IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
9044 9 | sátoromba besütött, felébredék. Lázam elmúlt, csupán valami lankasztó 9045 3 | kiengesztelődtek iránta. De még Horváth Lázárból sem lett kajmakán basa, 9046 2 | szegény megboldogult Mészáros Lázárt, ki tréfásan mondá el, hogy 9047 6 | mennyországba.~ ~A nyomorék mindig lázasabb reszketéssel hallgatta a 9048 11 | míg Egyiptom népeit Firmus lázítá fel a közellenség ellen, 9049 3 | őket a szolgabíró, mint lázítókat, s sine mora felakasztatta. 9050 10 | Kegyed üt ily hideg tőröket lázongó szivemnek keblébe?~ ~A leány 9051 9 | azt is letörték az újabb lázrohamok. Csupán azt véltem még hallhatni, 9052 9 | amikor Saul reszketve, láztól gyötörve ült királyi székében, 9053 8 | miknek virágharangjain lazúr- és aranyszárnyú lepkék függtek; 9054 9 | csorbát sem ejte, a sima lapok lazúrja még folyvást tükörfényes, 9055 9 | balettcsinálók, ha eltanulhatnák. Le-leterítettek egy fekete lepedővel, azután 9056 11 | meglassítá lova futását, leakasztá tegzét nyakából, egy nyilat 9057 6 | kiknek feje fölött a nap leáldozik, s mondanák olyankor: így 9058 7 | bérctetőről még látható volt a leáldozó nap süllyedő fényképe, amint 9059 4 | rebellis elve van, hogy leányához kilenc lépésnyire nem enged 9060 11 | hozzám, - kiálta Zenóbia leányainak s maga mellé ültetve őket, 9061 10 | melankóliát hozott kedélyére. Leányaira nem ügyelt többé. Birbuc 9062 1 | Az első szép, ártatlan, leányarcú, tizenhétéves ifjú, Gerzson 9063 10 | ha tehát jöttek a vidéki leányasszonyok pamukért, halcsontért s 9064 13 | Tsong-Nu beleszeretett a leányba, ki Lieu-King romlása közt 9065 4 | hát mi közöd neked ahhoz a leányhoz? Hiszen ha szereted, hát 9066 1 | kerten járt az esze és a szép leánykán, aki a nyílt rózsaleveleket 9067 6 | kebléhez simult, a szőke leánykának jegyese. Most elment a csatába. 9068 4 | egyébiránt azt is, mivel szokta a leánykérőket kifizetni: "ma adjak-e kenden 9069 1 | az erdők közé, a hajadon leányokat begyűjték a református templomba, 9070 1 | templomban is, nehogy a leányokra kacsintgathassanak, hátul 9071 6 | közelíteni? - kérdi Judit a leánytól, kezével a távolba mutatva.~ ~ 9072 10 | vagdalta magát, az arányus leányumat ismeré fel.~ ~A kalmár sóbálvánnyá 9073 1 | templom ajtaján a félholt leányzót, a rektor leányát, Klárikát, 9074 11 | visszarohanó tömegektől s leapríttattak az utolsó emberig, de a 9075 7 | és aláhullt.~ ~Az ember leátkozta helyéről fia őrcsillagát.~ ~*~ ~ 9076 11 | fogózva.~ ~Majd könnyű szellő lebben el a táj fölött, alig vehető 9077 10 | égi talpai, s íme, alig lebbenté fel a viszályok zefirje 9078 8 | színén a "fata morgana" képe lebeg, - partjain kókuszligetek, 9079 8 | szüntelen nehéz, kék gőzök lebegnek, az ember ide lehajtja fejét, 9080 11 | kibomolva a sisak alól, szabadon lebegtek délceg vállai körül. A harctárogató 9081 12 | faépületek tetőin tarka néptömeg lebegtette hosszú kendőit, a sötétkék 9082 9 | idegeimet, szét akarva törni a lebilincselő igézetet; most már nem a 9083 1 | belekapaszkodva, szép csendesen lebocsátá Józsefet a kőfalig, ki egy 9084 3 | ezután a medve után, míg lebökhettem. De hiába, huszonkét medvebőrt 9085 11 | körül, s azzal hirtelen lebomlott arról, s a tűzre veté magát, 9086 8 | le a gyékényt.~ ~A hölgy lebontotta a fa derekához kötött hágcsót 9087 12 | fogta meg. Az udvarnagyok leborultak a földre, homlokaikkal a 9088 2 | fölött, ő lovával együtt lebukott, akkor elvesztette az érdemrendét. 9089 10 | fosztanának tollat, de egész nap lebzselnek. Az a legény is ott a kapuban, 9090 1 | irányban érzett, sőt néha leckék kezdete előtt, mikor két-háromszáz 9091 1 | s másnap reggel a kémiai leckén azt vette észre nagytiszteletű 9092 10 | Othellom. El ne késsék ön a leckéről.~ ~Az úrfi szemlesütve rohant 9093 11 | Azok hulló nyílzápor s lecsapó kövek között jöttek előre, 9094 3 | megalapítani, ha t.i. a vizet lecsapolhatják róla.~ ~- Hát * úr, a hajdani 9095 5 | eleven bivalyt!~ ~A fullajtár lecsapta az asztalra a kupát s ordított, 9096 5 | kiálta fel János varga, lecsapva zöld bársonysüvegét az asztalra; - 9097 2 | kezdett elderengeni; csendesen lecsatolta kardját oldaláról, s székéhez 9098 7 | sújtolá. - Aztán kihűlt, lecsillapult dühe, kiégtek égre támadt 9099 9 | kábult és vérem nem akart lecsöndesülni, semmivé vagyok téve. ~ ~- 9100 6 | Sáros és véres volt, haja lecsüggött arcába.~ ~Ruhája meg volt 9101 9 | feloldódik, szempilláim könnyedén lecsukódnak, érzém, hogy testem visszakapja 9102 7 | temetőárkot, melybe majd ledobnak, mindent, ami él és mozog, 9103 1 | juttatnám.~ ~- De hogyan?~ ~- Ledobnám innen a kertbe.~ ~- Le ám, 9104 2 | ártánnyal küszködni, s az mindig ledobta a hátáról, mikor már megfogta 9105 13 | alá meríté annak utcáit, ledönté a földsáncokat, kiűzte a 9106 3 | szaladjunk a kukoriczába, ha leégeti a falut, otthagyja a földet, 9107 11 | egyik égő szálfa, gyökeréig leégve, a küzdő tömegek közé zuhant, 9108 3 | hol élte boldogabb napjait leélte. 3. Azon mezítlábos kontesz, 9109 10 | diáknak ezúttal alkalma leendett az utcán megvirradni, ha 9110 10 | előítéleteken felül emelkedett leereszkedésének méltányos és érdem szerinti 9111 1 | fog már többet beszélni, s leereszkedőleg vállára veregetett. - Kinek 9112 4 | örüljünk, hogy épkézláb leértünk.~ ~- De hát hol vagyunk?~ ~- 9113 11 | felhajíták egymást, s a leeső újra ismét talpon állt, 9114 4 | szerencsésen leszakadt, s én leestem a földre.~ ~Ez éppen azon 9115 11 | oly magasság, melyről én leesve összezúzzam magamat.~ ~- 9116 11 | teljesítve lőnek, Maeont lefegyverzék s barlang hiányában beerőszakolták 9117 8 | közt megkövült tengerész, lefejté lábairól a haldokló kezeit, 9118 7 | nem nyitja többet, hanem lefekszik örökké tartó álmokat alunni, 9119 5 | lábáról, akkor aztán szépen lefektette az ágyba, s reggelig ott 9120 1 | népség házaiban, szétoszolva lefeküdjék, hogy orozva rajta üssenek... 9121 3 | megállapodás után menten lefeküdtek a hóba s el kezdtek hentergőzni.~ ~ 9122 6 | valakire, kit tán egykor képben lefestve láttunk s nevét elfeledtük, 9123 2 | tetted. Gyere csak, segíts lefogni ezt az ártányt, mert különben 9124 2 | s Kondor urammal együtt lefogta az ártányt, melynek aztán 9125 7 | eltemetett.~ ~Még azután századok lefolyásaig hányt önvállaira lángokat, 9126 12 | felét ismét ébren látta lefolyni a szultán, még hallotta 9127 2 | részleteiből örvendetesre kellett lefordítania, annak a mérge elébb az 9128 11 | ostromlók, összebomolva, mint leforrázott hangyaboly, s visszahemzsegve 9129 4 | örült magában, mint hitte, lefőzetésünkön, s reménylé, hogy ezúttal 9130 13 | kötni a karcsú derékra. A lefüggő fátyol, a hosszú bő patyolatujj 9131 2 | pedig kiment a hidasba, s lefülelvén egyet a hízók közül, azon 9132 3 | be kell várnom, míg ismét lefújja róla, addig hozzád kvártélyozom 9133 11 | ült a király. Trónja egy lefűrészelt cédrusfa törzsöke volt, 9134 7 | lesz a csillag, ha egéről lefut? Hát a szerelem hová lesz, 9135 7 | virágai sarjazhattak, midőn a lefutott özönvíz után legelőször 9136 7 | Üres hang az eskü. A lég sem tartja meg, hát még 9137 4 | aztán, erősen hivén, hogy legalábbis a purgatórium előcsarnokában 9138 3 | szolgabíró, táblabíró és legale testimonium, hónuk alá csapták 9139 11 | egy ismeretlen rabot a legalsó börtönökből, kit bűnei miatt 9140 2 | együtt; ez volt akkor a legáltalánosabb asszonyi mulatság.~ ~Fiától 9141 13 | azurkékre festeni; itt égeték a legátlátszóbb porcelánt, mely szikrát 9142 9 | mázsás bazalt oszlopát a legbámulatosabb erőművek által lehete csak 9143 6 | mindenki hordja fel vagyonai legbecsesebbjét háza padlására, kapuit torlaszolja 9144 9 | a hó és jég közepett, a legbujább növényzet díszlik fel, a 9145 13 | leggazdagabb.~ ~Halmain a legbujábban tenyésztek a kávé- és teaültetvények, 9146 11 | meghódoltak Róma előtt, legbuzgóbb párthívünk Tirmusz, Egyiptommal 9147 11 | ordítással a síkon áll a legcsinosabb szörnyeteg, mely valaha 9148 12 | vele. Ibrahim még most is legdélcegebb, legderekabb volt mindazok 9149 6 | megjelenne a halál előtted legdicsőbb arcával, ragyogóbban, mint 9150 11 | Az első cohorsnál folyt a legdühösebb harc, minkét fél hősei itt 9151 11 | töviseken néhány kecske legel. Három napi járóföldön tört 9152 9 | mind e zavart kép között legelevenebben láttam a vén malaye alakját, 9153 13 | széléig; - végighajtottad legelő méneseid a Don és Volga 9154 11 | kétszáz vad bikát a palmírai legelőkről, a legszilajabbakat, minők 9155 13 | büszke város állott, egy zöld legelővé lőn varázsolva, melyen gyéren 9156 11 | pásztorok, kik csordáitokat legeltetitek a sivatag forrásai körül, 9157 4 | mint a másik.~ ~Hanem ami legemlékezetesebb ezek között, egy viselt 9158 1 | gyűltek a céhbeli mesterek legényeikkel együtt, s ők képezék az 9159 8 | lássa azt.~ ~- Csónakba legények! - morga a kormánytartó.~ ~ 9160 2 | szemeket vet a vendég úr az ő legényére, s odasúgott Sárikának, 9161 13 | a föld alatt oda, honnan legerősebben hányták Tsong-Nu kőhajító 9162 11 | A nép ahhoz pártol, akit legerősebbnek lát; Aurelián rövid idő 9163 7 | Szívem egyetlen seb, de legfájósabb ott, hol enkezeim pusztítának 9164 10 | csehországi csipkékkel, legfinomabb kesztyűkkel.~ ~A városban 9165 12 | szólítá Szolimán országa legfőbb embereit, s egyenkint mindeniket 9166 4 | játszottuk a némajátékok legfurcsábbikát, kezeinkkel egymásnak integetve 9167 6 | lángok ropogása.~ ~Mintha léggé olvadt nők szellemei hánynák 9168 10 | harmadikba, a legkisebbe, a leggonoszabba, az »arányus leányum« körmei 9169 11 | csapatokat, a királyné két leggyorsabb futó dromedárját hozatá 9170 13 | könyvnyomást, az északtűt, a léghajót, mikor még mindezeknek Európában 9171 2 | belőle prókátor, mert azon leghamarább általesik.~ ~Daczosné asszonyom 9172 3 | a Pesti Hirlapban - a legharagosabb ellenségei is kiengesztelődtek 9173 2 | saját harcai között.~ ~Midőn leghevesebben osztja parancsait, vágtatva 9174 8 | kaucsukkal erősen bevonva s leghosszabb út vészeire készítve, sajátszerű 9175 9 | elő, halavány testtelen légi kép, reszketve, mintha a 9176 13 | Kao-Ti császár meghalálozván, legidősebb fia, Tsong-Nu szállana fel 9177 11 | csapott le a római sereg légióira.~ ~A germán légiók, mik 9178 11 | mint tördeli össze legjobb légiója sorait, az elsőt, a másodikat, 9179 11 | a kisázsiai és egyiptomi légiókkal Zenóbia ellen; az ország 9180 11 | rohantak a palmíraiak a római légiókra. Azok nyugodtan várták be 9181 11 | Nem látok senkit, - mond a legionárius.~ ~- Engemet sem? Most énvelem 9182 11 | ellenség kezéből, ki előtt légiótok lerakták a fegyvert, s ki 9183 13 | szokás volt. A fegyelem legiszonyúbb próbája volt ez, s még nem 9184 11 | bálványaikat kezeikben tartva, a legizmosabb elefántra volt föltéve a 9185 4 | s biz azok már nem is a legjobbak lehettek. Én pedig bekentem 9186 11 | edzett asszony lemondjon legkedvencebb mulatságáról, midőn annak 9187 1 | adni.~ ~Ez időben tehát legkegyetlenebb veszedelme volt Enyednek 9188 9 | folytassa. Az épülethez a legkeményebb anyagok vannak használva, 9189 1 | lehet, s hogy e nézetnek legkevesebb pártolói akadtak maguk az 9190 10 | jutott a harmadikba, a legkisebbe, a leggonoszabba, az »arányus 9191 11 | kezében tartá, anélkül, hogy legkisebbet tenne védelmére.~ ~Az elefánt 9192 11 | Minden úgy lőn.~ ~Zenóbia legkisebbik fia, Vaballath, már ekkor 9193 9 | be magához. Szavai, kelet legköltőibb hangzatú nyelvén intézve 9194 8 | másvilágon fog felébredni, ez legkönnyebb neme a halálnak.~ ~A hölgy 9195 11 | fűrészfogú hústépő pallosaikkal; legközépen tíz ezrede a legválogatottabb 9196 2 | tanultam káromkodni úgy, mint a legkülönb granatéros." ~ ~Sárika a 9197 6 | a vihar tombolása.~ ~De legmagasabban minden lángok között lobog 9198 7 | szirtre kapaszkodva végre a legmagasb bérctetőre jutottam, honnét 9199 9 | Csupán egy faj tartotta ki legmakacsabbul a harcot. Mikor már a többinek 9200 7 | tudod-e gyűlölni azt, ki arra legméltóbb, tenmagadat?~ ~Mi jogotok 9201 9 | számba néztek és énekeltek; a legmulatságosabb az volt az egészben, amint 9202 12 | cselszövényük egymás közül a legnagyobbakat megbuktatni, annyi áldozatot 9203 12 | tisztelet várhat arra, aki már a legnagyobbat elérte, amit a szultáni 9204 11 | játék volt a háború, s a legnehezebb fáradság mindennapi szokott 9205 3 | nép ízenként szedte szét legnépszerűbb embereit, kik szájuk falatját, 9206 1 | jóra.~ ~Persze, hogy ez a legnépszerűtlenebb világnézlet, amit csak a 9207 9 | merre keressem őket?~ ~- Legokosabban teszi ön, ha itt marad, 9208 11 | Zenóbia, kelet királynéja.~ ~Legpompásabb ruhájába öltözve, fején 9209 7 | áldását? Ki ne látná a virágok legpompásabbjain, hogy semmi haszonra nincsenek? 9210 11 | aranynál, az egész padlat a legragyogóbb színekből összeállított 9211 7 | szavai!...~ ...Óh örökélet, legrettentőbb eszméje az emberi szívnek, 9212 9 | növényzet díszlik fel, a legritkább, csodaszép kövér levelű 9213 2 | kinek almásszürke lova volt, legrosszabb szín a rácélozónak.~ ~Az 9214 11 | döfte azt annak, ahol éppen legsérthetőbb ez állat.~ ~A roham sulyától 9215 4 | asztalra, s fölé borulva, a legsiralmasabb énekhangon dúdolá: - "oda 9216 6 | van téve. De még ez nem legsúlyosabbika a csapásoknak, mik fejünkre 9217 1 | rendesen elváltoztatták, ami legsűrűbben előfordult a labancoknál, 9218 13 | és a Quenn-Hinn hölgyek legszebbek voltak egész Kínában.~ ~ 9219 13 | pálmabort, itt hímzettek legszebben selyemre, itt szőtték a 9220 6 | menyasszonyát, lelkének legszebbik reményét, a kis szőke leánykát.~ ~ 9221 4 | kegyetlen ember egyet közülök, a legszebbiket, orozva és álnokul agyonhajított.~ ~- 9222 11 | más alakú fegyverzete. Legszélről a beduin lovasok, hosszú 9223 9 | homályosnak nézni, mikor az a legszembeötlőbb fényes.~ ~És valóban én 9224 7 | Az embert önkeze teszi legszerencsétlenebbé, s ki valaha e gondolatra 9225 11 | a palmírai legelőkről, a legszilajabbakat, minők emberarcot tűrni 9226 1 | s munkában a görebek és légszivattyúk.~ ~József pedig folyvást 9227 10 | gyaníták, hogy a leány a legszolgaibb munkákat végzi ezalatt, 9228 7 | mintha látatlan ajk lehelne legszorosb közelről hideg sóhajtást 9229 9 | Blackfort-ház már egyszer a legtekintélyesebb gyárházak egyike volt Angliában, 9230 9 | ajkai rubin hasadékán a legtisztább fogak gyöngysora látszott 9231 2 | kegyesen elrebegé, hogy tán legtisztességesebb lenne ránézve, ha pap lenne.~ ~- 9232 11 | el volt bízva.~ ~Zenóbia legtitkosabb szobájába vonult félre Vaballathtal 9233 1 | szép fiú felnevelésére; legtudósabb professzorai, kiket a külföld 9234 11 | legközépen tíz ezrede a legválogatottabb vitézeknek, tetőtől-talpig 9235 5 | emberhez, ki a szászok közt legvendégszeretőbb volt.~ ~Az egy becsületes 9236 7 | hogy megvénült.~ ~Nem az a legvénebb, ki legtávolabb van a bölcsőtől, 9237 6 | férfi a koporsóban. Akit a legvénebbek sem ismertek fiatalnak. 9238 11 | triariusok. A sereg legjobbjai, legvénebbjei. Harcedzett hősök, sebekkel 9239 11 | magadtól távolítni. Csatákban a legveszélyesb helyekre küldtél mindig, 9240 9 | csillagot, s íme ön is a legvilágosabb halálveszélyből kimenekült, 9241 11 | lerakták a fegyvert, s ki legvitézebb császártok alakját polyvával 9242 4 | szépen tömni gyapottal, hogy légvonat ne támadjon. Már most tehát 9243 4 | kétféle ablakokon átmenő szél légvonatot támaszt, s a gyulladást 9244 13 | tart, mellyel a forróságot, legyeket űzi magától.~ ~De semmi 9245 3 | czivakodtak: hogy fekete legyen-e a nemzetőrség csákója, vagy 9246 2 | a gyermekek egymáséi ne legyenek. De hát mondjon Kondor uram 9247 3 | volt: hogy magyarok alatt legyenek-e németek, vagy muszkák alatt, 9248 13 | kézíjhoz kellett szokniok, s a legyező helyett nehéz pajzst kellett 9249 13 | másik kezében lapátszerű legyezőt tart, mellyel a forróságot, 9250 11 | inakat hajtanak a földig, mik legyökerezve egy élő labirintot állítanak 9251 10 | vendéget, mire Gerguc odaért. A légyott személyzetének csak a másik 9252 11 | elesett, vagy meghódolt, legyőzetett, vagy áruló lett.~ ~Csak 9253 11 | Téged egyedül ismerlek el legyőzőmnek.~ ~- ~ ~A hírnök trombitahangja 9254 9 | hivők, hogy könnyűszerrel legyőztük az átkelés akadályait, s 9255 11 | nemsokára Aurelián előtt állott, legyőzve, megalázva.~ ~- Miért támadtál 9256 11 | Leghátul maradt a gyalogság, léha, rendezetlen csoport, dárdával 9257 8 | szoktam neki mahinot-gyökeret lehajigálni, abból élősködik, különben 9258 6 | torony ajtaját, a kulcsot íme lehajítom.~ ~S levetette a kulcsot 9259 11 | királyi pálcám!~ ~A férfi lehajlék lováról, hogy Zenóbia palástja 9260 11 | testével a földre. A másik teve lehajlott hozzá, s megfogta nyakán 9261 6 | fiú némán inte, és fejét lehajtá.~ ~- Vesztél volna te is 9262 12 | Az udvaroncok még egyszer lehajták magukat a földre, után mormogva:~ ~" 9263 8 | gőzök lebegnek, az ember ide lehajtja fejét, egyet lélegzik, s 9264 11 | felé emelt dárdáikkal, s lehajtva a földre gyönyörű karcsu 9265 6 | ellenség elfoglalta a várost, lehányod azokat a házak tetejére, 9266 9 | elő a támadókban; lovaikra lehasalva nyargaltak felénk, úgy, 9267 3 | ismeretes, s Jászberényben a Lehel kürtjére erőszakkal ráfogták, 9268 9 | A csodálatos lény kábító lehelete arcomat égeté és szemei 9269 7 | fel, s mint nehéz sírbolti leheletet, végigfújja az alvótermeken...~ ~ 9270 7 | érzem, mintha látatlan ajk lehelne legszorosb közelről hideg 9271 4 | fel egy kicsinyt", végre lehelyezé azt az asztalra, s fölé 9272 9 | javíttatni, mik készakarva lehengergetett sziklákkal egészen járhatatlanokká 9273 7 | onnét is eljövök, hogy tied lehessek.~ ~Ezt mondta a lyány nekem.~ ~ 9274 1 | volt azonban, ha vajjon el lehet-e ezen ágyúkat sütni anélkül, 9275 1 | üres házaknál, nekünk pedig lehetetlenné tennétek, hogy kívánságaitoknak 9276 2 | foszthatja meg többé.~ ~Lehetett-e más hitben valaki?~ ~Csakugyan 9277 11 | kevesebb jogom melletted lehetni, ki férjednek öccse vagyok, 9278 3 | argumentumokkal a posteriori annak lehetősége, hogy ha az ember egész 9279 2 | megnyugtatónak.~ ~- De hát lehetséges volna az, hogy a muszka 9280 1 | méltóságos úr, és ő minden lehetségest el fog követni; kérünk azonban 9281 3 | világból, annak a helyén el lehetsz.~ ~- Van sok iramszarvasod?~ ~- 9282 6 | mondogatta magában:~ ~- Miért nem lehettem én ott? Miért nem veszhettem 9283 13 | falak, melyek még állottak, lehordattak a föld színére, a kőhalmokat 9284 8 | leteszik. A hölgy fejéről lehull a köpeny felső része s arcát 9285 7 | lész-e az, ki, ha a csillagok lehullanak, még élni fogsz?~ ~Kevélység 9286 2 | szemünk láttára fölkeresse a lehullott becsületrendet. Ah, uram! 9287 7 | sötét időt, midőn szemét lehunyja és föl nem nyitja többet, 9288 4 | Hát maga, nagy hórihorgas léhűtő, mit ácsorog már ott egy 9289 5 | leültette a lócára, az inas lehúzta csizmáit és menten kifényesíté; 9290 4 | volna az, aki ott volt. Lehúztam a kalapomat szememre, fejemet 9291 9 | őrjöngés váltá fel bennem. Leigézve állottam előtte. Érzém, 9292 4 | oly vakmerő, e boldogság leírására szavakat keresni?... Hallgatok 9293 9 | fényes.~ ~És valóban én a leírt helyen egy kis pislogó homályos 9294 4 | is, meg amaz is, s akkor leírtam sipkától bagariáig egy soha 9295 2 | házhoz. Addig pedig úgy leitatom a jámbort, hogy azt se fogja 9296 5 | Toldalagiék lovászaival, azok leitatták, félkótyagosan nekiindult 9297 10 | kevesebbet, mint hogy Birbuc leitta magát valahol, s nehogy 9298 10 | lesz atyus, ugyebár?~ ~- Lejányuk! - monda a kalmár haldokló 9299 4 | mozdulata, minden lépése és lejtése és hajlongása, és minden, 9300 11 | visszahemzsegve a lángbaborult lejtőről, rettentő ropogás tölti 9301 4 | mélységes mélységbe, hova midőn lejuta, nem tudá, hogy melyik részében 9302 3 | ön semmirekellő!" rögtön lekapják érte az embert, s még be 9303 11 | szegezve egymáshoz.~ ~Maeon lekapta a hátrahanyatló király fejéről 9304 9 | lepedővel, azután azt megint lekapták rólam, elébem guggoltak, 9305 13 | közül hátratekint s azzal lekapva válláról tegzét, amint nyargalva 9306 9 | sem mozdult a kedvökért, leköpködték, eloltották alatta a tüzet.~ ~ 9307 13 | terpeszkedő állatfejű bálványokat; lekoncolták a hajcsárok tevéit: hasba 9308 7 | még az emberméltóság is lekopott arcáról, s csak abban különbözik 9309 4 | Esztikéhez mertél ellátogatni! Lekorpázta azt úgy, hogy vőlegénykorában 9310 9 | s büszke daccal indultam leküzdésére a kunyhó felé, azon katonás 9311 11 | kivívott csatatért a már félig leküzdött ellennek.~ ~A papok ezalatt 9312 11 | egy arany bilincsekkel leláncolt nőt s két gyermeket mutatott 9313 11 | szerette s a vér indulatait leláncolva tudta tartani erős akaratával.~ ~ 9314 4 | ugyan a tarka borjú menten lelegelt, de mik által erősen befészkeltem 9315 7 | mely idebenn úgy fojtá a lélegzetet. Érzém, hogy még nappal 9316 9 | hogy én, mint a gutaütött, lélegzetfogyottan rogytam térdeimre a leány 9317 9 | ellepte ruhámat, s valami lélegzetfojtó szúrást kezdtem érezni mellemen. 9318 8 | erővel dulakodtak szótlanul, lélegzetöket visszafojtva. Végre zuhanás 9319 8 | ide lehajtja fejét, egyet lélegzik, s a másvilágon fog felébredni, 9320 7 | Gyermeköröm.~ ~Különös lélekállapot az, hogy mikor az ember 9321 7 | virágzásba hozza.~ ~Ily lélekállapotban olykor naphosszant elbolyongtam 9322 13 | időben mintegy húsz millió lélekből álló nép.~ ~E tartománya 9323 7 | ha érzeném a vad erdők lélekemelő illatát, vegyülve a virágos 9324 11 | arcán elvonult.~ ~Mennyi lélekerő s mily női gyöngédség kellett 9325 6 | Az utolsó férfinak.~ ~- A lélekharangot húzzák!... A halálra készítő 9326 8 | stellionatus, fanatikus gyilkoló, lélekkalmár lakik: bűnök nevei, miket 9327 7 | kuszáltabbak, szemei, mint a léleklátóé. Naponkint elmegyek ez arcot 9328 10 | kiemelni fejét, kígyója a lélekmardosásnak, melynek szemeiből villámok 9329 11 | Arcra, termetre az, de lélekre nem. A szegény, gyámoltalan 9330 7 | onnét ez eset után, s midőn lélekvesztve a majorba értem, a forróláz 9331 9 | magamat egyedül és sehol sem lelém a nyílást, mely onnan a 9332 8 | annak az élet színpadáról lelépése esetére örököse, mire nézve 9333 8 | része s arcát és vállait leleplezi.~ ~Az ős liget, virágos 9334 4 | erősen szemeibe nézve. - mi leli a maga szemeit? - Szent 9335 1 | rózsaleveleket megszedni, egyedül ő lelje meg és olvassa el.~ ~- Hát 9336 7 | élete? Vagy tán az illat nem lelke-e a virágnak? S ki ne ismerné 9337 7 | egyetlen ember élt még, kinek lelkében Isten neve lakott, ez egy 9338 11 | feleségétől, kinek apja lelkéből egy lehellet sem jutott; 9339 4 | talpadon, öcsém, hordom a lelkedet, úgy teszek - szólt s készült 9340 9 | szájából, szavakat, mik lelkéhez tapadtak, mik elől lehetetlen 9341 7 | keresztüldöftem mind a kettőt. Lelkeiket egymásba sóhajták, vérök 9342 9 | afgánok nyelve a gonosz lelkek nyelve.~ ~Többen gúnyosan 9343 9 | itt előttünk?~ ~- A gonosz lelkekkel. Ó, ne tessék nevetni. Önök 9344 8 | s tudta, hogy a nepeani lelkekről senki számot nem kér. Különben 9345 2 | szívért. Jöjjön hozzám, lelkemadta galambom, én elveszem magát 9346 7 | király leszesz. Óh az én lelkemen a bor démonának nincs többé 9347 9 | hogy borzadás ne fussa át lelkemet.~ ~- Tőle jössz?~ ~- Isten 9348 1 | gondot viseltek testére, lelkére, felnevelték hitben és egészségben, 9349 2 | magyar csapatok közt pedig a lelkesedés örömkiáltása hangzott fel: " 9350 11 | férfihangok által énekelt kardalok lelkesítő riadalban hangzottak szét, 9351 3 | Itt biz én, testestül, lelkestül és feleségestül.~ ~- Hozta 9352 1 | hagyjuk a várost!" szóltak lelkesülten, s másnap reggel a kémiai 9353 10 | módon meggyónt, s miután a lelkész által figyelmeztetve lőn, 9354 10 | fertőjében besározott cipőit lelketlen szellemének.~ ~- Lallalalá 9355 6 | égen, régóta már csak a lelkével lát.~ ~Ide hozatta ki magát, 9356 6 | mint Juditnak, a büszke lelkű nőnek és Dávidnak, a nyomoréknak. 9357 3 | vérit adták egykor neki, de lelkük felvilágosodását nem. Ők 9358 7 | énekét hallani, s azt, kit lelkünk szeret, ölelni elválástalanul, 9359 2 | alatt, hogy szerette volna - lelőni.~ ~Végre megtalálta az elveszett 9360 2 | visszavágtatott arra a helyre, ahol lelőtt lova hevert; ott hirtelen 9361 10 | cérnásboltos élt, de tudja Isten mi lelte őket, úgy kivesztek apródonkint, 9362 4 | elkotródtam én is onnét, akárha lelúgoztak volna. Mintha nem is én 9363 8 | baja lehet.~ ~Másnap reggel lementek a vakondok odvába. A nyögések 9364 2 | vetődő idegeneket szokták lemészárolni, s így a jámbor párizsiak 9365 11 | munkához edzett asszony lemondjon legkedvencebb mulatságáról, 9366 7 | hogy azt a legelső patakban lemossam kezemről, de nem ment le. 9367 8 | midőn ily boldog emberekre lenézhetett. - Még Williám is sírt, 9368 10 | a kalmár véghetetlenül lenézve, odább taszította könyökkel.~ ~- 9369 10 | az Isten irgalmából teng, leng.~ ~Egyszer azonban egy marhakupec, 9370 9 | reszketve, mintha a szél fúná lengeteg átlátszó alakját. A király 9371 8 | balzsamnövények aromáját, lengett a magas kakaófák körül, 9372 9 | bűbájos fény és árnyékul lengik körül a történet folyamát, 9373 12 | buzogányok, amott turbános nép, lengő kócsagtollal, gyöngyökkel 9374 4 | urambátyámat a kezében volt lengyellével, hogy ez maig is nagyot 9375 7 | izzadt homlokomat verte... Lenn a völgyben már alkonyat 9376 10 | megkaphatják, mert ha koldus nem lennék mind a két lábamra, magam 9377 9 | és testem két különvált lénnyé szakadtak, nem eszmélék 9378 13 | testvérét, nagybátyját, rokonát lenyakaztatá, míglen egyedül állott a 9379 12 | magyarok által fiastul együtt lenyakaztatott.~ ~Az eseményt lehetetlen 9380 10 | borzas szakállad; eredj, mind lenyalod a képemről a festéket.~ ~- 9381 9 | kérdé Davidson, s egész lényegén valami izgatott, bágyasztó 9382 9 | alakok között, néhol emberi lényekkel kötnek rokonságot, azokat 9383 11 | felszakított, s nem ért rá lenyelni. Szemei be vannak dagadva 9384 7 | kezeit hátraköték, haját lenyírták. Még mindig nézett a távolba, 9385 7 | fogjuk ismerni, hogy minden lénynek van lelke a világon... nézd: 9386 2 | egy mangalicát, sebtiben leölöm; meg kell traktálnunk az 9387 9 | rohantak, s azoknak nagy részét leölték.~ ~- Hol maradt Davidson? - 9388 2 | felcsatolta kardját, mit az imént leoldott derekáról.~ ~- Csak nem 9389 1 | pedig az emeleten, és a lépcső rácsosajtóval volt elzárva; 9390 11 | méltóságteljesen lépett alá trónja lépcsőjéről, s kezét a római vállára 9391 11 | száz, a torony egy fedett lépcsőt képzett, melyen keresztül 9392 11 | Mögöttük ötven elefánt lépdegél, ébenfa tornyaik arab szőnyeggel 9393 2 | a dicséretes szándékkal lépe be kedves vendégéhez Kondor 9394 7 | magukra terítik halotti lepedőjöket, s mennek búval, bánattal 9395 9 | Le-leterítettek egy fekete lepedővel, azután azt megint lekapták 9396 9 | földről, levették fejemről a lepelt s azon pillanatban ijedten 9397 3 | fonott kalácsokat, fánkokat, lepényeket, lángosokat, béleseket, 9398 4 | minden mozdulata, minden lépése és lejtése és hajlongása, 9399 6 | Feje búsan csüggött alá, lépései alatt inogni látszott a 9400 8 | ördögöt. Összeölelkeztek. Lépéseik alatt dübörgött a föld, 9401 11 | bonyolódott tekergése az utolsó lépésig betanult, szabályszerű.~ ~ 9402 11 | vékony nyakaikkal minden lépésnél köszöntve a háztetőkről 9403 10 | kihozva a textusból.~ ~- Három lépésre tőlem! - viszonzá Minerva 9404 11 | arcot mutatva távoznak lépésről-lépésre; merész tekintettel fordulva 9405 11 | állat méltó ellenfelét s egy lépést hátrálva, nagy gondterhesen 9406 7 | jövendőt olvastam. Gyakran ott lepett a bércei mögül feljövő holdvilág, 9407 10 | maguk után; Birbuc diák nem léphetett, nem állhatott, nem köhinthetett, 9408 10 | iparkodott annak nyomdokaiba léphetni.~ ~Olivia ezalatt hallgatva 9409 6 | valami keserű vonzalom lepi meg a találkozókat, s mindkettő 9410 8 | állat a torkába mászna. Jer, lépjünk rajta keresztül. - S már 9411 8 | virágharangjain lazúr- és aranyszárnyú lepkék függtek; az esti szellő, 9412 11 | hosszú dárdáikkal, fehér lepleik alól sötétlő szakállal s 9413 2 | törvénytudomány, oda már be nem szabad lépned, mert eltörik a lábad.~ ~ 9414 8 | keresztül. - S már most óvatosan lépte át a szívevőt, azután hölgyének 9415 11 | zörgő leveleivel kíséri lépteit.~ ~Megáll, orrát föltartja 9416 7 | Egy férfi és egy lyány léptek az oltárhoz. A férfi szép 9417 4 | történjék rajta; minden lépten-nyomon szabad az Úr keze velünk.~ ~- 9418 9 | csúcsai, melyek örök hóval lepve, e hegylánc legmagasabb 9419 11 | azután két hátulsó lábával lépve, s szaggatott röfögés közt 9420 1 | tinektek, hogy e percben lerakjatok minden fegyvert kezeitekből, 9421 11 | sikertelen menekvési harc után lerakta a római sereg fegyverét, 9422 11 | kezéből, ki előtt légiótok lerakták a fegyvert, s ki legvitézebb 9423 4 | megemelt, másik kettő meg lerántott, ismét másik három nyakon 9424 9 | pányvát vetettek a nyakamba, lerántottak a lovamról, s mielőtt az 9425 6 | bírt rajta átmenni. Ott lerogyott az árok előtt.~ ~- Hol hagytad 9426 9 | ingadoztak, eszméletemet vesztve lerogytam, s mire föleszméltem, már 9427 2 | vége felé, a nyári köntös lerohad már rólunk, s ugyan jó, 9428 13 | kiküldött sereg, ahelyett, hogy lerombolta volna apái lakhelyét, megerősíté 9429 9 | holttest, nemcsak megölve, lerombolva, hanem a szó teljes értelmében 9430 13 | maradni; - palotáitokat lerontám, erdeiteket kivágatám, de 9431 8 | közé lökte, testvérét pedig lerúgta a hajófenékbe; a haldokló 9432 10 | hasztalan iparkodott azokat lesimítani, mindig hullámosan maradtak, 9433 7 | határozott, az omló zuhatag egy lesodort sziklával úgy térden ütött, 9434 11 | ketten leszünk. Ha te hős léssz, én méltó leszek hozzád, 9435 9 | s feszült várakozással lesték, mit fog észrevenni?~ ~- 9436 4 | reámuszítani.~ ~Csak azt lestem ki ablakunkon, hogy mikor 9437 10 | átyum?~ ~Olivia szerényen lesüté szemeit, s felsóhajtva felelt:~ ~- 9438 6 | szoktak volna kezeid, Dávid, lesütnéd-e fejedet némán, mint most?~ ~ 9439 6 | készül a halál képe felé.~ ~- Lesz-e bátorságod?~ ~- Ó, örülni, 9440 7 | arc, sötét szív.~ ~S te lész-e az, ki, ha a csillagok lehullanak, 9441 4 | imádkozva, hogy bárcsak leszakadna egyetlen gála-öltönyömnek 9442 7 | földből, hogy legyen mit leszakasztanod? s tán ez nem fáj neki? 9443 1 | átlátva, hogy nincs menekülés, leszálla lováról, s kihúzva kardját, 9444 2 | időt vett magának, hogy leszálljon a lováról, s ott, ahol a 9445 6 | harcménjéről, társai is mind leszállnak. Kezeiket összeteszik, fejökről 9446 11 | kezét, s még az alkonyat leszálltával harcra rendezé a csapatokat, 9447 9 | rejtve, gondolám, s lovamról leszállva, befeszítém az ajtót. Képzeljétek 9448 11 | király leszek, te méltó leszel hozzám. Elfogadod-e jobbomat, 9449 13 | beszédét. Mert bizony nem lészen jó tenéked Scythiába általkelned, 9450 11 | hajlott; a dárda hegyével leszögezve ott maradt lábai előtt a 9451 2 | lova hevert; ott hirtelen leszökött nyergéből, s vezetékét kantárszáron 9452 13 | elsüllyeszteni, a bálványokat leszórni, a hivatalnokokat s szemfényvesztőket 9453 7 | megrázkódék, kirombola, tüzével leszórta a rabszolgaság tanyáját 9454 11 | kövekkel, miket a falakról leszórtak, s mik ártalom nélkül gurultak 9455 4 | van a restóráció, mihelyt leszüreteltünk, hozzáfogunk a nemes atyafiság 9456 4 | aztán oly poenitentialis létániákat és katechismusokat ama jóravaló 9457 6 | asszonyoktól lakott város ellen. Az letapodtatá lovai patkójával az utca 9458 8 | sziget legmagasabb partjaira, letarolt fák között szétzúzott madarak 9459 8 | szökevényt, azonnal fenyítésül letartóztatni, mielőtt panaszát elmondhatná?~ ~ 9460 12 | szövetkezett, hogy téged trónodról letaszítson.~ ~- Holtat rágalmazol, 9461 7 | olykor a sziklapartról e tóba letekintek, iszonyú arc tekint rám 9462 5 | vendéget; egész Erdélyben létele egy folytonos lakodalom 9463 2 | tüzérek a földön szerteszét letelepedtek, a lovakat beállították 9464 9 | sorai közé hátrálva, melyek lételt adtak nekik, amidőn anathemát 9465 2 | darabbal együtt érdemjele is letépetett melléről.~ ~- De'jsz ezt 9466 2 | zsurolta végig egy vasszilánk, letépve posztóstul az érdemrendet 9467 13 | magára a bámészok figyelmét, leterített szőnyegén kerengve, szökellve 9468 2 | szép lövés volt, mely így leterítette.~ ~Lajosnak még arra is 9469 12 | szultán, leszállt lováról, leterítteté szőnyegét, leborult imádkozni, 9470 12 | fényes ragyogó fátyollal leterítve, mely úgy tűnt fel arcaikon, 9471 8 | kiszöknek vele a partra s ott leteszik. A hölgy fejéről lehull 9472 4 | utasítom a megye levéltárába letett inventáriumhoz, ahol ott 9473 4 | báránybőrsüveget s vállvonítva letevé egy székre a corpus delictit 9474 13 | borbély háromlábú székét letéve az utca közepére, ügyesen 9475 3 | titkos viszony aligha nem létez közötte és a cár felesége 9476 8 | megismerje, hogy oly bűn is létezik; ott ama berekben egy méregkeverő 9477 7 | az állatok ezer nemei nem léteztek többé, csak az ember és 9478 7 | édessége csak négy van a létnek.~ ~Az anya teje, a szerető 9479 4 | eközben urambátyám, kisujjával letömködve a pipa tüzét, - mi dolgod 9480 11 | szolgaságát a légiók vérével letörlé; egész Kis-Ázsia, Egyiptom 9481 13 | Tsong-Nu csókjai azt onnan letörölték. ~ ~A leány legszebb volt 9482 13 | Tsong-Nu fegyveresei kivágtak, letörtek, összezúztak, betemettek 9483 9 | lelkemnek megmaradt, azt is letörték az újabb lázrohamok. Csupán 9484 2 | mondá a szomszédasszony, letörülve könnyeit. - Én hát viszem 9485 4 | úgy, mint az eső az égből: létra nélkül; mármost csak azon 9486 4 | volna. Mintha nem is én lettem volna az, aki ott volt. 9487 10 | egyszerre népszerűtlenekké lettünk. Én megbuktam a józsefvárosi 9488 1 | leverték, az esetnek emlékére letűzték a patak medrébe, és Gerzson 9489 1 | ifjút, hogy egy délután leüle az asztalhoz s ijedség kimondani, 9490 9 | érintés a homlokon, egy leülés a megmérgezett helyre, a 9491 11 | hangjai füléig hatnak el, s leüljön egy lélekbeteg gyermeket 9492 4 | aludt, mit álmodott? Tessék leülni. Ejnye, ejnye. - Hát jár-e 9493 2 | vérét, akinek az asztalához leülök. Tapasztaltam már sokat. 9494 2 | mondok. Tehát bejössz, és leülsz az asztalhoz; az már bizonyos. 9495 5 | bevitte őt tisztaszobájába, leültette a lócára, az inas lehúzta 9496 2 | embernek. Mikor az asztalhoz leülünk, velünk együtt mondd fel 9497 1 | reágázolva, egy végcsapással leüté.~ ~Csak ekkor tekinte szét 9498 2 | s kővel száz lépésnyiről leüti a verebet, sőt fogadásból 9499 3 | volt a Sahara. Itt azután leütötték a sátort, felállították 9500 4 | kalapomat szememre, fejemet leütöttem s hazamenvén, akkorát aludtam 9501 13 | kincset.~ ~Tsong-Nu rögtön leütteté a mandarinok fejeit, s azzal 9502 13 | bölcs beszédét, s akkor leüttette fejét.~ ~Azzal paripájára 9503 11 | ébredt föl, midőn egyik kezét levágták.~ ~Armenia elestét megbosszulni, 9504 10 | fejezte.~ ~Törökországban levantei árukkal kereskedett szegény, 9505 1 | mutatványaihoz, mint lesz a vízből levegő? mint ragad össze a kiszivattyúzott 9506 9 | követ hoztak keresztül a levegőn, azt ott ijedtökben elejték. 9507 1 | kiszivattyúzott két félgolyó a levegőnyomástól? hogy lehet a levegőt meggyújtani? 9508 2 | viseletben; az is bele volt a levélbe téve. Rettenetes szép volt 9509 11 | tetejökben füzéres lombkorona, a levélcsutakok alól óriási gyümölcsfürtök 9510 11 | vehető egyébről észre, mint a levelek suttogásairól, s az ágakon 9511 11 | hódító; - ki a vakmerő, aki levelezni mer urával? hányjátok ajándékait 9512 10 | vagy! te kis drágalátus leveli bíka. Amarántus, tulipántus. 9513 5 | Fejérvárra valami sürgetős levéllel, Enyeden összetalálkozott 9514 2 | szem porzó pattant bele a levélről?~ ~Az ám! De az volt a levél 9515 4 | kíváncsi rá, utasítom a megye levéltárába letett inventáriumhoz, ahol 9516 9 | legritkább, csodaszép kövér levelű növények, mik csak a melegforrások 9517 4 | egyiket rózsavízzel, a másikat levendulával beszagosítottam, s mire 9518 10 | virágokból, s ők skorpiók levének, melyek a gyökereket eszik 9519 7 | Tekintetem nem bírtam levenni róla, szemeim rá voltak 9520 6 | férfiaknak, s mentől többet levernek onnan, annál több rohanna 9521 9 | felém lövellt, nem volt az a leverő, visszataszító villámfény 9522 9 | fa, egy zöld növény, egy levert karó, egy felismerhető emberi 9523 1 | mellyel a két ellenséget leverték, az esetnek emlékére letűzték 9524 6 | Kezeiket összeteszik, fejökről leveszik a csalmát s a sír oldalára 9525 6 | kulcsot íme lehajítom.~ ~S levetette a kulcsot a toronyablakból.~ ~ 9526 3 | fatermörderből a termet, s leveti hátáról a medvét.~ ~- Ah, 9527 9 | ordítással, fölemeltek a földről, levették fejemről a lepelt s azon 9528 11 | hajító és kopjalövő gépeket, levezette a piacokra, hol a népség 9529 13 | elpusztítsad, mert a legközelebb lévő is azok közül messzebb vagyon 9530 11 | csapásokat oszt az alatta levők fejeire; egy-két pajzs betörik 9531 11 | kényszerítve haladni az előttük levőket. A rómaiak már tért foglaltak 9532 10 | estig cselekedék, az minden levonás vagy beszámítás nélkül pernek 9533 10 | aztán elkergetlek.~ ~A kívül levőnek azonban úgy látszék, hogy 9534 9 | éji szállásra tehát odább levonultunk egy tisztás térre, mely 9535 2 | lovastól hanyatt-homlok lezuhantak a mélyen fekvő kertbe. A 9536 8 | kormányos ölésre emelt kezét lezúzta.~ ~- Hurrah! - ordítá a 9537 11 | jövevény, a kuszó iszalag és liánfonadék szövevényeivel.~ ~A csendes 9538 8 | másikat sűrű gobea- és liánfonadékok képezték. Az ég nem látszott 9539 1(3)| italt. (Ovidius, Ex Ponto, lib. IV. epist. III., 53. v.)~ ~ 9540 11 | borbélyokat, gladiátorokat, libertinokat, kéjhölgyek fiait! nem elég... 9541 11 | sípjaikkal, s a sátor elején líbiai almék táncoltak áthevült 9542 10 | róluk: az egyiket nevezte Libuckának, a másikat Mincuckának, 9543 13 | talált mit rombolni többé Lieu-Kingben, akkor széttöré a gátakat 9544 13 | tizen szöktek meg, mind Lieu-Kingből való ifjak.~ ~Tsong-Nu ráparancsolt 9545 13 | volna.~ ~Első eset lőn a Lieu-Kingé. A kiküldött sereg, ahelyett, 9546 8 | vállait leleplezi.~ ~Az ős liget, virágos banánjaival, a 9547 11 | költői természeté.~ ~Egész ligetek illatos fahéjfákból, miknek 9548 8 | hullottak. - Isten, istenem, - lihegé az ifjú, s kereste az eget 9549 7 | éjmadarak,~ A bőjti boszorka lihegve halad...~ S mint végigutaz~ 9550 10 | gondolta, valami jó gyenge likőrt fog inni, s majd megfúlt 9551 4 | fülét?~ ~Akárki is elébb likvidálta volna e célra a fülét, mint 9552 11 | minden színű paloták: kék, lilaszin, opálfehér anyagból tornyosulnak 9553 4 | asszonynéném annyit, mert még lilaszínű hályogot is kap.~ ~Hanem 9554 10 | sírja és e virág, e halvány liliom, mely a sírhalmon egyedül 9555 3 | csak akkor hűlt el, mikor liquidatióra került a dolog. Zálogba 9556 3 | a magyar nemzet, miután litteraturájával kilencszáz esztendeig semmit 9557 3 | Ily módon aztán a magyar litteraturának nem mesterség kipusztulni 9558 3 | Sivere. Szemlja. Ise. Kako. Ljudi. Müszléte. Nass. On. Pokoj. 9559 4 | az öregúr meglát, belém lő. Egyszer Esztike is észrevett, - 9560 6 | legmagasabban minden lángok között lobog fennen égve a torony teteje, 9561 13 | zászlótartónak cikkcakkos lobogóján sárkányok vannak festve, 9562 6 | fehér kendőt, akkor tűzd fel lobogónak: úgy jöhetsz be városunkba.~ ~- 9563 7 | a gerendázat tűzlángban lobogtak. Ekkor egy bátor férfiú 9564 7 | vén ősz ember fehér haját lobogtatta a szél.~ ~Kilencven év fehéríté 9565 11 | ijedtség viaszszíne s a harag lobogványa váltogatá egymást, csak 9566 7 | szépen meghúzám magam egy lóca végén, fél szemmel az ajtót, 9567 5 | tisztaszobájába, leültette a lócára, az inas lehúzta csizmáit 9568 2 | Kondor uram. Fel is ugrott a lócáról, s elkezdett a szobában 9569 3 | szarvastúrót ott in effigie loci rögtön kés, villa nélkül 9570 8 | fogjátok el! ide Grundler, lődd agyon őket, lőj.~ ~Grundler 9571 11 | hátráltak sáncaik mögé s onnan lődözték le nyilaikkal e bőszült 9572 8 | midőn az veszett vérszomjjal lódult a futni nem bíró hölgy felé.~ ~ 9573 4 | van a Duna.~ ~Ezt mondva, lódultam haza s mire hazaértem, azon 9574 8 | hanyatló kormányost s azt egy lökéssel a tengerbe taszítva. Két 9575 8 | ezzel a legényt a padok közé lökte, testvérét pedig lerúgta 9576 2 | lovakat hirtelen fogják a lövegek elé, s aztán utasítást adott 9577 11 | ezer meg ezer röppentyű lövell szét a toronyból, millió 9578 10 | szemeiből villámok fognak lövelni és e villámok harsogása 9579 2 | egyszerre valamennyinek a lövése, s amint a lövés után elkapta 9580 9 | rájok tüzet, midőn minden lövésnek találni kelle. A décharge 9581 1 | hogy négy ágyújával porrá lövi az egész várost, a templomot 9582 11 | s azokat meggyújtva, oda lövöldözék, ahol morogni hallák a vadat.~ ~ 9583 11 | világított tömegekben, s ki lövöldözhetett ő utánok? a láthatlan éjbe, 9584 2 | ágyúival, olyan közelről lövöldözött belénk. Ah, azt csak egy 9585 2 | Eddig nyolcszáz lépésnyiről lövöldöztek egymásra, most Lajos háromszáz 9586 3 | iszunk szarvastejet.~ ~Nem lövünk adóba farkasokat és jegesmedvéket, 9587 12 | a felüllengő koszorúzott lófarkak, félholdak és színes lobogók.~ ~ 9588 12 | nehéz ezüsttel vert hosszú lőfegyverekkel, fejükön vörös fez, hosszú 9589 4 | körülnéztem a keszkenőt, hogy nem lóg-e ki valamerre a macska farka, 9590 4 | fogva, mint a cserebogár.~ ~Lógáltam, rángattam magamat, imádkozva, 9591 3 | jegesmedvét czipel, mely keze lába lógatva veri a nagy termet inát.~ ~ 9592 4 | fogva fennakadtam a kapun, s lógék szárnyamnál fogva, mint 9593 10 | anabaptista.~ ~Most aztán logikai rendben az következnék, 9594 2 | el diákul; sőt ha egy kis logikára megtanítják, annak is hasznát 9595 13 | vezetőjük fejéről pávatollak lógnak, majd elbukik hosszú köntösében, 9596 3 | sok mindenféle túrózsacskó lógott alá, köztük egy boldog emlékü 9597 9 | acélfényű hajtekercsei hosszan lógtak le nyomában...~ ~Davidson 9598 8 | inte a legénynek, hogy lőjön rájok; ez fölemelte kanócát.~ ~- 9599 3 | Cheth. Theth. Jujud. Kopp. Lomad. Mum. Num. Szemcath. Eec. 9600 2(1)| Titirusom, te, a terebélyes bükk lombja alá heveredve..." (Vergilius)~ ~ 9601 7 | bámulva a beléhajló ágat, mely lombjait a hűs kristályvízben füröszti, 9602 8 | theobroma-fa árnyékozza illatos lombjaival.~ ~Ide vezette védettjét 9603 11 | derékkal, tetejökben füzéres lombkorona, a levélcsutakok alól óriási 9604 11 | pálmafára, farkával verve az égő lombokat, széles szájával dühösen 9605 7 | cseppekben kezdett átszivárogni a lombokon, s ez siettetett. Kezdék 9606 11 | labirintot állítanak elő, lombos sátortetővel, melynek rengetegét 9607 11 | összebonyolódott szövevényei miatt lónak és elefántnak egyiránt hozzáférhetetlen.~ ~ 9608 2 | is olyan jól tud, hogy a "longá"-ban mindig ő a vezér, s 9609 11 | Vaballathot, s nevelőjét, a bölcs Longinust, Palmírában hagyva, személyesen 9610 9 | szerelemnek, a hadnak, a lopásnak, a hajózásnak, csillaga 9611 2 | megostromlására; a huszárok lópatkói alatt ismét remegni kezdett 9612 10 | promenádán? Csizmát rontani, időt lopni, pénzt vesztegetni! Kártyuznyi, 9613 2 | az ádáz ordítás közepett, lőporfüsttől és felvert portól környezve, 9614 2 | bele Isaszegnél az ellenség lőporos szekerébe.~ ~Szegény fiú! 9615 8 | eresszék, adván vele elegendő lőport és golyót; különös kedve 9616 11 | páncélul egyedül a mellet védő lorica.~ ~A légiók, tribunok és 9617 8 | ördög látta azt, s vette lőszerét, golyót tett belé, ítéletet 9618 12 | választá szét, mik négy fehér lótól vonatva, a harcban elfoglalt 9619 2 | ki alólad szép fehér arab lovadat, piros serénye volt, ugye? 9620 9 | előre az afgánok nyomában. Lovagaink egyszer-egyszer utolérték 9621 6 | sejtő vonítása hallik.~ ~A lovagcsapat vezetője leszáll harcménjéről, 9622 2 | lábaira hosszú, combig érő lovagcsizmák voltak húzva, azok is végig 9623 11 | ellenfél legjobb bajnokait lovagias párviadalra, bárminő fegyverrel.~ ~ 9624 11 | fegyvereiket keresték s a bosszú, a lovagiasság és önféltés elszántságával 9625 11 | vadászok paripáit, hogy lovagjaik alig maradhattak nyergeikben.~ ~ 9626 13 | megálljatok!" s parancsolá lovagjainak, hogy fogják el őket; a 9627 2 | körüle; majd előrebukott, lovagját fején keresztülhajítva; 9628 9 | fölegyenesedett, s egy pillanat múlva lovagjával együtt hanyatt vágta magát, 9629 12 | próféta zászlóját.~ ~A körüle lovagló basák kelet minden pompájában 9630 11 | előbbre? - Maeon Zenóbia elé lovagolva, égető szemeit a hölgyre 9631 1 | meredt szemmel iparkodott még lováig vánszorogni, mire Zetelaky 9632 12 | porfelleg elnyelte alakjaikat, lovaik dobogása elhangzott, hajóra 9633 2 | ketten úgy nekivetemedtek lovaikkal az udvar oldalának, hogy 9634 12 | a harcban elesettek üres lovait vezették halálraítélt keresztyén 9635 9 | hegyes süvegekkel, vickándozó lovakon, egy-egy percre előtűnni 9636 4 | boldogságból. Szüntelen lovalta amaz idő óta Gergely bácsit 9637 2 | keresztül jó ezerrubeles arab lovamat, hogy én lovastul együtt 9638 2 | Üldözőbe vettem jó arab lovamon. A tüzértiszt alatt rossz, 9639 9 | ismerni; kardját felakasztva, lovára ugrott, s bennünket büszkén 9640 11 | elragadtatott visszatérő lovasai által, s iparkodott a zavargó 9641 9 | hallható volt oldalvást lovascsapataink trombitahangja, melyeknek 9642 2 | lovakat, halállal küzdő lovasokat. Olyan szomorú hang a csatatéren 9643 1 | fényes, páncélos, tarajos lovasokból, hímzett bivalybőröket viselő 9644 11 | küzdelmet kezdtek a numid lovasokkal, melybe az elefántok is 9645 2 | huszárok nagyszámú ellenséges lovasságra bukkantak az újvárosi úton, 9646 9 | ÖRDÖG IVADÉKA~ ~A takarodóra lovasságunk is visszatért az üldözésből; 9647 2 | mert Paskievics két ezred lovast indított üldözésünkre. De 9648 2 | beszakadt alattuk, mind a ketten lovastól hanyatt-homlok lezuhantak 9649 2 | ezerrubeles arab lovamat, hogy én lovastul együtt bukfencet vetettem. 9650 5 | összetalálkozott Toldalagiék lovászaival, azok leitatták, félkótyagosan 9651 2 | pattant el a feje fölött, ő lovával együtt lebukott, akkor elvesztette 9652 1 | ütve jobbára, de minthogy lovuk nem volt, az a sarkantyú 9653 10 | ilyformán:~ ~- Te nágy lu! Te ingyenilu! Miért tartalak 9654 4 | a tarka tinót és a fehér lúdfalkát, - mintha most is előttem 9655 1 | kálvinista gyerek, hogy lúdtollból kalamust tudott faragni, 9656 4 | mert alig találta meg a lugos ajtaját. - Nem jött az áldott 9657 4 | hamarább megmondaná.~ ~A lugosban volt felterítve negyvennyolc 9658 10 | veszedelem.~ ~- Te hét álvu! te lusta zürge, a nap a zurrodra 9659 13 | birodalmát.~ ~Párizst, az egykori Lutetiát, csak védistene, a köd rejté 9660 1(5)| hálaadás a megoltalmazásért. Luther Márton éneke.~ ~ 9661 7 | hajolt és átölelt.~ ~Hű lyánya előtt~ Térdre borul a szerelmes,~ 9662 7 | csókolja a lyányt,~ És vissza a lyányka a térdepelőt...~ Mért borzadozol,~ 9663 7 | hagylak el.~ ~Ezt mondtam én a lyánynak.~ ~- Ha lesz egy másvilág, 9664 1 | dolgot Balika, előjön a maga lyukából, s elveszi tőlük az egész 9665 4 | házhéj elején egy négyfülű lyukból két füzér paprika piroslott 9666 10 | reszkásun; mit jár másun? má most lásun.~ ~A zörgetés 9667 11 | királynője, egyiptusi királynők s macedón királyok utóda, ki fölemelém 9668 10 | felhajtotta a közös tulkokat Macedóniába, rajtaestek az albániai 9669 4 | nem lóg-e ki valamerre a macska farka, azzal odautasíttattam 9670 4 | hogy nyomában vagyok már a macskagyilkosnak, - látta ez is, meg amaz 9671 4 | láttam magamat, ahol voltam a macskahalál előtt.~ ~Már tartottam tőle, 9672 4 | kegyelmeteknek is vannak macskáik, minekünk is.~ ~- Csakhogy 9673 4 | Éjféltájban a környék valamennyi macskája odajött zsinagógát tartani 9674 4 | Tökéletesen igaz. Tehát ezen macskák át szoktak látogatni egymáshoz; 9675 2 | tűrés-tagadás, bizony az olyan férfi macskakarmolást, amit a tudós emberek egymás 9676 4 | hogy én dobtam agyon, még macskává változtat, vagy kipöröl 9677 4 | Ejnye, ejnye, csak én soha macskával ne jöttem volna össze az 9678 7 | bölcs hajdanában megtanult a madarakkal beszélni, kár, hogy a mai 9679 8 | patakok bolyonganak, őserdeit madársereg lakja, szivárványtollakkal 9680 7 | megszólamlik: panaszos kiáltás, madárszó, vagy kóbor lélek hangja; - 9681 7 | füröszti, s hallanám a közel madárzenét, s az érctörők távol zuhogását, 9682 11 | egyiket fölvette maga, másikat Maeonnak nyujtá, nyájasan kínálva:~ ~- 9683 6 | a várost, mely nem akar magába több lakost fogadni, mint 9684 11 | veres csillagot rugva szét magából, miknek sziporkái pokoli 9685 4 | másiknak odaadja; de az ilyen magadforma semmihez látó falufüle fráternek 9686 11 | város közepébe juthatni.~ ~- Magadhoz méltó jutalmat fogsz kapni, - 9687 11 | mert mindig el akartál magadtól távolítni. Csatákban a legveszélyesb 9688 8 | az égre; - bosszút állt magamagán.~ ~A vitorlás pedig nemsokára 9689 4 | valamennyi fogad! - mormogám magamba; - ártatlanabbul nem átkozhattam 9690 4 | sóhajtásait elfogni s a magaméit megküldeni neki, s ha élőszóval 9691 11 | a viadalban, akkor én a magamét nyujtanám neki, orozva jöhetne 9692 9 | szakadtak, nem eszmélék magamról.~ ~- Ez mind a méreg hatása 9693 2 | rövidítik, akár nyújtják a maguk magánhangzóit a latinok. Fogadom, hogy 9694 2(2)| a latinban a magánhangzók egy másik magánhangzó előtt 9695 7 | kanyargva kapkod szét a légbe, s magános éjeiben meg-megrázkódik, 9696 8 | gőze ellen.~ ~Egy napon magánosan ült Fájvirág wigwamja előtt, 9697 2 | jólesett, hogy özvegysége magányában egy kedves, gondos, szófogadó 9698 11 | szövevényeivel.~ ~A csendes magányban hűselve alszik minden állat, 9699 8 | ábrándos vén hiénához; hosszas magányságban annyira elszokott a beszédtől, 9700 7 | lelke borújában keresni a magányt, mely oly sivár legyen, 9701 8 | annál sűrűbb, a fák annál magasabbak, s mindennemű kúszó növényekkel 9702 6 | elemek maguk is csatáznak, magasan a harckiáltás közepében 9703 10 | fellegek szédüljetek le onnan a magasból, s adjatok helyet borongós 9704 8 | gyékénylajtorját felvoná, s magassága által biztosítva a mérges 9705 9 | rokonságot, azokat pokoli magasságra emelve magukkal, s az emberi 9706 11 | tornyosulnak az ég felé, roppant magasságú falak, viruló kertekkel 9707 9 | egykor az Isten legnagyobb magasztalója, s kényszeríté Sault, elfeledve 9708 12 | Palesztinába. Rejtsétek el magatokat; te pedig légy boldog, gondolj 9709 1 | vérengző gondolatokat tápláltok magatokban? Kiknek kezeiben könyv forgott, 9710 10 | jul van. Ti meglesztek a magatokénak, én nem bánom. Te Libucka, 9711 6 | Keressetek más hont magatoknak, ha ezt meg nem védelmeztétek.~ ~ 9712 10 | szerénysége, mind illendő magaviselete, őszinte fájdalma magasra 9713 9 | vissza-visszafordult bálványa felé magát maghajtani. A bálvány erre elkezdett 9714 7 | mely mindent adott. A tövis magjából tövis terem. Ki bűnt vetett, 9715 7 | a hóhér kezében.~ ~Ekkor máglyára hurcolták őt, hogy megégessék, 9716 6 | koporsót, csinálj magadnak máglyát belőle, hogy mikor meghalsz, 9717 7 | kerüljek, s kísérve, mint a mágnes az éjszakot, hogy lelkem 9718 9 | vénasszonyok erre dühösen veték magokat közbe. Az újon jött némber 9719 3 | dohányt, s választottak magoknak magok közül három parasztot, 9720 6 | feleségek egy óhajtást mondtak magukban: hogyha visszajő a kedves, 9721 6 | kik kedveseik sírját s a magukét keresik. Boldogtalanok, 9722 1 | Éjszaka azonban a diákok magukhoz térve az ijedségből, melyet 9723 4 | sok a dolog, nem úgy, mint maguknál.~ ~- Hát - - kedves, édes 9724 1 | Úgy segítettek azonban magukon, hogy neveiket rendesen 9725 7 | fölveri a holtak álmait, magukra terítik halotti lepedőjöket, 9726 4 | hogy az éhség elővett, magunk is elkezdénk gondolkozni 9727 2 | köpönyeget nem is tűrhetjük magunkon; éjjel jó puha vetett ágyban 9728 7 | legyen" szavára, fölszínétől magva közepéig keresztülfagyott, 9729 3 | kiitták poharából a jó magyarádit, összeölelték feleségét, 9730 2 | bográcsban fő a menázs - magyarázá Kondor uram.~ ~- Jaj, csak 9731 3 | csapat vendég érkezett a jó Magyarhonba, iszonyú bundákban, iszonyú 9732 2 | szeretni, szeresse egymást; - magyarnak magyar a párja.~ ~Kondor 9733 3 | napot kell robotolniok, a magyarokat felszorították a hegyekbe, 9734 12 | Magának akarta ő Erdélyt és Magyarországot, s szövetkezett, hogy téged 9735 5 | derék vitéz úriember, a magyarságnak nagy védelmezője vala, és 9736 3 | hatvanezer orosz hatmillió magyart semmivé tenni.~ ~- A dolog 9737 8 | odvából; én szoktam neki mahinot-gyökeret lehajigálni, abból élősködik, 9738 12 | ordítva: Allah, allah, Illeha Mahomed, rasul allah usár!! Sztambul 9739 4 | sem volt ám benne.~ ~*~ ~Mához két hónapra szívesen látom 9740 8 | pávafaj psophia csipegetett mais-magokat, lábaihoz a völgyből felkúszó 9741 2 | mind az aranyér kínozza, a mája dagadt, a lába köszvényes. 9742 13 | kötélen ugrálókat, betanított majmaikkal, egereikkel és papagályaikkal: 9743 11 | rengetegét egész népe lakja a majmoknak, papagályoknak, méheknek 9744 11 | utána: vagy egy-egy kis majom veti magát egy fáról a másikra, 9745 11 | tért, melynek odvában egész majomcsalád tanyáz, terebély ágai hosszú 9746 3 | szomszéd városokba, meg majoranna polyvát, télen pokrócot 9747 2 | citrommal, fokhagymával vagy majoránnával összekevert állapotában 9748 7 | s midőn lélekvesztve a majorba értem, a forróláz rögtön 9749 7 | volt a hegyek közt csinos majorsága, nem messze tőle kallómalom, 9750 11 | háta mögé került, s míg ez makacson fekve maradt a hajtók lármájára, 9751 2 | piros zsinórral, ezüst makkokra; a csákójuk piros lesz, 9752 2 | vállakkal, itthon süti a makkot anyámasszony köténye mellett, 9753 4 | azt a meggyfa-csutorájú makrapipát a szájában, melyet akkor 9754 3 | helyette a "nyeksze hrusti saka mala"-t kell fújniok; egy bőgőst 9755 9 | karddal.~ ~"Én vagyok a Malach-Hamowesh, - szólt a tünemény - az 9756 8 | arcán valami mondhatlan báj malasztja ragyogott, amint jobb kezével 9757 3 | húzzák a Nyekszehruszi saka malat, s a boltfelírások - hála 9758 9 | ördögé?~ ~E kérdés egy vén malayehoz volt intézve, ki seregünknek 9759 9 | Csodálkozva tekinték a malayéra. ~ ~- Olvastad te a bibliát 9760 9 | csillagzatokkal, Meliah? - kérdé a malayétól a vén katona; - tán ismered 9761 3 | mint puffancsot, pitét meg málét. Minden étele oda megy ki, 9762 13 | előtt; néhol a nép között málhákkal rakott tollas dromedárok 9763 2 | nem volt rajtam tiszta. Málhám ott veszett a vadkerti csatában.~ ~- 9764 9 | én főhadnagy.~ ~Egész a Malhavi határhegyekig legkisebb 9765 9 | voltak Jonathan, Abinadab és Malkisuah. Nem tudom, úgy híják-e 9766 4 | tálaltak neki a cselédekkel a malomköves asztalnál, s az volt legszebb 9767 10 | ma neveestéje van az édes mamának, egy kis meglepetést akartunk 9768 10 | neki, s íme egyszer kiüt a mameluklázadás, a keresztyéneket elkezdik 9769 7 | pohara. Kábult gyönyörei a mámor hőseinek. Hosszú önfeledség 9770 8 | Hanem midőn az első örömek mámora eloszlott, kezdének jönni 9771 4 | egy házaló zsidóval, kinek manchester bugyogóján csak vagy hat 9772 13 | magát egy kényes, elhízott mandarin, felálló hajcsapja sipkájából 9773 13 | átvenni, mit a meghalt császár mandarinjai eleve nagy gondosan elkészítettek, 9774 13 | népet lehetett itt látni! A mandarinokat tányéralakú üveggombos sipkáikkal, 9775 13 | monda nekik, s azzal inte a mandarinoknak, hogy süllyesszék el a hajókat.~ ~ 9776 10 | kerületben megválasztották. Két mandátumáról lemondott, s az egyiket, 9777 10 | te most magad is odamégy mandátumot kérni az örmény választókhoz? 9778 13 | vállaikkal, sehol sem tudták a mandolint úgy pengetni, mint ők, a 9779 12 | leánya Ahidalla, gyöngéd mandolinzenével űzve az ősz apa gondját. 9780 2 | polgárok fogták a puskát, a mangalétát, odahagyták műhelyeiket, 9781 10 | midőn a fél-hízásban levő mangalica egyszer csak elkezd nem 9782 2 | ellenség. Az ólból kifogok egy mangalicát, sebtiben leölöm; meg kell 9783 8 | halál vár reá a sötétzöld mangava-erdőkön belől, mikből senki vissza 9784 9 | mondott az afgánoknak, azok mániákus örömordításban törtek ki 9785 6 | is szép az élet... Még a mankóért sem kellenek cserébe a szárnyak...~ ~- 9786 6 | s azt mondaná: »vesd el mankóidat, vedd a rombolás szereit 9787 6 | kihajlott az ablakból s mankóját leveté.~ ~- Nem lesz rá 9788 6 | városukba, Sepsiszentgyörgybe.~ ~Mankóval ment közöttük elmélázva 9789 2 | kukucskálásban, görbe hátat kap a mapparajzolástól, aztán ha kettő szorul egy 9790 4 | a gyertyát. És sötétben maradánk; valami fekete alak jött 9791 10 | egerek.~ ~Sehol sem volt maradása, mindenbe beleveszett szegény, 9792 10 | baj okozóját, juttatva a maradékból Birbuc diáknak is, ki elég 9793 2 | bolondozzál velünk.~ ~- Egy óráig maradhatok - ismétlé Lajos, s arcán 9794 11 | paripáit, hogy lovagjaik alig maradhattak nyergeikben.~ ~Már szinte 9795 2 | tanácsot adta Lajosnak:~ ~- Maradj itt, míg a magyar tábor 9796 11 | magamra? légy mellettem, maradjunk itt a pálmák alatt, hallgassuk, 9797 7 | öltözetet visel, be üres maradna e ház!...~ ~A szegletben 9798 11 | pillanatban, midőn fedetlenül maradnak az ostromlók, összebomolva, 9799 11 | mocsárban elveszhet, én nem maradnék el oldala mellől soha. Ez 9800 2 | kukoricasorig, s ott fekve maradnia. Távcsövét odahelyezé egy 9801 2 | vízzel.~ ~- Józannak kell maradnom - tüzér vagyok.~ ~S amint 9802 7 | gyűlöletem örökéletének én magam maradok.~ ~Óh, mennyit vétettem 9803 7 | másikba, mint utolsó, egyedül maradott lakója a földnek, mely élethagyottan, 9804 2 | nem imádkozom az otthon maradottakért."~ ~- A kegyes jó fiú! - 9805 6 | Vesztél volna te is ottan, ne maradtál volna meg a gyalázat napjaira. 9806 4 | jön-e már?~ ~S ismét egyedül maradtam.~ ~Debora asszony pedig 9807 8 | Mi történik tovább az ott maradttal, minő élet, minő halál vár 9808 9 | elestek."~ ~Csak mi négyen maradtunk élve: Smith, Davidson, Drumfield 9809 10 | gyöngyeitől megfosztott maradványa egy csigahéjnak, melyből 9810 4 | kihúzva a korán elhunyt testi maradványait, azt eléje tartottam...~ ~... 9811 10 | mást meggyaláznak, engem marasztalni fognak. Agyő, kedves Othellom. 9812 6 | még várta, hogy valaki tán marasztani fogja. S mikor látta, hogy 9813 6 | menyasszonya sem, még az sem marasztja, az sem vigasztalja, felvánszorgott 9814 4 | meghallani az eseteket, s ott marasztott. - Én aztán ami pletykát 9815 11 | A praefectus praetorio, Marcian, elárulá az ellenségnek 9816 11 | 11.~ ~Nemsokára megindult Marcus Labio propraetor a kisázsiai 9817 2 | pedig a társzekerekkel az a marha biztos elindította a világ 9818 3 | kopfputtza szebb-e, mely tömérdek marhafaggyúból készül, vagy a finn dámáké, 9819 4 | taglóját éppen nekimérte a marhafőnek, s rettentően bandzsított 9820 10 | atyafiak társaságában elkezdett marhakereskedést, s mikor felhajtotta a közös 9821 10 | leng.~ ~Egyszer azonban egy marhakupec, kinek szintén roppant pénzekkel 9822 10 | kirabolták, tűz, víz, jégeső, marhavész és földindulás ártott neki; 9823 8 | egy féreg, a bennszülöttek maringoingnak, az utazók pokolbeli fúriának 9824 6 | Mintha a mankók helyett máris szárnyakat viselne.~ ~Hogy 9825 1 | verset a rózsák közé, s Áron markában újra felemelkedék a kötélen 9826 1 | kezeit széles, egyenes kardja markolatán nyugtatá.~ ~Széles, tunya 9827 11 | holttestére.~ ~Azon pillanatban markolatig merült szivébe Zenóbia kardja.~ ~ 9828 10 | úrfi, teátrális indulattal markolva üstökébe, - miért jöttem? 9829 4 | könyököm: de hát mi az a marmaurosis?...~ ~- Ez azon eset, mikor 9830 1 | összeválogatva; magyar, oláh, belga, marodeur, rác és oláhcigány egy csoportban, 9831 7 | fennen arcodat? ~ ~Végy egy marok port, és gondolj rá: hogy 9832 12 | arany- és ezüstpénzt tele marokkal a tolongó nép közé.~ ~A 9833 3 | beduinoknak, s gyakran feljárnak Marokkóba a dey mulattatására, kinek 9834 1 | megnyittattak, kimentek a Maros partjára, ott jó friss fűzfákat 9835 1 | Tratjzigfritzig és csordája pedig már Marosújvár körül járt, s ahogy a közbeeső 9836 10 | hangon hörgé:~ ~- Már most mars a háztul. Soha ne mondd, 9837 1 | szemeivel majd felfalva annak martalékul esett bájait. Bórembukk 9838 9 | afgánok mai nap alkalmasint mártírrá tevék.~ ~A doktor alig végezte 9839 1(5)| megoltalmazásért. Luther Márton éneke.~ ~ 9840 6 | Döfd e szívbe fegyveredet, mártsd vérébe azt a fehér kendőt, 9841 2 | emberek! Aztán itt egy tálból mártunk mi a tiszt úrral, az asszony, 9842 12 | melyet akkor építtetett, márvánnyal és mozaikkal kirakva s arabeszkekkel 9843 11 | palotája, egészen fehér márványból, alabástrom oszlopokkal, 9844 11 | ragasztottak a templom oldalához; márványfalak közt kizöldült töviseken 9845 12 | elfedék, másik nyolc egy nagy márványlapot emelt fel egy rejtett mélység 9846 12 | zöld és fehér corynthi márványoszlopokbul emelve, melynek aranyozott 9847 12 | nagyszerűségében, mik fekete márványra aranybetűkkel voltak vésve, 9848 11 | mauzóleuma, arany oszlopokkal, márványszobrokkal, miken a márvány becsesebb 9849 10 | hogy minden esztendőben más-más világrészben érte valami 9850 2 | varrott fel a debreceni masamód, s átrontott a szomszéd 9851 11 | elvette a kopját, de arca másfelé volt fordulva, félelem, 9852 11 | meghalt.~ ~ ~ ~9.~ ~Ezelőtt másfélezer évvel...~ ~Ha Egyiptomból 9853 4 | hallja, minálunk egészen másforma a kétszer kettő, mint a 9854 2 | beszélni fog akár hozzád, akár máshoz. Mert meglehet, hogy gyanút 9855 8 | tartotta nehéz parittyáját, másikban fekete piros színű almabogyót, 9856 11 | férfi kar által szorosan a másikhoz kapcsolt pajzs képezte, 9857 7 | tenarcotokban? Egyik sem jobb a másiknál, ki mit szenved, magáért 9858 1 | városvégén, a másik bejött a másikon.~ ~A jó enyediek váltig 9859 11 | majom veti magát egy fáról a másikra, hosszú, kunkorgós farkával 9860 4 | az egyik padlásablakból, másikunk a másik ablakból játszottuk 9861 10 | mások előtt, de keblében másképpen érzett.~ ~Valami borongós 9862 10 | hozz a legdrágább borábul máslásbul, esszenciásbul. Ne ez a 9863 9 | véltem még hallhatni, hogy másnapra általános támadás volt rendezve 9864 2 | mosolyogni.~ ~Augusztus másodika volt, forró nyári nap; a 9865 11 | légiója sorait, az elsőt, a másodikat, végre csak az utolsó rend 9866 10 | utoljára csak úgy kongott másodmagával az üres boltban, hogy magát 9867 10 | új szeszélyekkel. Minden másodpercben kikukkantott az utcára negédes 9868 10 | a species facti hiteles másolatát, nem mondott egyebet, mint:~ ~- 9869 2 | más. Miért is minduntalan másra szorul. Ebben a háborúban 9870 9 | kiáltának egyfelől, míg másrészről azért támadtak rám, hogy 9871 2 | magában is.~ ~- Jól van. Mássalhangzó meg aztán, ugyebár, a "harang", 9872 10 | mért nem kalkulátul? Ne mássz a fára, nem fulsz belája; 9873 1 | kollégium ablakából? én másszam át idegen kerítésen éjszaka?...~ ~ 9874 10 | hadd reszkásun; mit jár másun? má most lásun.~ ~A zörgetés 9875 4 | zörgetett: olyankor az a másvalaki a hátulsó ajtón ismét eltávozott. 9876 4 | Odaadtam volna minden másvilági virtualitásomat annak, aki 9877 8 | foszforfényével, mint kísértő lélek mászkál az acajouleveleken...~ ~ 9878 9 | maszkírozni.~ ~- Micsoda maszkírozás? - kérdé Drumfield.~ ~- 9879 9 | orvos - ön jól tudta magát maszkírozni.~ ~- Micsoda maszkírozás? - 9880 8 | bárcsak valami állat a torkába mászna. Jer, lépjünk rajta keresztül. - 9881 2 | birkózni, labdázni, fára mászni; az esze magától is megjön, 9882 10 | adatott válasz, a kerítésen mászott be, úgyhogy mire a kalmár 9883 4 | bizonyos, hogy még akkor matrikulának eszméje sem volt a világon, 9884 1 | fogadott fia volt a tisztes matrónának, s több százezer forintra 9885 4 | született - uram bocsá', még Mátyás királyra is vissza tudott 9886 11 | közepén emelkedett Odenath mauzóleuma, arany oszlopokkal, márványszobrokkal, 9887 12 | a szőnyegekkel terített mauzóleumot elfedék, másik nyolc egy 9888 1 | pedig Gerzson úrnak nevelési maximáját azon körülmény, miszerint 9889 1 | mint a csillagászat és mechanika, nem szereté pedig a históriát, 9890 12 | perzsa szőnyegekkel.~ ~A két mecset között állt Mahmud síremléke, 9891 12 | s ájtatoskodni betért a mecsetbe. Azután ismét újrakezdődék 9892 9 | oszlopban vetve föl magát gránit medencéjéből. E fontaine vize oly forró, 9893 3 | mérföldet jártam ezután a medve után, míg lebökhettem. De 9894 3 | törekedvén kiküzdeni magát medvebőr-kucsmája alól, melynek miatta nem 9895 3 | Szibériában!~ ~Nem járunk medvebőrben, nem szánkázunk kutyákon, 9896 3 | iszonyú szakállakkal, iszonyú medvebőrcsákókkal és iszonyú dárdákkal; utána 9897 3 | lebökhettem. De hiába, huszonkét medvebőrt kell adóba fizetnem, s ez 9898 4 | szappanos vizet, másikba medvecukros vizet; egyiket rózsavízzel, 9899 3 | belseje csapó földdel és medvefaggyúval szépen kitapasztva.~ ~Egy 9900 3 | az íze a halzsírban főtt medvefülnek.~ ~Na de Pálfi még mindig 9901 3 | neked beszélni, de én a medvéket csak nem foghatom vidravassal.~ ~- 9902 3 | megmaradtak a hajdaniak, mert a medvékkel született nép sem tánczolni, 9903 10 | álussz. Mirt nem szegődtél medvének, ott szundikálhatnál egisz 9904 3 | termet, s leveti hátáról a medvét.~ ~- Ah, hozott Isten! jó 9905 9 | elvágta fejét. Izbózeth és Mefizóbeth megszabadultak.~ ~Ezek úgy 9906 6 | megtörtek alatta. Elesett. Meg-meg fölkelt s végerőlködéssel 9907 11 | szarvát köszörülni rajta, meg-megállva, hogy egy rikoltó, recsegő 9908 7 | jött érte.~ ~Alatta olykor meg-megrángatózott a sebhelyes tetem, megnyíltak 9909 7 | légbe, s magános éjeiben meg-megrázkódik, megmozdul, mélyen dörg - 9910 11 | esett el, árulás, gyáva megadás, vagy vitéz védelem után. 9911 12 | országom felét kérended is, megadom."~ ~Ahidalla apja térdeihez 9912 13 | hetednapra császárostul együtt megadta magát elleneinek.~ ~Ez idő 9913 6 | számunkra öröm nem terem többé. Megagghatunk, megőszülhetünk szomorú 9914 12 | egyenkint mindeniket külön megajándékozá s magasabb hivatalra emelte. 9915 3 | hol a communismust fogják megalapítani, ha t.i. a vizet lecsapolhatják 9916 11 | folytassa egy nyomorult, megalázott Palmíra!~ ~- Véremből nőttél, - 9917 11 | előtt állott, legyőzve, megalázva.~ ~- Miért támadtál fel 9918 4 | pipát sem viheti magával. - Megáldott bennünket szegény, azután 9919 1 | kollégium udvarán, pofonüté, megáldotta s otthagyta, rábízván, hogy 9920 7 | sötét folt, csak azért van megalkotva, hogy téged, kinek élete 9921 3 | kutyától röpítve, melyek a megállapodás után menten lefeküdtek a 9922 10 | felgyógyult kalmár maga is megállapodék, nagy szegényül ott töltve 9923 11 | kardot, mint egy ércfal megállíták a rohamot.~ ~- Ne vágj, 9924 13 | óriási gáttal elrekeszté.~ ~A megállított folyam iszonyú erővel fordult 9925 13 | Tsong-Nu utánuk kiálta: "megálljatok!" s parancsolá lovagjainak, 9926 11 | összeszorul a kör, az elefántok megállnak, ormányaikat fölemelve, 9927 4 | konyhában s a pitvarajtóban megállva, nekimértem a tisztelkedőknek, 9928 1 | estek bele a magas partról a megáradt patakba, hogy mindkettőjük 9929 11 | templom dombteteje, egészen megaranyozva, hogy még a nap is megismerhesse 9930 6 | kapujához ér, a nők már akkorra megásták a nagy sírt, keresztben 9931 9 | az éretlen olajbogyóhoz, megaszalva. Az asszony láttomra fölkelt 9932 4 | kipöröl a világból, vagy úgy megátkoz, hogy sohasem kapok feleséget... 9933 9 | Isten a királyt, a próféta megátkozá, s azontúl Asasielnek lőn 9934 7 | hogy megöltem magamat.~ ~Megátkozám az életet és a halált, a 9935 7 | sem távol, sem közel, s megázni mégiscsak prózai dolog.~ ~ 9936 3 | Barátom, az iramszarvas megbecsülhetetlen kincs ilyen helyen. Maga 9937 3 | mindennap három operát; a ki megbetegszik, vagy gyöngélkedik, kancsukát 9938 4 | zsivánnyal még akármikor megbirkózik!~ ~Hősi elszántságom nemcsak 9939 9 | hindu, visszautasítva a megbízást, - erre nem vállalkozom, 9940 12 | hírül, hogy küldötted, és megbízottad, Gritti - a magyarok által 9941 12 | a szultán legkedvesebb megbízottja, ki alkudozás végett küldetett 9942 10 | hajlandó lőn maga magának megbocsátani, könnyes szemekkel zokogván: 9943 11 | királynéjának.~ ~Aurelián megbocsátott neki.~ ~De alig távozott 9944 4 | segítsen rajtam, ha testünknek megbocsáttatását és bűneinknek föltámadását 9945 1 | hogy csak úgy kondult!~ ~Megbódult az agya Trajtzigfritzignek 9946 1 | a háborúba vezessen!~ ~- Megbódultatok-e, dilectissimi? - szólt elszörnyedve 9947 6 | a halálról, a halál után megboldogultakról, vigasztalásait a sírnak, 9948 10 | Boldizsárt.~ ~- Haj te Libucka! megbolondultad magadat! Én hagyom nektek 9949 11 | már a palmírai hadsorokban megbomlott a csatarend, midőn egyszerre 9950 11 | tűnt el, de önfeláldozása megbontá az érc pikkelyzetét, s a 9951 2 | közeledtek; nem voltak soraik megbontva. Mind a négy század szakaszonként 9952 7 | angyalnak.~ ~Olykor önkénytelen megborzadok, azt mondják, hogy ilyenkor 9953 11 | levágták.~ ~Armenia elestét megbosszulni, összegyűjt légióit az akkori 9954 4 | szóla -, hogy ki voltál, s megbosszulom még az unokáid unokáin is.~ ~( 9955 11 | között, melyeknek ordítása megbőszíté a vadászok paripáit, hogy 9956 11 | melyen a két gyermek ült, megbotlott a kavicstömegekben, még 9957 10 | belevénült, nem talált egyébre megbotránkozásnál a leányát környező pompában.~ ~- 9958 11 | mint király, kellene, hogy megbüntesselek szelességedért mint vadász.~ ~- 9959 11 | tarts, hogy üres szavaidért megbüntessen valaki, ha csak úgy nem 9960 13 | hogy a lázadókat menjenek megbüntetni, s egy hét alatt nem volt 9961 10 | népszerűtlenekké lettünk. Én megbuktam a józsefvárosi volt kerületemben. 9962 9 | állottam előtte. Érzém, hogy megbűvöl, és nem tudtam ellene állani.~ ~- 9963 10 | ide hallgass, vagy úgy megcibállak, hogy soha se láttál olyat! - 9964 10 | váltólevelekkel, sem eltagadással megcsalni nem lehet, bezáratta ajtóit, 9965 10 | mindenütt húzták, vonták, megcsalták, meglopták, kirabolták, 9966 5 | Azt Apafi Mihály uram is megcselekszi, csakhogy ő előbb kiissza 9967 10 | kerítés mellé, rávárva, hogy megcsípje a hivatlan látogatót.~ ~ 9968 10 | hozzá, hogy megölelgesse s megcsókolgassa aranyos leányát, akkor is 9969 9 | pagodához értünk, ott letettek, megcsókolták ruhám szegélyét, s bebocsátottak 9970 4 | enyimbe, Isten bocsássa meg, megcsókoltam őt kedvem szerint, hogy 9971 10 | édesapád látna téged, de megcsóválná a fejét.~ ~Minerva végig 9972 8 | mint egy időben - szólt, megcsóvált parittyájára nézve -, négy 9973 4 | a sarkamat.~ ~Uramatyám megcsóválta fejével együtt a báránybőrsüveget 9974 11 | az ostromlókhoz érve, s megcsóválván maga körül a szikrát okádó 9975 2 | diákkoromban chriát, engem is megdicsértek érte, egzamenkor én búcsúztattam 9976 4 | szólt, s egy csapással megdicsőíté az ökröt.~ ~- Hát mondja 9977 6 | nézett ki, mintha buzgó megdicsőülésben ihletten imádkoznék.~ ~- 9978 9 | fordulék, valami szokatlan megdöbbenést vettem észre, arcaikon, 9979 4 | összeütve, mire a lelkem úgy megdöbbent, s úgy fülön öntött egy 9980 11 | nem volt képes Aureliánt megdöbbenteni.~ ~Egy reggelen a bizanti 9981 9 | utamban, eltaszítva onnan. E megdöbbentő szót akkor félelemnek neveztem 9982 9 | valami komolyabb benső szózat megdöbbentve állított meg utamban, eltaszítva 9983 4 | képpel, otthon az apám jól megdögönyözött s azzal fenyegetett, hogy 9984 5 | éjjel álmomban szörnyen megdöngetett volna.~ ~- Azt ugyan jól 9985 12 | minaretek tetején.~ ~Egyszerre megdördültek a szeráj ágyúi, hirdetve, 9986 8 | tagjaiba fúrva magát, azokat a megdühödésig kínozza.~ ~Az ember ajkai 9987 5 | tölti azt oda.~ ~A fullajtár megdúzta az orrát, s elhallgatott. 9988 7 | máglyára hurcolták őt, hogy megégessék, midőn az élő föld, teremtője " 9989 11 | hányva benne, míg végképp megégett.~ ~Az egész táj sötét volt 9990 13 | szokta turkálni; ekkor ezt is megégetteté a császár s az asztagokat 9991 3 | kanala is legyen, a mivel megegye. Azt az egypár fiatalembert, 9992 2 | Merthogy abban történt a megegyezés, hogy Lajos ezentúl az új 9993 2 | tekintetes asszonynak" hívnák.~ ~Megegyezett tehát Kondor uram, s bele 9994 2 | ad-e valaki valamit, ha megéhezik?~ ~- Már megmondtam, hogy 9995 13 | elleneit ütközetre bírni.~ ~Itt megelégelte e dicstelen fáradságot, 9996 11 | rekettye ropogása közben megelevenedni látszék az egész csalit, 9997 9 | közé röpült, egy perc alatt megelevenültek azok. Száz meg száz alak, 9998 2 | enni a másikat, hogy maga megélhessen.~ ~- Vagy hát doktor...~ ~- 9999 2 | egy olyan tanyára, ahol megélhet az ember. Egy nagy kukoricaföldön 10000 11 | bíborpalástjába, s kikiáltatá és megéljenezteté az elfogott légiók által, 10001 1 | saját érdemük után tanultak megélni.~ ~Vala pedig ezen időszerint 10002 11 | nyugtalan mozgás, mely jöttét megelőzi, előre is sokat igér, s 10003 11 | országokat ellepő erdőkön, s megelőzitek a homokfelleget, mit a puszták 10004 12 | Az agák szöktek Ibrahimot megelőzni a szolgálattételben. Szolimán 10005 7 | kiknek az esetet elmondtam, megelőztek. A kunyhót szépen kitakarították, 10006 4 | egyszer egy vaskos legény megemelt, másik kettő meg lerántott, 10007 2 | melyben a tábornok kalapját megemelte tüzérei előtt, s a dördülés 10008 9 | Akiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, 10009 3 | akarta nekik az ott lakhatást megengedni, mert ily kutyabőrpusztító 10010 7 | napig ott kellene tanyáznom, megenne az unalom, akkor két hónapig 10011 4 | ideje van! Mily szépen tudta megenni a kávét a csésze aljából! 10012 7 | Lopott, rabolt, gyújtogatott, megérdemelte a halált. - Pedig mindnyájan 10013 7 | meghalunk, és így mindnyájan megérdemeltük azt; - csakhogy nekünk még 10014 4 | biztatám őt - helyesen. Megérdemli a pokolra candidált! Én 10015 11 | azt azalatt, míg a segély megérkezik.~ ~- Eredj te, anyám.~ ~- 10016 2 | az ütegparancsnok rögtön megérkezte után azzal bízta meg, hogy 10017 6 | azon időt nem fogom gyáván megérni. A halál mindent visszaad, 10018 13 | lerombolta volna apái lakhelyét, megerősíté annak bástyáit, s a piac 10019 11 | kelet királyi párjához, megerősítve őket azon trónban, melyet 10020 6 | vénül meg, hanem az évekkel megerősödik.~ ~Karcsú, büszke termete 10021 2 | mulattassa vele. Annyit mégis megértetett őnagyságával, hogy leánya 10022 2 | dolgot kétszer, hirtelen megértette, miről van szó, egy ingre 10023 2 | ágyúkat megmenteni.~ ~- Megértettem - szólt rá Lajos, s azzal 10024 10 | aranyos betűkből a címeren megérthetjük, senki más, mint Boldizsár, - 10025 5 | tehát hogy annál jobban megértsék egymást, előhozott János 10026 3 | lapkihordója, kin még akkor is megérzett a tudományos illat, daczára 10027 7 | szempillájára nyomtam... Megérzette-e előre?...~ ~A második csók 10028 2 | ilyen forró időben könnyen megérzi előre az ember, hogy vagy 10029 13 | sokaságot meglátták, szívök megesett rajta, s egy közülök a császár 10030 11 | oldala mellől soha. Ez mind megeshetik rajta. Jerünk oda, ahol 10031 11 | száráig, szép csendesen megeszegeti, miközben orrának hajlékony 10032 3 | fenyegetőzött, azt mondta, hogy megeszi ő azt, de arról nem gondolkozott, 10033 2 | odabenn attól fél, hogy megéteti valaki, s nem nyugszik, 10034 13 | almákat terem az erdő; hátunk megett marad Tat-Sin-Koung elpusztulva, 10035 4 | Egész éjszakán át majd megettem a csillagos eget; nem jött 10036 10 | abból a retekből? Bizony megevett maga egy egészet a pokolbélű. 10037 3 | előbb vigyetek melegre, mert megfagyok, a feleségem e hosszú úton, 10038 9 | mellyel fejemet bedörzsölé, megfehéríté hajamat, hogy megmentse 10039 1 | tennétek, hogy kívánságaitoknak megfelelhessünk, nem lévén senki, akitől 10040 2 | odábbmegy. A csatatéren van, aki megfeleljen neki. Csak nem kell az embernek 10041 9 | áldozaton. Attól tartottam, hogy megfeleznek. De nem történt úgy; az 10042 9 | menyivel kisebb helyen megfér testben és szellemben a 10043 7 | magát, s most igen szépen megférünk egymással.~ ~Minő gondolataim 10044 9 | fejemet. Sebaj, hajamat megfesthetem még, amilyenre akarom; de 10045 4 | zápor mosdat meg, a zivatar megfésül. Keserűség, árvaság az életem; 10046 13 | íjára s lassan, figyelve megfeszíté az ideget.~ ~Alig lehete 10047 13 | idegét nem bírta a kínai kar megfeszíteni, s a buzogányt magára ejté, 10048 11 | császárral, s minden erejét megfeszítve, elkezde vele bírkózni.~ ~