IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
10049 4 | jó színben van. Egészen megfiatalodott. Hisz olyan, mint egy húsz 10050 4 | megyek a tilosba vadászni, megfizetem a papbért, amivel hátramaradtam, 10051 1 | csavarni; de Áron is jól megfogá azt két kézzel, s ilyenformán 10052 8 | tengerszín alatt, ismeretlen, megfoghatatlan pompában, rengetegek, mezők, 10053 11 | minden öröme e csodás, e megfoghatlan szülői érzelem.~ ~A vadászat 10054 7 | szépen megköszöntem neki, megfogtam keblére tett kezét, s meg 10055 4 | nem Debora asszonyhoz), megfogva gyönyörűséges kis forró 10056 11 | ottan. Elhozom neked a hiéna megfojtott kölykeit, a viziló agyarát, 10057 10 | nem tudott jőni, szinte megfojtotta szívét, a diák sírt ő helyette 10058 9 | amit belévetnek, rögtön megfől benne, s körös-körül mellette, 10059 7 | csupán egy csomag megsárgult, megfoltosult írott papírt hagytak ott 10060 6 | a szél, a lángokat ismét megfordítja, egy iszonyú roppanás hallik, 10061 11 | legcsodálatosabb ügyetlenséggel kétszer megfordul helyében, s azzal kiszámítva 10062 2 | fogatok egy állóhelyökben megfordulva, rövid kanyarodással előrevágtattak 10063 11 | hátrálva, nagy gondterhesen megforgatá fejét, első lábaival bömbölve 10064 11 | ha kedve van engem attól megfosztani, jőjjön érte, és vegye el 10065 3 | akartak. Elvégre nyelvétől is megfosztották. A jövő században a széperős 10066 11 | ordítá Odenath dühösen, megfosztva apai, vadászi és királyi 10067 11 | néhány lépésnyi távolban megfújta a kürtöt, mely véletlen 10068 10 | likőrt fog inni, s majd megfúlt tőle.~ ~- Mit gondolsz te 10069 13 | maga ment a hajók fenekét megfúrni, a szittya követek szeme 10070 10 | gyömbérrel és szerecsendióval megfűszerezve.~ ~Ettől természetesen hogy 10071 6 | harcból szaladtam el.«~ ~»Megfutamodék az Izrael, - a te két fiad 10072 9 | az afgánok, átkelésünket meggátolandók.~ ~A kérdéses hely közelébe 10073 10 | Cridát mondok, s megint meggazdagszom.~ ~- Ész kell ahhoz, nem 10074 11 | diók, miknek terhe alatt meggörnyed a sudár. Néhol egyetlen 10075 10 | kegyelmed, azt siralmas meggondolnom.~ ~- Mit - kiálta fel büszkén 10076 8 | pokolszigetet a jó ördög. Óh, ha meggondolom, hogy ezt az életet, melyet 10077 11 | az elmúlt nagyság, nem a meggyalázás keserve, nem a bosszú, nem 10078 10 | félmillióm van. Amiért mást meggyaláznak, engem marasztalni fognak. 10079 11 | szégyelné magát a férfiak által meggyalázott hősi szellem, egy nőbe költözött 10080 4 | csákányt a kezében, meg azt a meggyfa-csutorájú makrapipát a szájában, melyet 10081 12 | álomlátási képtől.~ ~- Ibrahimot meggyilkolják a te parancsodra! És te 10082 2 | akarná mérgezni, az minket is meggyilkolna vele együtt.~ ~- Az arra 10083 1 | kötözött kedvesét akarja meggyilkolni, reárohant s lábával reágázolva, 10084 4 | aki ez ártatlan állatot meggyilkoltad, - kitudom - szóla -, hogy 10085 11 | cézárok sorsa. - Orozva meggyilkoltatott. - Utóda Claudius lett, 10086 10 | azonban keresztényi módon meggyónt, s miután a lelkész által 10087 10 | A városban általános meggyőződés az, hogy Boldizsár nem árul 10088 10 | népség általánosan azon meggyőződésben élt, hogy Olivia a szebbik 10089 8 | kiáltának mindketten, s hogy meggyőződhessenek a valóságról, egymás karjaiba 10090 10 | messzire álltak, de miután meggyőződtek felőle, hogy a kiállítási 10091 1 | páncélinget viselt aranysujtásos, meggyszín bársonydolmány felett, homlokát 10092 11 | bennlevőkkel együtt, másikat meggyujtá a repülő szurokkoszorú, 10093 1 | levegőnyomástól? hogy lehet a levegőt meggyújtani? s a villanygép alatt papirosembereket 10094 6 | szurokkoszorúkat, azokat meggyújtod, s ha látod, hogy az ellenség 10095 11 | ékesíté, óh annak könnyű volt meggyulladni szemei lángjától, orcája 10096 11 | lángokra, s midőn a pálma is meggyulladt, egy pillanatig kínos tekergéssel 10097 11 | nádkötegek egy pillanat alatt meggyulladtak az ostromlók lábai alatt, 10098 11 | cserje közé, mely itt-ott meggyulladva, egyszerre több helyen lángolni 10099 1 | a fején keresztül, hogy meghajolt bele a bot, s a labanc feje 10100 12 | A hallgatás arany.~ ~- Meghajtom fejem előtted, kegyelmes 10101 7 | ismeretlen rejtektanyán meghaláloznia, azóta a szabad légen semmitől 10102 4 | megláthatom.~ ~Eltemetém azonban a meghalálozottat az ablak alá, s sírt emeltem 10103 13 | azonban, hogy Kao-Ti császár meghalálozván, legidősebb fia, Tsong-Nu 10104 1 | aki azért született, hogy meghaljon?~ ~E beszéd közben észrevevé 10105 11 | őket elfogja. A királyné meghallá az üldözők robaját s pihenés 10106 3 | messze elhallik a hang, s ha meghallja valaki, hogy magyarul discurálunk, 10107 10 | sorsnak az ü rendeltetise. Meghalnak a boltosok is, mert ha soha 10108 4 | vőlegényét?~ ~- Bárcsak meghalnék, mielőtt ismerném.~ ~- Már 10109 7 | hová mégis mennie s hol meghalnia kell! Mint számlálná az 10110 8 | Meg fogom őt ölni, vagy meghalok magam, de így nem szabad 10111 9 | meg ne tudják, miszerint meghaltál és parancsoljon a te nevedben.~ ~ 10112 4 | a jó úr -, elkárhoztam! Meghaltam és elkárhoztam! Jaj nekem 10113 1 | képes volt a történetet meghamisítani, ráparancsolván a história-professzorra, 10114 1 | akadtak; gyújtogatva, ahol megharagudtak, s szétszaladva, ahol megijedtek. 10115 11 | nekimegy az orrával, melyért megharagudva rá, azt menten ketté harapja, 10116 7 | láthassak nála? Nem bírom meghatározni.~ ~Beléptemmel úgy vevém 10117 3 | lehetetlen, ha az ember megházasodik. Mióta felesége van, hallani 10118 2 | zabálhasson, s csak ő jól meghízlalhassa magát.~ ~Most már mindenki 10119 1 | megszakállasodott, megtömték, meghízlalták étellel és tudománnyal, 10120 13 | felgyürkőzött hentes árul jól meghízott kutyákat s póznára feltűzött 10121 11 | félvilágot, melyet őseik meghódítottak, de nem azoknak szellemét. 10122 11 | Zenóbiához, felszólítva őt a meghódolásra, s azon esetben biztosítva 10123 11 | kapu tornyában állva.~ ~- Meghódolást Rómának.~ ~- Sokszor kérted 10124 12 | félhold hatalmától s követeik meghódoló ajándékkal várakoztak a 10125 11 | Szövetségeseink egyenkint meghódoltak Róma előtt, legbuzgóbb párthívünk 10126 4 | nyakszirten csapták volna, úgy meghökkent. Persze, hogy a sima üvegen 10127 9 | természetes eseményekre; a rég megholtak és az örökké élők vándor 10128 6 | esztendős és az ő szemei meghomályosodtak.«~ ~A nyomorék nem bírta 10129 7 | fátyolt minden kísérőnek. Meghordozák a halottat minden piacon 10130 3 | felkapta a véres kardot, hogy meghordozza az országban: a legelső 10131 4 | csizmát...~ ~Hazamentem meghosszabbodott képpel, otthon az apám jól 10132 9 | társainak a kémek által meghozott hírt: hogy az afgánok a 10133 4 | kendőt? - feddém, - majd meghűti magát, és meghal.~ ~- Nem 10134 7 | sem mozdult.~ ~Én szépen meghúzám magam egy lóca végén, fél 10135 1 | harangot olyankor volt szokás meghúzatni, midőn valaki a kollégiumból 10136 4 | gyermekkoromban sokszor meghúzgáltam a nádlása alját, nádmézet 10137 1 | melyet máskor alig bírt meghúzni két férfi, s mielőtt a csoport 10138 6 | az ellenséget, a harangot meghúzod, mi akkor a halottat elvisszük 10139 1 | nem adják, aki a harangot meghúzta.~ ~- Azon egy éppen az én 10140 1 | harang kötelébe, hogy azt meghúzva, jelt adjon az egész városnak.~ ~ 10141 11 | vadászatra kicsalatni, ha Zenóbia megigéré, hogy mellette fog maradni.~ ~ 10142 2 | honvédkapitányt.~ ~Lajos megígérte, hogy vigyázni fog magára, 10143 11 | asszonyra, kinek tekintete megigézte a legbátrabb férfiakat, 10144 1 | megharagudtak, s szétszaladva, ahol megijedtek. Nem is igen nagy szenvedéllyel 10145 4 | Debora asszony keserves megilletődését, hozzásimultam (t.i. Esztikéhez, 10146 11 | vadász, a királyné intésére megindulva az elefánt előtt, s azon 10147 4 | hogy fordítsak neki a bent megírt szent fohászkodások közül. 10148 1 | amik könyvekben vannak megírva, hanem hírt vett gyakorta 10149 11 | megaranyozva, hogy még a nap is megismerhesse benne azon helyet, melyben 10150 8 | álladalomnak, nehogy a nép megismerje, hogy oly bűn is létezik; 10151 8 | közé. A sötétben nem lehete megismerni, micsoda; hanem a világosságra 10152 2 | nemzete történetét is illő megismernie, hogy tudja meg, kik voltak 10153 10 | benne.~ ~A kupec messziről megismerte s rákiáltott:~ ~- Jó napot, 10154 11 | szarvaikon hordott tűznél megismerték a bikákat, már akkor késő 10155 9 | alant beszélnek, a király megismerteté ezt kettővel fiai közül; 10156 13 | mögött, ott is jártál, ott is megismertetéd magadat.~ ~Hol a mennyei 10157 10 | becsületes embert ilyformán megismerve, mutassuk be annak tiszteletreméltó 10158 2 | sorban ülve.~ ~Mikor azokat megitatta, és visszajött, Lajos oda 10159 11 | láthatta az imperátor, hogy megítélhesse róla, miként méltó ellenére 10160 8 | mely elég keserű poharat megivott, hirtelen azon jó gondolatra 10161 8 | hangon a hölgyhöz - aki ezt megízleli, annak nem fáj többé az 10162 4 | látjuk a nádméztartót, - tevé megjegyzését - és nem alaptalanul - a 10163 10 | akarja szerző, hogy a munkája megjelenjen, írja azt címnek: »Az örmény 10164 6 | élhetsz?... De szólj, ha megjelenne a halál előtted legdicsőbb 10165 13 | is elég volna: te ott is megjelentél, évről évre adódat megkérni.~ ~ 10166 8 | érkezett, hol a keresettek megjelenvén, a törvényes vizsgálat elmaradt, 10167 10 | kuktától megtudakozandó, hogy megjött-e már Fügefi gróf?~ ~- Még 10168 4 | kérdezd meg, a béresek megjöttek-e már?~ ~Esztike fölkelt, 10169 7 | keresett fájdalom napjai megjőnek, mikor a keserű ital, mit 10170 1 | megküzdeni, professzoruk szavára megjuhászodva rakták le fegyvereiket mind; 10171 11 | előtt; hol egyedül volt még megjutalmazva az erény, üldözve a bűn, 10172 4 | Kolbásznak aprít, ha megkap - gondolám s végerőködéssel 10173 1 | is neki szólt volna az, megkapá Áron kezében a fütyköst, 10174 10 | módra, hogy sütnék meg, ahol megkaphatják, mert ha koldus nem lennék 10175 1 | balsorsát meglátnák.~ ~- Azt megkapod! - vígasztalá őt Trajtzigfritzig, 10176 2 | közt töltöttünk, egészen megkedveltem a tábori szolgálatot. Ellátásunkról 10177 5 | míg az erdélyi urak is megkedvelve a vidám és bátor, a mulatságra 10178 1 | ellenséghez, az valamennyinek megkegyelmez, csupán őtet akasztja fel, 10179 11 | orrszava nem mozog többé, hanem megkeményülve hátragörbült. Szemeivel 10180 9 | azután valami balzsammal megkenve szemhéjaimat, lassanként 10181 6 | beszélni, hogy nem tudja megkérdeni tőle, mit csinálnak az otthon 10182 10 | utazott valahova, tízszer megkérdezte a fuvarost: hogy is hínak 10183 9 | akarják tenni hitünket. Majd megkérdezzük sir Browdingot, ő nagy astronom, 10184 4 | farkasveremben egész ünnepélyességgel megkérem kegyelmedtől drágalátos 10185 4 | született, aki az apámat megkeresztelte; gondolám, de nem mondtam 10186 4 | rá, mikor a harasztosban megkergetett, isten nyugossza meg szegényt; - 10187 4 | vagyoo-oók!" - és zokogott megkérlelhetlenképpen.~ ~Erre Eszti újra bejött, 10188 13 | megjelentél, évről évre adódat megkérni.~ ~A kínai császárok roppant 10189 2 | okosabbat a beszélgetés megkezdésére, mint hogy megkínálta a 10190 4 | színpadi hatás!~ ~E perc óta megkímélték magukat az efféle tisztelkedésektől.~ ~ 10191 2 | megkezdésére, mint hogy megkínálta a párolgó gulyáshúsos tállal: " 10192 2 | pedig elébb az uraságot megkínálván szilvóriummal, aztán egy 10193 8 | puszta látkörén.~ ~Sokszor megkísérték Géza és Williám, alattomban 10194 7 | vágyadat azon percben, melyben megkívántad, betölti. Akarsz felejteni? 10195 10 | mely ez ünnepély pompájához megkívántatott. A koporsó fekete bársonnyal 10196 12 | nagy! - sóhajta a szultán megkönnyebbült lélekkel - ők meg vannak 10197 7 | miután a menedéket szépen megköszöntem neki, megfogtam keblére 10198 9 | felolvashattam volna előttök, megkötöztek s nyalábra fogva bevittek 10199 4 | eltöröm a lábadat.~ ~De már megkövetem, ha az agyonütés kedvéért 10200 13 | Lieu-King, terjedelmére megközelíté Pekinget: porcelántornyai, 10201 4 | melyet minden azon menő csikó megkokál, s míg odakünn oly kényesen 10202 7 | többé ereje, mióta a vért megkóstoltam, s megrészegültem tőle...~ ~ 10203 4 | sóhajtásait elfogni s a magaméit megküldeni neki, s ha élőszóval ki 10204 10 | krukodélus! és más efféle gyöngéd megkülönböztetések; a nagyobbik leány hallatszott 10205 1 | összekeveredés esetén mégis csak megkülönböztethessék egymást a hasonló elemekből 10206 1 | hatszorta nagyobb sereggel megküzdeni, professzoruk szavára megjuhászodva 10207 10 | belől, azért neki kellett meglakolni, és ha semmi rossz nem történt, 10208 7 | földnek, éjeit világítja, megláncolva forog körüle, és tűri, hogy 10209 2 | hajnali álom alatt. Majd meglássa nászasszonyom, a Lajos gyerekből 10210 11 | ez Aurelián.~ ~Egyszerre meglassítá lova futását, leakasztá 10211 4 | magamat, hogyha az öregúr meglát, belém lő. Egyszer Esztike 10212 6 | hogy a mutatott irányt megláthassa. Feje egészen a nő vállán 10213 4 | kazal tetején, hogy olykor megláthassam a szentemet, amint az udvarra 10214 4 | mely alatt Esztikét ismét megláthatom.~ ~Eltemetém azonban a meghalálozottat 10215 11 | toporzékolva hánykódnak, amint meglátják az elszörnyesztő fenevadat, 10216 1 | amúgy talál lenni, hát majd meglátjátok azt az egyet, hogy!~ ~Ilyen 10217 1 | mintsem szemeim az ő balsorsát meglátnák.~ ~- Azt megkapod! - vígasztalá 10218 10 | Tedd le, ne tedd fel. Ha meglátnának benne az utcán, még azt 10219 6 | toronyba. Midőn messziről meglátod jönni az ellenséget, a harangot 10220 11 | széles száját eltátva, meglátszanak fényes, fekete fogai. Két 10221 11 | egy, az éj homályában is meglátszó, hosszú árny látszék húzódni 10222 9 | Sepra folyam. A távolban meglátszottak a Salamon-hegy csúcsai, 10223 7 | arcot megnézni, s mikor megláttam azt, rohanva futok el onnan 10224 12 | vagyok, - szólt Szolimán, meglátva a belépőt. Az ulema ismét 10225 10 | neki szerezni.~ ~- Csoéto meglepátus? megint pápramurgu?~ ~Ezzel 10226 12 | mellyel Szolimán népeit meglepé; a legnagyobb jótékonyság 10227 4 | tolta énfelém.~ ~No, szép meglepetés volt reám nézve, midőn az 10228 9 | befeszítém az ajtót. Képzeljétek meglepetésemet. A kunyhó lakójában afgán 10229 10 | az édes mamának, egy kis meglepetést akartunk neki szerezni.~ ~- 10230 12 | rebegé, reszketve szerelem- s meglepetéstől.~ ~- Ő leányom, ki által 10231 9 | a fehér hangyák és méhek meglepték a szobrot, s mielőtt a fiak 10232 10 | orcájámra. No jul van. Ti meglesztek a magatokénak, én nem bánom. 10233 1 | durva kötélbe fogódzva, meglóbálta a nehéz harangot, melyet 10234 2 | egyetlenegy fia: ha azt meglövik, aztán itt maradhat felőle 10235 10 | húzták, vonták, megcsalták, meglopták, kirabolták, tűz, víz, jégeső, 10236 2 | szomorú hang a csatatéren meglőtt lovak nyerítése, a kínlódó 10237 1 | helyett hidrogént adott: majd meglőtte vele az egész klasszist.~ ~ 10238 10 | mert kápom ezt a rőfet s meglülek véle.~ ~- Hát mért tart 10239 10 | olyan apró titkolózás sokat megmagyaráz. Ha Birbuc diákot szidják, 10240 9 | élénkebb zajra előjött.~ ~Megmagyarázták neki a helyet, hol a csillagnak 10241 10 | három óráig elalkudott vele, megmagyarázva, hogy mennyibe kerül az, 10242 9 | király - szólj, mit tegyek? megmaradok-e?"~ ~"Holnap te és fiaid - 10243 3 | Kerepesi úton. Színészeink megmaradtak a hajdaniak, mert a medvékkel 10244 13 | is csak meghalni jár, s megmászhatlan sziklák hegyláncai, miknek 10245 8 | miszerint Mária azért akar tőle megmenekülni, hogy majd a sydneyi főkormányzószéknél 10246 9 | látták, kik a Saul-templomtól megmenekültek.~ ~Kíváncsi voltam őt látni, 10247 9 | Davidson? - kérdé a colonel a megmenekültektől.~ ~- Ott veszett, - felelé. - 10248 11 | Hogy neki kellett örülnie a megmenekvésen, hogy szemeivel kelle látnia, 10249 11 | Ugyanaz, mely húsz év előtt megmenté Palmírát: a hegyek közt 10250 2 | ütközetnek vége. Siess az ágyúkat megmenteni.~ ~- Megértettem - szólt 10251 11 | közbevető rabszolgái élte megmentésében elestek, alvó testőrei közt 10252 11 | bálványt látta, s annak megmentésére sietett a csatatérre. Maga 10253 12 | neki. ~ ~- Allah nagy! Én megmentettem őket - monda az álmodó szultán.~ ~ 10254 9 | megfehéríté hajamat, hogy megmentse fejemet. Sebaj, hajamat 10255 9 | a homlokon, egy leülés a megmérgezett helyre, a beszívott illat 10256 9 | vagyok igézve.~ ~- Vagy tán megmérgezve? Evett vagy ivott ön valahol 10257 4 | A szakácskönyv hamarább megmondaná.~ ~A lugosban volt felterítve 10258 12 | szeretett volna nekik valamit megmondani, csak egy intő suttogást, 10259 12 | legyen oly merész, hogy megmondja azt a haragjában beteg szultánnak?~ ~ 10260 2 | száz: én azért jöttem, hogy megmondjam kereken, hogy én bizony 10261 1 | találván; tehát hazamenvén és megmondjátok a népnek, hogy mi eltakarodjunk, 10262 10 | elvittek mindent, ami csak megmozdítható volt, a pénztárnoka rendesen 10263 7 | éjeiben meg-megrázkódik, megmozdul, mélyen dörg - s elcsendesül.~ ~*~ ~ 10264 9 | sorozva, de testemnek nem volt megmozdulásra való ereje többé, s ami 10265 9 | bírt azóta egy követ is megmozgatni rajta. Amint egy száz mázsás 10266 10 | meg.~ ~- Paráncsulum, hogy megmund! - kiáltá a kalmár.~ ~- 10267 10 | minden kompromisszió nélkül megmutathatják magukat, keresztül furakodtak 10268 4 | házi statáriumot nemcsak megnémítók, de meg is vakítók és süketítők, 10269 11 | mintegy varázsszóra egyszerre megnépesülnek. A vad homokpuszták, miken 10270 2 | lett; no mert ha még azt is megneszelte volna, hogy az ő fia ágyúk 10271 9 | festett!~ ~- ~ ~A víg fiú megnevette beszéde végét, és mi is 10272 4 | érdemel.~ ~- Hanem elébb megnézem, nincsenek-e zsellérek benne? 10273 10 | érdemes legyen arra, hogy ő megnézze.~ ~De Birbuc vonta magával 10274 6 | város mellett köröskörül megnő az erdő és a fű. Mi pedig 10275 1 | rá gondja többet. A fiú megnőtt, megszakállasodott, megtömték, 10276 10 | senki elvenni, hogy így megnőttél. Nyakámon vesztél.~ ~Egy 10277 4 | nem is ismer? - Ugye, hogy megnőttem? Én vagyok ám az a kis szöszke 10278 1 | Zetelaky nem felelt, csak megnyálazta tenyerét, s közepén fogva 10279 2 | egy év alatt, mint amennyi megnyert és elvesztett ütközetben 10280 11 | veretett széjjel.~ ~Az első nap megnyerte a csatát a perzsa had a 10281 7 | a koporsófödél, számodra megnyílik, oda is veled megyek, ott 10282 11 | tölti el az éjet.~ ~Erre megnyílnak a kapuk, s vad ordítással 10283 6 | lenni, a mennyei napfény megnyilt lelke előtt. Meghalt.~ ~ 10284 2 | a lovasok mozgó ütegei megnyiták a tüzelést a magyar harcvonal 10285 7 | virág mily kellemmel tudja megnyitni kelyhét, szinte látszik 10286 1 | korán reggel, amint a kapuk megnyittattak, kimentek a Maros partjára, 10287 2 | párja.~ ~Kondor uram újra megnyomta Lajosnak a lábát - megfelel 10288 4 | kapacitálásához; ne búsulj, megnyomunk esküdtnek.~ ~- S akkor Esztike 10289 4 | szegény, hogy mit mondtam, de megnyugodott benne.~ ~- Az Istenért, 10290 9 | vénasszonyokat, gondolám magamban, s megnyugodtam benne.~ ~A leány odalépett 10291 11 | menten ketté harapja, s azzal megnyugodva, térdre ül, s az egész fát, 10292 4 | Hősi elszántságom nemcsak megnyugtatá a kisleánykát, de rá is 10293 10 | Kalmár és családjá«-ra.~ ~Ez megnyugtatólag hatott, meg is választottak 10294 2 | éppenséggel nem találta ezt megnyugtatónak.~ ~- De hát lehetséges volna 10295 4 | szillogizmus által teljesen megnyugtatva magamat, elővettem hátulsó 10296 10 | alig jutott hozzá, hogy megölelgesse s megcsókolgassa aranyos 10297 2 | hogy titeket lássalak, megöleljelek. Aztán mennem kell vissza 10298 7 | emberiségnek? - Akit te megölelsz, nem sír többé. Örökre megpihen. 10299 12 | Gritti - a magyarok által megöletett.~ ~A szultán felordítva 10300 13 | férfikoron felül volt, azt megölette; nem maradt ott egyéb, mint 10301 9 | adta tanújelét annak, hogy megölhette volna a királyt, és nem 10302 13 | megindult, minden gyermeket megöljenek.~ ~S akkor útnak indult.~ ~ 10303 8 | hiszi, hogy ha a hetediket megölné, repülni fogna, mint a madár; 10304 11 | elhajítá magától.~ ~- Ha téged megölnének, akkor hiába öltem volna 10305 2 | magát, hogy sehogy sem tudja megölni; nem lévén hozzá férfisegítsége. 10306 12 | aki elébe lépett. Szolimán megölő tekintettel pillanta rá 10307 12 | minden száz lépésnyire egyet megöltek. Jöttek azután a janicsárok, 10308 6 | ezt, kiknek gyámolait már megöltétek. Ime e sírba most fektetjük 10309 9 | emberi holttest, nemcsak megölve, lerombolva, hanem a szó 10310 4 | kijött, vagy a virágait megöntözni, vagy galambkáit étetni, 10311 2 | esze magától is megjön, ha megöregszik.~ ~Erre aztán Daczosné asszonyom 10312 5 | jön hozzá szállásra, igen megörüle, gondolván, milyen jól fog 10313 1(5)| XLVI. zsoltár: hálaadás a megoltalmazásért. Luther Márton éneke.~ ~ 10314 7 | tanyáját fejéről, s haragja megolvadt érctüzével urat és szolgákat 10315 11 | melynek olthatlan sziporkái megolvaszták az ércet, s keresztülégtek 10316 3 | alatt a baromállás majd megőrült röhögtében, a muszka asszonyságok 10317 2 | ellenséges had arcvonalának megostromlására; a huszárok lópatkói alatt 10318 7 | hogy vele egyenlő legyen, megosztá vele falatját, s éjt, napot 10319 7 | átfáradott, hogy legyen vele mit megosztania. - Viselte a gyalázat pírját 10320 6 | terem többé. Megagghatunk, megőszülhetünk szomorú lakházainkban, éltünk 10321 7 | gyermekkorában kezdhetne hozzá, s megőszülne, mégsem érné végét.~ ~Pedig 10322 7 | apának, ki e becsületben megőszült fürtökre gyalázatot hozott... 10323 13 | fizetni.~ ~Úgy lőn, amint megparancsolá; a szittya követek elmentek, 10324 10 | hallott, bezárta a boltot s megparancsolta, hogy senki ki ne merje 10325 7 | megölelsz, nem sír többé. Örökre megpihen. Védője vagy te az üldözöttnek, 10326 6 | jönnek. De nem leszen itt megpihenésük, nem vár reájuk öröm, nem 10327 11 | megengedte, hogy mi is megpihenjünk saját hazánk földjén, most 10328 11 | örömében, midőn Herodet megpillantá, ki nem látva semmi tárgyát 10329 10 | találkozni. Kik egy percre megpillanták, betegség rongálta arcán 10330 1 | szörnyen. De József kezében megpördült a husáng, s az egyik végével 10331 7 | Amennyire emlékemben maradt, megpróbálok néhányat közülök kuriózum 10332 4 | ment a fejemen keresztül, - megpróbálom kiengesztelni azt a jó Sybilla 10333 7 | hogy félek, utánamesik és megragad.~ ~Félóráig ültem ott, s 10334 11 | a tiétek.~ ~Ezt mondva, megragadá az áruló kezét, s kilódítá 10335 11 | Zabdasnak erővel kellett megragadni a királyné paripájának fékét, 10336 4 | a konyhaajtóban elértem, megragadtam a kezét, s azt szívemhez 10337 11 | paripája sörényét félkézzel megragadva, kopjáját biztos kézzel 10338 4 | Bölcsen tudom; sokszor megrágják a padláson a hurkák végit, 10339 12 | jöttek a hadi zsákmánnyal megrakott tevék csoportjai, szerecsen 10340 7 | terhét, mellyel elhalmozák, megrázkódék, kirombola, tüzével leszórta 10341 11 | nyaka és combjai körül, s ha megrázza magán, csak úgy inog rajta, 10342 2 | visszavonulás zavarában megrekedjenek. Ő maga csak aztán kérdezősködött 10343 10 | ornátusban lőn mindenki megrendelve.~ ~Az özvegy ugyan jobban 10344 9 | csodálom fiatal barátunk megrendülését; én vén ember vagyok s mégis 10345 4 | ha nem akarja szívemet megrepeszteni (itt magamnak is igazán 10346 7 | mióta a vért megkóstoltam, s megrészegültem tőle...~ ~Óh a vérszomj 10347 12 | nép őrjöngő örömkiáltása megreszketteté a palotát, s a dívánba gyűlt 10348 11 | bőréről, s a hölgyek, kik a megriadt elefántok tornyaiban hányódtak, 10349 11 | A rómaiak néhány percig megriadva e vakmerő támadó elől, ki 10350 2(2)| másik magánhangzó előtt megrövidülnek" (ismert latin nyelvtani 10351 9 | indigótelepítvényt találtak megrohanni, mely a Blackfort-ház tulajdona 10352 2 | kibontakozni az orosz hadvonalon. A megroncsolt ágyúkat visszavontatták, 10353 2 | hiszen nem muszáj neki éppen megrontani a termetét a tanulással; 10354 7 | belőle, csupán egy csomag megsárgult, megfoltosult írott papírt 10355 11 | el?~ ~E szavakkal dacosan megsarkantyúzá paripáját Maeon s kopjája 10356 2 | azért csak amondó volt, hogy mégse kellene neki olyan sokat 10357 2 | Nini, véres a te inged. Tán megsebesítettek?~ ~- Nem a. Csak a disznótól 10358 2 | akkor vette észre, hogy megsebesült.~ ~- Nem tesz semmit! csak 10359 4 | Isten elég gazdag, majd megsegít.~ ~- De fiam - szólt az 10360 11 | ezideig minden vállalatomban megsegítének.~ ~Rövid időn alkalma lőn 10361 4 | okos tanáccsal tudott volna megsegíteni ez egyszer; azonban az okos 10362 2 | mást nem is, de kegyelmedet megsegíti.~ ~Daczosné asszonyom úgy 10363 12 | hadainak, összetörték vezéreit, megsemmisíték terveit. A Zrínyiek maroknyi 10364 10 | karjait összefonva mellén s megsemmisítő tekintetet vete a leányra.~ ~- 10365 8 | sokszor megjelenik, fejemet megsimogatja és az örök üdvek honából 10366 3 | kikeresztelkedni. Szegények, szörnyen megsínlik azóta az olajos babot, s 10367 6 | akarjuk, hogy bennünket valaki megsirasson. Élünk gyászban, meghalunk 10368 3 | keresztül botorkálni, s úgy megsírtak az ártatlanok bánatukban, 10369 3 | togában jár és szörnyen megspanyoltalanodott.~ ~- Lehetetlen!~ ~- Semmi 10370 9 | idegeneket elevenen szokta megsütni.~ ~- Úgy uraim, - szólt 10371 7 | VI.~ ~Midőn legelsőbb megsúgám szerelmem a leánynak, végigborzadt, 10372 10 | Fogádum, fogádum.~ ~- No hát megsúgom. Tartsd ide a füledet. A 10373 9 | tartozik annak a dámának, hogy megszabadítá.~ ~- Átkom reá! Bírtam volna 10374 11 | vezérét és az utolsó sast megszabadítsa. A propraetor egyedül érkezett 10375 12 | a börtön szomorú lakóit megszabadítva láncaiktól, kibocsáták mind 10376 1 | hálákat adának az Úrnak a megszabadulásért.~ ~Azon két fűzfadorongot 10377 11 | szétomlott. Semmi reményünk a megszabadulhatáshoz. Isteneink is elhagytak, 10378 11 | mint az anyai szeretet, megszabadulhatott volna.~ ~Hogy hajítná el 10379 9 | csak az utóőrök tudtak megszabadulni.~ ~- Az afgánok eltávoztával 10380 4 | örvendezve, hogy ily könnyen megszabadulok.~ ~Urambátyám pedig, még 10381 9 | Izbózeth és Mefizóbeth megszabadultak.~ ~Ezek úgy tőnek, mint 10382 7 | többé, még emlékeiktől is megszabadultam.~ ~Ha most visszamennék 10383 6 | ember a harcból és ruháját megszaggatá és port hinte fejére.«~ ~» 10384 8 | arca elkékült, melle a megszakadásig felfuvódott, szemei kimeredtek, 10385 2 | lásson meg így, mert a szíve megszakadna érted. Jer, öltözzél át; 10386 1 | gondja többet. A fiú megnőtt, megszakállasodott, megtömték, meghízlalták 10387 1(4)| éjjel, "páni rettegéstől" megszállva, azt vélik, hogy ellenség 10388 13 | körülfogva a császár táborát.~ ~A megszámlálhatlan hadsereg nem tudott hová 10389 10 | jámbor hitelezők azután megszánva a szerencsétlent, nemcsak 10390 1 | reggel kijő a rózsaleveleket megszedni, egyedül ő lelje meg és 10391 3 | diákul, melytől a cár úgy megszeppent, hogy tüstént maga eleibe 10392 11 | olyan volt, amit a lélek megszeretett, nagy és szép együtt; az 10393 5 | úgy látszott, hogy nagyon megszerette azt az eredeti, őssajátságú 10394 2 | Daczosné asszonyom jól megszidta Kondor uramat az ilyen istentelen 10395 8 | félévvel innét valahogy megszökvén, a kormányszékhez ezeknek 10396 7 | amint mesterséges hálóját megszövé, melynek egyes szálai szivárványszínt 10397 10 | megtermesztik, Szmirnában megszövik, Ázsiából ideszállítják, 10398 2 | világ!~ ~Utoljára mindent megszokik az ember, még a háborút 10399 6 | Kötelességgyakorlásban növekedett fel, megszokta a parancsszót latolgatás 10400 2 | közül egy másik rejtett üteg megszólal, s négy ágyúval a lovasok 10401 7 | csendes rengetegben olykor megszólamlik: panaszos kiáltás, madárszó, 10402 7 | kelni az ember, s mellém ül, megszólít vagy megcsókol. Szerencsémre 10403 10 | nevezte magát.~ ~Ha valaki megszólítá, elébb egyet sóhajtott, 10404 4 | csak kénytelen voltam őt megszólítani.~ ~- Ne nyughatatlankodjék 10405 9 | benne.~ ~A malaye fölkelt a megszólításra ültéből s odajött közénk.~ ~- 10406 9 | s tiszta hindu nyelven megszólítva, hívott be magához. Szavai, 10407 10 | tisztességtételén, nem győzte csodálni a megszomorult felek pietását, kik nem 10408 1 | élelmiszerekben, hogy csak végső megszorítás mellett bírták összerakni 10409 11 | nőttél, - szólt Zenóbia, megszorítva kezét, s még az alkonyat 10410 1 | fejeikre hajigálni.~ ~A megszorult két vezér nem vette tréfára 10411 11 | örömében. - Tehát benned is megszületett a bátorság valahára. Helyesen 10412 6 | Uram, én Istenem!« kiálta s megszünt világtalan lenni, a mennyei 10413 4 | E határozatlanságomat megszünteté azon eset, hogy az ablak 10414 8 | odvába. A nyögések egészen megszűntek. Az ember halva volt. Ott 10415 9 | minden érzékeimet elvevé, megszűntem látni, hallani, lelkem és 10416 4 | Én pedig vevém az élni megszűntet s szépen belefektettem a 10417 10 | dohányszagú a szád. Eredj, megszúr a borzas szakállad; eredj, 10418 9 | fölfogni nincs erőnk, merészen megtagadjuk.~ ~ ~ ~ Ezt a novellát én 10419 2 | ilyen meg ilyen volt; aki megtalálja, öt forintot kap; hát délben 10420 11 | a túlsó lapra, ott talán megtaláljátok, amit kerestek: vezércikk 10421 8 | nekik azon két személyt megtalálni, megteheted-e ezt?~ ~Grundler 10422 2 | Hogy mutogatta fennen azt a megtalált kis piros szalagot. Egy 10423 11 | semmi oldalról sem lehete megtámadni. Hasztalan állták el útjaikat 10424 9 | kemény sortüzeléssel fogadták megtámadóikat.~ ~A décharge-ok azonban, 10425 11 | föltaszítva az előtte állót. A megtámadt dandár erre zavarba jött, 10426 11 | egy nő által látva magát megtámadtatni dühösen vágott hosszú pallosával 10427 2 | levél végén, hogy az éjjel megtámadtuk Fehértemplomnál az ellenséget, 10428 11 | bálványait az ellenség által megtámadva látták. Egyszerre felbomlott 10429 2 | sőt ha egy kis logikára megtanítják, annak is hasznát veheti, 10430 7 | fájdalom, mint az öröm.~ ~Megtanított rá a világ. - Óh, a világ 10431 7 | hangot szenvedéseinek, hanem megtanul örömöt hazudni, mert tudja, 10432 7 | görögök és nem bölcsek, megtanulhatnának beszélni a virágokkal.~ ~ 10433 6 | számunkra, s az unokagyermek megtanulná neveinket kimondani. S aztán 10434 2 | tatárnak azt a gyerekeknek megtanulni? még korán reggel felkelni 10435 2 | aztán "indulj!"~ ~Az öreg megtanulta nemzetőr korában a szubordinációt. 10436 11 | vagyok királytok! Én vagyok a megtapodott féreg, ki megöli az óriást. 10437 10 | sohasem tudott egy nevet is megtartani fejében, úgyhogy mikor egyszer 10438 6 | termetök életerős karcsúságát megtartják a késő vénség idejéig, kikben 10439 3 | Ucraniába, feleségeiket pedig megtartották muszkánéknak, a melyik ti. 10440 7 | egykori alakját azon percig megtartva, míg porrá omló teteme nem 10441 13 | parancsolta volna levetkőzni, - megteendék. Ha azt kívánta volna, hogy 10442 8 | két személyt megtalálni, megteheted-e ezt?~ ~Grundler fegyverére 10443 12 | zsákba öltözött papok, megtépett szakállal mentek legelöl, 10444 4 | összehasogatták, a hajamat megtépték s egy zápfogamat kiütötték 10445 4 | ilyenekben lenni, hamar megterem benne a Jánoska - okoskodék 10446 7 | gyümölcsöt. A telek, mely őket megtermé, most fonnyadt kórómaradványaikkal 10447 10 | kerül az, míg Egyiptomban megtermesztik, Szmirnában megszövik, Ázsiából 10448 6 | várva-várva nem a csatából megtérő kedveseiket, hanem a győzelem 10449 7 | katekizmusa. Később eszem megtérvén, az egészet a tűzbe dobtam. 10450 8 | S mit kívánsz érte, ha megteszed?~ ~- Puskapor, rum - volt 10451 4 | urambátyám, ha alispánnak megtesznek is, csak Esztikét nekem 10452 10 | régi jó barátom.~ ~- Hát megteszünk, az bizonyos, csak az a 10453 4 | egy zápfogamat kiütötték s megtettek esküdtnek. A szolgabíróságért 10454 13 | hidat építtetett, s mire megtevé a kétszáz mértföldnyi utat, 10455 3 | puskaportartója volt.~ ~A czigányoknak megtiltatott hegedűvesztés büntetése 10456 1 | dühösebbé tevé.~ ~- És ha én megtiltom tinektek, hogy fegyvert 10457 1 | és kalaplevéve, s nagyobb megtiszteltetés okáért Gerzson úr egy igen 10458 9 | venni, miszerint nekem azon megtiszteltetésben kelle részesülnöm, hogy 10459 2 | a háznál.~ ~- Köszönöm a megtiszteltetést; de én azt akarom, hogy 10460 10 | miket más bajuszként is megtiszteltetésül vehetne, felhúzva homlokára.~ ~- 10461 2 | ágyúkat visszavontatták, s a megtizedelt dzsidásokat felváltotta 10462 12 | minden börtönt, s másnap újra megtölté azokat, a halál minden nemei 10463 2 | s odarohant az ágyúhoz, megtöltötte golyóra.~ ~Ez a golyó az 10464 7 | csecsemőt ugyan nem hozta ki, de megtömte odabenn zsebeit ezüst és 10465 1 | megnőtt, megszakállasodott, megtömték, meghízlalták étellel és 10466 13 | fordíthatá.~ ~De az ellentállás megtörhetetlennek látszott; az ostromlottak 10467 11 | egész gránithasábokat a megtörhetlen érclapra, a harmadik kísérlet 10468 12 | melyet buzgóan végezve, megtörlé kezével arcát, meghajtá 10469 6 | a föld.~ ~Térdei olykor megtörtek alatta. Elesett. Meg-meg 10470 4 | Isten bírja!~ ~Mielőtt ez megtörténhetett volna, urambátyámnak hosszú 10471 9 | Az események azonban megtörténtek nálok nélkül is. Akik a 10472 10 | mert száját nem volt oka megtörülni, s fölkelt az asztaltól, 10473 10 | szu.~ ~Birbuc hallgatott, megtörülte - szemeit, mert száját nem 10474 2 | de azoknak amint a tiszt megtolmácsolá Kondor uram szavait, hogy 10475 9 | ezen elkövetett injúriát megtorlatlan hagyni nem lehete.~ ~Rögtön 10476 11 | arcán honolt, most némi megtorló bosszú vonásaival elegyült; 10477 11 | állókat, mire az hirtelen megtorpanva, borzasztó nyávogás közt 10478 2 | neki is elmaradt a mást megtréfáló kedve; egyszerre csak összefutottak 10479 10 | egy-egy azon menő kuktától megtudakozandó, hogy megjött-e már Fügefi 10480 12 | énekelte, belépett a szobába, megtudandó, ha alszik-e a szultán?~ ~- 10481 9 | egyet-egyet elfogunk közülök, megtudhassuk, hova rejtette el kincseit. 10482 2 | azoktól sok minden új dolgot megtudott Lajoska felől, ki az alvidéki 10483 2 | Ugyanabból a levélből azt is megtudták, hogy írt ő már nekik vagy 10484 7 | pillanatot azon időkből, midőn megtudtam, hogy a paradicsom a szívben 10485 11 | miniszterkrizisekről, ott megtudtok mindent ami lesz, lehet 10486 10 | állt jól rajta.~ ~A népség megtudva, hogy viaszgyertyákat fognak 10487 10 | máskor. Majd vigyázok rá. Megtürüm a csontját.~ ~E perctől 10488 13 | Tsong-Nu szállana fel a megürült trónra.~ ~Ennek első dolga 10489 2 | Hogy a mestergerendába megüsse a fejét? Nem a gyorsaké 10490 1 | mikor körmeit az ablakba megüté, amin Áron kétakkorát nevetett.~ ~ 10491 1 | olvasott, sőt Gerzson úr nagy megütközésére még az ő felolvasásaira 10492 9 | és Mefibózeth.~ ~Másnap megütközött a király az ellenséggel. 10493 9 | kérdezém tőle, kinézésén megütközve.~ ~- Ah, az pokoli kaland 10494 3 | anélkül, hogy valakit vagy megütne, vagy ellopna valamit. Mint 10495 4 | passzust, s urambátyám kutyáját megütni főbenjáró dolog. Így észrevétlenül 10496 3 | aesthetikaiabban mondva: kidiósodva megüvegesedtek a kaczagás miatt, kivált, 10497 7 | nap fénye nyújt? Egészen megújulva érzem magamat tőle. Künn 10498 10 | való volt.~ ~Utoljára ez is megúnta a sok ácsorgást ezen a földön, 10499 11 | ami nem lesz többet, ha megúntátok ezeket a civilizált utcákat, 10500 6 | Hányszor adtam volna oda a megutált életet az irigylett halálért, - 10501 2 | inzsellér.~ ~- Mind időnap előtt megvakul a sok kukucskálásban, görbe 10502 4 | édes öcsémuram, ne hagyjon megvakulni - rimánkodék - segítsen 10503 4 | asszony, nagy szívfájdalommal megvála tőle, s jajgatásnak jajgatásával 10504 10 | De más három kerületben megválasztották. Két mandátumáról lemondott, 10505 7 | festenék, nem úgy festeném a megváltót, amint ti szoktátok, nem 10506 11 | késő volt a csatarendet megváltoztatniok. Szétszórt sorokban kellett 10507 2 | csak azt, hogy az ágyúja megvan-e még? Az ágyúban nem történt 10508 1 | de ha az ő élete árán megvásárolhatom városunk szabadulását, bizonyára 10509 2 | harmadmagával a katonaság ellen úgy megvédelmezte, hogy be nem tudták venni, 10510 11 | országom idegen ellenségtől megvédjem; - vagy az ellen törjék 10511 11 | állottak, s midőn kardunk megvédte tőlük a keleti határt, megengedte, 10512 9 | beestek, arca elsápadt, ajkai megvékonyultak, és szemei körül valami 10513 11 | esküszöm, hogy nem fog az megvénülni itten; legalább ha összeomlanak 10514 10 | jurátusnak lenni. Addig én megvénülök. Nem várhatok én magára. 10515 7 | vagyok az. Hála Istennek, megvénültem; úgy hiszem, hogy annak, 10516 5 | elbeszélte, hogy őt a gazdája megveré, de elhallgatta, hogy miért? 10517 12 | Ajasz basa a magyarok által megveretett, s azóta néném szürke gyászruhát 10518 10 | Oliviát látta meg, míg a megvert egyéniségben, ki Birbuctól 10519 2 | gazdája, óbester uram!~ ~- Megveszem tőle! hogy adja? - szólt 10520 9 | táncot és éneket, aminőért megvesznének a balettcsinálók, ha eltanulhatnák. 10521 11 | kit rajta kívül mindenki megvet, kicsúfol; s míg férjét 10522 7 | semmit. Az emberek ítéletét megvetem.~ ~ IX.~ ~Most itt lakom 10523 11 | eloszlik tekintete előtt, mint megvetendő gizgaz.~ ~Még egy roham 10524 11 | nép - így szól a levél, - megvetéssel beszél a harcról, melyet 10525 11 | elszörnyesztő fenevadat, mely lábait megvetve, orrszarvát a kősziklához 10526 7 | lak belsejét is tűrhetőleg megvilágítá.~ ~Ki ne érzette volna azt 10527 10 | alkalma leendett az utcán megvirradni, ha annyi esze nem lett 10528 11 | szülöttei! A harc napja megvirradt, az ellenség előttünk áll. 10529 11 | visszafelé fordulva lován, megvoná csendesen a kézíjat s percig 10530 4 | kíváncsi rá, utasítom a megye levéltárába letett inventáriumhoz, 10531 9 | gondolkozott mulatságaik megzavarásáról; hanem a Blackfort-ház már 10532 9 | közepében.~ ~Most már igazán megzavarodottan tekinténk egymás szemébe, 10533 9 | szándékomat azonban rendkívül megzavarta azon körülmény, miszerint 10534 6 | bejutott a hírmondó a városba, megzendüle az nagy jajkiáltással.«~ ~» 10535 13 | lováról.~ ~Erre köröskörül megzendült a vidék. A hun hadseregek 10536 4 | kezet. Hát egyszer az a kéz megzörgeti erősen az ablakot! Lehetetlen 10537 11 | tag indul, vagy fegyvereit megzörrenti, mintha egyetlen gép mozdítaná 10538 9 | azonban a fehér hangyák és méhek meglepték a szobrot, s mielőtt 10539 12 | ami már magasabbra nem mehet.~ ~A szultán szeretetteljes 10540 11 | kis csapatnak senki sem mehetett segélyére, távolból nézhették 10541 10 | Mit gondol, mama? Hogy mehetnék én egy fakó koporsó után, 10542 9 | nyelven mondva: "Szabad vagy; mehetsz, merre akarsz." Én nem tartóztathatám 10543 1 | percben mint a bolygatott méhköpű raja, ömlött ki a diákság 10544 9 | iszonyú ordítás, hahota és mekegés között támadtak reánk.~ ~ 10545 9 | öregek mindannyiszor nagy mekegve keltek föl ültökből, az 10546 6 | harczenével közelítnek, bús, méla énekkel ezek, amazok lobogó 10547 13 | hosszan kürtjébe fútt, melynek mélabús hangjait sokszorosan látszott 10548 10 | E gondolat terhe vastag melankóliát hozott kedélyére. Leányaira 10549 7 | feljövő éj csillagképeivel, mélázva, merengve, amint végigdűltem 10550 2 | voltak főve ebben a pogány melegben, mégiscsak megálltak, szembefordultak, 10551 2 | visszavonulását. Bezzeg melege lehet. Mindennap ő fűt a 10552 9 | vágyam volt e napvilágnál melegedni. Elfeledém határozatomat, 10553 7 | A nap nem csalt ki több meleget belőle, mély, süket hallgatás 10554 6 | mondtál igazat. A lemenő nap melegét még érzem arcomon. Miért 10555 9 | levelű növények, mik csak a melegforrások partjain tenyésznek, bűbájos 10556 3 | beszélnem, de előbb vigyetek melegre, mert megfagyok, a feleségem 10557 11 | feküdt, s amint a lángok melegsége kiállhatatlanná kezde válni, 10558 10 | boltban, körmeit szájánál melengetve, s egy rossz szalmaszéken 10559 9 | ótestamentomi próféta... Meliahnak igaza volt, mikor a levelet 10560 8 | szólani, arca elkékült, melle a megszakadásig felfuvódott, 10561 2 | le is ültette a pamlagra; melléje ültette nászasszonyát, ki 10562 11 | bírták azokat hajtani a melléjük állított izmos ballistáriusok, 10563 9 | melyhez egy század utász volt mellékelve. Ez utászszázadnál voltam 10564 8 | Williám letette ördögi melléknevét s becsületes lakatosmester 10565 6 | nyomorékot a nősírás közül egy mellékszobába.~ ~Összevont karokkal megáll 10566 2 | érkezni.~ ~Amint Lajos egy mellékutcán végigmegy, egyszerre csak 10567 2 | kellett járniok; azért egy mellékutcát választott, hogy mint aki 10568 9 | ugyanakkor úgy érzém, mintha mellemet valami egy percre megütötte 10569 8 | Hurrah! - ordítá a hajós, mellénél ragadva a hanyatló kormányost 10570 6 | a kurta virágos szövetű mellény rövid ujjaival, mely alól 10571 2 | fel frissen a zöld pitykés mellényemet, tedd fel a sipkámat, s 10572 8 | Néhány könny gördült durva mellényére.~ ~A kormányos pedig, amint 10573 2 | zöld zsírral fényesített mellényt, s úgy állított be az ebédlőbe, 10574 2 | érdemjele is letépetett melléről.~ ~- De'jsz ezt nem hagyom 10575 11 | kard, páncélul egyedül a mellet védő lorica.~ ~A légiók, 10576 11 | van nekem kevesebb jogom melletted lehetni, ki férjednek öccse 10577 11 | gyakorlat volt. Tárogató melletti pyrrhusi tánc, merész szökések, 10578 11 | egyszerre félreugrottak mellőlük a gépészek, az elszabadult 10579 11 | keresztül, be a pórusokba, le a mellre, át a szemek idegein, az 10580 2 | felültek sorba a folyosó mellvédfalára, mint a varjúk a háztetőre, 10581 10 | emelkedett leereszkedésének méltányos és érdem szerinti bámulásában.~ ~ 10582 5 | éji mulatság. Rögtön egész méltatlankodással felvánszorgott fekhelyéről, 10583 2 | nálunk az étel közé? - szólt méltatlankodó hangon Kondor uram.~ ~- 10584 6 | asszonyaik nem lesznek hozzájuk méltatlanok. Mi elveszünk, a nőkar gyenge, 10585 8 | hogy a Nepean-szigeten méltatlanul szenvedők vannak, és őket 10586 6 | amit én, halottjaitokhoz méltóknak lennetek. Most haza fogtok 10587 1 | céhmesternek akaratodat, méltóságos úr, és ő minden lehetségest 10588 1 | hímezve; de ő azért elég méltóságot tulajdoníta magának, ha 10589 4 | könyvekből valami emlékezésre méltót akartam Esztikém figyelmébe 10590 4 | támadjon. Már most tehát méltóztassék választani: melyiket tartaná 10591 4 | például, hogy felhozzam, méltóztatik tudni, kedves asszonynéném, 10592 8 | keresztülsugárzott óceán habjai között a mélyben úszó tengerlakók ezrei látszottak 10593 3 | helyett beragasztva, s mindig mélyebben merülének azon fontos thema 10594 7 | Mentül előbbre mentem, annál mélyebbre jutottam, végre csak kezeimmel 10595 7 | tengerszem van az erdők mélyében, sötétzöld, ki nem apadó, 10596 8 | hallatszottak, mintha a föld mélyéből egy haldokló sóhajtana fel.~ ~- 10597 9 | mely egy jéghegy oldalába mélyed, belül éppen úgy bevonva 10598 7 | Bezörgetnek a házak ablakain, melyekben egykor laktanak; az ágyat, 10599 9 | üres falura bukkantunk, melyekből jöttünk hírére minden élő 10600 11 | Indiákról vándorolt ide, tenger mélyéről halászott gyöngyöket s beszélő 10601 12 | márványlapot emelt fel egy rejtett mélység nyílásáról s ekkor egy aranycsapot 10602 4 | vetni és esni mélységes mélységbe, hova midőn lejuta, nem 10603 8 | anserina, mely háromszáz lábnyi mélységből emeli föl koronáját a víz 10604 4 | bukfenceket vetni és esni mélységes mélységbe, hova midőn lejuta, 10605 2 | mikor a bográcsban fő a menázs - magyarázá Kondor uram.~ ~- 10606 2 | ismerte is mindazokat a mendemondákat, amik a külföldi hentesműveket 10607 11 | után a futásban kereste menedékét, s a kétszáz elefánt a bálványképekkel 10608 12 | keleties öltönyükben, arab méneiken, fegyvereik markolatja smaragd- 10609 13 | Quenn-Hinn tartományba. Ki nem menekülhetett senki, az egész nép a főváros 10610 11 | szólt az egyik gyermek - s menekülj meg magad.~ ~Zenóbia könnyezve 10611 11 | hogy hősi öngyilkolással meneküljön az ostromló bosszújától.~ ~ 10612 2 | vagy, Lajos fiam?~ ~- Ide menekültem, apám.~ ~- Ugyan jól tetted. 10613 13 | vízár elől házaik tetejére menekülve, minden rendszeres védelemmel 10614 11 | első merész, de sikertelen menekvési harc után lerakta a római 10615 2 | torlasztva minden fegyvernemű menekvők összezavart tömegétől. E 10616 4 | Kiváltképpen a férjhez menendő hajadon leányok könyörgését, 10617 11 | már a szabad nomád népek ménesei legeltek; ha azokat elérheté, 10618 13 | végighajtottad legelő méneseid a Don és Volga végtelen 10619 13 | szekereikre s gulyáikkal, méneseikkel együtt odább mentek.~ ~A 10620 7 | alatt, s ugrálva futott le a meneteles úton, s ezt okosan tevé; 10621 7 | kunyhóban egyebet száraz menhelynél, s térdem az ajtónak feszítve, 10622 3 | volna ide.~ ~- Nem bánom, menjünk be tehát a házba, csakhogy 10623 3 | hosszú dárdát, hátán nagy ménkű jegesmedvét czipel, mely 10624 9 | azon éjjel, amint táborába menne, kísérői rémülve vevék észre, 10625 2 | pakolnánk, s mink is a táborral mennénk?~ ~- Hiszen most is az a 10626 7 | azt a helyet, hová mégis mennie s hol meghalnia kell! Mint 10627 9 | alkony miatt nem lehete mennünk; éji szállásra tehát odább 10628 10 | ismétlődött; egyszerre, mint a mennydörgés, olyan rúgás esett az ajtóra, 10629 6 | ellenségé,... s ez rá az ég mennydörgése...~ ~S mikor már nem hallatszott 10630 7 | hallgattam a hegyektől visszavert mennydörgést s a szakadó zápor süvöltését, 10631 4 | még egyszer - három kila mennydörgős égiháború! át mered ütni 10632 13 | port, amely lángot ad és mennydörög, kik föltalálták a könyvnyomást, 10633 4 | kegyelmeteket mindnyájukat a mennyegzőre! - Ezzel fejezé be urambátyám 10634 7 | sem volt az övé. Kereste a mennyet, kereste a poklot, de nem 10635 9 | alá elébe, mintegy a sátor mennyezetén keresztül, egy angyal négy 10636 1 | elöljárói nyugodtan aludtak mennyezetes nyoszolyáikban, elgondolva, 10637 10 | vele, megmagyarázva, hogy mennyibe kerül az, míg Egyiptomban 10638 1 | bírták összerakni a kívánt mennyiséget, s midőn mindazt szekerekre 10639 7 | szíják anyatej helyett. Mennyivel szebb fiai a természetnek 10640 9 | mindenki a jövevényt.~ ~- A mennykőbe, - szólt az orvos - ön jól 10641 4 | istenigazában a haragos mennyköveket, látva, hogy füttyel sem 10642 7 | fel az égre, mely egykor mennykövekkel sújtolá. - Aztán kihűlt, 10643 13 | letört ország, itt egy letört mennyország.~ ~Tsong-Nu beleszeretett 10644 6 | fölviszed magaddal a magas mennyországba.~ ~A nyomorék mindig lázasabb 10645 4 | bizonyosan kikergetnek a mennyországból.)~ ~- Bizony, hallja öcsémuram, 10646 4 | boldog perc, melyben megnyílt mennyországomat keblemhez szorítva, mondhatnám 10647 2 | és boldogasszony tenyere mentájának jószagú leveleit, végre 10648 9 | lovasság nagy része a folyam mentében fölfelé vonult, a folyam 10649 4 | a nádméztartóval; azzal mentegettük magunkat, hogy nem volt 10650 4 | hozzám uramatyám, rókatorkos mentéje panyókán volt vetve nyakába, 10651 11 | gyermekeit, még ha koronáját mentené is meg általuk.~ ~Még egy 10652 10 | Birbuc sohasem felelt, menteni sem próbálta magát, úgy 10653 2 | soha semmi kirurgus meg nem menti életét. Hát még ha a trikhinek 10654 1 | hanem hirtelen áthatva a mentőgondolattól, belekapaszkodék az ötvenkét 10655 6 | lelkeit a harcos férfiaknak, s mentől többet levernek onnan, annál 10656 4 | kovátlan pisztolyt véve kézbe, mentünk az ajtónak.~ ~Kinyitók azt: 10657 8 | tudtára adandó, hogy férjét a menyasszonyajándékkal egyetemben elnyelte a tenger; 10658 2 | ellenség hízelkedjék eljegyzett menyasszonyának, azt feleségül kérje az 10659 6 | vonás. Kereste szemeivel menyasszonyát, lelkének legszebbik reményét, 10660 6 | anyák, székely leányok, menyasszonyok, feleségek egy óhajtást 10661 2 | ellenség, s a kigyelmed menyének szánt Sárikánkat is elviszi, 10662 3 | feleségét, napát, hugát, menyét, leányait és szolgálóit, 10663 11 | benne, hogy nem fog több menyhal-ikrát kaphatni onnan, s vállvonva 10664 9 | fecskefészek, gúnytanújeléül annak, menyivel kisebb helyen megfér testben 10665 11 | szobrok, csonka oszlopok merednek föl a sivatagból, várva 10666 1 | a kard kiesett kezéből; meredt szemmel iparkodott még lováig 10667 11 | és félelem által meg volt meredve, s a dárdát kezében tartá, 10668 7 | sírjából, s úgy találták, hogy méreggel végeztetett ki a világból.~ ~ 10669 9 | hinduk nagy tökélyre vitték a méregismeretet, nem csak ételben italban 10670 8 | létezik; ott ama berekben egy méregkeverő lakik; közelebb ama barlangban 10671 7 | virágnak? S ki ne ismerné meg a méregnövényen azt a baljóslatú sötét tekintetet? 10672 11 | mellettem és kikacag, nem merek odatekinteni, mert rám néz. 10673 8 | keserű reménytelenségben merengeni a néptelen tenger puszta 10674 8 | felriasztá a parancsnokot merengéseiből, hirtelen leveté köpenyét, 10675 8 | és tenger összeolvadnak, merengett; olyan volt e vadon puszta 10676 7 | csillagképeivel, mélázva, merengve, amint végigdűltem a gyopár 10677 11 | alatt. Még egy kétségbeesett merény van számunkra hátra. Ugyanaz, 10678 1 | fogja olvasni az éjszakai merényletet.~ ~- Jöjjön egy szóra félre, 10679 1 | a föld színéről!~ ~Ennél merészebb fogadást, úgy hiszem, senki 10680 12 | egy gonosz hírt tudtára merészlend adni, a város legmagasabb 10681 11 | vagy, mást sértened nem merészség, asszonyt sértened nem dicsőség.~ ~ 10682 10 | kalmár, meg nem foghatva azon merészséget, hogy Birbuc diák mutathasson 10683 10 | Az nagy pápaszemeket meresztett a kérdezőre, s mogorva arccal 10684 8 | gyümölcse! - így szólt komoly merev hangon a hölgyhöz - aki 10685 9 | tagom, minden ízem meg volt merevedve. Szólni akarék, s nem bírtam 10686 7 | tenger hirtelen fenékig jéggé merevült.~ ~Fehér, sápadt lett a 10687 9 | lassanként érzém, hogy tagjaim merevültsége feloldódik, szempilláim 10688 5 | megértve a városházán, hogy tíz mérfölddel van messzebb Fejérvártól, 10689 3 | fáradtam ám. Három nap ötvenhat mérföldet jártam ezután a medve után, 10690 2 | kellett lefordítania, annak a mérge elébb az ő szívén ment keresztül.~ ~ 10691 5 | tökéletesen le volt gázolva, mérgében mit tehetett egyebet? kiitta 10692 9 | beszívott illat képes az ő éteri mérgeiket odább adni. Szóljon ön, 10693 9 | embereket oly hihetlen hatású mérgek készítésére, miknek mi neveit 10694 11 | gyönyörű karcsu termetét, mérgesen összehúzva orrát és szemöldeit, 10695 11 | kölykeit, a viziló agyarát, a mérgeskígyó fejét, hogy azokat lábaidhoz 10696 2 | aki az urat meg akarná mérgezni, az minket is meggyilkolna 10697 9 | ugyan jól tevé, meg voltak mérgezve bizonyosan, - szólt közbe 10698 2 | helyett csak a hurkatöltőt meri elsütni hazája ellenségei 10699 4 | kifordítja a bőrüket, ha meg merik mondani valakinek holvoltunkat.~ ~ 10700 10 | vak apád. Ennek meszellyel mérik a fonalat. Eredj te ászuny, 10701 13 | gyűlt a város körül, víz alá meríté annak utcáit, ledönté a 10702 7 | bűnhődése.~ ~S ti a sorsot meritek káromolni? Tudtok emlékezni 10703 2 | ártson; mert a tócsából merített víz egészen hozzá való ital."~ ~- 10704 5 | sokáig.~ ~Ekkor a varga merítette meg a maga kupáját, s a 10705 1 | tinektek, hogy fegyvert merjetek fogni, midőn a nemes város 10706 11 | király is odaveté a harc mérlegébe kardját, míg Egyiptom népeit 10707 9 | mint az öné, magam is neki mernék indulni; az ősz hajak ott 10708 2 | amit nem is az ő lábára mérnek! Mennyit fog koplalni, mennyit 10709 11 | tisztalelkű; hol igaz mértékkel mértek a piacon; hol üresek voltak 10710 11 | a tisztalelkű; hol igaz mértékkel mértek a piacon; hol üresek 10711 4 | fiatalember, aki Esztikéhez mertél ellátogatni! Lekorpázta 10712 7 | kínokért, miket fejemre mértél? Egy percet adj vissza, 10713 13 | országod határaitól kétszáz mértföldnél, melynek neve 'Urdombha'. 10714 3 | beragasztva, s mindig mélyebben merülének azon fontos thema feletti 10715 11 | Azon pillanatban markolatig merült szivébe Zenóbia kardja.~ ~ 10716 6 | csapásoknak, mik fejünkre mérvék. Azok helyett, akiket szerettünk, 10717 10 | minket, örményeket, egy mesédben kifiguráztál, s ezért ellenjelöltet 10718 8 | helyen, mint fehér hableány a mesék világából, ki kétes csillagfénynél 10719 4 | szép csendesen, majd én mesélek.~ ~Leszállt, dörgött, morgott 10720 4 | az ágyához, s kezdék neki mesélni.~ ~- Tudva van az anatómiából, 10721 9 | ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt 10722 7 | remegését kinevetve, enyelgő mesét mondott e titkos borzadásról, 10723 3 | mentek új hazát keresni Mesopotamiába. A mesopotamiai mufti azonban 10724 3 | a táblabírák nem hordják Mesopotamiából, Afghanistanból a municipiumokat 10725 3 | keresni Mesopotamiába. A mesopotamiai mufti azonban sehogy sem 10726 11 | hang, de csak a legnagyobb messzeségben, alig hallhatólag.~ ~E hangra 10727 11 | emberkézrakta hegy, még a messzeségből is ragyogó arany kúpfödéllel.~ ~ 10728 11 | ahol az a lárma hallik.~ ~- Messzünnen is remegsz tőle.~ ~- Ha 10729 1 | idején ide gyűltek a céhbeli mesterek legényeikkel együtt, s ők 10730 2 | legyen ő nagy ember? Hogy a mestergerendába megüsse a fejét? Nem a gyorsaké 10731 8 | kitűnt, hogy az gyékényből mesterileg font naszád, kaucsukkal 10732 2 | elfelejtettél volna egyet-mást a mesterségből a nagy tudományban, az anyád 10733 2 | mindjárt bevezetni az apja mesterségébe, s időjártával egészen a 10734 1 | csupán a fúrás-faragás békés mesterségeiben fárasztotta, készítve mindenféle 10735 2 | De büszke is volt a maga mesterségére. Nem kellett az ő füstölt 10736 2 | uram méltán becsülte azt a mesterséget, amit űzött. Meg is élt 10737 2 | védelmében való meghalásnak mesterségét, hanem azt vette, hogy Lajoska 10738 10 | kikeresztelkedett, s az új országban új mesterséghez fogott, míg azt is valami 10739 9 | nem szabad magát e heverő mesterségre adni.~ ~- God-dam, ott örömest 10740 5 | összekaptak kendtek a gazdámmal, mestram aztán kimángorlotta kegyelmedet, 10741 2 | mint szegény megboldogult Mészáros Lázárt, ki tréfásan mondá 10742 7 | míg az ember, ez a világ mészárosa, ez a mindent evő sáska, 10743 4 | azzal fenyegetett, hogy mészárosinasnak ad; de szerencsétlenségemre 10744 1 | Bórembukk, egy nagy, trabális mészároslegény volt, szőretlen csontos 10745 10 | Meszelyt? A vak apád. Ennek meszellyel mérik a fonalat. Eredj te 10746 4 | öregúr s nem kelle azt többé meszelni.~ ~Kertek alatt lakott s 10747 4 | falát hol kékre, hol sárgára meszelték, utoljára pedig kövecsekkel 10748 10 | segített rajta, tudniillik egy meszely jó erős törkölypálinkát, 10749 3 | fűrészelnek jelenleg deszkákat s meszet hordanak a szomszéd városokba, 10750 7 | benn az erdők között néhány mészkemence. Ezeknek lakóiból állott 10751 10 | penecilus, mely életem fonalait metéli ketté. A csalódás skorpiói 10752 2 | a szalonnát, falatonként metélve kenyere hátán, bizony elmondhatja 10753 9 | s azt mondták rá, hogy "meteor".~ ~Izbózethet ez eset után 10754 9 | vér rózsapírja, a vékony metszésű hallgatag ajkakra s a hosszúkás, 10755 9 | zamatos keleti gyümölccsel s metszett hegyi kristály üvegekkel, 10756 11 | oldalaiból átlátszó aranyszín mézga szivárog. A nap fényében 10757 7 | lelke pedig elbujdosik, mezítelen, vezértelen a hűvös éjszakába, 10758 7 | reszketve jött elő a lélek mezítelenül, remegve, halaványan. S 10759 3 | napjait leélte. 3. Azon mezítlábos kontesz, kit ő számozni 10760 2 | volt, forró nyári nap; a mező tele munkásokkal; de nem 10761 8 | megfoghatatlan pompában, rengetegek, mezők, virányok a vizek fenekén!~ ~ 10762 4 | nincsen dolga, menjen ki a mezőre, keresse meg azt a füvet, 10763 1 | Balika-várnak neveznek és másfelől a Mezőségen tanyázó két labancfőnök, 10764 7 | néptömeg felett, mely ellepte a mezőt, és nézett, és tátotta száját, - 10765 10 | ablakon, mikor kidobtak miattad!~ ~- Hát engem, hogy elpáholtak 10766 4 | nyugosztalja meg szegényt...~ ~Miattam azonban lakhatott volna 10767 4 | Azalatt volt lótás-futás miattunk a faluban; kerestek égen, 10768 1 | egyébre, minthogy legyen nekik miben elesni, ha futni akarnak.~ ~ 10769 3 | politikai osztály nincsen, miből bátran következik: hogy 10770 2 | egymás után elhallgattak a mieinktől találva; ha a huszárok rohamra 10771 10 | láda mellé guggolva. - Ez a mienk lesz atyus, ugyebár?~ ~- 10772 4 | ember volt.~ ~- De nem a mienket dobta ám agyon, hanem a 10773 4 | oly vakmerő, boldogságát a mienkhez hasonlítani? Ki volna oly 10774 13 | nagybátyját, rokonát lenyakaztatá, míglen egyedül állott a trónon.~ ~ 10775 4 | kegyelmetekhez, és a kegyelmetekéi mihozzánk.~ ~- Bölcsen tudom; sokszor 10776 8 | sötétzöld mangava-erdőkön belől, mikből senki vissza nem lép? Kik 10777 3 | megbuktatni Oroszországot. Miklós cár csak akkor hűlt el, 10778 1(2)| Miklósvárszéki nagyajtai Cserei Mihály 10779 4 | hozott volna ide a tatár miközénk izgágának. Hanem már túlestél 10780 3 | Sáros vármegyei spanyol. Mikolás czár nevenapjára írt egyszer 10781 7 | kitagadni magát a világból; óh, mikorra a keresett fájdalom napjai 10782 12 | fejét verve kiáltoza: "Affát millei Zaffái!" Körül ordított, 10783 9 | Surturhule. Falak és boltozat milliárd gyémánttól látszottak ragyogni 10784 13 | miután népének és kincseinek millióit elpazarlá, kifáradva megállt 10785 13 | császár elé lépett, magát milliókért föláldozandó. -~ ~Ott arcra 10786 10 | vagyok, Gerguc.~ ~- Ejnye milliom a lelke, már pedig azt gondoltam, 10787 4 | Farkasveremben? Ejnye haragos milliomrivalta!~ ~- Urambátyám! lassabban! 10788 6 | maradhatott régi honában, - milliónként elhagyta szülőföldjét, - 10789 10 | pinz, neked hágyum ez a fél milliót. Az ászunyt hágyom akinek 10790 10 | kísértetnyomásos álom? Milyet estem az ablakon, mikor 10791 9 | E jelenethez képest egy mína felvettetése csak színpadi 10792 4 | nem ért. Látja, hallja, minálunk egészen másforma a kétszer 10793 3 | kell fújniok; egy bőgőst a minap, ki részeg korában a "Nyitra, 10794 12 | ragyogtak a hattyúnyakú minaretek tetején.~ ~Egyszerre megdördültek 10795 10 | környező pompában.~ ~- De te Mincuska! kicsoda az a nagyságos 10796 10 | lány volt, hanem ő róla mindamellett sem tudott senki semmit; 10797 10 | magas fokára a becsülésnek, mindaz, amit tett, avagy elintéze, 10798 2 | de aki most mégis több mindazoknál: - mert most boldog ember.~ ~( 10799 10 | miatt?~ ~- Ne szólj, szavaid mindegyike éles penecilus, mely életem 10800 10 | cérnát.~ ~Mincuckának pedig mindegyikkel volt valami beszélnivalója, 10801 2 | lángvörösre válni.~ ~- Én mindenáron el akartam fogni ezt a tisztet 10802 10 | Sehol sem volt maradása, mindenbe beleveszett szegény, mindenütt 10803 10 | jubul. (Csak egyféle volt mindenből.)~ ~Ha az idegennek nem 10804 7 | Az volnál, ha annak, ki mindeneket üldöz, király volna a neve!~ ~ 10805 9 | befolyása lett volna rá... Mindenesetre emberi dolgot fogunk cselekedni, 10806 10 | szintén boltos volt, és mindenfélét árult, ami szemnek, szájnak 10807 7 | kiégett?... Mit adhatsz nekem, mindenható sors, a kínokért, miket 10808 11 | Édes gyermeki érzelem, mely mindenhatóvá képzeli a szülői szivet 10809 10 | hogy akárkivel beszél, mindeniknek azt mondja, hogy semmit 10810 11 | mindenütt: de visszajöttem ugye mindennünen? nem sikerült elvesztened, 10811 7 | volna az ég felé a szép mindenséget, hogy a nap ne süsse fejét.~ ~ 10812 7 | égen, holt csillaga a kerek mindenségnek.~ ~*~ ~Egy apa fiát átkozta 10813 3 | az erdélyiek?~ ~- Jaj, minderről sokat kell beszélnem, de 10814 13 | északtűt, a léghajót, mikor még mindezeknek Európában híre sem volt; 10815 4 | Még maig is emlékszem mindezekre.~ ~Pedig bizony már régen 10816 1 | csakhogy éppenséggel azonnal mindgyárt itt a város mellett ezer 10817 8 | elveszettet.~ ~Sokáig éltek itt mindhárman boldogan, Géza, Mária és 10818 8 | kigúnyolá.~ ~Mint szikráztak mindhármok szemei e csónak látására!~ ~ 10819 4 | kukorica már a selymét hányja; mindhiába! oda sem hallgatott.~ ~Végre 10820 1 | a megáradt patakba, hogy mindkettőjük felett összecsapott a víz.~ ~ 10821 11 | helyért, néhol belepetve egy mindkettőnél hatalmasabb jövevény, a 10822 4 | házi árestomul szolgált mindkettőnknek.~ ~Tehát az én kedves urambátyám 10823 11 | sors, mely előttünk áll, mindkettőnkre nézve egyenlő, dicsőség 10824 13 | el, - pedig kínai ember mindkettőre igen hiú; végre nem maradt 10825 4 | szívesen látom kegyelmeteket mindnyájukat a mennyegzőre! - Ezzel fejezé 10826 2 | következett, talán jobb lett volna mindnyájunknak egészen el is aludni.~ ~ 10827 4 | kegyelmeteknek is vannak macskáik, minekünk is.~ ~- Csakhogy a mieink 10828 1 | Ezen sűrű változandósága a minéműségnek nagy akadályára lehetett 10829 10 | Kuldjétek be a kisásszunyt! mingyárt jön a kisásszuny.~ ~Saját 10830 3 | mindig szabadon critizálja a ministeriumot, s Vahot még mindig szabadon 10831 10 | s a szekerektől kezdve a ministránsokig teljes ornátusban lőn mindenki 10832 11 | börzefluktuációkról és miniszterkrizisekről, ott megtudtok mindent ami 10833 10 | lallalalá lallala! -~ ~- Minka! ide hallgass, vagy úgy 10834 11 | folyt a legdühösebb harc, minkét fél hősei itt voltak összegyűjtve, 10835 9 | Nézd meg arcaikat, minőek?" - "Egy vén fehér ember, - 10836 11 | külde kincsekkel rakottan, minőket csak a fejedelem adhatott 10837 9 | merész boltozatot képezének, minőről építésznek soha eszméje 10838 8 | búskomoly nyájassággal a férfi, minővel egy sírból visszatérő szellem 10839 4 | réz- és bádogkanalakat, mintákat, sodrófákat, szitákat és 10840 1 | el az én fejemet elébb, mintsem szemeim az ő balsorsát meglátnák.~ ~- 10841 9 | Igen, a középső neve Mírák, a szélső Alamák... Alább 10842 10 | zurrodra süt, és mégis álussz. Mirt nem szegődtél medvének, 10843 11 | hajtásain rózsaszínű a lomb; a mirtusz, favastagságra nőve; fák, 10844 11 | hattyu-karcsú obeliszkok, a sötét mirtuszberkek közepéről fellövellő szökőkutak, 10845 10 | uram.~ ~- Jól van, Nagy Miska.~ ~A feleségét hítták Borbálának, 10846 9 | Nincs önnek mitől tartani, a mithridat elölte az erősebb méreg 10847 9 | Ez volt a másik méreg mithridatja - ellenmérge.~ ~- Midőn 10848 1 | ember vala, hogy mikor a mitológiából azon istenasszonyt érdeklő 10849 12 | ordíták: "Allah Buffaj! Allah Mitrei Chrestinnai! Óh!" s meztelen 10850 3 | elkelnek.~ ~- Hát a földmívelők mivé lettek?~ ~- Azok is szépen 10851 4 | ajtótól, - hordom én a te mivoltodat, gonosz a te zúzád, haragos 10852 7 | vigalom!...~ ~ ~Ezek voltak a mizantróp utolsó sorai. Könyv nélkül 10853 10 | Amarántus, tulipántus. Te mizeskalácsosbábu, te husvéti tarka birka. 10854 2 | verekedett némettel, muszkával, móccal; koplalt szász vendégszeretet 10855 12 | bizonyos, hogy egy visszatetsző moccanásért nem fog-e megöletni. -~ ~ 10856 11 | kiséretétől, s valamely mocsárban elveszhet, én nem maradnék 10857 8 | biztosítva a mérges bogarak, s a mocsárok éjjeli gőze ellen.~ ~Egy 10858 11 | valaha erdőket evett, s mocsárokat ivott rá.~ ~Egy délutáni 10859 13 | áttörette a hegyláncokat, a mocsárokra hidat építtetett, s mire 10860 5 | édes öcsém, - szólt a varga moderate, oly szelíden, mintha könyörögne, - 10861 3 | összeszereztem; tudni kell a módját, csaptatókat kell állítani.~ ~- 10862 9 | kaktusztöviseket.~ ~Az építészeti modor is, mely az épület stíljét 10863 4 | miközben oly kedvesen, oly módosan illett neki minden mozdulata, 10864 10 | most keresik nagy bolond módra, hogy sütnék meg, ahol megkaphatják, 10865 8 | ajtaján, mogorván kelt az fel moh-ágyáról, fegyverét a belépőre szegezve.~ ~" 10866 3 | halzsír, rákikra, földi moha, aszalt kökény és érett 10867 3 | hasadékok kitömve erdei mohával, a belseje csapó földdel 10868 8 | volt abban egyéb egy nyaláb mohnál s egy kőasztalnál.~ ~Grundler 10869 4 | Sonkolyi Gergely urambátyám mokány egy ember volt.~ ~Maig is 10870 9 | betűkkel volt írva a név: `Moloch`. A bálvány lábainál egy 10871 11 | egyszerűen nődnek.~ ~- Mit mondál?~ ~- Azt, hogy ki tőlem 10872 2 | ezeket, hiszen nem igaz, amit mondanak, de jobb neked, ha azt hiszik 10873 6 | fölött a nap leáldozik, s mondanák olyankor: így áldoztak le 10874 6 | búcsút vennék tőletek, s azt mondanám, egyedül megyek, egyedül 10875 2 | a saját írásodra kellene mondanod, hogy nem ismered. No, egyszóval, 10876 4 | vagy.~ ~Esztike szívem e mondásra halavány is lett, szomorú 10877 2 | teszed most, fiam, amit magad mondasz, hanem amit én mondok. Tehát 10878 12 | szent könyvben írva van e mondat: "aki aluszik, az nem él". 10879 12 | mely pompában, s a Korán mondatai nagyszerűségében, mik fekete 10880 9 | hallám újra gúnyosan mondatni!~ ~A rám jövő sebláz újabb 10881 11 | rendszereket, telegráfi mondatokat, örvendetes híreket táncvigalmakról, 10882 2 | nádkerítés összetépte.~ ~Lajos se mondatta magának a dolgot kétszer, 10883 9 | körüllovaglám a tájat. Valami mondhatatlanul kényszerítő érzés arra késztetett 10884 4 | annyit praecise és accurate mondhatok, hogy a francia háború után 10885 1 | enyediek mit csináljanak most? Mondhatták ők Trajtzigfritzignek, hogy 10886 4 | magamban; de hát mit is mondjak? azt mondjam: hogy Debora 10887 4 | hát mit is mondjak? azt mondjam: hogy Debora asszonyt látogattam? 10888 10 | Kihoz mentek ti firhoz, mondjatok nékem. Hadd tudjam meg, 10889 11 | az csak irgalomból övé. Mondjátok meg neki, hogy ha kegyelmet 10890 10 | róla, sem másnak meg nem mondod, sem nem bántod érte.~ ~- 10891 6 | elmélázva a nyomorék, s keserűen mondogatta magában:~ ~- Miért nem lehettem 10892 2 | hagyta. Tanárai folyvást is mondogatták az anyjának, hogy fiából 10893 12 | Nem uram, te a rossz hír mondójára ítéltél halált, az enyim 10894 10 | bizony nem tehetek. Minek mondtad, hogy a Libucka volt? Hát 10895 6 | látom az írást.~ ~- Nem mondtál igazat. A lemenő nap melegét 10896 10 | rohant ki a szobából, ilyen monológot dörögve a bolton keresztül:~ ~- 10897 10 | Gerguc gazda egy ilyen forma monológra felhasználni:~ ~- Te csavárgu! 10898 3 | mint lázítókat, s sine mora felakasztatta. A nemesség 10899 2 | bátor, előrerohan; ez a moraj elveszi józan eszét.~ ~Hanem 10900 9 | valami tompa zörgés, zúgás moraja jönne közelebb. A leány 10901 8 | Csónakba legények! - morga a kormánytartó.~ ~Az egyik 10902 11 | kősziklának, s fenyegető morgás között kezdi el szarvát 10903 9 | ködfolt.~ ~- Azt látjuk, - mormogák tisztjeink mind.~ ~- És 10904 4 | Törjék ki valamennyi fogad! - mormogám magamba; - ártatlanabbul 10905 9 | fejemet, alig hallható szavak mormogása közben, bedörzsölé, s azzal 10906 9 | Néhány alig hallható igét mormolt, a forrás bugyogó vize szinte 10907 11 | meggyújtva, oda lövöldözék, ahol morogni hallák a vadat.~ ~Az égő 10908 10 | mint Gerguc, azért lőn mortifikálva.~ ~- De huvá kelsz nikem 10909 7 | fölszedik a rajt feledt morzsákat, s kik porrá omlának, azoknak 10910 2 | hatalmasok lábaihoz kegyelmi morzsákért. Idegen törvények, bélyeg, 10911 4 | árva madár, kit a zápor mosdat meg, a zivatar megfésül. 10912 4 | magam idejében. Meleg tejben mosdottam én minden estve, attól lett 10913 2 | tanulószobájába; hozott neki friss mosdóvizet, tiszta fehérneműt, s aztán 10914 11 | mik a távolban egymásba mosódva csak kék körrajzaikban tünnek 10915 8 | tudja mit?~ ~A hölgy erélyes mosollyal tette gyöngéd kezét a vad 10916 10 | északfényének hazug sugárai mosolyganak! de én a földrengés leszek, 10917 1 | azzal rosszul rejtve ravasz mosolygását, így szólt:~ ~- Becsületes 10918 2 | kínálnak? - kérdé a tiszt, mosolygásra fordítva mérges ábrázatját.~ ~ 10919 2 | szeretet mosolygása.~ ~E mosolygásról ráismert Sárika. Hirtelen 10920 10 | ismét elharapja mindkettő a mosolygást, mintha semmi sem történt 10921 13 | megcsókolá, s kit pirosan, mosolygóan vett ölébe, halványan, halottan 10922 4 | kezet a kezemben, azt a mosolygva repeső tekintetet - azokat 10923 7 | szinte látszik rajta, hogy mosolyog vagy kacérkodik. - Azt hiszed, 10924 11 | falak, viruló kertekkel mosolyognak a távolból; széles pálmaerdők 10925 9 | nem, - viszonzá Davidson mosolyogva - hanem a szívemet, úgy 10926 11 | akasszanak, s tudta osztani a mosolyt, mely e gyöngéd csel következtében 10927 7 | emlék. És azóta is sokszor mosom kezemet, és soha le nem 10928 8 | mérget terem, az ég üldöző mosquitokat... és te ilyen helyre jutottál!~ ~- 10929 4 | Veszed az ördögöt, hiszen mostohaanyám; ipam is, vőm is csak nem 10930 10 | minden nap felvarrnak egy motring cérnát.~ ~Mincuckának pedig 10931 3 | mutogatta Borsod vármegyében a motyó fiának: látod, kis fiam, 10932 11 | homlokával érintve a padlat mozaikját, monda: »üdv neked, kelet 10933 11 | megzörrenti, mintha egyetlen gép mozdítaná egyszerre száz kezét, egyszerre 10934 11 | szemek villogása. - Minden mozdulat harcot, viadalt kifejező, 10935 4 | módosan illett neki minden mozdulata, minden lépése és lejtése 10936 11 | iparkodék mondani s arcával és mozdulataival kifejezni, hogy nem fél, 10937 11 | tárgynak. A tigrisnek semmi mozdulatát sem lehete még kivenni, 10938 11 | idomtalan fejének utolsó mozdulatával mélyen feltúrva a földet, 10939 11 | hajlékony szarvával különféle mozdulatok által iparkodik kedélyállapotának 10940 8 | ismét csendes, apatheticus mozdulatokkal továbbment.~ ~Williám hallgatva 10941 6 | hideg tekintetével, s tiltó mozdulattal visszautasítja a közeledőt.~ ~- 10942 6 | tömör óriás, aki maga nem mozdulhat - fölülemelkedve az egész 10943 11 | rogyott össze.~ ~- Meg ne mozduljatok! - kiálta Maeon hiénai szemforgással - 10944 9 | parancsolta, hogy innen meg ne mozduljunk, és seregeivel jobbra-balra 10945 11 | között lehete látni a lassan mozduló ostromtornyokat, miket alárakott 10946 8 | lábaik alatt jéghideg kígyók mozdultak meg sziszegve.~ ~Mentül 10947 1 | adva tanújelét karjai egyéb mozgásának, midőn a nagy vakáció alatt 10948 9 | hogy testem visszakapja mozgását s azon gondolkoztam, hogy 10949 5 | amint kezeit, lábait kezdené mozgatni, el nem tudja képzelni magában: 10950 12 | örömkiáltással fogadta a mozlim nép, mindenütt, amerre járt, 10951 8 | parthoz, mert ormán két mozsár volt felállítva, golyókkal 10952 8 | habozott.~ ~E percben két mozsárlövés történt, a csónak kikötött, 10953 9 | az angol nagykereskedő, Mr. Drayson, és az angol hadászati 10954 13 | Alig volt készen ez óriási mű, a világnak e hetedik csodája, 10955 4 | Hm - szólék fontos műértő képpel, s valóban orvosi 10956 3 | Szemlja. Ise. Kako. Ljudi. Müszléte. Nass. On. Pokoj. Rzü. Szlovo. 10957 12 | kiáltozva: "Allah, Jeri, Muffa, Ai!" Tovább hangzott a 10958 3 | Mesopotamiába. A mesopotamiai mufti azonban sehogy sem akarta 10959 5 | reggelig ott hagyta nyugodni a műhelyben.~ ~Reggelre kelvén az idő, 10960 2 | a mangalétát, odahagyták műhelyeiket, búcsút vettek családaiktól, 10961 13 | himzőrámák, az üvegfestő műhelyek, a porcelánhuták; megégették 10962 1 | kiválasztottjainak, hogy ott működjenek nagy szorgalommal, és tapasztalá 10963 2 | pirosba játszott; az egész működő hadosztályt pedig egy tábornok 10964 4 | állandóság, tele van a világ mulandósággal. Hanem hát mi jóért jött 10965 13 | emelniök. A legkisebb vétség-, mulasztásért bambusszal vertek a hibázó 10966 1 | csodáin fárasztják, ők azzal mulatják magukat, hogy a kedves leánykát 10967 1 | Hajdan a kollégium kényelmes mulatólakot építtete e fűzfákhoz, hova 10968 12 | gondját. Szolimán sokáig mulatott vele, kérdezősködött gyermekeiről, 10969 5 | mindenütt új kaland. E szilaj mulatozás közben udvari cselédsége 10970 11 | azok fegyvereiket lerakva mulatoztak. E mulatság is hadi gyakorlat 10971 8 | hóhérnak, kinek kedvenc mulatsága, akit elöl-utól talál, agyonlövöldözni... 10972 9 | addig senki sem gondolkozott mulatságaik megzavarásáról; hanem a 10973 11 | lemondjon legkedvencebb mulatságáról, midőn annak riadó hangjai 10974 2 | ölnek, ő is részt vesz a mulatságban, s úgy megfogja a lábát 10975 4 | kiütni.~ ~Így töltöttük nagy mulatsággal az éjszakát. Én szépen ölembe 10976 1 | aligha lenne tétlen nézője a mulatságnak.~ ~Erre ugyan nemsokára 10977 5 | megkedvelve a vidám és bátor, a mulatságra mindig kész s legmerészebb 10978 2 | elsajátított, hogy kedves vendégét mulattassa vele. Annyit mégis megértetett 10979 7 | élete egy buborék élete, mulattasson?...~ ~Minek hordod oly fennen 10980 3 | feljárnak Marokkóba a dey mulattatására, kinek udvarában országgyűlési 10981 2 | minden tisztességes embernek múlhatatlan tudomány; azután azt sem 10982 10 | Ha jött idegen, az előtt múlhatatlanul be kellett mutatnia, ilyformán:~ ~- 10983 9 | Mikor már a többinek híre is múlni kezdett, ezek még akkor 10984 9 | csak egy iszonyú kiáltás múlta felül, a közbeszorult vadállatok 10985 8 | baráti?~ ~ 3.~ ~Hetek, havak múltak el; naponként várták az 10986 11 | visszaverték egy helyen, pillanat mulva a túlsó oldalon támadt, 10987 3 | Theth. Jujud. Kopp. Lomad. Mum. Num. Szemcath. Eec. Pkle. 10988 7 | eltemette a homok, maguk a múmiák is elrohadtak. Nem lehetett 10989 2 | arról a cifra, kávészínű mundérról, amit az ország szabója 10990 1 | teleszkópiumok ég felé fordítva, s munkában a görebek és légszivattyúk.~ ~ 10991 11 | Minden ki volt fáradva a nap munkájától, csak a kedv nem még. A 10992 10 | hogy a leány a legszolgaibb munkákat végzi ezalatt, s szüléi 10993 10 | rendeztem sajtó alá egy füzet munkámat. Megszólalt bennem a belső 10994 3 | magát háza ajtajából, mint a murmutér.~ ~Most is ott ül nagy bundába 10995 4 | szüntelen virító sárgarépa-, muskátlibokrokkal voltak elszőnyegezve, s 10996 1 | dragonyosokból s célbalövő muskétásokból állottak; addig szanaszét 10997 13 | indult.~ ~Az ország határán mustrát tartott hadserege fölött. 10998 2 | kollégium padjait, hiszen nem muszáj neki éppen megrontani a 10999 13 | végre nem maradt egyéb műszer az országban, mint a földműves 11000 3 | kik egy ábéczéből egymást muszkaábéczére taníták.~ ~Ass. Buki. Wjedi. 11001 3 | Ez a helyökbe költözött muszkaivadék a legszebb búzalisztből 11002 3 | feleségeiket pedig megtartották muszkánéknak, a melyik ti. szép volt: 11003 3 | beültették gyönyörű szép muszkanemzetségekkel. Poszlovenszki járja mindenfelé 11004 2 | feleségül.~ ~- Nem megyek én Muszkaországba, mert ott hideg van.~ ~- 11005 2 | fogott is magának mindjárt muszkatisztet.~ ~Jött biz azzal még vagy 11006 2 | s verekedett némettel, muszkával, móccal; koplalt szász vendégszeretet 11007 4 | Üm, ez rossz jel - mutassa a nyelvét...~ ~Mutatta. - 11008 10 | embert ilyformán megismerve, mutassuk be annak tiszteletreméltó 11009 13 | vetett kacagányuk s kézíveik mutaták, hogy hun nemzetből valók. -~ ~ 11010 10 | merészséget, hogy Birbuc diák mutathasson valamit, ami érdemes legyen 11011 10 | csak jöjjön.~ ~- De mit mutathátodsz te nékem? - szólt lenézőleg 11012 9 | legkisebb csudálkozás jelét sem mutatnám, ha önnek másik két csillaglátó 11013 10 | múlhatatlanul be kellett mutatnia, ilyformán:~ ~- Te nágy 11014 7 | alattam terülő, embert nem mutató vidékre, a hűs hegyi szellő 11015 11 | tunika, barna szandálok, mutatóujján a közönséges aranygyűrű.~ ~ 11016 10 | most is az volt.~ ~- No mit mutatsz nékem abba az üres szobába?~ ~ 11017 3 | philosophiai elvégre ez: "mutattassék be okszerű argumentumokkal 11018 1 | készületekkel volt természettani mutatványaihoz, mint lesz a vízből levegő? 11019 2 | kénytelen volt a konyhában mutogatni be előtte: ez a leányom, 11020 9 | előtt, s annak foltos képére mutogatva, rövid, szaggatott tételekben 11021 9 | sehol másutt emberi kezek művein nem találni: a vakmerő boltozatok, 11022 10 | amikor még a szépirodalmi műveket is szigorú esztrengára fogta 11023 1 | ők.~ ~Lássuk tehát, mit művelnek az ifjaink ott a fizikum 11024 9 | korukban magasabb tudományos művelődésben részesültek.~ ~- Hát te 11025 1 | uram, a tudományoknak nagy művelője, rendkívül békeszerető férfiú 11026 1 | kiket a külföld akadémiái műveltek, világhírű könyvtára s mindenféle 11027 13 | hadra. A legnagyobb rész művész volt vagy mesterember; pap, 11028 12 | hímezetén Perzsia kimerítette művészetét, ragyogott turbánján és 11029 11 | utcák palotáinak homlokzatán művészi véső remekelt, a roppant 11030 8 | széthasogatta fáradságos művöket; irigység vagy a nepeani 11031 1 | bízott rá, sem a fizikum múzeumba nem küldé dolgozni.~ ~Ezenközben 11032 1 | fizikum múzeumban? Ennek a múzeumnak van egy elsötétíthető ablaka, 11033 1 | eset valaha, hogy poéták, a múzsák választottai, a szent berkek 11034 2 | a generálisunknak, nagy muzsikát csináltunk a tiszteletére, 11035 3 | valamit. Mint tudva van, a muzulman napjában sem szól három 11036 2 | testőr kozák, s két szakasz muzulmán lovas.~ ~A kozákok vezetője 11037 9 | van világosan, és aki nem myops, láthatja.~ ~- Ugyé, ön 11038 1 | harcba akarjatok vinni? avagy myrmidonokat neveltem-e én bennetek, 11039 9 | szorongatva volt; egyfelől a mysorei rajah, Hider Ali verte szét 11040 4 | falon, s azzal "il'a berek, nád a kert", próbáljuk meg, 11041 4 | vetődni; mikben a szomszéd nádas nem szűkölködik!~ ~Hanem 11042 10 | is bolondult s kifutott a nádasba; a jámbor hitelezők azután 11043 10 | pisztolyt erővel, felkeresték a nádasban s esztendeig gyógyíttatták 11044 3 | kiáltának föl:~ ~- Ah! ön itt, Nádaskay!~ ~- Itt biz én, testestül, 11045 3 | vágjanak.~ ~Ezalatt Vahotné és Nádaskayné Samojed divat szerint egymást 11046 11 | a tigris alakját venni a nádbokrok között, midőn hirtelen egy 11047 11 | nyomorúan negyven család, kik nádból épített viskókat ragasztottak 11048 2 | gránát meg a kozák meg a sok nádkerítés összetépte.~ ~Lajos se mondatta 11049 11 | városra, a vízzel tölt árok nádkévékkel lőn betemetve, melyen keresztül