IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
13054 2 | mert amit a levél fájdalmas részleteiből örvendetesre kellett lefordítania, 13055 11 | császár legelől állítá négy részre szaggatott csoportozatban 13056 9 | első csata volt ez, melyben résztvevék, de félelmesebb ellenség 13057 6 | szét a nők arcain. Sehol részvét, sehol egy szánakozó vonás. 13058 7 | fel őt onnét az érzékeny részvevők, nem szégyellt sírni és 13059 10 | ha hágy-e valamit abból a retekből? Bizony megevett maga egy 13060 10 | asztaltól, jóllakva egy egész retekkel.~ ~De ha két rossztól megszabadult, 13061 4 | Ez azon eset, mikor a retina apoplexiát kap s végképpeni 13062 6 | várakozván, mert az ő szíve nagy rettegésben vala.«~ ~»Mihelyt bejutott 13063 1(4)| Phocisban, egy éjjel, "páni rettegéstől" megszállva, azt vélik, 13064 8 | neme a halálnak.~ ~A hölgy rettegve nézett a szörnyű tanácsok 13065 4 | Tyűh, asszonynéném, rettenetesen nagyít! Akkorának mutatja 13066 9 | táborát, először életében rettent meg az ütközet előtt, az 13067 4 | kivégzett tarka macskám, példás rettentésül a késő nemzedéknek.~ ~- 13068 4 | nekimérte a marhafőnek, s rettentően bandzsított szokása szerint 13069 8 | rendesen öt ember ül. Midőn a révhez érnek, ott egyet az öt közül 13070 10 | éppen az asztalomon volt a revizió-ív.~ ~- Igaz, hogy egy novellámnak 13071 3 | Írásjegyek: Petocho. Revoco. Chevozo. Selofo. Eczoczo. 13072 4 | tarka tálakat, vendelyeket, réz- és bádogkanalakat, mintákat, 13073 13 | körül csoportozik a nép, ki rézalmákat hajigál a légbe, míg odább 13074 12 | bevonva, melynek hátáról apró rézaspereket szórtak a nép közé; - befejezte 13075 9 | pagoda közepén állt egy rézbálvány, ökör feje volt és kövér 13076 4 | testestül-lelkestül és rézcsákányostul. Merre fussak? Ez jutott 13077 11 | lábai alatt, s egy óriási rézcsoda kinyúló torkán keresztül 13078 7 | tőle kallómalom, melyben rezet zúztak, s benn az erdők 13079 7 | nyakláncaikat igazgaták, és rezgeték tollaikat fejükön, és hátratekingettek.~ ~ 13080 10 | karszékbe, hajfürtjeit rendbe rezgetve.~ ~- Nos, miért jött?~ ~- 13081 2 | paripának patkódobogása a rezgő földön. Az ujonc katonának 13082 12 | zenészek, csodás alakzatú rézkürtjeikkel, dobjaikkal, csengettyűikkel 13083 1 | felett, homlokát kecsegehátú rézsisak borítá, s páncélpikkelyes 13084 13 | fejét egy kétlábra állított rézvadkan előtt valami vén főpap; 13085 2 | az elszörnyedés zavargó riadala, a magyar csapatok közt 13086 12 | mellé ültetett platánokra, s riadozva zúgták szakadatlanul Szolimán 13087 2 | minden utcája megtelt már a riasztó rémséggel. A magyar sereg 13088 10 | jégtengerek közepett megfagyott rideg sziklabércet pokoli tüzének 13089 9 | hó és jéghalmok, fehéren, ridegen. Itt egy barlanghoz vezetett 13090 2 | tetejéről le ne szedné a rigófészket, labdázni is olyan jól tud, 13091 6 | nagy zaj, hallatszék a vad, rikácsoló ének onnan fölül:~ ~Szolgáidnak 13092 8 | vedd ezt bátyám emlékeért!" rikoltá, s a kanóccal úgy vágott 13093 11 | meg-megállva, hogy egy rikoltó, recsegő üvöltésnek levegőt 13094 4 | tehetségünkkel hozzáfogva a rikoltozáshoz és kurjongatáshoz.~ ~Végre 13095 11 | utolsó gladiátornak volt rimája!...~ ~A római szemeiből 13096 4 | ne hagyjon megvakulni - rimánkodék - segítsen rajtam! Mit tegyek? 13097 12 | az alvó szultán ajtajától rimánkodó leányát, legkedvesebb kegyencét, 13098 7 | kevélység. A koldus fillért rimánykodott tőlök, nem hallották, hanem 13099 11 | fehér fügefészek könnyű ringásáról.~ ~Egyszerre a távolból 13100 2 | Kondor uram valaha unokákat ringasson térdein, azoknak az apja 13101 7 | éjszakát, a bölcsőt, melyben ringattak, s a temetőárkot, melybe 13102 3 | Eec. Pkle. Zodje. Kufu. Ristyi. Sinme. Thauj.~ ~Írásjegyek: 13103 2 | No, már megint minek rítta agyon magát kigyelmed?~ ~- 13104 6 | A kis gyermekek sírtak, ríttak a pitvarokban, maguk sem 13105 11 | vállai körül. A harctárogató rivallása, a haldoklók nyögése s a 13106 11 | A vadászkürt örömhangja rivallt, s a környezők a király 13107 13 | rónáin leggazdagabb volt a rizsaratás, kikötőiben legtöbb hajó 13108 9 | eszmélni kezdék, szokatlan robaj, szörnyűködés zajlott a 13109 11 | támadt a nyargaló paripák robajában, a római sereg felé omolva, 13110 11 | királyné meghallá az üldözők robaját s pihenés nélkül vágtatott 13111 2 | mikor már ágyúi teljes robajjal gördültek a síkon tova, 13112 2 | várta nyugodtan a közelgő robajt.~ ~Nemsokára láthatók lettek 13113 3 | héten csak négy napot kell robotolniok, a magyarokat felszorították 13114 11 | lábával lépve, s szaggatott röfögés közt tördelve az útjába 13115 10 | úrfi kötelességének tartá a rögtöni fájdalom okai felől tudakozódni.~ ~- 13116 11 | asztalaiknál, mialatt a nők rögtönzött sátoraikba s fák galyaira 13117 3 | tánczolni, sem énekelni nem tud, röhögni pedig szeret. Drámai színészeink 13118 5 | fullajtár még nagyobbat röhögött, úgy vágta hozzá a kupát, 13119 3 | baromállás majd megőrült röhögtében, a muszka asszonyságok szemei 13120 3 | háza elé, tizenkét kutyától röpítve, melyek a megállapodás után 13121 9 | mögé kerülendő.~ ~A legelső röppentyűre, mely a túlsó part bokrai 13122 11 | dromedárok előrenyújtott nyakkal röpülni látszottak a homokpuszta 13123 9 | a túlsó part bokrai közé röpült, egy perc alatt megelevenültek 13124 4 | legszebb sipkájáért... nem rösteltem naphosszant őrt állani a 13125 2 | egész Debrecen városa, akár rövidítik, akár nyújtják a maguk magánhangzóit 13126 10 | arccal felelé, de példás rövidséggel:~ ~- A holdban.~ ~Borbála 13127 2 | főkötőjét, amire harmincöt rőf csipkét varrott fel a debreceni 13128 10 | apádnak, mert kápom ezt a rőfet s meglülek véle.~ ~- Hát 13129 10 | jött dühében, felkapta a rőföt, futott ki a boltba, utána 13130 10 | került a dolog, azaz hogy rőfre és seprűnyélre, melyből 13131 9 | gutaütött, lélegzetfogyottan rogytam térdeimre a leány lábaihoz, 13132 11 | keletiek harcolásmódjához, éji rohamaikhoz, támadásuk zajához, elefántjaikhoz 13133 2 | porfelleg a győztes ellenség rohamának hírnöke volt. Lajos nem 13134 10 | szakadjatok alá az égről. Rohanj elő enyészet vihara, szídd 13135 13 | hogy annál több kedvvel rohanjatok Schythiára, s ne kívánjatok 13136 6 | levernek onnan, annál több rohanna utánok a vitatott csillagos 13137 2 | kevéssé voltak a szemközt rohanó magyar lovas láttán megdöbbenve, 13138 9 | röppentyű süvöltött még a rohanók után a banánfák labirintos 13139 7 | s mikor megláttam azt, rohanva futok el onnan ismét, hogy 13140 2 | krétát szomszédasszonyom, és rója a zsoltár táblájára, ahogy 13141 3 | gátlá őket abban, hogy a róka-pamlagra le ne heveredjenek s egy 13142 3 | személyben, számtalan farkas- és rókabőrökből építve, melyek ott száradtak 13143 3 | felel, kinyújtva fejét a rókaprémből készült fatermörderből a 13144 4 | Belépett hozzám uramatyám, rókatorkos mentéje panyókán volt vetve 13145 3 | öltözete vidrabőr-bekecs, rókatorok prémmel. Kezében hosszú 13146 11 | a békét, míg Heliogabal rokka és orsó, Galienus főzőkanál 13147 7 | legközelebb van, barát, atyafi, rokon, azután az ismeretlen népek, 13148 1 | nem iparkodék elrejtegetni rokon- és ellenszenveit, miket 13149 6 | meghalt szívszakadásban.~ ~Rokona volt igen sok, tisztelői 13150 8 | szellem álomképe beszél rokonához, -, mindjárt láttam ártatlan 13151 13 | testvérét, nagybátyját, rokonát lenyakaztatá, míglen egyedül 13152 8 | örököse, mire nézve neki rokoni kötelessége volt arról a 13153 5 | mulatni e messze földrül jött rokonnal, ki vele azonegy nyelvet 13154 7 | fenyveserdőben laktam.~ ~Egy rokonomnak, kit ott szép birtokkal 13155 9 | emberi lényekkel kötnek rokonságot, azokat pokoli magasságra 13156 10 | világkerülő lény, kinek éltét a rokonszeretet tengeti, s ki búvik az emberek 13157 2 | jobb neked, ha azt hiszik rólad, hogy gyáva vagy!"~ ~Daczosné 13158 9 | azután azt megint lekapták rólam, elébem guggoltak, a számba 13159 1 | mondá Gerzson úr, vegyetek rólok példát ti többiek, istentelen, 13160 2 | nyári köntös lerohad már rólunk, s ugyan jó, hogy éjszakára 13161 11 | nép kijárt a falakra, a rómaiakat gúnyoló fölhívásokkal bosszantani, 13162 3 | honnét vette eredetét a régi rómaiaknál e felkiáltás: biafor!" Az 13163 11 | kibocsátá valamennyit a rómaiakra.~ ~Ezek hallák a rémséges 13164 11 | Valeriant megölte a szégyen. Egy rómainak tudni kellett a gyalázat 13165 11 | hadsorokat. Példabeszéd volt a rómainál, hogy jó katonának jobban 13166 11 | palmírai sereg úgy állt a rómaival szemben, mint egy óriási 13167 11 | megadja magát másképp, mint romba dűlve? vidd magaddal a gyermekeket.~ ~- 13168 6 | vesd el mankóidat, vedd a rombolás szereit kezedbe, im én kezedbe 13169 13 | sem víz nem talált mit rombolni többé Lieu-Kingben, akkor 13170 11 | torony közepébe hajítsa a romboló görögtűzkanócot, s akkor 13171 2 | kettő pedig tele golyókkal rombolta az ellenség ütegét.~ ~Hatalmas 13172 3 | hol déczbundában adják Romeó és Juliát s hol Idali Laura 13173 10 | enyészet Palmirájának sivatag romjai felett.~ ~Ezzel vágtatott 13174 13 | rohant le a pusztult város romjairól, vért és holttesteket sodorva 13175 13 | hajadont, ki az általános romlás alatt a császár lábai elé 13176 13 | a leányba, ki Lieu-King romlása közt osztotta szívének dobbanásait.~ ~*~ ~ 13177 11 | szónokolt.~ ~- Vitézek! szabad rónák, hódíthatlan bércek szülöttei! 13178 11 | végetlen rajokban a szíriai rónákra, kik mind Palmíra felé sietnek, 13179 11 | Aurelián elé.~ ~Az immaei rónán találkozott a két tábor. 13180 13 | hunok ellen.~ ~Egy nagy rónát nézett ki magának csatatérül, 13181 10 | percre megpillanták, betegség rongálta arcán kora szépség s késő 13182 2 | mely alól az ing véres rongyai látszottak elő. Lajos csak 13183 6 | szép az élet ugye? Még a rongyok között, a gyalázat szennyében, 13184 2 | az én Lajoskám is ilyen rongyosan jár-kel a világban! Egész 13185 11 | kerülve őket, egyenes irányban ront rajtuk keresztül, jobbra-balra 13186 2 | uram.~ ~- Jaj, csak meg ne rontaná az a fiú a mellét azzal 13187 10 | borosházban? promenádán? Csizmát rontani, időt lopni, pénzt vesztegetni! 13188 11 | lehetett megbontani; hiába rontottak rájuk éjjel. A római sereg 13189 11 | lángbaborult lejtőről, rettentő ropogás tölti el a léget, ezer meg 13190 11 | tűzzápor elé, mely ijesztő ropogással tölti el az éjet.~ ~Erre 13191 10 | szókra, s azt mondá ujjait ropogtatva:~ ~- Én tudom ki volt, de 13192 6 | megfordítja, egy iszonyú roppanás hallik, azután a harang 13193 9 | színpadi tréfa. A fák irtózatos roppanással hullottak egymásra, a nőttön 13194 11 | is bevárjuk, össze kell roskadnunk a támadás alatt. Még egy 13195 9 | trónusában s összébb-összébb roskadozva, végre egészen összedűl 13196 2 | vállaira; ritka, aki le nem roskadt a türelem keresztje alatt.~ ~ 13197 3 | kiirtására föltalált. Ennél rosszabbakat a muszka sem tudott csinálni; 13198 4 | jobbik szemével az ökörre, a rosszabbikkal meg énrám nézve.~ ~- Oda 13199 11 | ellenséget, azért serege rosszát és kincseit mindig leghátul 13200 3 | novellai személy csakugyan rosszéletű ember. Ily módon aztán a 13201 10 | egész retekkel.~ ~De ha két rossztól megszabadult, jutott a harmadikba, 13202 12 | monda.~ ~Ibrahim odalépett a rostélyhoz, felnyitá azt, a rostélyon 13203 7 | sziklába vájt börtönt, nehéz rostélyokat a keskeny ablakokra. Rabszolgahad, 13204 12 | rostélyhoz, felnyitá azt, a rostélyon túli nehéz selyemfüggöny 13205 12 | fogadva Ibrahim, íme lépj e rostélyzathoz és nyisd fel azt.~ ~Az agák 13206 7 | hallgattam, és a havasi rózsabokrot, mely indás ágaival a bérchasadékból 13207 7 | csók ismét visszahozta arca rózsáit. A lyány szebb lett, mint 13208 11 | el a babért, koronákat s rózsakoszorúkat, s mindazt más tette fejére, 13209 1 | figyelt, akkor is a kis rózsalugasos kerten járt az esze és a 13210 9 | az indulat hajtotta vér rózsapírja, a vékony metszésű hallgatag 13211 9 | igézettel ellentétezett a rózsapiros ajk, a tűzlövellő szemek 13212 13 | tízhúros hangszerét pengetve rózsaszínre festett ujjaival, lábacskái, 13213 13 | hajlékonnyá tenni, az aranyat rózsaszínűre, az ezüstöt azurkékre festeni; 13214 1 | csillag?... "Most éppen egy rózsát szakít le, be szeretnék 13215 4 | futott, s azt rögtön piros rózsává festette; ha át nem kapom, 13216 12 | karcsú táncosnők, piros rózsával koszorúzva, eszményi öltözetekben, 13217 4 | medvecukros vizet; egyiket rózsavízzel, a másikat levendulával 13218 4 | nyeregszerszám - egyik sem rozsdásabb, mint a másik.~ ~Hanem ami 13219 11 | küldesz a viharos tengerbe egy rozzant naszádon, én visszajövök 13220 3 | udvari költőjének harmincezer rubel és tíz kopek évi fizetéssel. 13221 9 | üvegekkel, mikben narancs és rubinszín italok töltve, de én egyikből 13222 4 | másik ablaknál ült az én rubintom, Esztikém, s szintén varrt; 13223 12 | fegyvereik markolatja smaragd- és rubinttól ragyog; utánok a tábori 13224 10 | mint a mennydörgés, olyan rúgás esett az ajtóra, azután 13225 4 | megtörtént, de azért csak ne rugdalja ki az emberfiának a fogait.~ ~- 13226 11 | zöld és veres csillagot rugva szét magából, miknek sziporkái 13227 11 | trónja körül, őt magát fehér ruha födé, melyre bíborpalást 13228 10 | kályhának, mert kiégeted a ruhádut, vagy bedöntöd a hátudat 13229 6 | kis fejét elrejté Judit ruhái közt és el akarta titkolni, 13230 11 | királynéja.~ ~Legpompásabb ruhájába öltözve, fején gyémántkoronával 13231 11 | tartja a kardot védelemre, ruháján semmi arany; tetteiről ismerje 13232 12 | Ahidalla leborult atyja ruhájának szegélyét csókolni, Szolimán 13233 12 | hadsereg, vérrel fecskendett ruhákban, sírva és Allaht ordítva, 13234 11 | megannyi tűszúrás hatott át a ruhákon keresztül, be a pórusokba, 13235 2 | potyogtak könnyeink a rongyos ruhákra. Azok meg egész nap danoltak, 13236 9 | ott letettek, megcsókolták ruhám szegélyét, s bebocsátottak 13237 9 | hogy a vér egészen ellepte ruhámat, s valami lélegzetfojtó 13238 2 | üldözőbe vette, de mire azok a ruhaszárító kötelekkel elbántak, amik 13239 9 | Elébb adjatok rám valami ruhát. Láthatjátok, hogy úgy vagyok 13240 6 | lovag közelg a városhoz. Ruházatjok, arcvonásaik, nyelvök, mind 13241 10 | Azuta én hizlállak, én ruházlak, én pinzellek, én uktátlak, 13242 1 | ferdítitek ajkaitokat? Azért ruháztam én reátok annyi bölcsességet 13243 8 | a belépőre szegezve.~ ~"Rule Britannia" jelszó hangzék 13244 2 | huszonnégy fáin inget igazi rumburgi vászonból, hogy most a komisz 13245 2 | vének, minthogy nekünk itten rusnya, idegen nép parancsoljon; 13246 10 | csak angyul. Drágalátus ruzsavirág! Hercegnek, kettőnek kell 13247 3 | Müszléte. Nass. On. Pokoj. Rzü. Szlovo. Tverdo. Uhuj. Fert. 13248 9 | tiszt, az angoloknak Akbár sah elleneivel folytatott pártfogoló 13249 3 | jutottak. Pedig ez volt a Sahara. Itt azután leütötték a 13250 3 | Gomhal. Doladha. He. Vahlu. Sain. Cheth. Theth. Jujud. Kopp. 13251 8 | csónakhoz sietne, elfogta, s sajkán elvitte a Nepean-szigetre; 13252 2 | életüket, hogy az ember sajnál rájok lőni. Ez meg a zsebbe 13253 4 | sajnálom - s ekkor aztán a nagy sajnálkozásban ki találtam szalasztani 13254 10 | egész város csodálkozott és sajnálkozott e jó ember halálán, csupán 13255 10 | Én éppen akkor rendeztem sajtó alá egy füzet munkámat. 13256 3 | ártanak vele.~ ~- Persze: a sajtószabadságnak vége van?~ ~- Épen nem, 13257 3 | és igen jó teje van. Már sajtot is tudok belőle csinálni 13258 3 | ijesztő álmaimból, s ez a sajtótörvény. Valahányszor ez ötlik eszembe, 13259 3 | kellett változtatnia azon sajtótörvényeken, miket a magyar nemzet, 13260 3 | miért nem szereti az eczetes salátát?" A históriai ez: "vajjon 13261 11 | sebesen vágtat el a rómaiak sáncai között.~ ~Az utolsó római 13262 11 | légiók szétbomolva hátráltak sáncaik mögé s onnan lődözték le 13263 11 | Zenóbia.~ ~A palmíraiak egész sáncaikig üldözték vissza ostromlóikat.~ ~ 13264 11 | aláhullt a hídról, egy végre a sáncig jutott, s míg az oroszláni 13265 11 | kanóc szorosan odaférkőzék a sáncok mellé, s akkor egyszerre 13266 2 | a fiú Bánátban, a római sáncoknál fekszik.~ ~- Fekszik? - 13267 4 | s orrát felém fordítva sandított rám a pápaszem felett; haja ( 13268 11 | fogja törni az unokát; Nagy Sándornak Dáriust adta a sors, nekem 13269 11 | ősanyádtól, jobbodat Nagy Sándortól, ősödtől apai ágon.~ ~- 13270 5 | utálta.~ ~Ehhez járult nagy sántikálva a fullajtár, elbeszélte, 13271 1 | csakhogy egy helyen az adonicus sántít.~ ~S ezzel markába nyomta 13272 10 | győződött esete felől, akkor is sántított kezére, lábára, s minden 13273 2 | valóságban a levélben:~ ~"A sok sanyarúság után, amit az ellenségtől 13274 2 | többiekkel a katonaélet sanyarúságait, s ha verekedni kell, ő 13275 12 | halavány holteleven arcok sápadoztak ki a napvilágra.~ ~Minden 13276 11 | futtában az egész beszéd alatt sápadtan hallgató ifjúra:~ ~- Öcsém 13277 11 | lopta ki, Vaballath halálra sápadva fordult társaihoz vissza, 13278 6 | fénye annál kékebb, annál sápasztóbb a nő arcán.~ ~Kezét szeme 13279 2 | A fején volt egy kicsiny sapka, melynek már az izzadságtól 13280 13 | akit elöl-utól találtak, sapkáján keresztülhúzott caffjából 13281 1 | hexameter, pentameter, sapphicus, alcaicus, alexandrinus 13282 1 | szerelmes verset írt! A vers sapphicusokból állott és tele volt minden 13283 2 | gázlónál szedte fel még azt a sarat gazdájuk. A fején volt egy 13284 10 | s ő maga hanyattesett a sárba. Az alak elszaladt.~ ~A 13285 9 | nagyszerű rom oldalához egy kis sárból rakott galyiba van ragasztva, 13286 10 | neveltelek tigodet ekkurának? A sárbul, a szemétbul vettelek ki, 13287 13 | éppen akkor érkeztek oda a sarcolt harácsot átvenni, mit a 13288 4 | Háza falát hol kékre, hol sárgára meszelték, utoljára pedig 13289 4 | ablakok szüntelen virító sárgarépa-, muskátlibokrokkal voltak 13290 7 | ajtóragasztó hasadékaiban sárgultak a gombák. Ösvény nem vezetett 13291 2 | az előbbi tárgyat; egyre Sárikához beszélt.~ ~- Pedig ugyan 13292 2 | Lajoska, két évvel idősebb Sárikánál; a gyerekek mindig együtt 13293 2 | kigyelmed menyének szánt Sárikánkat is elviszi, sohase látja 13294 2 | könnyeit. - Én hát viszem Sárikát magamhoz.~ ~- No de én meg 13295 7 | mint tán a föld virágai sarjazhattak, midőn a lefutott özönvíz 13296 10 | menet alkalmával szüntelen sarkában volt a gyászos szépségnek, 13297 10 | kivetni e silány földet sarkaiból? Hát azért hordtam én magának 13298 9 | hófehér gyapotöltöny folyt le sarkáig, festői redőkben tapadva 13299 11 | oltották vízzel, tapodták el sarkaikkal, takarták be vérteikkel; 13300 4 | asszonyt, ha hátul nem köti a sarkamat.~ ~Uramatyám megcsóválta 13301 1 | iszonyattal viteté magát a piacig, sarkantyúival illetve a tisztességes ősz 13302 9 | biztatást, s bosszúsan vágta sarkantyúját lova oldalába. A heves paripa 13303 4 | nagyot köszöntem neki, sarkantyúmat összeütve, mire a lelkem 13304 4 | úgy oldalba talált rúgni a sarkantyús lábával, hogy a szemem is 13305 9 | élesebben nyomta oldalaiba a sarkantyút, mire a toporzékoló paripa 13306 2 | ellenfelét, pedig még nem is igen sarkantyúzta paripáját.~ ~Mikor húszlépésnyire 13307 11 | foglalák el; csodás alakú, sárkányfejű hangszereikkel, fejökre 13308 4 | mázsa ördögmáj! kilenc akó sárkányköröm-teringette! hogy jutunk ki innét? Forgós 13309 13 | zászlótartónak cikkcakkos lobogóján sárkányok vannak festve, sisakján 13310 10 | az ajtónak, s egyszerre sarkával, öklével és könyökével produkálná 13311 1 | Trajtzigfritzig és Bórembukk, sarkukban József és Áron. Az elsőbbek 13312 10 | ablak hídján, amely azon sárosan ott maradt, amint valaki 13313 1 | járt, csupán azoknak jutott saru, akik valamely tisztségben 13314 11 | cohorsok elején, hol a római sas állott, épen a vexillifer 13315 11 | összébb-összébb, míg végre csak a sashordozó marad fenn, s midőn egyedül 13316 7 | mészárosa, ez a mindent evő sáska, csak pusztítani tud. Miért 13317 13 | kergették a kígyótáncoltatókat, sáskaviaskodtatókat, kötélen ugrálókat, betanított 13318 11 | turbékolnak, csókolóznak, hanem a sasoké, kik egy évben csak egyszer 13319 11 | semmi sem mozdul, csak a sasokra és parancskezekre kötött 13320 11 | arc, éles szemek, görbe sasorr, vállig meztelen karok; 13321 11 | midőn egyedül látja magát, a sassal együtt aláveti magát a mély 13322 9 | erdőből töméntelen vad, sátán alakú nép rohant elő, az 13323 9 | árnyék volt Asasiel. Midőn sátorába ért, és magára maradt, hirtelen 13324 11 | lakozott, azalatt Sapor király sátorában a világ legtávolabb tengereiből 13325 11 | látszék húzódni a perzsa sereg sátorai felé, s amint csöndesen 13326 11 | háta mögé kerülve s egész sátoráig lopózva, mint oldják fel 13327 11 | mialatt a nők rögtönzött sátoraikba s fák galyaira feszített 13328 11 | halálra sebesülten bukik be a sátorba.~ ~Sapor ijedten kapott 13329 13 | jöttének hírére fölszedték a sátorkarókat, összehajtották vászon falaikat, 13330 9 | másfelől azt látva, hogy a sátorok mind eltűntek a térről, 13331 9 | Amint a reggel első sugára sátoromba besütött, felébredék. Lázam 13332 11 | labirintot állítanak elő, lombos sátortetővel, melynek rengetegét egész 13333 11 | oroszlánt barlangjából, ti, kik sátrak alatt laktok, ősidőktől 13334 11 | helyreállításáról álmodozott. Tizennyolc satrapáját Ázsiának hajtotta már trónja 13335 9 | elkezde beszélni.~ ~- Amint a Saul-templomához kiértünk, csapatomat őrhelyeire 13336 9 | Davidson parancsot kapott a Saul-templomhoz előőrségre menni, a malayok 13337 9 | afgánok tőlünk elriadva a Saul-templomi előőrsökre rohantak, s azoknak 13338 9 | Davidson barátom, mert akik a Saul-templomon túl voltak, azokból egy 13339 9 | valamennyien látták, kik a Saul-templomtól megmenekültek.~ ~Kíváncsi 13340 3 | angyali eledel; rá egy pohár savó, s azzal készen vagyunk.~ ~- 13341 11 | S míg nyugoton Cato és Scaevola népének elkorcsult utódi 13342 2 | le - egy hajszál híján - Schlick tábornok fejéről a tollas 13343 13 | melyet később Európában Schwarcz Berthold fedezett föl, fölvetették 13344 13 | belőle. Szerencséjére a schythák messze fenn az Obi jeges 13345 13 | több kedvvel rohanjatok Schythiára, s ne kívánjatok itthon 13346 8 | bokrok közül, s a százlábú scolopender foszforfényével, mint kísértő 13347 13 | bizony nem lészen jó tenéked Scythiába általkelned, hogy a hunok 13348 9 | hogy megmentse fejemet. Sebaj, hajamat megfesthetem még, 13349 6 | vesztek mind. A vezér is sebben elhullt.~ ~Az ősz ember 13350 9 | katonai pályát ott kapott sebei következtében hagyta el, 13351 11 | legvénebbjei. Harcedzett hősök, sebekkel díszes arccal, miken nem 13352 9 | kiálték rá hangosan, amennyire sebem engedé.~ ~Perc múlva sorra 13353 12 | koldusok, helyt adandók a sebesülteknek; jaj volt annak, ki a szultán 13354 11 | őrt álló szerecsen halálra sebesülten bukik be a sátorba.~ ~Sapor 13355 9 | még velem, hogy meg vagyok sebesülve; a belépő tábori orvos nagyon 13356 11 | döfést mindenfelé; egyik sebét a másik után kapta; arca, 13357 7 | olykor meg-megrángatózott a sebhelyes tetem, megnyíltak fájdalmasan 13358 9 | gúnyosan mondatni!~ ~A rám jövő sebláz újabb eszméletlen állapotba 13359 7 | halaványan. S megállt a sebnek néma, piros száján, s mint 13360 10 | gazda, vagy a Mincucka, nagy sebtében elosontott, azalatt a leány 13361 2 | kifogok egy mangalicát, sebtiben leölöm; meg kell traktálnunk 13362 12 | arcát, mintha egy halálra sebzett oroszlán sírna.~ ~Azután 13363 3 | udri!!! Zabije!!! Pogyszem! Secki pogyszem!!! Zatráceni!" ( 13364 11 | csoportozatban a gall és teuton segédcsapatokat; a félmeztelen, vadbőrökbe 13365 10 | kereskedőkönyveket, s denunciálta a segédet, hogy nem dolgozik. Egyik 13366 1 | experimentumoknál ő volt Gerzson úr segédje, s emellett oly jámbor érzelmű 13367 9 | Akbár hívta az angolokat segédül külellenségei ellen. Minden 13368 11 | védni azt azalatt, míg a segély megérkezik.~ ~- Eredj te, 13369 11 | csapatnak senki sem mehetett segélyére, távolból nézhették az ostromlók, 13370 1 | halva.~ ~Ekkor Gerzson úr segélyével fellocsolván Klárikát, magához 13371 8 | néha fel, mint haldokló segélykiáltása; az onkák nyávognak, oly 13372 6 | várost, a viharos forgószél segélyül jő a lángoknak, a tüzes 13373 9 | ellene állani.~ ~- Én azzal segítendék magamon helyzetedben, hogy 13374 12 | azokat, a halál minden nemei segítének pusztító haragjának.~ ~Az 13375 1 | legjobban feni a fogát. ~ ~Úgy segítettek azonban magukon, hogy neveiket 13376 11 | kantárát fogaival, hogy föl segítse emelkedni. Az ismét visszarogyott, 13377 11 | sikoltást közbe-közbe? valami segítség-kiáltó jajgatást?~ ~- Ki tudná 13378 2 | fiú; s aztán, hogy maga is segítségére jöjjön a leányának, beleszólt 13379 3 | epehideglelésbe esett és Stáhly segítségével harmadnapra a paradicsomba 13380 13 | Ekkor ő is az elemeket hívta segítségül; vizet a tűz ellen. Míg 13381 11 | Sapor király, midőn éppen segítségünkre készült, meghalt, s halálával 13382 2 | Ezen a kívánságán is segítve lett, mert mire a dzsidások 13383 11 | alakíták hadsoraikat, miket seholsem lehetett megbontani; hiába 13384 7 | Ösvény nem vezetett hozzá sehonnét.~ ~Ki választhatta magának 13385 9 | örökké élők vándor árnyképei sejtelmesen bolyongnak az élő alakok 13386 10 | gyászos végét.~ ~Gerguc gazda sejteni kezdé, hogy most már rajta 13387 6 | többé; de valami fájdalmas sejtés, valami keserű vonzalom 13388 7 | éghez ily közel, mily magas sejtések születtek lángoló fejemben. 13389 6 | egyedül maradt házőrzőebek sejtő vonítása hallik.~ ~A lovagcsapat 13390 9 | fölfelé vonult, a folyam sekélyesebb részén keresztül az ellenség 13391 3 | Petocho. Revoco. Chevozo. Selofo. Eczoczo. Gyiczoczo!~ ~Hogy 13392 12 | a rostélyon túli nehéz selyemfüggöny kétfelé vált, s a rejtekből 13393 4 | ő nyakán csak vékony kis selyemkendő volt tűzve.~ ~- Miért nem 13394 12 | majd a testőr szpáhik, selyemmel hímzett keleties öltönyükben, 13395 7 | mellett. Suhogott mindkettőn a selyemöltöny, ragyogott mindkettőn arany 13396 13 | porcelánhuták; megégették a selyempilléket, elgázolták a cochenillákat, 13397 2 | lássák, hogy itt van ám a selyemposztós úrfi is, s együtt szenvedi 13398 13 | itt hímzettek legszebben selyemre, itt szőtték a legcsodálatosabb 13399 2 | felöltötte duzmadt ujjú selyemréklijét, feltette fejére tornyos 13400 13 | mandarinok, a kereskedők, a selyemszövők testületileg tagadták meg 13401 13 | voltak törve a bámulatos selyemszövőszékek, a himzőrámák, az üvegfestő 13402 9 | eltakarni, mely hosszú, fényes selyemszőrű angora-szőnyeggel volt beterítve; 13403 13 | hatalmas nomád népnek; aranyat, selymet, porcelánt és a legszebb 13404 4 | meg hogy a kukorica már a selymét hányja; mindhiába! oda sem 13405 1 | história-professzorra, hogy Cleopatrát, Semiramist s más afféle szemtelen asszonyi 13406 4 | hja, csak így van az, semmiben sincs állandóság, tele van 13407 10 | üstökébe, - miért jöttem? semmiért sem jöttem, csupán azért 13408 8 | emberen, hogy a hölgynek semmiféle múlt körülményeiről nem 13409 7 | ordítani akkor! Kiknek pedig semmijök sem égett, azok összecsoportosultak, 13410 2 | bizonyos. Hanem ott azután semminek se látója, se hallója te 13411 4 | az Isten áldja meg, azt a semmirevalót. Bizony még holta után is 13412 4 | ketyegett, s mi Esztikémmel semmiről igen sok szépet beszélgettünk. 13413 10 | egy sötétség leszen, hol a semmiség közepében csak egy szigetje 13414 13 | veszélyt országára s ne semmisítsen meg annyi kincset.~ ~Tsong-Nu 13415 7 | meghaláloznia, azóta a szabad légen semmitől nem érintve lassankint elhamvadt, 13416 7 | senkinek nem adott semmit, ki senkihez nem szólt, senkinek nem 13417 7 | vannak, kiknek kívüle nincs senkijök. - A tenger hideg lény, 13418 10 | egész nap elzárkózva, és senkivel sem óhajt találkozni. Kik 13419 3 | Paskeviccsel a "grober Sepl"-hez gabelfrüstükre, a kinek 13420 2 | hada, s ilyenkor utcákat seprett közöttük a jól irányzott 13421 10 | dolog, azaz hogy rőfre és seprűnyélre, melyből különös névnapi 13422 6 | árván maradt városukba, Sepsiszentgyörgybe.~ ~Mankóval ment közöttük 13423 6 | Egyetlen harangja volt ez Sepsiszentgyörgynek, a többit mind ágyúnak önték.~ ~ 13424 6 | el?~ ~ Nem volt már férfi Sepsiszentgyörgyön. A bátrai elhulltak, a gyáváit 13425 6 | utolsó székely férfit, aki Sepsiszentgyörgyöt lakta. Itten vénült ő meg, 13426 6 | oszlopai kezdtek támadozni a Sepsiszentgyörgyre vezető úton közelegve.~ ~ 13427 1 | is hasonló volt rongyos seregéhez; lova legszebb angol mén 13428 11 | Zenóbia végtől-végig nyargalt seregei előtt, lelke erejét öntve 13429 11 | küzdelmeiről látszottak beszélni, seregeihez szónokolt.~ ~- Vitézek! 13430 13 | négy felé váltak, s roppant seregeiket szétosztva, elfoglalák a 13431 9 | innen meg ne mozduljunk, és seregeivel jobbra-balra eltávozott, 13432 4 | szándékomban kapott el. Seregeknek ura, légy irgalommal irántam, 13433 2 | ellenség lába alatt, ágyústól, seregestől? hogyan vágtatott fel torony 13434 11 | dombtetőre állt föl, honnan egész seregét beláthatá, míg Zenóbia végtől-végig 13435 6 | nem látták őt többet.~ ~A sereghez visszatérve, haditörvény 13436 11 | gyanítva Maeon cinkosai közül seregleni kezdének körüle, míg a király 13437 11 | két szárny csapott a római seregre; az illír lovasság azon 13438 9 | Siessetek innen! - kiálták, seregünk körül van véve, Colonel 13439 3 | generálisnénak ád rendesen serenádot egy simpla tamburán, délután 13440 2 | fehér arab lovadat, piros serénye volt, ugye? És most kiáltsd 13441 11 | rabszolga ajkáig emelte az arany serlegbe töltött gránátszín ciprusit, 13442 11 | Maeon balkezével vette el a serleget, s azon pillanatban, midőn 13443 2 | akinek valami igazán jó serpenyőbe való kellett; meg is lehetett 13444 11 | cézárja, otthon tűzhely és serpenyők között tölté el idejét!~ ~ 13445 4 | sodrófákat, szitákat és serpenyőket képzelje magában mindenki, 13446 2 | kommandírozok. Azért csak lássunk a sertés bontásához, s aztán mindent 13447 2 | leírhatatlan borzalom; minthogy sertéseiket olyan dolgokkal táplálják, 13448 2 | elismert adat, hogy magyar sertésekben sehol sem találtattak e 13449 4 | egy rakás ölfa, meg egy sertéshidas, meg egy nyikorgó kankalikos 13450 2 | elkezdve a kukoricának sertéshússá átalakításától, egész annak 13451 2 | ami igen jól ízlik a friss sertéspecsenyére, ami úton-útfélen kínálkozik; 13452 2 | találtak fel a németek saját sertéssonkáikban, akkor lett volna csak Kondor 13453 2 | hasonló fiút, s aztán mikor sertést ölnek, ő is részt vesz a 13454 2 | Daczosné asszonyom, ki valami sértést vélt ebben felismerni. - 13455 7 | bánthassák, s kiveté őt sértetlen a partra. A parton kunyhók 13456 11 | Ti legyetek szabadok és sértetlenek, az áruló pedig legyen a 13457 9 | amiensi tractatumnak a követek sérthetetlenségét illető paragrafusát felolvashattam 13458 11 | hogy neked ki mint követ sérthetlen vagy, mást sértened nem 13459 2 | hogy de bizony tudja: a "sertvés", mert az hangzik magában 13460 3 | kavicson kellett volna mezítláb sétálniok.~ ~Hát még mikor a szamojéd 13461 10 | bámulásában.~ ~Az úrfi gyalog sétálván haza a temetőből, éppen 13462 2 | és biennis diák; mikor sexennis diák lesz, akkor lesz húsz; 13463 12 | vitt bíborral és keleti shawlokkal beaggatott tornyocskákból 13464 2 | ellen. Az ütközetnek vége. Siess az ágyúkat megmenteni.~ ~- 13465 8 | ragadta meg a hölgy kezét.~ ~- Siessünk - mondá -, ez sem barátunk; 13466 2 | apósa karjába fogódzva, sietés közben így beszélt hozzá:~ ~- 13467 8 | éjjel a reá váró csónakhoz sietne, elfogta, s sajkán elvitte 13468 11 | rónákra, kik mind Palmíra felé sietnek, s amint a hegyekről jövők 13469 11 | még áll Palmíra!~ ~Azonban sietnie kell üldözői elől; a római 13470 11 | kiálta a nő - miért nem sietsz előbbre? - Maeon Zenóbia 13471 6 | lova nyakára. Társai utána siettek nyargalva, a dárdák süvöltöttek 13472 7 | átszivárogni a lombokon, s ez siettetett. Kezdék lefelé bocsátkozni. 13473 10 | kiszabadítani, de az izmos siheder, mint egy vaspánt, oly erővel 13474 4 | a füvet, amitől az ilyen sihedereknek kinő a bölcsességfoguk! - - 13475 11 | arany kúpfödéllel.~ ~Balra sík lapályos erdőség terül, 13476 2 | Haubitz-Batterie), mely eleinte minden siker nélkül kezdett el játszani 13477 4 | eldűlt bele.~ ~Hanem ez sikeres volt; - addig egy szóval 13478 3 | Ah, hozott Isten! jó sikerrel jártál, a mint látom.~ ~- 13479 11 | segített: az első merész, de sikertelen menekvési harc után lerakta 13480 11 | elvesztened, és nem fog sikerülni soha. Hiába küldesz a viharos 13481 13 | kardcsapások alatt százezrek sikoltása hallék, Bir-mán-ha karjai 13482 8 | hölgy, térdre hullva.~ ~E sikoltásra felrezzent a hajóslegény, 13483 9 | végre a nő hajfürtömet vad sikoltással veté a vízbe, s balkezével 13484 11 | Nem hallasz valami sikoltást közbe-közbe? valami segítség-kiáltó 13485 12 | posztóval bevont dobok, s a sikoltó tilinkók, miknek hangja 13486 3 | körül látom a végtelen havas síkot üvöltő farkasaival, rémséges 13487 11 | egyedül állva ki a had közötti síkra, hangos szóval fölhívták 13488 2 | had alig három mérföldnyi síkság által volt elválasztva egymástól. 13489 11 | ellen vívni kell!~ ~Az arab síkságok mintegy varázsszóra egyszerre 13490 10 | nem jössz-e még kivetni e silány földet sarkaiból? Hát azért 13491 6 | elfeledte volna lakháza silányságát.~ ~- És te soha sem leszesz 13492 2 | fázni, nyáron izzadni, mikor silbakon áll, szegény, szegény egyetlenegy 13493 3 | ád rendesen serenádot egy simpla tamburán, délután két órakor 13494 11 | apró kúszó lépéssel előbbre simulva, hirtelen egy óriási szökéssel 13495 9 | századokra elrejték őket, a Sind és Gangesz partjain a vándorfajok 13496 3 | szolgabíró, mint lázítókat, s sine mora felakasztatta. A nemesség 13497 3 | Pkle. Zodje. Kufu. Ristyi. Sinme. Thauj.~ ~Írásjegyek: Petocho. 13498 11 | kísérve hárfáik és tollas sípjaikkal, s a sátor elején líbiai 13499 10 | fején egy kopott vörös sipka, lábán egy halzsíros bagaria, 13500 13 | mandarinokat tányéralakú üveggombos sipkáikkal, mellükön az aranykakassal; 13501 3 | apró ember pattan elő, a sipkája épen a csípejéig volt nyomva, 13502 13 | mandarin, felálló hajcsapja sipkájából kilóg, utána ügyetlen katonák 13503 4 | a kínai császár legszebb sipkájáért... nem rösteltem naphosszant 13504 2 | arra is ideje volt, hogy a sipkájával köszöntse a földről feltápászkodó 13505 2 | mellényemet, tedd fel a sipkámat, s állj be hirtelen henteslegénynek, 13506 13 | kaftánban hajtogatja szárnyalakú sipkás fejét egy kétlábra állított 13507 4 | amaz is, s akkor leírtam sipkától bagariáig egy soha nem látott 13508 10 | tett, mint kegyelmed, azt siralmas meggondolnom.~ ~- Mit - 13509 7 | lelke, de meg tudta szánni a siralom fiát, parancsolt szörnyeinek, 13510 4 | bennünket kihúzhatni a siralomnak völgyéből, kiknek urambátyám 13511 8 | percek múlva csak egy fehér sirály alakja lebegett a sötét 13512 2 | iszen lett erre a szóra sírás-rívás odahaza!~ ~Daczosné asszonyom 13513 6 | jönnek vissza.~ ~- ~ ~Nagy sírása hallatszott a székely asszonyoknak 13514 4 | azt gondoltam, a macskáját siratja; pedig gutát! oda vigyázott, 13515 6 | látja, nem azt a halottat siratják.~ ~Lábtól, a koporsó mellett 13516 6 | mindenkinek van benne mit siratni. De senkinek annyi, mint 13517 2 | magadat velem együtt. Te siratod azt, hogy vesztettél, én 13518 2 | azt, hogy vesztettél, én siratom azt, hogy győztünk...~ ~ 13519 7 | koporsót, harsonák éneke siratta a kimúltat, gyertyákat osztogattak 13520 8 | remény, itt kell e nagy sírban végignyomorognom, melyből 13521 7 | a koporsóra, leszállt a sírboltba vele, be akarta magát falaztatni 13522 2 | elfogadni, borulj keblemre, és sírd ki magadat velem együtt. 13523 7 | birtokom a temető. Egy mohos síremlék s néhány száradt sírvirág. 13524 12 | mecset között állt Mahmud síremléke, zöld és fehér corynthi 13525 12 | Amint Szolimán Mahmud síremlékéhez ért, ott megállt, feltáratá 13526 12 | Átellenben e ragyogó keleties síremlékkel állt egy szomorúbb épület: - 13527 6 | sírkövekre, a kizöldült sírhalmokra, s hogyha dördülést hallottak, 13528 10 | e halvány liliom, mely a sírhalmon egyedül nyílik, halavány 13529 6 | asszonyai magukat kisírni. Pedig sírhatott volna mindenki otthon is, 13530 7 | hallgatás lett úr körül rajta, e síri hallgatásban, e jéghegyek 13531 7 | A nap az Altairnak, ez a Siriusnak, s így a világ végtelen 13532 7 | a holtat ismét felverék sírjából, s úgy találták, hogy méreggel 13533 11 | reggelre visszatértek volna sírjaikba, a perzsa had előtt nem 13534 6 | vezérének lenni.~ ~Inte, hogy ne sírjanak. Mindenki elhallgatott.~ ~ 13535 6 | halottat elvisszük temetni. Sírjánál bevárjuk a nem szeretett 13536 6 | szemű nők, kik kedveseik sírját s a magukét keresik. Boldogtalanok, 13537 12 | Hebdomon palota mellett, a sírkertek s a legtávolabb hegyek is 13538 12 | halálra sebzett oroszlán sírna.~ ~Azután fölemelé fejét, 13539 13 | mást, mint az otthagyott sírokat, azokat mohón feldúlták, 13540 7 | Van-e hát, van-e élet a síron túl? Elment a lyány oda, 13541 7 | áldozni sokaság kell. Ha sírsz vagy imádkozol, vonulj magadba. 13542 6 | élesített. A kis gyermekek sírtak, ríttak a pitvarokban, maguk 13543 7 | síremlék s néhány száradt sírvirág. És ezt is én tevém. Magam 13544 11 | hajfürtei gömbölyű arany sisakja alá voltak felszorítva, 13545 11 | kezével tűzve azt föl annak sisakjára.~ ~Adta volna egy országért 13546 11 | aranyoroszlánnal ékített sisakját föltevé, szeme intésével 13547 12 | kiálló tőrheggyel, gömbölyű sisakok, szeges buzogányok, amott 13548 1 | másikkal pedig olyat ütött a sisakra, hogy csak úgy kondult!~ ~ 13549 2 | múlva a kellemesen biztató sistergés hangja hirdeté, hogy a jó 13550 3 | keresztre feszíttetett, s ily situációban sokáig mutogatta Borsod 13551 4 | örömében. ~ ~- Eszterka!! - sivalkodék a tátos a bekötött szemmel.~ ~- 13552 7 | keresni a magányt, mely oly sivár legyen, mint gondolatai; 13553 13 | belemélyedtek Hylaea idegen sivatagába, hol még a vadállat is éhen 13554 11 | Ha Egyiptomból az arab sivatagokon keresztül hat napig vándorolt 13555 13 | hun raj átkelt rajtok. A sivatagon megette a vadat, megitta 13556 3 | Glagol. Dobró. Giehst. Sivere. Szemlja. Ise. Kako. Ljudi. 13557 11 | legutolsó is pompásabb, mint egy skandináv király.~ ~Ezeket követte 13558 2 | elpatkol vele; ha a városban skarlát üt ki, a kabátján hazahordja 13559 10 | melynek minden fiókja, skatulyája tömve van a legszebb csehországi 13560 10 | kezébe akad, jaj annak a skatulyának.~ ~Mert Olivia is a család 13561 4 | szélvész-ráncigálta dolga! Hogy a skorpió vágja le a bolond filozófiáját, 13562 10 | metéli ketté. A csalódás skorpiói rágnak szívem fájának gyökerein. 13563 10 | gyűjteni a virágokból, s ők skorpiók levének, melyek a gyökereket 13564 9 | Nálam van, - mondám. Nálunk skótoknál divatozó puritán szokásból 13565 12 | méneiken, fegyvereik markolatja smaragd- és rubinttól ragyog; utánok 13566 4 | éleszti, e végre orvostudor Smilax tanácsára ilyenkor e két 13567 9 | kézhez ezt a levelet.~ ~Smithnek különben nagy vörös ábrázatja 13568 9 | vörös volt, mint mister Snarkinsé, mikor kisült rá, hogy lopott... 13569 9 | rendkívül hasonlított mister Snarkinshoz, az élelmezési biztosunkhoz. 13570 3 | ígértek nekik adóelengedést, sóárleszállítást, földek felosztását, tíz 13571 10 | leányumat ismeré fel.~ ~A kalmár sóbálvánnyá változott bámulatában.~ ~ 13572 3 | diván, asztal, fekhely és sodródeszka egy személyben, számtalan 13573 4 | bádogkanalakat, mintákat, sodrófákat, szitákat és serpenyőket 13574 4 | kilopózkodtam szépen, fogtam a sodrófát a konyhában s a pitvarajtóban 13575 11 | gyalogság itt is csak a had söpredéke volt, hátul hagyva fedezetül, 13576 12 | a dervisek szakállukkal söprék a földet, ordítva: Allah, 13577 2 | közbakancsosnak, aki maga söpri a kaszárnya udvarát s viszi 13578 11 | fejökre egy-egy oroszlánbőr sörényes feje húzva.~ ~A palmírai 13579 11 | Odenath ágaskodó paripája sörényét félkézzel megragadva, kopjáját 13580 8 | volt; előregörbült nyakkal, sörtehajjal s vastag tompa orral, hasonlított 13581 11 | egész gyalogságát, az éj sötétében háta mögé kerülve s egész 13582 7 | bércen, s az éj egyhangú sötétéből jövendőt olvastam. Gyakran 13583 11 | pálmaerdők terjedeznek nagy sötéten s körülárnyékozzák a ragyogó 13584 8 | ragyogóbbak.~ ~A pokolsziget pedig sötéten-hallgatag és félködökbe zárt; egész 13585 4 | városon lakó tiszteletes sógoromtól kölcsönöztem.~ ~Biz ezek 13586 2 | alig egypár órája, és már soh'sem látom többet.~ ~- Nászasszonyom! - 13587 7 | villám dörgése s a szenvedő sóhaja, átok és áldás s Istent 13588 1 | Istenem, milyen gyönyörű", sóhajt, nem bírva magával... Talán 13589 7 | kettőt. Lelkeiket egymásba sóhajták, vérök összeömlött, s egymást 13590 8 | föld mélyéből egy haldokló sóhajtana fel.~ ~- Ez bizonyosan a 13591 4 | dobogott a szíve! óh! az a sóhajtás, melytől ekkor megszabadult 13592 4 | számtalanszor volt alkalmam Esztikém sóhajtásait elfogni s a magaméit megküldeni 13593 7 | legszorosb közelről hideg sóhajtást arcomra, oly hideget, hogy 13594 10 | megszólítá, elébb egyet sóhajtott, úgy felelt rá, ne kérdezte 13595 11 | Galienus császárt nem sokára utólérte a római cézárok 13596 10 | osztani a temetésen, roppant sokaságban jelent meg a derék ember 13597 13 | császár bölcsei e roppant sokaságot meglátták, szívök megesett 13598 11 | legelől, a keleti ragyogás sokféleségével. A külön nemzetek hadai 13599 11 | várost a föld színéről, a sokszínű paloták eltünnek, el a sötét 13600 12 | pénzszórásra gondolt, a katona sokszorozott zsoldra, a papok új templomokra, 13601 11 | a túlsó oldalon támadt, sokszorozva önmagát, s ijesztő üvöltésével 13602 3 | vármegye határa egész a solti járásig kiterjesztetett, 13603 5 | éppen menyasszonyt vittek Solymosra; a lakodalmas nép elfogta 13604 5 | legényt, elvitte magával; Solymosról odább ment a násznép kárlátóba 13605 10 | még hozzá?~ ~- A zálogos sommát kell elébb letenni.~ ~- 13606 2 | Nem kellett az ő füstölt sonkáinak, pörkölt szalonnaoldalainak 13607 2 | így felverni a házat nagy sopánkodással; mikor még nem tudjuk, hogy 13608 4 | kitanácsoltak a padfaragók sorából, - de mégsem viseltem vágott 13609 11 | És a szenátus, melynek soraiba egyik császár kéjenceit 13610 11 | keresztültört azoknak szétosztott sorain, s míg azok messze hátra 13611 11 | világnak - tövestül kitépték soraitokból e büszkeségeit Rómának s 13612 11 | föld maga ég a szétzavart sorok alatt, mindenki fut! s azon 13613 11 | megváltoztatniok. Szétszórt sorokban kellett volna azokat elfogadni, 13614 12 | menet után újra az elébbi sorozat ismétlé magát, dervisek, 13615 11 | vezérek és hősök hosszú sorozata, köztük tizenkét amazon, 13616 9 | elveszettek közé vagyok sorozva, de testemnek nem volt megmozdulásra 13617 13 | kényszerített várost, melynek sorsából nem volt egyéb hátra, mint 13618 8 | hogy a száműzött idegen sorsához fűzendi a magáét s elbúcsúzék 13619 10 | ha a sötét bú fátyolát sorsod egére felvonja az égi bosszúállás 13620 7 | saját bűnhődése.~ ~S ti a sorsot meritek káromolni? Tudtok 13621 9 | hajózásnak, csillaga minden sorsváltozatnak, s amint az ember egyik 13622 12 | Szolimanje-mecsetig hosszú kettős sort képezének a felállított 13623 9 | tömegeket formáltak, s kemény sortüzeléssel fogadták megtámadóikat.~ ~ 13624 2 | ellenségre irányoztattak; mint sortűz, úgy hangzott egyszerre 13625 3 | lett ő, a Sáros vármegyei spanyol. Mikolás czár nevenapjára 13626 4 | pedig újólag egy kosárka spanyolmeggyel iparkodtam a beléphetési 13627 10 | s miután végigbámulta a species facti hiteles másolatát, 13628 2 | Lajoska aranypapirosba kötött specimenjeit kellett hazahoznia az egzamenből, 13629 2 | szoktál imádkozni, mikor a speiscedlit eléd nyomja a kellner. Hát 13630 10 | bajája van, ő az okája. Ha spekulátul, mért nem kalkulátul? Ne 13631 1 | közé, mintha tömlöcbe vagy spirituszba volna téve, örökké első 13632 3 | tudsz? majd mi nézünk. A spiszburgeráj azt mondta: hogy ő csak 13633 3 | epehideglelésbe esett és Stáhly segítségével harmadnapra 13634 4 | általa az örökké élő házi statáriumot nemcsak megnémítók, de meg 13635 3 | adósságait elvállalta a státusadósságok közé. Ez fogja megbuktatni 13636 12 | épület: - elevenek sírja - a státusbörtön, melynek szűk ablakhasadékain 13637 3 | academia hatáskörébe az ilyen statustani kérdések nem vágnak. Jövő 13638 8 | szavannákon nem egy vérgyalázó, stellionatus, fanatikus gyilkoló, lélekkalmár 13639 9 | modor is, mely az épület stíljét elvadítja, oly szokatlan, 13640 3 | jászkunság is "nyitránszke stoliczi" név alatt ismeretes, s 13641 1 | és hallottak valamit azon stratégiai fogásokról, miszerint az 13642 4 | kilenc agár szüntelen ott strázsált a pitvarajtóban, ha urambátyám 13643 11 | ujjongató népet; óriási struccok, miket etiop fiúk nyargaltak, 13644 11 | nyergeikben fölemelkedett vadászok structollas kopjái, kiket mind e táj 13645 4 | mit bántam én, ha a világ stukaturjáról hullott volna is a vakolat, 13646 1 | egy elkárhozott léleknek a Styxen visszaszökni, mint volt 13647 2 | Tytire, tu patule recubans sub tegmine fagi"1 versére vágni 13648 2 | vocalem breviant alia subeunte Latini".2 Hát bánom én, 13649 1 | igyatok "purgantes pectora succos".3 Hát Ajáx vagyok-e én, 13650 11 | tekergéssel csavargott az égő sudar körül, s azzal hirtelen 13651 11 | terhe alatt meggörnyed a sudár. Néhol egyetlen fa foglalt 13652 2 | harsogott végig, mint az erdő sudarain végigzúgó szél az egész 13653 7 | több meleget belőle, mély, süket hallgatás lett úr körül 13654 4 | megnémítók, de meg is vakítók és süketítők, szemeit és füleit bekötözve 13655 2 | azt kívánta, hogy inkább süllyedjen el mind a két ház, ahogy 13656 13 | inte a mandarinoknak, hogy süllyesszék el a hajókat.~ ~A mandarinok 13657 11 | emelt, a bántalom le nem süllyeszte.~ ~- Beszélj, - monda a 13658 13 | ott találni; - ötven hajót süllyesztettem a sárga folyamba arannyal 13659 13 | szittya követek szeme láttára süllyesztve azokat a víz fenekére.~ ~- 13660 10 | Te náplupó! Ma sem süpürted ki a butyát! Majd aduk én 13661 4 | Eredj csak, Eszterka, - sürgeté a sárkány - nézd meg, esznek-e 13662 5 | küldve Fejérvárra valami sürgetős levéllel, Enyeden összetalálkozott 13663 6 | arcát kezeibe.~ ~Az ősz nem sürgette, hogy olvasson tovább, hanem 13664 8 | eltűnt szemei elől, azután sürgetve ragadta meg a hölgy kezét.~ ~- 13665 4 | dáridó.~ ~Esztike lelkem ott sürgött-forgott a vendégek körül, kínálgatva 13666 7 | mindenséget, hogy a nap ne süsse fejét.~ ~Terv tervet űzött 13667 10 | zürge, a nap a zurrodra süt, és mégis álussz. Mirt nem 13668 2 | te mostan? Ki fogja a te süteményeidet elkölteni?" - sóhajtá magában, 13669 2 | karokkal, vállakkal, itthon süti a makkot anyámasszony köténye 13670 10 | kályha mellett fideliter sütkérezni.~ ~- Hát te ördögfátyu a 13671 10 | nagy bolond módra, hogy sütnék meg, ahol megkaphatják, 13672 1 | szűnt meg az egész város sütni-főzni az érdemes labancok számára. 13673 2 | Szegény leány; kinek a számára sütsz-főzessz te mostan? Ki fogja a te 13674 3 | nyájasan kirázva őt a felemelt süvegből, bámulva kiáltának föl:~ ~- 13675 13 | lovagok viselete, kócsagos süvegeik, vállaikra vetett kacagányuk 13676 9 | lovagokat, nagy, magas, hegyes süvegekkel, vickándozó lovakon, egy-egy 13677 13 | tegezhúrja, egy balhangzatú süvöltés hallatszott - és Tsong-Nu, 13678 7 | mennydörgést s a szakadó zápor süvöltését, de a belőle származó sárral 13679 9 | túlpartra, néhány röppentyű süvöltött még a rohanók után a banánfák 13680 6 | siettek nyargalva, a dárdák süvöltöttek a légben. A porfelleg elnyelte 13681 2 | tekék vagy fejeik fölött süvöltöztek el, vagy messze előttük 13682 4 | Hanem az egész még titok", súgám neki, s azzal elválva tőle, 13683 9 | ellen.~ ~Amint a reggel első sugára sátoromba besütött, felébredék. 13684 11 | nézzenek.~ ~A reggel első sugarai a puszta közepén találták 13685 13 | leányait, akik a csillagok sugaraiból születtek, de ti szebb hölgyeket 13686 11 | név, mint két új csillag, sugáraival egymásba fonódva, Odenath 13687 9 | Száján és szemein keresztül sugárosan lövellt elő lángtalan tűzlég, 13688 3 | düledez s rakásra hull a súgólyuk előtt. Taps, tombolás volt 13689 1 | Trajtzigfritzig Bórembukk fülébe súgott valamit, s azzal rosszul 13690 2 | gyöngéden édesanyját, s fülébe súgta: "nemsokára visszajövök."~ ~ 13691 2 | lenni ezekhez a debreceni suhancokhoz, szép galambom; akik itthon 13692 9 | múlva hallám a függönyöket suhogni, a terem megtelt emberekkel, 13693 7 | haladt el egymás mellett. Suhogott mindkettőn a selyemöltöny, 13694 3 | veszekedett nagy bőrkorbácsokkal suhogtattak az ember füle körül. A gazda 13695 2 | nyomult hozzá, s kardját suhogtatva feje fölött, újra rákiáltott 13696 11 | Némelyiket megtalálta a sujtó gránitdarab, s az széthasadozva 13697 7 | mely egykor mennykövekkel sújtolá. - Aztán kihűlt, lecsillapult 13698 8 | könnynek kell folyni az igazság sujtoló kezétől; a világból poklot 13699 11 | terhe, vagy tán a gyalázat súlya alatt; hófehér nyakát arany 13700 4 | is éreztem annak alpesi súlyát. Még egyszer magamhoz szorítám: " 13701 11 | legsérthetőbb ez állat.~ ~A roham sulyától hátulsó lábaira rogyott 13702 7 | föld felé semmi fájdalom súlyától.~ ~Mi volna abban rossz?~ ~*~ ~ 13703 11 | válogatott hada addig egész súlyával csapott le a római sereg 13704 11 | erőfeszítése által kihozva a súlyegyenből, előre bukott, s térde és 13705 2 | hajigáld olyan messze a sulykot, mert majd észreveszik!"~ ~ 13706 11 | ellenállhatlan hajító dárda, melynek súlyos rohama elől semmi páncél, 13707 11 | fegyverekkeli viadal, mik kétszer súlyosabbak voltak a szokottaknál, s 13708 1 | sűrű zápor, az ő kezeikben súlyossá tette a fustélyt a fellázadt 13709 9 | jutnak már eszembe.~ ~- Súnem és Gilbona, - mondám én, 13710 3 | lett s Guszti legalább is superintendens fog lenni. Már is togában 13711 9 | kristállyal, mint Irlandban a Surturhule. Falak és boltozat milliárd 13712 8 | haladtak, a rengeteg annál sűrűbb, a fák annál magasabbak, 13713 9 | jövének.~ ~Betöréseik mindig sűrűbbek, mindig alkalmatlanabbak 13714 9 | rájok.~ ~A lovagok mindig sűrűbben, mindig közelebb tünedeztek 13715 9 | után a banánfák labirintos sűrűjébe, azután csatarendben vonultunk 13716 7 | fogták el róla az eget, s a sűrűre fajzott gyalogfenyőbokrok 13717 11 | hasoncsúszva, ismét eltűnt a sűrűségben.~ ~- Ki hajítá e kopját? - 13718 8 | bizonyos.~ ~E percben a parti sűrűségből egy kő repült ki, s egyet 13719 8 | Williám laka felé.~ ~Tövises sűrűségek között csavargott egyenetlen 13720 8 | vigasztalást; ezen szellem hangja susogja nekem, hogy még nincs ideje 13721 8 | néma ábrándban a theobromák susogó ágai alatt s keserű reménytelenségben 13722 11 | remegve hajolt alá apjához, susogva:~ ~- Ama bokorból egy nyílhegyet 13723 9 | fogják kivégezni. "Különös! - suttogá az öreg hindu, - pedig mind 13724 11 | egyébről észre, mint a levelek suttogásairól, s az ágakon csüngő fehér 13725 12 | megmondani, csak egy intő suttogást, hogy távozzanak e helyről, 13726 8 | Vissza! csitt! - szólt suttogva a jó ördög, a hölgyet szorgosan 13727 4 | s mindezek mellett egy svadron pirosnál pirosabb vászoncseléd. 13728 4 | megpróbálom kiengesztelni azt a jó Sybilla asszonyt, ha hátul nem köti 13729 9 | láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle 13730 9 | látni, kivitetém magamat a szabadba, s kettős lőn csodálkozásom, 13731 8 | halál, sem feltámadás ki nem szabadít! - Óh jer, ismerd meg azon 13732 8 | állt.~ ~- Meg kell téged szabadítaniok, ha emberek, bárha Quarrelson 13733 9 | magammal, nem lett volna az ő szabadítására szükségem.~ ~- Kétlem, Davidson 13734 11 | térni, ha minket meg nem szabadítasz, gondolod-e, hogy Palmíra 13735 9 | dárda hegyére.~ ~- Miért nem szabadítottátok meg? ~ ~- Már késő volt, 13736 4 | körül jobbra-balra.~ ~- De szabadíts meg a gonosztól! - ordítá 13737 9 | monda a lélek szomorúan.~ ~"Szabadítsd meg legalább fiaimat".~ ~" 13738 12 | lélekkel - ők meg vannak szabadítva.~ ~E percbe harmadszor űzték 13739 10 | szabad ide menni?~ ~- De hogy szabadna? Mit akarsz itten?~ ~- Keresztül 13740 11 | jutalmazzam a bűnt. Ti legyetek szabadok és sértetlenek, az áruló 13741 6 | Imádják-e még a régi Istent? Szabadok-e még ős pusztáikban, ős bérceik 13742 11 | országát védve viselt, s a szabadságharcba utoljára is a hódító fáradt 13743 11 | hozzászoktak már a boldogsághoz és szabadsághoz. A nemzeti élet érzete átmelegíté 13744 11 | a hadirend helyét csak a szabadságszeretet pótolta.~ ~De kettőjük között 13745 8 | örömet, melyet e látvány a szabadságvágyók szívében gerjesztett. Sokáig 13746 2 | hat esztendőn alul meg nem szabadul. Akkor az én leányom már 13747 1 | megvásárolhatom városunk szabadulását, bizonyára átadom őt néked, 13748 8 | Le kelle mondani minden szabadulási reményről.~ ~Egy éjjel azonban 13749 4 | elkezdénk gondolkozni a szabadulásról, teljes tehetségünkkel hozzáfogva 13750 8 | várták az elhagyottak a szabadulást s amint nőtt az idő, reményök 13751 8 | számára készült.~ ~Csak egy szabadulhatott meg!~ ~S ki legyen azon 13752 4 | a szárnya; de nem tudtam szabadulni.~ ~Eközben rémülten hallám, 13753 8 | s így Quarrelson sohasem szabadult meg a pokolszigetről; emlékeznek 13754 2(2)| ismert latin nyelvtani szabály).~ ~ 13755 11 | hadtömegek előtt, melyeknek szabályosan rendezett hadsorait semmi 13756 11 | utolsó lépésig betanult, szabályszerű.~ ~A seregek mögött még 13757 11 | hajtaná; belőle a kivont szablyák hánytak villámokat.~ ~Legelsőbb 13758 4 | kedves asszonynéninek, - szabódám - tudtam, hogy igen szereti.~ ~- 13759 2 | mundérról, amit az ország szabója varr számukra; egynek sincs 13760 10 | kisegítettem a bajból, hogy a szabóját nem fizethette ki, s az 13761 10 | mintha tele volna a város szabólegénnyel, kik minden nap felvarrnak 13762 11 | ily karcsú termetre volna szabva, pötyögős ráncokat vet nyaka 13763 10 | Eredj atyus, dohányszagú a szád. Eredj, megszúr a borzas 13764 7 | kötelet, szét akarta azt szaggatni, de nem engedett az. Erősebben 13765 6 | arcába.~ ~Ruhája meg volt szaggatva. Kezével egy nagy szakadást 13766 11 | Megáll, orrát föltartja szaglászva, másfél láb hosszú szarva, 13767 2 | asszonyom eleinte nagyon szagolgatta a zsoltárjába szorított 13768 4 | esztendő óta, míg én iskolaport szagoltam, be ne csukták volna háta 13769 11 | csapatokkal, egyszerre eláradnak száguldó hadseregekkel, az ismeretlen 13770 13 | paripáid keresztül-kasul száguldották a három égöv alatt fekvő 13771 9 | szörnyűködés zajlott a táborban, száguldozó lovagok érkeztek az erdőből, 13772 9 | okádná ki, oly hirtelen száguldtak elő minden oldalról pokoli 13773 7 | ez a fekete kép, e néma száj, e beszédes arc, e titkos 13774 2 | biztatásra a tele poharat szájához emelte, abban a pillanatban 13775 3 | rémséges északfényével, s szájamban van az íze a halzsírban 13776 10 | sem megyünk, csak a cseléd szájának keresünk.~ ~- Hágyd, ászuny, - 13777 10 | a hideg boltban, körmeit szájánál melengetve, s egy rossz 13778 10 | mindenfélét árult, ami szemnek, szájnak és ostornyélnek való volt.~ ~ 13779 10 | hadd csukuljalak meg a szájodat, a képet mellett, - rebegé 13780 11 | tömegek lázas kiáltása szájról szájra adta e hangokat, s Palmíra 13781 11 | A tömegek lázas kiáltása szájról szájra adta e hangokat, 13782 11 | semmi hang, csak a tribunok szájról-szájra kelő jelkiáltása, s ha egy 13783 3 | legnépszerűbb embereit, kik szájuk falatját, szívük vérit adták 13784 13 | vékony fapálcával rakták szájukba a halból, zöldségből, s 13785 2 | ismét lóra ült, s csaknem a szájunkba jött az ágyúival, olyan 13786 11 | csodálatos rántásokat főzött szakácsaival egy sorban s kinek midőn 13787 4 | okaim voltak rá nem tudni. A szakácskönyv hamarább megmondaná.~ ~A 13788 2 | zöldségeskosarat a platzmajorné szakácsnéja után! Hát azért csináltattam 13789 6 | szaggatva. Kezével egy nagy szakadást mellén nagyon iparkodott 13790 12 | közelebb jött, kísérve egy szakadatlan üdvözlő ordítástól, mely 13791 12 | platánokra, s riadozva zúgták szakadatlanul Szolimán nevét.~ ~Az Aja-Szófia 13792 13 | pedig nem vezet odáig, hanem szakadékos hegyek, rengeteg erdők, 13793 10 | fényedet nap, ti csillagok szakadjatok alá az égről. Rohanj elő 13794 2 | zsinór sok helyt le volt szakadozva róla, a hajtóka arany paszomántja 13795 10 | boltba. Rendesen egy gomb szakadt le kesztyűjéről, azt kívánta 13796 9 | testem két különvált lénnyé szakadtak, nem eszmélék magamról.~ ~- 13797 2 | Hirtelen eldobta kezéből a szakajtót, s kedvese elé sietett, 13798 8 | s veres, rövidre nyírott szakáll köríti bizalmatlan kifejezésű 13799 10 | Eredj, megszúr a borzas szakállad; eredj, mind lenyalod a 13800 3 | iszonyú bundákban, iszonyú szakállakkal, iszonyú medvebőrcsákókkal 13801 4 | menyasszonyt, s borotvált szakállával még pirosabbra dörzsölé 13802 8 | városban más, ma hosszú szakállú koldus volt, holnap parfumirozott 13803 9 | fiatalok, csak hajuk és szakálluk volt fehér. A hold besütött 13804 12 | templomok előtt a dervisek szakállukkal söprék a földet, ordítva: 13805 2 | volt az.~ ~A dzsidások egy szakasza sebesen vágtatva közeledett 13806 2 | megfordult, s összetört szakaszait fedezni indult, mire a huszárok 13807 2 | megbontva. Mind a négy század szakaszonként vonult vissza.~ ~Hanem mögöttük 13808 1 | Most éppen egy rózsát szakít le, be szeretnék én az a 13809 4 | vagy hat szelelő lyukat szakítottak eddig; az ember jajgatott, 13810 4 | urambátyám kilépett az ajtón.~ ~- Szaladj! - mondám magamban, s amint 13811 2 | a harci riadalban el ne szaladjon, elkezdé letépett érdemrendét 13812 3 | tör, a ki ellentáll neki; szaladjunk a kukoriczába, ha leégeti 13813 6 | harcból jövök, a harcból szaladtam el.«~ ~»Megfutamodék az 13814 2 | virslire mutatva, melyből piros szalagdarab virított elé. Azt a virslit 13815 2 | le egy kis darabka veres szalagért olyan veszedelemben, hanem 13816 11 | és parancskezekre kötött szalagok, s nem hallik benne semmi 13817 10 | mosolygó arcú nő, kis kék szalagos főkötőben hullámos hajfürtein, 13818 10 | Itt van tíz forint.~ ~- Szalagy de fátyu, fog ezt a tíz 13819 10 | Dobd ki az ablákun, had szalágyun, mert nem tudod, hogy ki 13820 7 | megszövé, melynek egyes szálai szivárványszínt játszottak 13821 11 | elfért. Fáklyák helyett két szálas cédrust gyujtottak meg, 13822 4 | sajnálkozásban ki találtam szalasztani a számon, hogy - ki hallotta, 13823 11 | virágcsillagaival; magas, karcsú szálfák pikkelyes derékkal, tetejökben 13824 7 | Ha a vidékre köd száll alá, elvesznek szem elől 13825 4 | fölé, s mely velünk együtt szálla alá poklokra.~ ~- Kidobom 13826 13 | legidősebb fia, Tsong-Nu szállana fel a megürült trónra.~ ~ 13827 13 | ekkor hajókra, tutajokra szállítá ostromló seregeit, s így 13828 11 | közelében, s minden világrészből szállítják számukra az eleséget. Az 13829 1 | s elveszi tőlük az egész szállítmányt, és elviszi Torda hasadékába.~ ~ 13830 8 | hajósok, kik újabb lakókat szállítottak ide, s kiknek nem szabad 13831 11 | hajók az ázsiai partokra szállították Aurelián légióit, s a másik 13832 11 | kiálta haragosan a király. - Szállítsátok le lováról tüstént.~ ~Ez 13833 6 | hirtelen, mintha az égből szállnának alá, ártó tüzek repültek 13834 6 | ércszavait, s új erő fog szállni kebleinkbe. Verni fogod 13835 5 | megint teletöltötte. -~ ~- Szállok kendnek, varga gazda - szólt, 13836 9 | szomszéd város falai alatt szállott táborba a két ellenséges 13837 10 | Valami borongós sejtelem szállta meg szívét, hasonlatos ahhoz, 13838 4 | a jó Isten az ő ágyának szalmáját; de tapasztaltam nagy hirtelen 13839 10 | melengetve, s egy rossz szalmaszéken hintálva magát; midőn Olivia 13840 2 | füstölt sonkáinak, pörkölt szalonnaoldalainak auszlágkasztni, nem kellett 13841 2 | katonás parancsra ijedten szalutérozott, megfordult, és hazament. 13842 10 | mindenét elvették, egy szamara sem maradt, kivéve azokat, 13843 2 | olasz szalámi kiválólag szamárhúsból, azért is olyan átkozott 13844 4 | szólt a néne, többes számban beszélve, pedig senkinek 13845 11 | még szolgatartományai közé számítá Szíriát, de a szomszéd fejedelmek 13846 11 | országok kincsei, föl nem számítható érték, arany és drágakő. 13847 7 | ugorja át az embert, amint számítja főről főre a tizenharmadikat. 13848 2 | Lajos sem ért rá azt számlálgatni, hogy hányan vannak, akik 13849 4 | is, melyeket én elő nem számlálhatok, minthogy bennök sohasem 13850 7 | hol meghalnia kell! Mint számlálná az éveket, később a napokat, 13851 10 | tesznek egyebet, mint pénzt számlálnak.~ ~Az egész város csodálkozott 13852 4 | valamennyi boglyáját meg lehetett számlálni, s ha a szérűskertünkben 13853 7 | már csak perceket kellene számlálnia...~ ~Több jót, kevesebb 13854 11 | fegyverforgatást, te soha meg nem számlált nomádfaj, ki adót nem fizettél, 13855 7 | ajtaja, a koporsófödél, számodra megnyílik, oda is veled 13856 3 | sétálniok.~ ~Hát még mikor a szamojéd ábéczére került a sor!~ ~ 13857 2 | hasznát venni. Írni, olvasni, számolni minden tisztességes embernek 13858 4 | ki találtam szalasztani a számon, hogy - ki hallotta, mi 13859 8 | nepeani lelkekről senki számot nem kér. Különben mogorva 13860 3 | mezítlábos kontesz, kit ő számozni tanított, az ország költségén 13861 8 | el ítéletei következtében számra tizenegyen, kik mind nagy 13862 8 | gorgoniák, alcyonok, flabellák számtalanjai, az óriás anserina, mely 13863 4 | ki nem fogytam, s ekként számtalanszor volt alkalmam Esztikém sóhajtásait 13864 11 | nevezte ki, másik ugyanannyi számú kancsal, púpos és sánta 13865 3 | hatlábú állatok örök időre száműzessenek. 5. Azon kéményben, hol 13866 3 | rövid idő alatt sebesen futó szán érkezik Imre háza elé, tizenkét 13867 6 | Sehol részvét, sehol egy szánakozó vonás. Kereste szemeivel 13868 11 | fehér rövid tunika, barna szandálok, mutatóujján a közönséges 13869 2 | rövidebb végét fogva, kirukkolt szándékával.~ ~- Egy szó mint száz: 13870 2 | katonája.~ ~Ezzel a dicséretes szándékkal lépe be kedves vendégéhez 13871 13 | hatalmasak. Azért gondold meg szándékodat, ó hatalmas uralkodó, és 13872 9 | elfogom, és magammal viszem. E szándékomat azonban rendkívül megzavarta 13873 4 | elvitt. És éppen gyilkolási szándékomban kapott el. Seregeknek ura, 13874 8 | kormányszék törvényes vizsgálatot szándékozik tenni a Nepean-szigeten, 13875 2 | eltakará; ezeknek az a világos szándékuk volt, hogy a négy század 13876 3 | járunk medvebőrben, nem szánkázunk kutyákon, nem iszunk szarvastejet.~ ~ 13877 3 | bunda, egy ködmen, három szánkó a hozzá tartozandó kutyaekvipázszsal, 13878 13 | redők közül kilátszanak, a szánkóorrú papuccsal együtt alig nagyobbak, 13879 7 | sem lelke, de meg tudta szánni a siralom fiát, parancsolt 13880 2 | hogy Lajoskát hentesnek szánták, felküldték ám az iskolába. 13881 13 | éveken át. A hun nép nem szántott, nem kereskedett, nem szőtt, 13882 4 | vermet ásott! Hogy a lidérc szántson rajta, aki kigondolta is, 13883 2 | körös-körül fel van már szántva az ellenség golyóitól; egy-egy 13884 11 | gyümölcstermő pálmaerdőket, a szapora nyájakat, mik a hozzájárulhatlan 13885 4 | öcsémuram? csak mondja el szaporán, mert látja, hogy nem érünk 13886 4 | haza. Készíték egy üvegbe szappanos vizet, másikba medvecukros 13887 5 | kimángorlotta kegyelmedet, mint a szapult vásznat.~ ~A fullajtárnak 13888 3 | volt nyomva, míg a csizmája szára tökéletesen a hónaljáig 13889 11 | ellen, fanatizálva a vad szaracén fajokat.~ ~Európa minden 13890 11 | gyakorlottabb hadak: a kurdok, szaracénok nehéz harckardjaikkal s 13891 7 | mohos síremlék s néhány száradt sírvirág. És ezt is én tevém. 13892 3 | rókabőrökből építve, melyek ott száradtak és várták az asztrakáni 13893 11 | fát, koronáján kezdve a száráig, szép csendesen megeszegeti, 13894 3 | hordó ráczürmös, egy hordó szárazhal, két bunda, egy ködmen, 13895 12 | diadalhír a másikat érte. Szárazról és tengerekről, a világ 13896 7 | süvöltését, de a belőle származó sárral sehogy sem tudtam 13897 10 | különös névnapi ajándékok származtak volna, ha Olivia gyöngéd 13898 9 | keresztül, egy angyal négy szárnnyal és fényes arccal, mely hasonlatos 13899 6 | mankóért sem kellenek cserébe a szárnyak...~ ~- Ó, ne mondd. Hányszor 13900 6 | Mintha a mankók helyett máris szárnyakat viselne.~ ~Hogy átmentek 13901 13 | bőujjú kaftánban hajtogatja szárnyalakú sipkás fejét egy kétlábra 13902 10 | hivém, óh balga én! hogy égi szárnyalása közt még a virágok himporát 13903 4 | fennakadtam a kapun, s lógék szárnyamnál fogva, mint a cserebogár.~ ~ 13904 11 | hanem arcaik.~ ~A sereg két szárnyán állt egy illír és numid 13905 4 | megjártam, mert a kaputom szárnyánál fogva fennakadtam a kapun, 13906 10 | látogató frakkjának mindkét szárnyát, kérdezve:~ ~- Hová oda 13907 2 | kellett vonulni, mert a túlsó szárnyon elveszett az ütközet, az 13908 2 | melynek szilvásában éppen szárogatni teregetett fehérruhák lengtek 13909 8 | almabogyót, hosszú zöld szárral.~ ~- Ez az upasfa gyümölcse! - 13910 11 | szaglászva, másfél láb hosszú szarva, jobbra-balra mozog rajta; 13911 11 | tűrni nem szoktak, azoknak szarvaik közé szurokba mártott venyigenyalábokat 13912 11 | mezőn, a földet túrva égő szarvaikkal.~ ~E látmány alatt senki 13913 11 | megálltak előtte, s midőn a szarvaikon hordott tűznél megismerték 13914 4 | kibocsátva a kalodából. - Szarvasgombát hozott? Már az más, úgy 13915 7 | Forintokról beszéltek és szarvasmarhákról. Jó sötét helyre vették 13916 3 | mindenféle illatnak, mit a kedves szarvastehenek terjesztenek magok körül.~ ~ 13917 3 | szánkázunk kutyákon, nem iszunk szarvastejet.~ ~Nem lövünk adóba farkasokat 13918 3 | heveredjenek s egy jó darab szarvastúrót ott in effigie loci rögtön 13919 5 | valami jó emberhez, ki a szászok közt legvendégszeretőbb 13920 3 | például: ha írja valaki, hogy Szatmár vármegyének Tyukod falujában 13921 10 | jött vásáros, egy garas ára szatyingon három óráig elalkudott vele, 13922 10 | képviselő vagyok és a Szent Száva-rend lovagja.~ ~J. M.~ ~ ~ ~Élt 13923 10 | ön miatt?~ ~- Ne szólj, szavaid mindegyike éles penecilus, 13924 2 | hogy jegyesemet nyájas szavaiddal beszennyezted; elhallgattam, 13925 11 | Attól ne tarts, hogy üres szavaidért megbüntessen valaki, ha 13926 6 | hajfürtjeik hollószínét, szavaik átható csengését s termetök 13927 1 | históriát, mint amely, az ő szavaiként, nem tanít egyebet, mint 13928 10 | Borbála asszony, persze, hogy szavainak nincs foganatja. Később 13929 2 | A fiatal honvéd e kitörő szavainál a muszka főtiszt haragos 13930 6 | Ha meg tudnák érteni szavainkat, s mikor haza mennek, elmondanák 13931 11 | beszél?~ ~- Ne hallgass szavaira gyermekem, - felelt nyugodtan 13932 6 | némber szavait, az utolsó szavaknál kiejté kezéből mankóit, 13933 11 | küldve, kinek szónoka e szavakon kezdé beszédét:~ ~- Üdv 13934 11 | A római arca égett e szavaktól; - igazak voltak.~ ~- És 13935 4 | szerettem volna, ha minden szavamra tudott volna felelni.~ ~- 13936 2 | akkor vette észre, hogy szaván fogták, de már vissza nem 13937 8 | tövéből bor folyik, örökzöld szavannáin édes patakok bolyonganak, 13938 8 | agyonlövöldözni... s benn a szavannákon nem egy vérgyalázó, stellionatus, 13939 3 | terhelt árkus papiroson szavaztak Budapest békés honfiai teljes 13940 9 | hatással volt rám minden szavok.~ ~- Pedig én szeretném 13941 4 | Így folytanak le napok, századai reám nézve az örömnek és 13942 3 | is megfosztották. A jövő században a széperős magyar nyelvet 13943 3 | kancsukára ítélte el a kormány, a századik alatt meghalt a szegény 13944 13 | birodalom, Kína, örökké egyforma századjait éli; hol a sárga folyam 13945 7 | eltemetett.~ ~Még azután századok lefolyásaig hányt önvállaira 13946 9 | Himalája vad bércei tán újabb századokra elrejték őket, a Sind és 13947 9 | ültetett a vadon természet százados aloé- és óriási kaktusztöviseket.~ ~ 13948 13 | ezüsttel megrakva, de ti százannyi kincset fogtok zsákmányolni 13949 3 | szegény dade, s a többi százat a bőgőjén verték el.~ ~- 13950 13 | tornyokat, a kardcsapások alatt százezrek sikoltása hallék, Bir-mán-ha 13951 3 | gyarapítására a czár évenkint százezreket ad ki. Most azonban önök 13952 8 | Nepean-sziget - pokolszigetnek.~ ~Százhúsz mérföldnyire Botany-Baytől 13953 8 | koronáját a víz színére, s a százkarú állatnövényi csodák, mind 13954 8 | elő a bokrok közül, s a százlábú scolopender foszforfényével, 13955 7 | Jaj a botránkozónak, de százszor jaj a botránkoztatónak!~ ~ 13956 7 | kinek nesztelen némasága százszorta félelmesebben hatott rám, 13957 3 | lapponiai asszonyok kopfputtza szebb-e, mely tömérdek marhafaggyúból 13958 4 | is.~ ~- Csakhogy a mieink szebbek.~ ~- Tökéletesen igaz. Tehát 13959 10 | meggyőződésben élt, hogy Olivia a szebbik a megboldogult leányai közül, 13960 5 | estefelé csakugyan eljutott Szebenbe. Nem tévesztett el egyebet, 13961 5 | akkor legnagyobb úr volt Szebenben, igen derék vitéz úriember, 13962 5 | minden nyelven, szidta a szebenieket, mintha azok tévedtek volna 13963 2 | mikor már ő fújja odaát a szederfa alatt: "vocalem breviant 13964 4 | kaszának. Az udvaron nagy szederfák álltak, ülőhelyei az udvar 13965 2 | ismerni arról a nagy bécsi szederfáról, ami kihajolt a kerítésen 13966 4 | expedícióm alkalmával igen ráncba szedhette az öregúr az illető őrsereget, 13967 1 | rózsaleveleket kicsi kötényébe szedi pici, fehér kezeivel.~ ~ 13968 4 | odakünn oly kényesen ráncba szedik ajkacskáikat, hogy az ember 13969 12 | dervisek csoportja, kik szédítő keringéssel ordíták: "Allah 13970 2 | amelyiknek a tetejéről le ne szedné a rigófészket, labdázni 13971 2 | Lajos leveleivel akként szedték rá Daczosné asszonyomat, 13972 2 | amit a halál lábai alól szedtem fel, és ez a magyar érdemszalag. 13973 4 | hatszázezermilliomáldotta szedtevette táncoltatta! - Mert ha még 13974 10 | bűnei miatt, s ti fellegek szédüljetek le onnan a magasból, s adjatok 13975 11 | nézzünk a vízbe, mert én szédülök.~ ~Az elefánt tulsó oldalán 13976 3 | farkasokat és jegesmedvéket, nem szedünk tengeri kutyafogakat.~ ~ 13977 7 | töviskoszorút nyomtak fejébe, szegeket vertek körmei alá, hogy 13978 10 | végzi ezalatt, s szüléi oly szegényesen járatják, hogy nem mer idegenek 13979 4 | Esztikével; sokszor láttam szegénykét, kisírt szemekkel és halványan, 13980 1 | gyertyát az ablakába, s ami szegénységétől kitelik, hordja össze, hogy 13981 10 | maga is megállapodék, nagy szegényül ott töltve élte napjait, 13982 1 | otthagyott, ők pedig kifúrták a szeget onnan, úgyhogy most, ha 13983 11 | fejét elbúsultan a földnek szegezé, két szeme, mint két veres 13984 1 | a kötél, ő rögtön nyakát szegheti; ha volt amitől rettegett, 13985 7 | írott papírt hagytak ott egy szegletbe vetve, mit én gondosan felszedtem, 13986 7 | üres maradna e ház!...~ ~A szegletben három kalmár alkudott, hátat 13987 5 | előkapott egy fokosbaltát a szegletből, s miután a vadászkést kiütötte 13988 10 | csak nagy néha bukkant elő szegletszobájából, egy-egy azon menő kuktától 13989 10 | és mégis álussz. Mirt nem szegődtél medvének, ott szundikálhatnál 13990 13 | mint ő nekik.~ ~Ez a nép szegült Tsong-Nu parancsai ellen. 13991 7 | érzékeny részvevők, nem szégyellt sírni és magát annyi nép 13992 11 | erény és dicsőség, s mintha szégyelné magát a férfiak által meggyalázott 13993 10 | vonásokkal, miknek fájdalma és szégyene egyiránt égető volt.~ ~- 13994 11 | most nem ismer engem; most szégyenel nevemre emlékezni? S ki 13995 10 | fürtei hozták a leányra, ki szégyenelve gúnynevét, hasztalan iparkodott 13996 11 | szeretnél oly dühössé tenni szégyenemben, hogy azt a hírt vedd, miként 13997 11 | igazmondás vétek. És e szenátus szégyenl egy asszonyt ismerni királynak, 13998 7 | magának szerezni, mintha szégyenlené azt, hogy boldog, s büszkélkedni 13999 12 | sóhajta fel s szemeit a földre szegzé.~ ~- És, hogy ne csupán 14000 11 | az éhség által veretett széjjel.~ ~Az első nap megnyerte 14001 7 | karosszék is volt látható, a szék előtt a földbe vert asztal, 14002 9 | viaszból, azt ültesse a királyi székbe, hogy meg ne tudják, miszerint 14003 7 | vert asztal, s magában a székben egy férfi, ki, mint a félhomályban 14004 9 | láztól gyötörve ült királyi székében, a dárdát kezében tartva, 14005 6 | hallá említeni, hátraesék székéből a kapufélen és meghala.«~ ~ ~ ~ 14006 2 | lecsatolta kardját oldaláról, s székéhez támasztotta.~ ~Mikor aztán 14007 11 | égő város piacán currulis székeiken ülve nyugodtan várták be 14008 2 | Debrecenben magyar kormány székelt, de a Tiszántúl cifra világ 14009 6 | sírás az?~ ~- Elveszett Székelyország, a te fiaid, a te unokáid 14010 6 | szekér jő, az is a halál szekere, hat fekete paripától vonatva, 14011 2 | Isaszegnél az ellenség lőporos szekerébe.~ ~Szegény fiú! ha prókátor 14012 7 | szél szava szól...~ S rémes szekerében,~ Mit vonnak aranyszemű 14013 13 | gyermekeiket fölrakták ernyős szekereikre s gulyáikkal, méneseikkel 14014 11 | etiop fiúk nyargaltak, egész szekerek megrakva halomra döntött 14015 13 | elefántok, s a bivalyoktól vont szekereknek nem lehete végét látni.~ ~ 14016 1 | mennyiséget, s midőn mindazt szekerekre raknák, megtudja a dolgot 14017 10 | kántorokat és zenekart, s a szekerektől kezdve a ministránsokig 14018 11 | hősök képei, kik négylovas szekéren, vagy fehér elefántokon 14019 2 | fegyvertelen volt, felállt székéről, odament Lajoshoz, vállára 14020 2 | veszedelmünk, hogy a sok menekvő szekértől nem bírunk mozdulni.~ ~- 14021 2 | trombitaszóra, minden nehéz szekérzörgésre futott az ablakhoz asszony, 14022 5 | vágta hozzá a kupát, hogy az székestül hanyatt dűlt.~ ~Erre a fullajtár 14023 13 | amott a borbély háromlábú székét letéve az utca közepére, 14024 4 | s vállvonítva letevé egy székre a corpus delictit s otthagyott.~ ~ 14025 2 | lövésre hirtelen felugrott a székről, letette a tele poharat.~ ~- 14026 2 | szerez, csakhogy éppen "szekundába" ne essék. Így is végigjárhatja 14027 2 | verekedő, éjszakázó; ha mindig szekundában lett volna, ha kicsapták 14028 2 | anyának, hogyan vonult Lajoska Szélaknánál föld alatti úton keresztül 14029 11 | hosszú szőke haja repkedett a szélben, míg az is dárdáktól átfúrva 14030 13 | hatoltál, Oroszország legutolsó széléig; - végighajtottad legelő 14031 8 | kiabál és szitkozódik, majd a szelekre, majd az evezőkre; ez a 14032 4 | bugyogóján csak vagy hat szelelő lyukat szakítottak eddig; 14033 4 | bementünk, nem volt a kérdéses szelencében cukor, de mikor kihoztuk, 14034 3 | Azok pedig naponként mindig szélesebb tért kezdnek elfoglalni 14035 11 | kellene, hogy megbüntesselek szelességedért mint vadász.~ ~- Tehát büntess 14036 11 | Aurelián középtermetű, izmos, szélesvállú férfi volt, naptól barna 14037 2 | fogta is erősen a dolmánya szélét; de még jobban fogta őt 14038 6 | végigfújja a város egyik szélétől a másikig. A láng emelkedik, 14039 4 | nem érzett kegyed holmi szélhűdéseket a tunica choroidaeán?~ ~ 14040 7 | hánykódva, két kezével a vérpad szélibe fogódzott, míg a levágott 14041 10 | Később aztán előtűnik egy szelídebb lény, egy boldog tekintetű, 14042 11 | az elfoglalt tartományok szelidített vadai; húsz elefánt, négy 14043 6 | tőle, s a fekete füstben a szélkavarta repkedő üszköket mintha 14044 9 | benne uralkodó csillag- és szellemalakok bűbájos fény és árnyékul 14045 9 | helyen megfér testben és szellemben a mostani ivadék, mint titáni 14046 11 | hősök, a históriai gyászok szelleme nem maradt föld alatt, s 14047 10 | besározott cipőit lelketlen szellemének.~ ~- Lallalalá lallalalá.~ ~- 14048 11 | meghódítottak, de nem azoknak szellemét. Rövid életű istenek voltak, 14049 11 | szeretettel vevé pártfogása alá e szellemi nyomorékot; azon időben, 14050 11 | gondolatja volt e megbukott nagy szellemnek. Nem az elmúlt nagyság, 14051 10 | félrefordult s köténye bojtjából szélmalmot csinálva, elkezdett dalolni.~ ~- 14052 3 | Tyukod falujában van egy szélmalom, s nem tudja bebizonyítani, 14053 6 | hallatszott a távol égdörgés, szélsóhajtás. Tán az elhullottak szellemei