sorsod egére felvonja az 3987 12 | mind valami fényes ragyogó fátyollal leterítve, mely úgy tűnt 3988 12 | az öleléstől.~ ~Ibrahim a fátyolon keresztül is megismeré a 3989 10 | tíz forint.~ ~- Szalagy de fátyu, fog ezt a tíz forintot ( 3990 11 | Rómában templom van emelve egy Faustinának, hol őt mint istenasszonyt 3991 11 | rózsaszínű a lomb; a mirtusz, favastagságra nőve; fák, miken virág és 3992 8 | magát, dühösen ragadva meg favastagságú karjaival a jó ördögöt. 3993 4 | a nagy láng mellett nagy fazekak, s mindezek mellett egy 3994 4 | hangzék belől (akár egy repedt fazekat kongattak volna).~ ~Benyitottam.~ ~ 3995 2 | koplalni, mennyit fog télen fázni, nyáron izzadni, mikor silbakon 3996 10 | monda Gerguc. - Hadd fázun. Hadd zürgásun, hadd reszkásun; 3997 7 | Véréből egy csepp kezemre feccsent, siettem az erdőbe, hogy 3998 9 | van ragasztva, mint valami fecskefészek, gúnytanújeléül annak, menyivel 3999 9 | vettétek észre azt a kis fecskefészket, annak az idomtalan épületnek 4000 2 | kerítéseken át utat a tűzi fecskendőnek, mikor nagy tűzi veszedelem 4001 2 | szomszéd uram olyan nagyot - feddé őt szomszédasszonya kegyesen. - 4002 4 | tesz melegebb kendőt? - feddém, - majd meghűti magát, és 4003 11 | többi katonáké: harcon kívül fedetlen fő, vállig meztelen karok, 4004 11 | azon pillanatban, midőn fedetlenül maradnak az ostromlók, összebomolva, 4005 13 | Európában Schwarcz Berthold fedezett föl, fölvetették őket a 4006 11 | söpredéke volt, hátul hagyva fedezetül, mely a sátorokat őrzé, 4007 2 | Lajoska az utóhadnál van; ő fedezi az egész hadsereg visszavonulását. 4008 2 | s összetört szakaszait fedezni indult, mire a huszárok 4009 2 | egy árokban egy süldőt fedeztünk fel, melyről nem tudni, 4010 3 | tarkótól talpig nyusztbőr fedi testét.~ ~A hófuvatagból 4011 13 | Ez nála szokás volt. A fegyelem legiszonyúbb próbája volt 4012 9 | részét csapatomnak mindig fegyverben tartottam, s most a csapat 4013 11 | s ha egy tag indul, vagy fegyvereit megzörrenti, mintha egyetlen 4014 11 | nyilak, s mindennemű hajító fegyverekben. Minden bástyaoldal két-három 4015 13 | birodalom minden kovácsműhelyei fegyvereket kezdtek készíteni.~ ~Fegyver 4016 11 | merész szökések, életlen fegyverekkeli viadal, mik kétszer súlyosabbak 4017 13 | találtak, nem volt egyéb fegyvereknél, s azoknak sem vehették 4018 8 | megteheted-e ezt?~ ~Grundler fegyverére mutatott.~ ~- S mit kívánsz 4019 13 | porcelánhutái; Tsong-Nu fegyveresei kivágtak, letörtek, összezúztak, 4020 9 | vesztett csata után saját fegyverével ölte meg magát, az ellenség 4021 3 | idézhessen elő, le kelle fegyverezni a nemzetet. Az intelligencia 4022 1 | református templomba, maguk a fegyverfogható férfiak pedig helyet foglalának 4023 11 | fogva nem tanulva mást, mint fegyverforgatást, te soha meg nem számlált 4024 11 | a piacokra, hol a népség fegyvergyakorlatot tartott, megmutogatta neki 4025 11 | öltözeteikben, Aurelián fegyverhordozói, kik otthon a maguk országában 4026 11 | mondta Odenath, odaintve fegyverhordozóját. - Bocsássátok ki Maeont 4027 2 | felkavargatott az égig.~ ~Távol, Fegyvernek felé látszott egy ágyú füstje, 4028 2 | voltak torlasztva minden fegyvernemű menekvők összezavart tömegétől. 4029 12 | mindannyi közt egyszerű vas fegyveröltözetben, semmi gyémánt, semmi kasmír 4030 6 | bár a szív erősebb. Sem fegyverünk, sem erőnk ellenállani, 4031 6 | egyre kongott. Sikoltás és fegyverzaj közt hallatszott a rémes 4032 11 | kétségbeesés bátorságával fegyverzé őt föl. Hanem én bízom Róma 4033 11 | numid lovasság. Könnyen fegyverzett had, taréjos sisak, gömbölyű 4034 11 | drágakövekkel kirakott fegyverzettel, a legutolsó is pompásabb, 4035 11 | üldözőkkel, a vad csatalárma, fegyverzörej és tűzropogás között hallatszik