IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Válogatott elbeszélések Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
15057 12 | bevarrott zsákokat nehéz terheikkel a tengerbe hullani, s a 15058 2 | a szegény anya szívét ne terhelje aggodalom.~ ~Bizony pedig 15059 3 | alatt 18.000 aláírással terhelt árkus papiroson szavaztak 15060 11 | ballistákkal, hajítógépekkel terhelve, mik mázsás köveket, dárdákat 15061 2 | idők jöttek, mindig több terhet rakott az újév a magyar 15062 13 | ők e harcos útban csak terhünkre lennének, s nehogy visszakívánkozzatok 15063 4 | cirmos macskáját.~ ~- Phű, teringette, e bizony baj! - kiálték 15064 1 | fellocsolván Klárikát, magához téríték szép szavakkal ájultából, 15065 2 | Hát az ötödikre miért nem terítenek?~ ~Kondor uram olyan képet 15066 2 | szeméből. Csak tessék neki ide teríteni az asztalhoz, és kikötöm, 15067 7 | a holtak álmait, magukra terítik halotti lepedőjöket, s mennek 15068 11 | Egyszerű ételek voltak azokra terítve, sült hús és bölényszarvakba 15069 13 | Fővárosa, Lieu-King, terjedelmére megközelíté Pekinget: porcelántornyai, 15070 13 | beláthatta volna hadainak terjedelmét; - e roppant sereggel indult 15071 11 | távolból; széles pálmaerdők terjedeznek nagy sötéten s körülárnyékozzák 15072 11 | hadak lázas örömkiáltása terjedt mindenfelé, oly csodás ellentétül 15073 7 | ennek lobogó vérvilága terjeszte idáig némi reszketeg fényt.~ ~ 15074 11 | kioltá szemevilágát, sikoltva terjeszté kezét Maeon elé:~ ~- Maeon, 15075 3 | a kedves szarvastehenek terjesztenek magok körül.~ ~A falakról 15076 3 | ily okoskodást kellett terjeszteni közte: ez az ellenség nem 15077 12 | díván gyöngyházzal kirakott termében trónja párnájára ülve, maga 15078 11 | pazarló, fényűző, költői természeté.~ ~Egész ligetek illatos 15079 2 | mint amiknél semmi sem természetesebb a világon. Mellette tépést 15080 7 | bőrrel hittem végignézhetni a természetmulatságot.~ ~A völgy sötét volt, mint 15081 7 | Isten napja a föltámadt természetre. E virágok közül egy sem 15082 1 | vállakkal volt megáldva a természettől, hogy ha azokat mások vesztére 15083 7 | akkor! A reménység szép természettünemény, szép, mint a szivárvány, 15084 9 | festői redőkben tapadva termetéhez. Mindez elég lehete arra, 15085 6 | vonásaik oly szenvedők, termeteik oly délcegek és hajuk olyan 15086 9 | angora-szőnyeggel egészen betakarta termetemet, szolgám fejét oda téve 15087 9 | vevék észre, hogy a király termetének kettős árnyéka van, egyik 15088 10 | azon Birbuc helyett egy termetes kocsisféle egyéniséget látott 15089 6 | szavaik átható csengését s termetök életerős karcsúságát megtartják 15090 13 | de nyilaik a köztük levő térnek felét sem repülték keresztül.~ ~ 15091 11 | Ha vissza nem találsz térni, ha minket meg nem szabadítasz, 15092 9 | levonultunk egy tisztás térre, mely a sűrű erdő között 15093 9 | sátorok mind eltűntek a térről, a tábor helyén csak gyönge 15094 9 | Midőn ismét magamhoz tértem, az emésztő élvezetláng 15095 11 | Balra sík lapályos erdőség terül, mely felé egy pompás vadászmenetet 15096 11 | sátort, melynek roppant területe alatt az egész vadászsereg 15097 11 | Róma alattvalója vagy; e területen senki sem lehet úr, csak 15098 8 | és félködökbe zárt; egész területén idegenszerű félcsend honol, 15099 7 | végigtekinték az alattam terülő, embert nem mutató vidékre, 15100 7 | a nap ne süsse fejét.~ ~Terv tervet űzött zaklatott agyamban. 15101 2 | előresiettek. Az volt a terve, hogy anyja házánál majd 15102 12 | vezéreit, megsemmisíték terveit. A Zrínyiek maroknyi hada 15103 7 | nap ne süsse fejét.~ ~Terv tervet űzött zaklatott agyamban. 15104 10 | hágyom akinek kell.~ ~E testamentomtétel után egy énekeskönyvet kért 15105 11 | kardját. Nyomorú, elfonnyadt teste kevés volt pajzsnak, a villámgyors 15106 6 | gyalázat szennyében, a nyomorék testében is szép az élet... Még a 15107 9 | közé vagyok sorozva, de testemnek nem volt megmozdulásra való 15108 9 | megfordult az alá esett lovag testén, míg lábra tudott állni.~ ~ 15109 4 | mai napig él és uralkodik, testének semmi része nem mozog már, 15110 3 | Nádaskay!~ ~- Itt biz én, testestül, lelkestül és feleségestül.~ ~- 15111 4 | urambátyám állt előttem, testestül-lelkestül és rézcsákányostul. Merre 15112 7 | hazája; minden élethagyott testet fölkeresett, - egy sem fogadta 15113 3 | tarkótól talpig nyusztbőr fedi testét.~ ~A hófuvatagból házának 15114 11 | térdére rogyott, s onnan egész testével a földre. A másik teve lehajlott 15115 3 | szolgabíró, táblabíró és legale testimonium, hónuk alá csapták a Corpus 15116 2 | prókátorság, oda a drága testimoniumok, oda a jus és filozófia: 15117 8 | múlva az ifjú kardja átjárta testöket. A második rabló haldokolva 15118 11 | megmentésében elestek, alvó testőrei közt lármát ütött és megmenekült.~ ~ 15119 9 | emelkedett elő, halavány testtelen légi kép, reszketve, mintha 15120 11 | falaknak, másutt a tekenős testudokat gördíték a kapukhoz közel, 15121 12 | Chrestinnai! Óh!" s meztelen testüket éles késekkel szurdalák, 15122 3 | kancsukát kap, mert egy testületet rágalmazott; ha szerelmes 15123 13 | kereskedők, a selyemszövők testületileg tagadták meg rendeleteinek 15124 4 | uramöcsém, segítsen rajtam, ha testünknek megbocsáttatását és bűneinknek 15125 11 | hát szeress engemet mint testvér.~ ~- Odenath bátor, Herode 15126 13 | egy árva, kinek apja és testvérei kard által estek el, s kinek 15127 6 | reszketéstelen hangon.~ ~- Testvéreim! Sepsiszentgyörgy özvegyi, 15128 10 | az orfi maga?~ ~- Nincs testvérem, magam vagyok, - viszonzá 15129 2 | körülkerülte a szomszéd testvérhazát, s verekedett némettel, 15130 10 | derék ember úr. Hát a többi testvérjei, az orfiak, kisasszonyocskák? 15131 7 | tengersivatag közepén, magányosan, testvértelenül, kopaszon. Olykor nehéz 15132 2 | szemébe nézek.~ ~- De nem azt teszed most, fiam, amit magad mondasz, 15133 4 | hordom a lelkedet, úgy teszek - szólt s készült kiütni. - 15134 2 | egyféle mesterember volna, teszem föl mind szabó volna, ki 15135 12 | ím én téged még nagyobbá teszlek. - Íme összegyűlt agák, 15136 2 | az a szálfa, amelyiknek a tetejéről le ne szedné a rigófészket, 15137 13 | földdel, bokrot ültettek tetejökbe, a szétvert paloták helyét 15138 11 | szálfák pikkelyes derékkal, tetejökben füzéres lombkorona, a levélcsutakok 15139 11 | porfír oszlopokkal voltak tetejökig rakva; nagy, magas házak 15140 9 | mutogatva, rövid, szaggatott tételekben valami vad hangzatú verseket 15141 7 | meg-megrángatózott a sebhelyes tetem, megnyíltak fájdalmasan 15142 7 | megtartva, míg porrá omló teteme nem érinteték.~ ~E kombinációt 15143 4 | fiatalság, - szóla közbe egy tetemes assessor, ki mindig két 15144 11 | elejtett rinocérosz roppant tetemét, annyi bátorságot vett magának, 15145 11 | királyok királya láncot tetetett a császári fogoly nyakára, 15146 13 | szökevényt, - a földdel tétetett egyenlővé.~ ~Egyszer a Quenn-Hinn 15147 9 | hallám itt-ott ez eset után tétetni. A colonel egy másik tisztnek 15148 1 | ügyetlenséget a másikkal tetézte; tört, zúzott, ami a kezébe 15149 1 | kerülne a dolog, aligha lenne tétlen nézője a mulatságnak.~ ~ 15150 11 | legválogatottabb vitézeknek, tetőtől-talpig pikkelypáncélba öltözve, 15151 7 | nem szóltak emberi hangon; tetőtül talpig idegen az egész vidék. 15152 9 | azzal egy fehér lepellel tetőtül-talpig letakart. Megvallom, hogy 15153 6 | hogy zokog.~ ~Az ifjú még tétovázott, még várta, hogy valaki 15154 11 | függött, a gallusok császárja, Tetricus, ki saját népét elárulá, 15155 11 | bírkózni.~ ~A körülálló sereg tetszésdörgése hangzott e tusához.~ ~A 15156 2 | szülői szeretetnek általános tetszést nyert. Sárika futott a konyhába, 15157 9 | volt hatalmamban többé... Tetszhalottá voltam téve.~ ~- Mondám, 15158 1 | ellenszenvét a derék úr a neki nem tetsző históriai személyek ellen, 15159 11 | védelemre, ruháján semmi arany; tetteiről ismerje meg a nép vezérét, 15160 7 | gazdag. Kezöket egymás kezébe tették az oltár előtt, és Isten 15161 11 | nyugot dicsősége, aki nagy tettekről akart még hallani, kelet 15162 12 | ingatni?~ ~- Annak, kit magad tettél ily hatalmassá.~ ~- Nem 15163 13 | mindazon nőket, kiknek uraikká tettelek, ők e harcos útban csak 15164 11 | csoportozatban a gall és teuton segédcsapatokat; a félmeztelen, 15165 1 | professzor urat keresve tévedjen Klárika elé; aki elé különben 15166 7 | zuhogását, s a pásztorkürt tévedő hangjait; tán mindazon eszme 15167 5 | szebenieket, mintha azok tévedtek volna el, nem ő; mire nézve 15168 12 | összekötött kezeikben egy-egy tevefarkat hordva, fejeik vérbe mártott 15169 13 | elfogni a szittyák közül; tevéi, bivalyai elfogytak, lovai 15170 4 | tapasztaltam nagy hirtelen tévelygésemet.~ ~Amint egyszer megsejtve, 15171 9 | az afgánok itt jártáról tevének tanúságot. ~ ~Az erdő bevágása 15172 11 | négy királytigris, gyönyörű tevepárducok, hosszú, vékony nyakaikkal 15173 5 | csakugyan eljutott Szebenbe. Nem tévesztett el egyebet, csak azt, hogy 15174 10 | úrfi, egészen kihozva a textusból.~ ~- Három lépésre tőlem! - 15175 3 | Zodje. Kufu. Ristyi. Sinme. Thauj.~ ~Írásjegyek: Petocho. 15176 3 | mélyebben merülének azon fontos thema feletti értekezésbe, vajjon 15177 8 | ott ülni néma ábrándban a theobromák susogó ágai alatt s keserű 15178 3 | He. Vahlu. Sain. Cheth. Theth. Jujud. Kopp. Lomad. Mum. 15179 9 | nehéz virágos selyem és thibet függönyökkel voltak beaggatva, 15180 11 | halált? Ők nincsenek többé. Tiberius, Caligula, Nero, Commodus, 15181 12 | fejem előtted, kegyelmes úr, tiéd az. Semmi sem jó, semmi 15182 2 | jobbszárnyon fut, aki merre lát. Tielőttetek még nyitva az út, hanem 15183 11 | az áruló pedig legyen a tiétek.~ ~Ezt mondva, megragadá 15184 10 | ki a butyát! Majd aduk én tigodnek a hátadat.~ ~Ezzel aztán 15185 8 | világítanak a szemei, úgy, mint a tigrisé.~ ~A hölgy zsibbadtan a 15186 11 | adva minden tárgynak. A tigrisnek semmi mozdulatát sem lehete 15187 11 | viszonzá egy vadász. - Egy tigrispár vette magát a berekbe, s 15188 11 | irányozva.~ ~- Rosszul láttad, a tigrisre les ő is.~ ~E pillanatban 15189 11 | gondoskodni, ő hoz neki tigrisvadászatról zengő madarakat, tengerviharokból 15190 8 | felfuvódott, szemei kimeredtek, s tikkadó arca rémségesen mosolygott; 15191 12 | bevont dobok, s a sikoltó tilinkók, miknek hangja a gyermeksíráshoz 15192 4 | káromkodom többé, nem megyek a tilosba vadászni, megfizetem a papbért, 15193 11 | országot válassz férjül, azt tiltjuk neked, s ha te Palmíra neje 15194 6 | bátor, hideg tekintetével, s tiltó mozdulattal visszautasítja 15195 1 | szűrszabó céh, együtt a tímár és varga céh egy negyediket, 15196 11 | fiait.~ ~Kettő azok közül, Timoll és Herend már csatában esett 15197 13 | az ólmot, arzenikumot és timsót. Azóta sem lakhatik benne 15198 4 | rajta, - átugrottad, mint a tinnyei leány a férjhezmenést. De 15199 4 | ordas agarat, meg a tarka tinót és a fehér lúdfalkát, - 15200 11 | előtt, legbuzgóbb párthívünk Tirmusz, Egyiptommal együtt elveszett, 15201 10 | az ellenzék vezérférfia. Tisza Kálmán azonban nem engedte, 15202 3 | honnét jön?~ ~- Oroszország tiszai tartományaiból, azaz sajátlag 15203 2 | magyar kormány székelt, de a Tiszántúl cifra világ volt; mindenfelé 15204 11 | becsületes, s boldog volt a tisztalelkű; hol igaz mértékkel mértek 15205 7 | mely hűs bérc alól eredt, tisztán, mint a kristály, partjain 15206 9 | tehát odább levonultunk egy tisztás térre, mely a sűrű erdő 15207 5 | vele; a varga bevitte őt tisztaszobájába, leültette a lócára, az 15208 9 | Browding összehivatta a tiszteket és a vezetőket, s a napi 15209 11 | császár azon hízelgő üzenettel tisztelé meg a palmírai királynét, 15210 9 | indulni; az ősz hajak ott tiszteletben vannak tartva, s ön a csillagot 15211 11 | ültette a bűnt, s nyilvános tiszteletet adott a gyalázatnak, míg 15212 11 | el nem ejthetém; s ha e tiszteletlenségedért meg nem tudnék bocsátani 15213 10 | megsejté, hogy valaki iránta a tiszteletnek valami nemével viseltetik, 15214 10 | megismerve, mutassuk be annak tiszteletreméltó hozzátartozandóságait.~ ~ 15215 4 | vagyok; azt gondoltam, sokkal tiszteletreméltóbb helyre jutottam. Ejnye harminchárom 15216 11 | levelet hozva neki, melynek tiszteletteljes, de bátor szavai haragra 15217 1 | kollégiumi testület a nagy tiszteletű rektor professzort választá 15218 7 | szerencsét, hogy házánál tisztelhet; hagyott beszélni, de látszott, 15219 10 | ugyan még nincs szerencsénk tisztelhetni, de majd lesz. Előbb csak 15220 9 | Astarothnak, mely név alatt tisztelik a vad népek a földalatti 15221 10 | ember fiának nem jutott.~ ~Tiszteljétek azon érzelmeket, melyek 15222 4 | megkímélték magukat az efféle tisztelkedésektől.~ ~Hanem bezzeg, reggel, 15223 4 | pitvarajtóban megállva, nekimértem a tisztelkedőknek, s mikor éppen a "fisz-dúr" 15224 6 | Rokona volt igen sok, tisztelői mind, akik ismerték, unokái 15225 9 | sem is tért vissza. Ezek a tisztelt ördögök, amint közibök értem 15226 4 | halkkal.~ ~- Füllentettem, tisztesség nem esik mondván.~ ~- De 15227 10 | meg a derék ember utolsó tisztességtételén, nem győzte csodálni a megszomorult 15228 2 | uram - szólt Kondor uram a tiszthez, mikor már látta, hogy Lajos 15229 9 | tétetni. A colonel egy másik tisztnek inte, hogy vegye át az afgánokhoz 15230 2 | ágyúval kellett maga előtt tisztogatni az utat, s nagyon sok útonállóval 15231 1 | jutott saru, akik valamely tisztségben voltak, azokra sarkantyú 15232 9 | visszatért az üldözésből; én és tiszttársaim egy terebély kenyérfa alatt 15233 13 | nyitnak utat egy potrohos tisztviselőnek, kinek feje fölött hosszúnyelű 15234 9 | szellemben a mostani ivadék, mint titáni ősei, kik helyt adtak neki.~ ~ 15235 2 | jöttem be a városba, hogy titeket lássalak, megöleljelek. 15236 2(1)| Titirusom, te, a terebélyes bükk lombja 15237 9 | hogy az építők kitalálják titkát az épület alakjából; ekkor 15238 13 | kelméket, itt ismerék a titkokat, mint lehet az üveget hajlékonnyá 15239 4 | kedve fordulatát ügyetlenül titkoló arccal, de a cukortartó 15240 10 | volna. Ah, az olyan apró titkolózás sokat megmagyaráz. Ha Birbuc 15241 10 | félreszólítja a boltost nagy titkolózással, azt ígérve, hogy valamit 15242 2 | elébb nyilvánosan, aztán titkolózva.~ ~Egy szép vasárnap délután 15243 2 | böffenté ki örömében a titkot.~ ~- Az akar lenni? - szólt 15244 7 | el; - ha újra hallanám a titokszerű hangot, mely a csendes rengetegben 15245 10 | özvegy el találta beszélni titoktartás feltétele alatt valamelyik 15246 9 | felelé az orvos, - ma még titoktartóbb volt, mint egyébkor, nekünk 15247 11 | kapaszkodva vasfogóival. A legelső tíz-húsz férfi, ki e hídra felugrott, 15248 13 | Quenn-Hinn népfaj közül egyszerre tizen szöktek meg, mind Lieu-Kingből 15249 8 | ítéletei következtében számra tizenegyen, kik mind nagy urak voltak 15250 7 | amint számítja főről főre a tizenharmadikat. Ha tudnám, mily sorba vagyunk 15251 8 | percben múlt, hogy az ember tizenharmadszor meg nem szökött börtönéből; 15252 1 | szép, ártatlan, leányarcú, tizenhétéves ifjú, Gerzson úr különös 15253 8 | elnyelte a tenger; vagy tizenkétszer házasodott, feleségei mind 15254 9 | asszony jött elő, tíz vagy tizenkettő, egyik vénebb és zöldebb 15255 10 | Tudom, hogy attál neki tizenkettőt.~ ~A borbély inté, hogy 15256 11 | királyának nevezhesse.~ ~A tizenkilencediknek következék Chosrus király, 15257 1 | női alakot ne lásson, s tizennégyéves korától húszig az ember 15258 11 | helyreállításáról álmodozott. Tizennyolc satrapáját Ázsiának hajtotta 15259 2 | Az orosz sereg előhada, tizenötezer ember, Újvárosnál táborozott; 15260 3 | fizetnem, s ez még csak a tizenötödik.~ ~- De már úgy én jobban 15261 5 | zsebébe, s kivőn belőle egy tízes aranyat; azt adá a vargának, 15262 13 | illatos virágok árnyékában, tízhúros hangszerét pengetve rózsaszínre 15263 3 | Tavaly még nem volt több tíznél, most már van harminczöt; 15264 10 | egyszer utazott valahova, tízszer megkérdezte a fuvarost: 15265 7 | olykor a sziklapartról e tóba letekintek, iszonyú arc 15266 3 | Az önkéntesek csapatja toborzott dalolva, tánczolva s éltette 15267 2 | jóféle ital folyik, mint a tócsa."~ ~Ehelyett pedig körülbelül 15268 2 | hogy meg ne ártson; mert a tócsából merített víz egészen hozzá 15269 1 | csapatok minden oldalról tóduljanak a városba. Ő maga nagybüszkén 15270 4 | köszönjük, - szólt a néne, többes számban beszélve, pedig 15271 2 | is, s együtt szenvedi a többiekkel a katonaélet sanyarúságait, 15272 9 | szélső fákat nekidöntik a többieknek, s azok egymásra zuhanva, 15273 1 | kőfallal volt bekerítve, s többrendbeli bástyatoronnyal ellátva, 15274 4 | képei, középett széthúzható tölgyfaasztal s egy benyíló nyitott ajtaján 15275 11 | oldalról a városra, a vízzel tölt árok nádkévékkel lőn betemetve, 15276 9 | szavakat, mik oly borzalommal tölték el a szívet. Ezek az afgánok 15277 2 | ellenség kioltására szolgáló töltényeket. A szegény honvédek meg 15278 1 | gyújtólyukon jött ki mind a töltés, a golyó pedig bennmaradt.~ ~ 15279 4 | maga szokott kiütni.~ ~Így töltöttük nagy mulatsággal az éjszakát. 15280 2 | vendégszerető atyafiak közt töltöttünk, egészen megkedveltem a 15281 12 | egész napot családja körében töltse. Ahidalla, ki még most is 15282 2 | az orosz lovasság egész tömegben indult már előre a visszavonulók 15283 12 | fegyverek egymásra hányt tömegében három kirabolt ország kincseit 15284 1 | embercsoport, melynek sötét tömegéből kaszák és kopják vasai villognak 15285 9 | nyelvhez.~ ~Csapataink rögtön tömegeket formáltak, s kemény sortüzeléssel 15286 11 | rögtön, mint egyetlen gép, tömegekké alakíták hadsoraikat, miket 15287 11 | ordítással rohan a hátráló tömegekre mindenünnen a palmírai lovasság, 15288 11 | körülfogattak a visszarohanó tömegektől s leapríttattak az utolsó 15289 9 | lélek üldöző tagadása elől tömegestül a szentírás sorai közé hátrálva, 15290 2 | fegyvernemű menekvők összezavart tömegétől. E tömegeken keresztül nem 15291 9 | körös-körül az erdőből töméntelen vad, sátán alakú nép rohant 15292 3 | kopfputtza szebb-e, mely tömérdek marhafaggyúból készül, vagy 15293 11 | mindenki, s eszeveszett tömkelegben rohantak a bálványok védelmére, 15294 2 | maguk is eltévedtek az utcák tömkelegében, s nem kevéssé voltak a 15295 1 | tudományok könyvei közé, mintha tömlöcbe vagy spirituszba volna téve, 15296 8 | élnek; - ugyanannyiszor tömlöcéből megszökött, hatszor bukást 15297 12 | sötét épület állott, inte a tömlöctartóknak, azok föltárták a csikorgó 15298 4 | vagy az orrt be kell szépen tömni gyapottal, hogy légvonat 15299 11 | elvehetni?~ ~Leghátul egyetlen tömött négyszögben álltak nyugodt 15300 10 | minden fiókja, skatulyája tömve van a legszebb csehországi 15301 2 | volt az, ki tábornoktokat tönkrelőtte, magyar volt az, ki rendet 15302 2 | vonulnunk. A jobbszárnyat tönkretették. Maga Paskievics negyvennyolc 15303 3 | szegény embert, ez csak arra tör, a ki ellentáll neki; szaladjunk 15304 11 | tömegek élén harcolni, mint tördeli össze legjobb légiója sorait, 15305 3 | Vahot és Pálfi látva a törekedést, odamentek hozzá s nyájasan 15306 8 | azt ellene nyakára fojtani törekedett, s annál fogva, mint láncos 15307 3 | a kisded férfiú, erősen törekedvén kiküzdeni magát medvebőr-kucsmája 15308 1 | város békés alkudozásokkal törekszik a veszedelmet elhárítani 15309 10 | s Gerguc gazdának minden törekvése mellett sem sikerült hat 15310 1 | lehetett a dicsőség után törekvésnek, mert ha valaki nagy hírt, 15311 6 | szikrák alakjában égnek törekvő lelkeit a harcos férfiaknak, 15312 11 | Értettél engemet, vesztemre törhetsz. Ha te elhallgatnád is, 15313 4 | személyt, akinek kilétén aztán törhette a fejét, aki akarta.~ ~Később, 15314 1 | tudjon mondani, hacsak ki nem töri benne a nyelvét, többnyire 15315 2 | gyönyörködöm benne, ő pedig törli az izzadságot a homlokáról; 15316 11 | az oktalan ellenség nem törődött az összetömött harcrenddel, 15317 10 | az ajtón, szájával egész törökmuzsikát hangoztatva mellé.~ ~A kalmár 15318 10 | csapása be nem fejezte.~ ~Törökországban levantei árukkal kereskedett 15319 7 | képeket, miket az ébrenlét sem töröl ki emlékemből, de mik ott 15320 2 | észre? Csakhogy csont nem törött!~ ~- De'jsz, ezt nem adom 15321 7 | kígyófullánkot a jóltevő, s mentül törpébb lett az emberi nem, annál 15322 11 | voltak, ész és erő nélkül, - törpék, kikre óriások fegyverzete 15323 2 | a csatán.~ ~És ezeket a történeteket úgy hallgatta Daczosné asszonyom, 15324 2 | teljes életében.~ ~És erre a történetre nagyon sokan emlékeznek 15325 1 | elzárva; tehát még csak az sem történhetett meg, hogy valami ifjú ember 15326 4 | valami szerencsétlenség ne történjék rajta; minden lépten-nyomon 15327 3 | ki is megengedte magán történni a tréfát, s hagyja őket 15328 1 | az országban szerteszét történő eseményekről is, s éppen 15329 3 | uram, mondja el csak, mik történtek az elmúlt időkben a szép 15330 4 | tudott olvasni belőle, - törülgette hol a maga szemeit, hol 15331 3 | sáros a csízmája, csak abba törüli bele. Déli tizenegy órakor 15332 2 | azt már a bibliából! - S törülte az álmot szemeiből az inge 15333 10 | eltilt a »noblesse oblige« törvénye: oravicai képviselő vagyok 15334 8 | ember volt, s így minden törvényen felül állott; nagyon természetes 15335 8 | tolvaj karonfogva jár a törvénykezelővel, addig a kis tolvajt felakasztják; 15336 8 | itt nincs oltár, nincs törvényszék, nincsen gondviselés; itt 15337 8 | megmenekült, fogja-e ő a törvényszéket felkeresni, hogy ott barátjaiért 15338 4 | felmegyek Pestre jurátusnak, törvényt végeztem, s lesz belőlem 15339 2 | kimondhatatlanul gyűlölt minden törvénytudó embert, prókátort, bírót, 15340 2 | már a jus következik, a törvénytudomány, oda már be nem szabad lépned, 15341 11 | egy lefűrészelt cédrusfa törzsöke volt, baldachinja a harmattól 15342 8 | virágából méz, gyümölcséből tej, tövéből bor folyik, örökzöld szavannáin 15343 8 | egész erdők irtattak ki töveikből, a tenger kicsapott a sziget 15344 7 | hol szétterülve, a bürkök töveit áztatni megállt, fekete, 15345 11 | sokat igér, s a legsűrűbb tövisbozót eloszlik tekintete előtt, 15346 11 | márványfalak közt kizöldült töviseken néhány kecske legel. Három 15347 13 | vadbokor, befutva szúros tövisindáktól, csupán azon szobor csonka 15348 7 | embertársai.~ ~Kínpadra vonták, töviskoszorút nyomtak fejébe, szegeket 15349 3 | superintendens fog lenni. Már is togában jár és szörnyen megspanyoltalanodott.~ ~- 15350 1 | fűzfadorongok, hosszú fekete tógáik öveikbe akasztva; nagy dorongjaikon 15351 1 | valami fringiát takargat a tógája alá, s iszonyúan ráförmedt:~ ~- 15352 1 | Hirtelen odafutott, s a tógánál fogva kihúzá a vízbe esett 15353 1 | ember vala, hat esztendős tógás diák, igen hallgatag és 15354 11 | fegyverzetük által mind egyformák, tojásdad pajzsokkal, jobbkezükben 15355 3 | 1. Mindennap reggeli 9-től 10-ig szabad idő: hogy Bernát 15356 5 | Enyeden összetalálkozott Toldalagiék lovászaival, azok leitatták, 15357 7 | nyakláncaikat igazgaták, és rezgeték tollaikat fejükön, és hátratekingettek.~ ~ 15358 11 | fölneszelt e névre, s elveté a tollakat kezéből s karjaival átfonva 15359 10 | fonnának, vagy fosztanának tollat, de egész nap lebzselnek. 15360 11 | aranyozott acél ívek s ezüst tollú nyilak. Csupán egyikében 15361 12 | ismét újrakezdődék a zaj és tolongás. Jött a végeláthatlan menet; 15362 10 | gonosz emberek Pesten a nagy tolongásban kivágták a bugyillárist 15363 13 | utána ügyetlen katonák tolongnak, fejükön nyílvégű sisak, 15364 4 | szintén nyitá kívülről s tolta énfelém.~ ~No, szép meglepetés 15365 8 | törvénykezelővel, addig a kis tolvajt felakasztják; míg a dobzódó 15366 9 | megszabadultak.~ ~Ezek úgy tőnek, mint apjok meghagyá, viaszból 15367 2 | szép, lakkos, újdonatúj topánkáját fölcserélje azzal a csúnya, 15368 11 | szemöldeit, körültekinte éles, topázzöld szemeivel, mintha kiszemelte 15369 3 | irtózatosan bőgni, ordítani és toporzékolni, egy szót sem lehete hallani 15370 9 | oldalaiba a sarkantyút, mire a toporzékoló paripa egészen fölegyenesedett, 15371 11 | ormányaikat fölemelve, s a paripák toporzékolva hánykódnak, amint meglátják 15372 2 | Kondor uram - csak most toppanna ide az a Lajos gyerek.~ ~ 15373 2 | csak egyszerre szemközt toppantak egymásnak.~ ~Lajos sem ért 15374 1 | szállítmányt, és elviszi Torda hasadékába.~ ~A jó enyediek 15375 1 | kurucvezér, aki lakott a Torda-hasadék egyik barlangjában, melyet 15376 11 | kirántotta övéből hosszú tőrét, gyöngyös hüvelyét elveté 15377 11 | kardja eltompult, orgyilkosok tőrével öletve meg. Csak így juthatott 15378 12 | pajzsok, középen kiálló tőrheggyel, gömbölyű sisakok, szeges 15379 8 | bárcsak valami állat a torkába mászna. Jer, lépjünk rajta 15380 9 | világa mellett.~ ~E barlang torkából egy vízforrás buzog fel, 15381 2 | Sárikára, s köszörülte a torkát, mintha azt akarná neki 15382 3 | pinczeablak.~ ~Vahot Imre pedig torkig farkasbundában lesi a farkasokat, 15383 10 | Cérna nincs, kötél van torkodnak! - lármázott Gerguc, kituszkolva 15384 10 | tart kee cérnásboltot, ha torkomba való cérna sincs benne?~ ~- 15385 10 | De minek tartod ezt a torkos állatot? - szólt egy nap 15386 6 | legbecsesebbjét háza padlására, kapuit torlaszolja el szekerekkel, csak az 15387 2 | főutcái már ekkor meg voltak torlasztva minden fegyvernemű menekvők 15388 13 | egész nép a főváros körül torlódott össze, ott kellett neki 15389 11 | elefánt mellett, melynek tornyából Herode aggodalmasan tekint 15390 11 | közül kitűnnek az elefántok tornyai, nyilas amazonaikkal, s 15391 11 | kik a megriadt elefántok tornyaiban hányódtak, mint bárkában 15392 11 | elefánt lépdegél, ébenfa tornyaik arab szőnyeggel beterítve, 15393 13 | mellett Peking áll porcelán tornyaival s roppant népségével, mely 15394 2 | fogadásból a nagytemplom tornyát is keresztül hajította egy 15395 12 | keleti shawlokkal beaggatott tornyocskákból két csausz hányt arany- 15396 11 | közé. A nyilak, miket a tornyokból lőttek rá, visszapattogtak 15397 11 | Csupán egyikében az elefántos tornyoknak ül egy férfi. Arcra, termetre 15398 11 | hajítógépek kövei e mozgó tornyokra voltak leginkább irányozva. 15399 11 | lilaszin, opálfehér anyagból tornyosulnak az ég felé, roppant magasságú 15400 10 | nekem? Kegyed üt ily hideg tőröket lázongó szivemnek keblébe?~ ~ 15401 6 | S levetette a kulcsot a toronyablakból.~ ~És azután a távolba nézett.~ ~- ~ ~ 15402 6 | fogok lenni. Rám gyújtom a toronytetőt, úgy fogom húzni a harangot, 15403 2 | nagyon csinos alakja.~ ~Egy torzonborz katonát látott Sárika maga 15404 10 | Bulgárijába, Paplagonijába, Tótországijába; mind hiába! Mindenütt megcsalta 15405 3 | tatárszó között: dzsinmu? és továbbá honnét vette eredetét a 15406 8 | apatheticus mozdulatokkal továbbment.~ ~Williám hallgatva nézett 15407 9 | parancsot adott másnap a továbbnyomulásra.~ ~Déltájon elértünk a Hindukus 15408 2 | rejtőzni, amíg az orosz sereg továbbvonul, s akkor majd fölkeresi 15409 8 | délelőtt bérszolga, délben tőzsér, délután rendőrtiszt, este 15410 1 | Alvezére, Bórembukk, egy nagy, trabális mészároslegény volt, szőretlen 15411 9 | lovamról, s mielőtt az amiensi tractatumnak a követek sérthetetlenségét 15412 3 | vesznek be. A darab veszettül tragicus. Az egész előadás alatt 15413 2 | sebtiben leölöm; meg kell traktálnunk az átkozottakat magyarosan, 15414 1 | akarat mellett sem lehetett. Tratjzigfritzig és csordája pedig már Marosújvár 15415 2 | arcán nem látszott semmi tréfálási kedv. - Egy órára jöttem 15416 9 | reá.~ ~- Az ördögbe, ne tréfáljatok, lehetetlen azt nem látni, - 15417 9 | Meliah meg akart bennünket tréfálni.~ ~A malaye eltitkolhatatlan 15418 9 | társaink azt hitték, hogy tréfálunk, mi világosan láttuk a csillagot, 15419 4 | még én sem tebeléd. Hanem tréfán kívül: hát mi közöd neked 15420 9 | csillagot is látta.~ ~Smith tréfának vette a biztatást, s bosszúsan 15421 2 | megboldogult Mészáros Lázárt, ki tréfásan mondá el, hogy a fényszarui 15422 11 | álltak nyugodt arccal a triariusok. A sereg legjobbjai, legvénebbjei. 15423 11 | Ekkor jött elő Aurelián a triariusokkal.~ ~A mogorva hidegség, mely 15424 11 | az árulónak, s válogatott triarusai élén belopódzott a fölfedezett 15425 11 | meg érte. Végre a légió tribunja is elhullt, s a cohors közepén 15426 11 | tartott pajzzsal, a légió tribunját választva ki magának. Az, 15427 2 | menti életét. Hát még ha a trikhinek is fel lettek volna már 15428 4 | vékonyan, ki vastagon, fújták, trillázták és cifrázták, hogy az embernek 15429 10 | utána a Minerva, s egyszerre trióban kezdék el a szidást.~ ~- 15430 9 | méreg! - kiálta az orvos triumfáló hangon. - Ez éghajlat csodás 15431 11 | Róma utcáin végig vonult a triumfus.~ ~Elöl a cserággal koszorúzott 15432 11 | a gyalázat. - Előre!~ ~A trombiták, kürtök, tárogatók harsogása 15433 2 | ágyúk körül jár, azokkal trombitál, akkor lett volna még csak 15434 2 | várták; korán hajnalban, trombitaszó nélkül. Szerencse, hogy 15435 2 | hazaérkező fiút, s minden trombitaszóra, minden nehéz szekérzörgésre 15436 2 | egy-egy "hurráh" kiáltással a trombitaszót is túlharsogták. És Lajos 15437 2 | lagzi. Én fújtam a nagy trombitát, ami annyira megtetszett 15438 2 | fiú a mellét azzal a nagy trombitával.~ ~Merthogy ez ideig még 15439 2 | Azért sem látszik - tromfolt vissza Kondor uram. - Mert 15440 11 | párjához, megerősítve őket azon trónban, melyet diadalaik által 15441 11 | Ezzel ismét felült trónjába.~ ~- Te mondád! - viszonzá 15442 11 | elvégzé beszédét, fölemelkedék trónjában, s belső indulattól reszkető 15443 11 | esetben biztosítva életét, trónját és birtokait.~ ~Zenóbia 15444 12 | szövetkezett, hogy téged trónodról letaszítson.~ ~- Holtat 15445 11 | kezekkel csússzék térdenállva trónom elé. Ha késlekedni mer, 15446 12 | közt elég hatalma engemet trónomon csak meg is ingatni?~ ~- 15447 11 | kiálta rá:~ ~- Le onnan a trónról, asszony! Engem Róma küldött...~ ~ 15448 11 | királyokat kennek föl. E trónt, melyen ülök, nem Róma ajándékozá 15449 9 | hogy a király fő nélkül ül trónusában s összébb-összébb roskadozva, 15450 3 | Uhuj. Fert. Chrics. Züh. Tserv.~ ~Ezek az orosz alphabet 15451 2 | milyen szép lesz a "Tytire, tu patule recubans sub tegmine 15452 4 | hova midőn lejuta, nem tudá, hogy melyik részében legyen 15453 2 | erőltetni a derekát a nagy tudákossággal - zsörtölődött gyakran Daczosné 15454 10 | rögtöni fájdalom okai felől tudakozódni.~ ~- Mindjárt elájulok.~ ~- 15455 8 | múlt körülményeiről nem tudakozódott, sőt nevét sem kérdezé, 15456 9 | Ez a hindu nekem nagyon tudálékosnak látszik, - mormogá félig 15457 9 | idézze magára a jövendők tudásának lelkét. Az asszony engedelmeskedett; 15458 10 | volna, ha valamit akart vele tudatni, elébb az apját kereste 15459 2 | Lajosról. Azt már a konyhában tudatta Sárikával, hogy Kondor uram 15460 10 | gondolatja lesz a sötétség, tudd meg ezt és a szigete a nyugalomnak 15461 11 | támadást, s most már azt sem tudhaták, melyik oldalról jön az? 15462 4 | pulykáinkat kerestem? - Mit tudjak hazudni?)~ ~- Nem én, kedves 15463 10 | firhoz, mondjatok nékem. Hadd tudjam meg, ha megháluk, ki fogja 15464 11 | segítség-kiáltó jajgatást?~ ~- Ki tudná ezt ily távolról kivenni?~ ~- 15465 4 | határozottan kimondani: bezzeg tudnak odahaza jégesőzni, hogy 15466 11 | Herode! próbáld meg, belém tudnál-e lőni azzal a nyillal ott 15467 10 | szolgálóhoz, félig tűz, félig víz, tudnillik korom és csatak, hogy idegen 15468 8 | folyamát ideírjam; elég azt tudnunk, hogy elvégre csakugyan 15469 1 | meghízlalták étellel és tudománnyal, elzárták hermetice minden 15470 2 | tisztességes embernek múlhatatlan tudomány; azután azt sem felesleges 15471 11 | zsurnaliszták és börzeüzérek tudománya? fordítsatok a túlsó lapra, 15472 2 | tanulnia, mert még beleszeret a tudományba, s prókátor lesz belőle.~ ~ 15473 2 | egyet-mást a mesterségből a nagy tudományban, az anyád meg Sárika majd 15474 1 | Csak a csendes, békességes tudományokat kedvelé, mint a csillagászat 15475 2 | kabátjaiból, s belenőni a diák tudományokba, amint elkezdték "humanissime"- 15476 9 | nem lehetett belőle, ott a tudományokra adta magát, embereit megtanítá 15477 1 | reátok annyi bölcsességet és tudományt, hogy bitangul elhulljatok 15478 5 | egymásnak, akkor jutottak arra a tudomásra: hogy egyik sem érti, amit 15479 11 | táncvigalmakról, s szomorú tudósításokat vasúti balesetekről, börzefluktuációkról 15480 10 | vagytok mind a ketten. Nem is tudtátok, hogy ti kisászuny vagytok; 15481 7 | sorsot meritek káromolni? Tudtok emlékezni azon kézre, mely 15482 2 | jámbor párizsiak éveken át, tudtokon kívül emberevő kannibálok 15483 13 | összegyűjté seregeit, s tudtokra adá, hogy át fognak menni 15484 4 | hogy leányát úgy féltette; tudtuk volna mi azért, hogy micsoda 15485 3 | halljuk először, semmit sem tudunk mi azóta, mióta Kufsteinból 15486 5 | mindketten magyarul.~ ~És mivel tudvalévő dolog, hogy a bor minden 15487 10 | és lábtörlés nélkül. Az a tükör előtt állt, és már nem volt 15488 9 | lapok lazúrja még folyvást tükörfényes, csupán oda, hol egyik kő 15489 9 | felelé s egy gömbölyű ezüst tükröt tarta elém. Csak akkor vettem 15490 1 | futásban, s elmaradt magára tülekedni, végre ketten maradtak egymásnak, 15491 10 | valamit magadba nem vettél tülem. Mit eszol, itt iszol?~ ~- 15492 2 | menjenek majd férjhez a tülökorrú ellenséghez.~ ~- Könnyen 15493 12 | Ez arc az ezeregyéjszakai tündérek egyikére emlékeztetett, 15494 7 | önfeledség álma. Szabad járás a tündérországban. Gyönyör, melyhez nem férhet 15495 11 | Vénuszt Cupidóval, addig a tündérregék honában, keleten, hol lágyabb 15496 9 | sűrűbben, mindig közelebb tünedeztek elő s a velünk hozott malayok, 15497 9 | sikoltozva tekinte az idézett tüneményre, mely fölött hatalma volt, 15498 11 | mosódva csak kék körrajzaikban tünnek elő. Közepettük a nap temploma, 15499 1 | akik emberek agyonverésében tüntették ki magukat, s hősi tetteit 15500 2 | ritka, aki le nem roskadt a türelem keresztje alatt.~ ~E ritka 15501 10 | alkalmaztatást csupa keresztényi türelemből viselte volna több mint 15502 4 | őket magamban s tartottam türelemmel; de mikor aztán vettem észre, 15503 4 | nádméztartóért, - mondám (nekem is tüske volt a talpam alatt).~ ~- 15504 11 | bambusznádak, cikkes kóróikkal, a tüskebokrok, ujjnyi hosszúságú vörös 15505 11 | ujjnyi hosszúságú vörös tüskéikkel, küzdeni látszanak egymással 15506 11 | mintha egy kitörő vulkán tüze alatt küzdenének mesés őskori 15507 6 | égből szállnának alá, ártó tüzek repültek le az alanti házak 15508 2 | négy ágyúval a lovasok közé tüzel.~ ~Erre az üldöző szakasz 15509 2 | intve.~ ~- Hagyjatok fel a tüzeléssel, bajtárs! vissza kell vonulnunk. 15510 10 | rideg sziklabércet pokoli tüzének hömpölygő lávarohamával.~ ~- 15511 2 | háborúban is, ha francia tüzéreik nem lettek volna, egy csatán 15512 2 | francia kormány küldött ide tüzéreket.~ ~- De uram, az nem valóság! - 15513 2 | tüzértiszt alatt rossz, fáradt tüzérló volt. Két ló hosszára beértem 15514 2 | próbatétel volt ez a magyar tüzérségnek, s ha a győzelem a túlnyomó 15515 2 | zavarja társai nyugalmát.~ ~A tüzértisztek mind lovaikon ültek, legjobb 15516 2 | özvegy fővel is, de elég tüzesen; remélhető volt, hogy a 15517 4 | kisujjával letömködve a pipa tüzét, - mi dolgod neked az én 15518 7 | megrázkódék, kirombola, tüzével leszórta a rabszolgaság 15519 12 | aranyozott rácsozatán keresztül a tuja és ciprus sötétzöld bokrai 15520 9 | megrohanni, mely a Blackfort-ház tulajdona volt; a telepítvény helyén 15521 1 | ő azért elég méltóságot tulajdoníta magának, ha lovon ült, azokhoz, 15522 7 | Elmondám neki, hogy minek tulajdonítsa e szerencsét, hogy házánál 15523 4 | miért is kergetett meg engem tulajdonképp az én kedves Sonkolyi Gergely 15524 9 | és most is megvan az a tulajdonsága, hogy akik a harcot túl 15525 3 | örökös és elidegeníthetetlen tulajdonul Gazsinak, hol élte boldogabb 15526 7 | átkokat egyetlen fiára. Szava túldörgé a vihar ordítását. A csillagok 15527 6 | hallgatott.~ ~- Miért akarod túlélni hazádat? Temetkezni jöttél 15528 11 | hogy azt minden élőkön túlemelje.~ ~A keleti tartományok 15529 4 | miközénk izgágának. Hanem már túlestél rajta, - átugrottad, mint 15530 7 | fajzott gyalogfenyőbokrok tűlevelű gallyaikkal szinte hozzáférhetlenné 15531 6 | csatába.~ ~Az emberkiáltást túlharsogja a vihar tombolása.~ ~De 15532 2 | kiáltással a trombitaszót is túlharsogták. És Lajos ráért ily pillanatban 15533 1 | mert mind összegázolta a tulipán-ágyakat. Különben nem rossz vers, 15534 1 | denunciálni, egyúttal az elgázolt tulipán-ágyakért is panaszt téve. Az öreg 15535 10 | leveli bíka. Amarántus, tulipántus. Te mizeskalácsosbábu, te 15536 10 | mikor felhajtotta a közös tulkokat Macedóniába, rajtaestek 15537 1 | bírta fél kézzel ütni a tulkot.~ ~Ez érdemes férfiak elé 15538 7 | lenni vágyás, ez természetes túlömlése minden érzőbb ifjúi kebelnek. - 15539 1 | elhordta a hidat, s a víz túlömlik a parton.~ ~- No, labanc! - 15540 9 | gyalogságunk gyorsan átkelt a túlpartra, néhány röppentyű süvöltött 15541 8 | jellemző gyöngédség volt e túlságos emberen, hogy a hölgynek 15542 11 | fanatizmusával szemben; mindenütt túlszárnyalva, hátravetve, csatát csatára 15543 4 | kapunak, s egy perc alatt túltettem rajta magamat.~ ~De ott 15544 6 | vigasztalásait a sírnak, a túlvilág reményét, az élet semmi 15545 9 | távoztak el tőle; az Urim, Tummim, néma maradt kérdésére, 15546 3 | láthatáron egy magas alak tűnik fel, mintha fenyőszál vagy 15547 8 | egymással összetenyészve, tűntek fel a tengerszín alatt, 15548 1 | markolatán nyugtatá.~ ~Széles, tunya képéből s nemtelen vonásaiból 15549 12 | kimerítette művészetét, ragyogott turbánján és fegyverzetén rubin és 15550 3 | minden felől. A hölgyek egész turbánokat és krumplivirág koszorúkat 15551 12 | szeges buzogányok, amott turbános nép, lengő kócsagtollal, 15552 11 | szerelme, kik szüntelen turbékolnak, csókolóznak, hanem a sasoké, 15553 7 | lángok laktak, s mikor nem tűrheté tovább az átkok terhét, 15554 2 | úgyhogy a köpönyeget nem is tűrhetjük magunkon; éjjel jó puha 15555 7 | mely e lak belsejét is tűrhetőleg megvilágítá.~ ~Ki ne érzette 15556 7 | megláncolva forog körüle, és tűri, hogy ez idomtalan tömeg 15557 13 | kínai földjét fel szokta turkálni; ekkor ezt is megégetteté 15558 11 | legszilajabbakat, minők emberarcot tűrni nem szoktak, azoknak szarvaik 15559 4 | keresztyéni módon ki tudott túrni bennünket a boldogságból. 15560 3 | aszalt kökény és érett túró összefőzve. Nem is képzeled, 15561 2 | ne gyalázd, mert azt nem tűröm el! Én voltam az, magyar 15562 3 | mellé, elették előle a jó túrós haluskát, kiitták poharából 15563 1 | kenyeret és tizenkét bendő túrót azonnal helybe küldjenek, 15564 3 | falakról sok mindenféle túrózsacskó lógott alá, köztük egy boldog 15565 1 | vége volt előtte József turpisságának. Többé sem experimentumokat 15566 4 | sokáig csalhatni a világot s turpisságom elébb-utóbb napfényre fog 15567 2 | évre jobban tanult; nem tűrt maga előtt a padban senkit, 15568 11 | s föl a mezőn, a földet túrva égő szarvaikkal.~ ~E látmány 15569 11 | napot, hideg éjet együtt tűrve velök, vezetik Palmíra felé.~ ~ 15570 11 | nézte társát, s a szilaj tusa közepett az egyik égő szálfa, 15571 11 | tetszésdörgése hangzott e tusához.~ ~A katona izmosabb volt, 15572 11 | szokottaknál, s bajnoki tusák.~ ~Aurelián leszakított 15573 8 | szólt, mintegy magában tusakodva az ember, s a hölgynek nyújtott 15574 8 | köszöntő lövés halomba dönté a tuskó-hajlékot.~ ~- Utánok!! - ordítá őrülten 15575 8 | elestek. Williám könyöke egy tuskóba ütődött s jobb karja zsibbadtan 15576 8 | madár; s fenn ama dombon van tuskóhajléka a nepeani hóhérnak, kinek 15577 3 | el volt nyelve egy szürke tuszli által.~ ~- Isten jó nap, 15578 3 | feleségem e hosszú úton, ha a tuszlit magára nem veszi s azt a 15579 11 | homokot, mely mint megannyi tűszúrás hatott át a ruhákon keresztül, 15580 10 | árul kend?~ ~- Cérnát meg tűt.~ ~- Adjon belőle száz forint 15581 13 | Tsong-Nu ekkor hajókra, tutajokra szállítá ostromló seregeit, 15582 10 | könyökkel.~ ~- Te hugass! Tutsz is te! Ausztrálijábul. Az 15583 4 | padláson mindkettőnket, tűvé tettek értünk mindent, s 15584 7 | megtérvén, az egészet a tűzbe dobtam. Most sajnálom. Sok 15585 12 | fekhelyéről, szemei vérben és tűzben forogtak.~ ~- Ulema! te 15586 6 | azt a fehér kendőt, akkor tűzd fel lobogónak: úgy jöhetsz 15587 11 | miknek sziporkái pokoli tűzesővel hullanak a megrémült tömegek 15588 11 | berek égését, a fellobogó tűzfény vérszínt adva minden tárgynak. 15589 8 | mintha egy alulról világító tűzforrás ragyogna pikkelyeiken; - 15590 6 | ég, lángokkal háborog. A tűzhányó hegy oldalából nem fakad 15591 13 | egyebet, mint a szétdúlt tűzhelyeket, s a zsákmányéhes hadsereg 15592 4 | kiszivárgó gulyáshús-szaggal. - A tűzhelyen pedig rendesen nagy láng 15593 11 | közé zuhant, mint egy égi tűzkard, mely a harcolókat szétválasztani 15594 13 | mely szikrát adott, mint a tűzkő, s melyet hajlítani lehete, 15595 4 | sírt emeltem fölötte, s tűzködék fölébe zöld ágakat, miket 15596 4 | vágtam éppen akkora karikákat tűzkővel, azokat a nagyítóüvegek 15597 9 | sugárosan lövellt elő lángtalan tűzlég, nehéz, tompa bőgést hallatva. 15598 3 | azt mondta: hogy no most tűzlelkű fiatalság, állj elő, hadd 15599 9 | ellentétezett a rózsapiros ajk, a tűzlövellő szemek s a tekercsekbe font 15600 2 | közelednek - szólt Lajos a tűzmesterhez -, milyen derék volna, ha 15601 2 | hogy azonnal kinevezett tűzmesternek." Nohát! Látod, én könyv 15602 2 | helytálltam emberül.~ ~A tűzmesterré kineveztetés igaz volt.~ ~ 15603 6 | harangkongás, csatának, tűznek, viharnak és temetésnek 15604 11 | midőn a szarvaikon hordott tűznél megismerték a bikákat, már 15605 7 | s a tengert maga körül tűzpatakokkal forralá fel, s nagy égő 15606 11 | csatalárma, fegyverzörej és tűzropogás között hallatszik a tibicenek 15607 6 | homályban, hová a fekete szem tűzsugára elhat.~ ~Pillanatok múlva 15608 12 | úgy rajta, mint villogó tűzszemei. Előtte vitte egy főcsausz 15609 9 | arcokkal, s villogó nyugtalan tűzszemekkel jelentek meg a földön, kik 15610 13 | ígért paloták, kincsek, s tűzszemű hölgyek helyett nem talált 15611 7 | A zápor kioltá a besütő tűzvilágot, s amint fogyott a fény, 15612 11 | tekintettel fordulva a süvöltő tűzzápor elé, mely ijesztő ropogással 15613 11 | látszottak emelkedni, dacolva tűzzel és kövekkel, miket a falakról 15614 3 | On. Pokoj. Rzü. Szlovo. Tverdo. Uhuj. Fert. Chrics. Züh. 15615 2 | mint most mi ketten.~ ~- Tyhü! lánchordtát! - fohászkodék 15616 2 | sem? milyen szép lesz a "Tytire, tu patule recubans sub 15617 4 | még?~ ~Néztem rajta.~ ~- Tyűh, asszonynéném, rettenetesen 15618 4 | csak kérdezze meg tőle.~ ~(Tyűj! Mikor kegyelmed fiatal 15619 3 | hogy Szatmár vármegyének Tyukod falujában van egy szélmalom, 15620 10 | egyszer taposva az úrfi tyúkszemeire, ki szintén iparkodott annak 15621 3 | izmosabbjait elvitték katonának Ucraniába, feleségeiket pedig megtartották 15622 10 | atyjától, azt felelte rá: »Udben van, ulvás, apácunak készul, 15623 4 | éppen valamennyi szomszédunk udvarába beláttam. Itt tapasztalám 15624 3 | dey mulattatására, kinek udvarában országgyűlési dikciókat 15625 1 | éppen a nagytiszteletű úr udvarára nyílik; a mi két szorgalmas 15626 12 | leánya kezét fogta meg. Az udvarnagyok leborultak a földre, homlokaikkal 15627 3 | mert nagy befolyása van az udvarnál. Mikor a cárral contraktust 15628 12 | szemrehányással járt végig udvarnokain, kiknek örök cselszövényük 15629 10 | pompás hotelében delegált egy udvarszobát, ahonnan a jó asszonynak 15630 10 | bizuny. Ez a sorsnak az ü rendeltetise. Meghalnak 15631 8 | megsimogatja és az örök üdvek honából hoz le vigasztalást; 15632 1 | hogy tanítványai lelki üdvére képes volt a történetet 15633 8 | kedvese szemeiben és az üdvet annak ajkain.~ ~Nagy gyönyörűsége 15634 9 | pillanattól kezdve csak azon üdvezítő érzésre emlékezem, mely 15635 12 | A meglepett nép kitörő üdvkiáltással fogadá a szultán kegyét, 15636 4 | reám nézve az örömnek és üdvösségnek. Debora asszony megvolt 15637 4 | mindez nem volt elég az üdvösségre. Ha az ember üvegen keresztül 15638 11 | ősei bírtak, örömriadóval üdvözlék az unokaleányt, ki a régi 15639 12 | kísérve egy szakadatlan üdvözlő ordítástól, mely nyomról-nyomra 15640 2 | kergeti el a másik üteg keze ügyéből az ellenséget.~ ~Az orosz 15641 2 | fehérnép segít a hentesnek, s ügyel a konyhában. Én meg magam 15642 11 | nemhogy távolabb eső tagjaira ügyelhetett volna. Csak akkor ébredt 15643 4 | beesett volna rajta; de nem ügyeltem rá; mit bántam én, ha a 15644 11 | izmosabb volt, a császár ügyesebb, míg amaz óriási erejű karjaival 15645 11 | s a környezők a király ügyességét és karja erejét jöttek dicsőítni; 15646 2 | uram is törte benne a közös ügyet.~ ~- Hát az ott kicsoda? - 15647 1 | experimentumoknál is egyik ügyetlenséget a másikkal tetézte; tört, 15648 11 | fektéből s a legcsodálatosabb ügyetlenséggel kétszer megfordul helyében, 15649 4 | visszajött, kedve fordulatát ügyetlenül titkoló arccal, de a cukortartó 15650 2 | ami apám volt."~ ~S az ügyvédből, a vitéz honvédből lett 15651 2 | tudta magát megtenni. Az ügyvédet fogják híni ügyvéd úrnak, 15652 13 | elhullt a kényszerített üldözésben, s még egyet sem bírt elfogni 15653 9 | lovasságunk is visszatért az üldözésből; én és tiszttársaim egy 15654 9 | őt, hogy az ily magányos üldözéseknél könnyen otthagyhatja az 15655 2 | már előre a visszavonulók üldözésére; Lajos annyira közel volt 15656 2 | két ezred lovast indított üldözésünkre. De vigyázz magadra, pajtás, 15657 11 | szökellő, nyargaló alakokra? Ki üldözhette őket a fekete pusztaságban, 15658 2 | az ellenséges lovasság üldözi őket.~ ~- Jól van - mondá 15659 7 | megérdemelted. Ha emberek üldöznek, ha Isten karja ver, ha 15660 7 | megpihen. Védője vagy te az üldözöttnek, terajtad túl nem üldöz 15661 9 | visz keresztül, s mikor üldözőik a veszélyes helyre érnek, 15662 11 | szinte keresztül törte magát üldözőin a vadállat, midőn Odenath 15663 11 | pillanatot vetett közelgő üldözőire, s vágtatott tovább.~ ~Az 15664 13 | odább tereli élelmét, s üldözőit éhen hagyja veszni. De ha 15665 2 | nyargalva, nyeregből rálőtt üldözőjére.~ ~A lövés után a szép arab 15666 2 | fordultak elleneik felé, s üldözőkké váltak.~ ~Most kezdett fejlődni 15667 11 | a légiók szembeállnak az üldözőkkel, a vad csatalárma, fegyverzörej 15668 2 | arcaikat is kiveheté az üldözőknek, midőn egy-egy pillanatra 15669 2 | fittyet hányt volna minden üldözőnek. Ez a másik csak egy közönséges 15670 11 | palmíraiak egész sáncaikig üldözték vissza ostromlóikat.~ ~Aurelián 15671 9 | rendszerök szokott lenni; - ha üldöztetnek, félig befűrészelik a fák 15672 10 | kiálta fel Gerguc. - Jer, had üleljelek a nyakadba a kezemmel. Te 15673 9 | engedék embereimnek. Alig ülhettek le azonban pihenni, midőn 15674 7 | kopaszon. Olykor nehéz füst üli ormait, mit a vihar kanyargva 15675 11 | fojtanám meg, örömestebb ülnék fel a szarvorrú hátára, 15676 4 | háznál! Ki minthogy egy ülőhelyéből mozdulni nem tudott, mindig 15677 4 | udvaron nagy szederfák álltak, ülőhelyei az udvar baromfiainak, s 15678 8 | Quarrelson szétnéze, ülőhelyet keresve a gunyhóban.~ ~Nem 15679 9 | fölkelt a megszólításra ültéből s odajött közénk.~ ~- Önök 15680 11 | gyujtottak meg, s ezek világánál ülték meg a vadászatot.~ ~A langyos 15681 10 | gyilkus, hun vetted ezt? kit ültél meg érette?~ ~- Én vettem 15682 9 | hasonló alakot viaszból, azt ültesse a királyi székbe, hogy meg 15683 13 | s medrébe narancserdőt ültessenek, kivitték volna.~ ~Tsong-Nu 15684 12 | megcsókolá, s maga mellé ülteté jobb felől, míg Ahidalla 15685 2 | éhes embert tele tál mellé ültetik.~ ~E nagyon gyakorlati felfogása 15686 11 | nem elég... paripáikat ültették oda közibétek!...~ ~- Asszony, 15687 9 | nagy mekegve keltek föl ültökből, az ifjak pedig kardjaikat 15688 4 | bizony minden éjjel.~ ~- Üm, ez rossz jel - mutassa 15689 10 | kívánta, hogy csak sátoros ünnepeken viselje, akkor is csak szobában, 15690 4 | egynémelyike azon hölgyeknek, kik ünnepnapon majd elrepülnek, oly cifrák 15691 12 | aranycsapot megfordítva, a mély üregből roppant vízoszlop lövellt 15692 11 | egy roppant baobabfa odvas üregébe, sűrű tövissel elzárva annak 15693 11 | elárulá, hogy egy vízvezető üregén keresztül észrevétlen a 15694 11 | mértékkel mértek a piacon; hol üresek voltak a börtönök; hol egy 15695 4 | délutánt végighúztam, mint az ürge, és éjjel aztán az én kis 15696 4 | ember pórusait, mint egy ürgelyuk.~ ~- Jaj nekem, úgy én oda 15697 10 | ordítva rohant utána.~ ~- Üsd ágyun! de ne nágyun. Dobd 15698 10 | terem, mint a gomba? Ne üss többet, majd én ütlek.~ ~ 15699 4 | ha már ennyire vagytok, üsse meg a káposztás kő! nem 15700 10 | kereskedőtársainak, hogy üssék őt agyon, vagy akasszák 15701 1 | lefeküdjék, hogy orozva rajta üssenek... Klárika egy percet sem 15702 5 | hozzá, hogy valakit főbe üssön.~ ~- Még egyszer kérdem 15703 1 | mellett ezer lépésnyire sátort üssünk; ti pedig minden háznál 15704 6 | forraljanak vizet és olajat az üstben. Az első harangszóra mind 15705 8 | élt a yorki grófságban egy üstfoltozó; neve volt akkor Bark Williám; 15706 10 | e pillanatban? Te lángzó üstökös! nem jössz-e még kivetni 15707 7 | Versenyt futott az égő üstökössel, kit átkos útja kívül kergetett 15708 6 | füstben a szélkavarta repkedő üszköket mintha láthatlan démonok 15709 4 | hajított lúd visszaesett, s üté az én kedves urambátyámat 15710 9 | foglalatossága, minthogy ütege elmaradt, érti is a hindu 15711 2 | összetörtek az ellenség szemközti ütegéből, s az még egyet sem sértett 15712 2 | Lajosnak elég ideje volt ütegéhez kiballagni, mely egy domb 15713 2 | osztály, a lovasok mozgó ütegei megnyiták a tüzelést a magyar 15714 2 | vonultak keresztül hadcsapatok, ütegek, társzekérvonatok Debrecen 15715 2 | golyókkal rombolta az ellenség ütegét.~ ~Hatalmas ágyúzás volt! 15716 2 | ellenség szeme elől. Ez ütegnek feladata volt rejtekben 15717 2 | felé.~ ~Lajos visszatért az ütegparancsnokhoz, s elmondá neki, mit látott.~ ~- 15718 2 | folyvást veretve a szőlőkerti ütegtől, onnan hatfontosokkal lőttek 15719 2 | alá, abban a percben az ütegvezetési parancsnok sebet kapott, 15720 7 | hogy szinte vele mentem. Az ütés fölrázott. Nem láttam többé 15721 10 | elfogott némbert, kire minden ütésnél kiálta: - ne te Libucka! 15722 1 | agya Trajtzigfritzignek ez ütésre, csak úgy bámult szanaszét, 15723 11 | ingyen. Aurelián faltörői nem üthettek rést a város kemény falain, 15724 2 | mondá el, hogy a fényszarui ütközetből úgy jött haza, mintha kocsmában 15725 2 | mert vasárnaponként olyan ütközeteket játszanak a temetőben, hogy 15726 2 | nyomult Korponay ellen. Az ütközetnek vége. Siess az ágyúkat megmenteni.~ ~- 15727 13 | még sem tudta elleneit ütközetre bírni.~ ~Itt megelégelte 15728 10 | változott bámulatában.~ ~Az ütlegeket oly adagokban szolgáltatá 15729 5 | csak a fullajtár, bornak és ütlegeknek sokasága miatt le nem esett 15730 7 | Csókot, ölelést, szép szót és ütleget kapok és osztok. Számtalan 15731 10 | Ne üss többet, majd én ütlek.~ ~E szavakkal kinyitá Gerguc 15732 8 | Williám könyöke egy tuskóba ütődött s jobb karja zsibbadtan 15733 4 | senkinek, és hozzánk be nem ütöd az orrodat, különben láncon 15734 2 | nem szúrhatták, csak úgy ütögették a nyelével, mint szegény 15735 4 | míg a világ kerítésébe nem ütöm orromat.~ ~Mintha most is 15736 4 | agarakat ez idő óta szüntelen ütötték-verték, mit nem mertek volna tenni, 15737 9 | terebély kenyérfa alatt ütöttünk sátort, csak egy hiányzott 15738 1 | kegyelemért kérlek, hogy üttesd el az én fejemet elébb, 15739 6 | talált házajtókat kopjákkal ütteté be erőszakosan.~ ~Fáradságos 15740 4 | Mentem haza. Készíték egy üvegbe szappanos vizet, másikba 15741 4 | nagyot?~ ~- Az orvosságos üvegből húztam ki a dugaszt.~ ~- 15742 9 | metszett hegyi kristály üvegekkel, mikben narancs és rubinszín 15743 13 | titkokat, mint lehet az üveget hajlékonnyá tenni, az aranyat 15744 13 | selyemszövőszékek, a himzőrámák, az üvegfestő műhelyek, a porcelánhuták; 15745 13 | mandarinokat tányéralakú üveggombos sipkáikkal, mellükön az 15746 13 | festett palotái, színes üvegházai, csigákkal kirakott utcái, 15747 12 | Szolimán és Ibrahim" neveit üvölté kicsapongó örömében.~ ~ 15748 6 | hallatszik még - a vihar üvöltése és a lángok ropogása.~ ~ 15749 11 | sokszorozva önmagát, s ijesztő üvöltésével fárasztva, csalva, bőszítve 15750 11 | hogy egy rikoltó, recsegő üvöltésnek levegőt adjon.~ ~Eközben 15751 8 | közé, azután egy állatias üvöltéssel újra fellökte magát, dühösen 15752 11 | Ezek hallák a rémséges üvöltést, láták az égő tüzeket sebes 15753 3 | látom a végtelen havas síkot üvöltő farkasaival, rémséges északfényével, 15754 11 | Claudius császár azon hízelgő üzenettel tisztelé meg a palmírai 15755 2 | időjártával, s a két ház, a két üzlet egy kézben még hatalmasabb 15756 2 | kezére lehetne bízni az üzletet, ahogy tett ővele is az 15757 13 | Tat-Sin-Koung elpusztulva, ugarrá téve. Én pusztítám el ezt, 15758 10 | hogy a jobbikbul hozz? ugorj egyszerre. Nem ábul, amábul! 15759 7 | mondják, hogy ilyenkor a halál ugorja át az embert, amint számítja 15760 11 | arra, hogy a bástyafalra ugorva, valamennyi harcoló fején 15761 11 | nem remélhető fürgeséggel ugrálni, jobbra-balra osztva csapásait, 15762 13 | sáskaviaskodtatókat, kötélen ugrálókat, betanított majmaikkal, 15763 11 | sziveket átjárta, táncra ugráltak a férfiak, harcias kört 15764 7 | gördült meg lábaim alatt, s ugrálva futott le a meneteles úton, 15765 4 | okos volt! hogy fel tudott ugrani az asztalra! Mint tudta 15766 8 | félj! - kiálta Géza, egy ugrással a hajóban teremve, míg kőfejszéje 15767 10 | guta azonnyomban.~ ~- S nem ugrottál még a Dunába?~ ~- Dehogy 15768 10 | sor ezzel a beszéllyel, ugyanabban az évben estek meg az országos 15769 2 | tudták meg hozzátartozói. Ugyanabból a levélből azt is megtudták, 15770 9 | pisztolylövést tettek felénk, s ugyanakkor úgy érzém, mintha mellemet 15771 11 | merény van számunkra hátra. Ugyanaz, mely húsz év előtt megmenté 15772 7 | jege közepén összeért.~ ~Ugyanekkor két roppant hajóhad csatázott 15773 1 | pedig helyet foglalának ugyanott a templom udvarán, mely, 15774 9 | nem myops, láthatja.~ ~- Ugyé, ön is látja? - kérdé Drumfield.~ ~- 15775 11 | De apám jó helyen van, úgye?~ ~- Az mindig jó hely, 15776 12 | ulemához. -~ ~- Megesküvém, - úgymonda -, hogy éltemben nem fogom, 15777 10 | cérna, hanem pálinka.~ ~- Uh! Bolondulj meg, ha még van 15778 3 | Pokoj. Rzü. Szlovo. Tverdo. Uhuj. Fert. Chrics. Züh. Tserv.~ ~ 15779 11 | olvasni akartok arról, mi újat talált föl tegnap óta a 15780 2 | föl rá, s a szép, lakkos, újdonatúj topánkáját fölcserélje azzal 15781 2 | mindig több terhet rakott az újév a magyar ember vállaira; 15782 9 | ekkor úgy érzém, mintha azon ujjai, mik halántékomhoz értek, 15783 10 | elpirult e szókra, s azt mondá ujjait ropogtatva:~ ~- Én tudom 15784 6 | kaftán látszik elő hosszú ujjakkal, az a görbe kard, maga a 15785 11 | vékony bíborszegéllyel; ujján egyszerű aranygyűrű, az 15786 3 | szőke nő sütött, főzött bő újjas kaftánban, haja most is 15787 5 | s csúfondárosan faragta ujját a varga orra alatt.~ ~- 15788 11 | kóróikkal, a tüskebokrok, ujjnyi hosszúságú vörös tüskéikkel, 15789 11 | azok, kedvtelő vadászok ujjongatásai.~ ~- Nem hallasz valami 15790 9 | dárda hegyére szúrva, ordító ujjongatással rohantak ki a teremből.~ ~- 15791 12 | a legtávolabb hegyek is ujjongó, tolongó néppel voltak megrakva, 15792 12 | napvilágra.~ ~Minden ember ujjongott, örült, remélt, a pórnép 15793 2 | magát: felöltötte duzmadt ujjú selyemréklijét, feltette 15794 10 | akkurka voltál, mint az ujom. Azuta én hizlállak, én 15795 9 | veték magokat közbe. Az újon jött némber azonban előmbe 15796 2 | patkódobogása a rezgő földön. Az ujonc katonának erre a hangra 15797 6 | elfoglalnia minden házat. Ujra kezdeni a harcot minden 15798 12 | a mecsetbe. Azután ismét újrakezdődék a zaj és tolongás. Jött 15799 10 | fogatairól és estélyeiről az újságokban szokás beszélni.~ ~Borbála 15800 4 | veszedelem boronálta!~ ~- Ujujú! ez az én tekintetes urambátyám! - 15801 2 | lovasságra bukkantak az újvárosi úton, rövid összeütközés 15802 2 | előhada, tizenötezer ember, Újvárosnál táborozott; a magyar sereg 15803 3 | Zálogba kellett adni egész Ukraniát. Kétheti prolongatió és 15804 10 | ruházlak, én pinzellek, én uktátlak, mégis nem tudsz semmit.~ ~ 15805 12 | hideggé vált arccal fordula az ulemához. -~ ~- Megesküvém, - úgymonda -, 15806 12 | szultán, s elbocsátá az ulemát.~ ~Este odajött hozzá leánya 15807 1 | tudtára adván a vezér a maga ultimátumát a küldöttségnek, visszabocsátá 15808 7 | kellene tanyáznom, megenne az unalom, akkor két hónapig laktam 15809 4 | urambátyám, akár inde, akár unde, hova tagadjam? Én szerelmes 15810 11 | akaratával.~ ~Amott a vénség undorító szenvedélye, itt az ifjú 15811 2 | dolgokkal táplálják, aminőkre mi undorodva gondolunk, annálfogva az 15812 11 | kényszeríték a gyönyört undorrá fajulni, összetévesztve 15813 3 | tánczolva s éltette az uniót, melynek friss híre egy 15814 3 | kancsukát kap. Ez egy oly saját universalremedium minden előfordulható bajok 15815 10 | az allopathiához, elővéve univerzális házi gyógyszerét, mely fiatalabb 15816 3 | legalább a feleségeink nem unják magukat, szálljon egyenesen 15817 11 | kezében összetörte az őst, az unoka kezében össze fogja törni 15818 6 | akik ismerték, unokái és unokafiai száma egész népet tett már 15819 6 | elátkozott világban. Annyi unokafiú közül csak az egy nyomorék 15820 6 | sóhaj jutna számunkra, s az unokagyermek megtanulná neveinket kimondani. 15821 2 | elpusztulnak tőle. De 'isz az én unokáim apja doktor nem lesz.~ ~ 15822 4 | megbosszulom még az unokáid unokáin is.~ ~(Boldog Isten! Ez 15823 4 | praenumerált rá, hogy az unokáinkat ő tanítja majd beszélni. 15824 2 | hogy Kondor uram valaha unokákat ringasson térdein, azoknak 15825 11 | örömriadóval üdvözlék az unokaleányt, ki a régi dicsőséget visszahozta 15826 11 | kezében össze fogja törni az unokát; Nagy Sándornak Dáriust 15827 9 | volna."~ ~- Anyám nem hiába unszolt, hogy el ne hagyjam magamtól.~ ~- 15828 2 | teletöltött neki egy poharat, s unszolta, hogy üljön le hát, és igyék. ~ ~ 15829 8 | zöld szárral.~ ~- Ez az upasfa gyümölcse! - így szólt komoly 15830 11 | diadalmenet végeztével egy gazdag uradalmat ajándékozott Zenóbiának. 15831 11 | legeltek.~ ~- Mondd meg uradnak, amit láttál. E falakon 15832 2 | s átrontott a szomszéd urához, éppen az ebéd utáni álmából 15833 13 | határán mindazon nőket, kiknek uraikká tettelek, ők e harcos útban 15834 1 | hordja össze, hogy a labanc urakat kielégíthessék vele.~ ~Úgyis 15835 2 | nyalábra, s kivivé a kozák uraknak, kik odakinn vártak sorban 15836 3 | kamat maga felemésztette az uralhegyi platinabányákat.~ ~- Már 15837 11 | városé, mely népek felett uralkodott, és akiken uralkodék, azok 15838 2 | asszonyom jól megszidta Kondor uramat az ilyen istentelen beszédekért, 15839 4 | hogy Esztikét kiküldte az uramatyámat várni. Ott találkoztam a 15840 4 | Ez volt oka, hogy őt soha uramatyámnak nem nevezhettem. Ki minő 15841 4 | volt tőled az a szerelem!~ ~Urambátyáimék régen el is felejtették, 15842 4 | kellene először szólanod.~ ~- Urambátyámba nem vagyok ám szerelmes.~ ~- 15843 4 | feleségének.~ ~Egynémely urambátyámmal pedig megtörtént, hogy mikor 15844 4 | ez megtörténhetett volna, urambátyámnak hosszú útra kelle menni, 15845 4 | falubeli asszonynépség és urambátyámság hivatalos volt rá, többek 15846 5 | köszönté.~ ~- Ez meg az én uramért, Apafi Mihály fejedelemért!~ ~ 15847 2 | a levele érkezett Kondor uramhoz.~ ~Abban a levélben pedig 15848 2 | megfogta volna a fülét.~ ~- Ó, uramistenem! - sóhajta fel e kínlódás 15849 2 | ingre vetkőzött, s Kondor urammal együtt lefogta az ártányt, 15850 2 | Kondor uram pedig elébb az uraságot megkínálván szilvóriummal, 15851 2 | ismerné meg a feleség az urát a sokaság között? meg ha 15852 11 | vakmerő, aki levelezni mer urával? hányjátok ajándékait az 15853 4 | boldogan elszunnyadott az Úrban, s harsogott álmában, mintha 15854 10 | gombra! - kiálta Gerguc. (Az urfi apja vicispán volt és falukkal 15855 1 | bejárata a tudós professzor úrhoz, hanem kipróbált egyéniségeknek 15856 10 | kicsoda az a nagyságos úriasszony, aki te vagy? Vagy-e te 15857 5 | Szebenben, igen derék vitéz úriember, a magyarságnak nagy védelmezője 15858 9 | hallgatva távoztak el tőle; az Urim, Tummim, néma maradt kérdésére, 15859 2 | kegyesen; majd talán az Úristen, ha mást nem is, de kegyelmedet 15860 4 | díszlett, erősen befutva az úritök erős indáival; valamivel 15861 10 | nagyságus ászunyra kiszulsz, te urnak születtél, neked kell pinz, 15862 9 | történt úgy; az afgánok úrnőjöknek fogták pártját, a vénasszonyokat 15863 9 | afgánok a levegőbe, s vittek úrnőjük után. Csak ekkor vettem 15864 2 | tálból mártunk mi a tiszt úrral, az asszony, én magam és 15865 1 | nagytiszteletű Szabó Gerzson úrtól, hogy ő valakit a háborúba 15866 3 | kezdték elhinni: hogy a 1-ae 9-us nem szentírás, s hogy a 15867 12 | Illeha Mahomed, rasul allah usár!! Sztambul utcáin járt a 15868 11 | csillagszemes farka mint egy csodás uszály vonul utána: vagy egy-egy 15869 8 | habjai között a mélyben úszó tengerlakók ezrei látszottak 15870 1 | tanítványai előtt, mint rút, útálatos szörnyetegeket, akikre gondolni 15871 5 | vala, és a jó tréfát sem utálta.~ ~Ehhez járult nagy sántikálva 15872 9 | megdöbbentve állított meg utamban, eltaszítva onnan. E megdöbbentő 15873 6 | meghalsz, ne maradjon itt utánad semmi, amiért visszagondolj 15874 7 | észreveszi, hogy félek, utánamesik és megragad.~ ~Félóráig 15875 9 | egy biblia volna önöknél, utánanézhetnének, hogy igaz-e az, amit mondani 15876 2 | fogják a lövegek elé, s aztán utasítást adott az altisztnek, hogy 15877 4 | hanem ha valaki kíváncsi rá, utasítom a megye levéltárába letett 15878 6 | begyöpösödik majd az út s az utasok nem fognak ide találni többé, 15879 9 | kíséretében, melyhez egy század utász volt mellékelve. Ez utászszázadnál 15880 9 | utász volt mellékelve. Ez utászszázadnál voltam én főhadnagy.~ ~Egész 15881 11 | keresztül hat napig vándorolt az utazó, s nem talált egyebet egyes 15882 8 | bennszülöttek maringoingnak, az utazók pokolbeli fúriának nevezik. 15883 10 | No már olyan messze nem utazom veled.~ ~ Évek múlva a cérnásbolt 15884 5 | Fejérvárra, olyan szépen útbaigazították, hogy estefelé csakugyan 15885 9 | vénasszonyokat elhajigálták az útból, azok aztán nekiestek bálványuknak, 15886 2 | visszaterelé az asszonyokat az utcaajtóból: "ejh mit! nem szabad katona 15887 4 | nyitja kulcsnál fogva az utcaajtót.~ ~- Kolbásznak aprít, ha 15888 10 | még nem találták fel az utcai lámpásokat, s Gerguc gazdának 15889 13 | üvegházai, csigákkal kirakott utcái, bronzból öntött kígyói, 15890 6 | megölték. Látni fogjuk őket utcáinkon diadalmas zenével végigvonulni, 15891 13 | körül, víz alá meríté annak utcáit, ledönté a földsáncokat, 15892 2 | Eközben Debrecen minden utcája megtelt már a riasztó rémséggel. 15893 2 | mire a harci áradat az ő utcájokat is eltölté. Kondor uram 15894 3 | ujjongató nép vonult végig az utcákon. Az önkéntesek csapatja 15895 10 | pedig felordítá az egész utcát, ott maradva a sárban fekve, 15896 3 | nemzeti viselet. Minden utczában lovas kozákok portyáznak, 15897 6 | fejére.«~ ~»És íme Éli ül az útfélen, várakozván, mert az ő szíve 15898 6 | sírral, éppen a bejövők útjában?~ ~A lovagok csapatja megáll 15899 11 | megtámadni. Hasztalan állták el útjaikat a hegyszorosokon, a velitesek 15900 8 | között csavargott egyenetlen útjok, néhol egy redves fától 15901 9 | már az afgánok tartománya. Útközben több üres falura bukkantunk, 15902 8 | ördöggel laktak egy tanyán; ez utóbbi ezelőtt félévvel innét valahogy 15903 8 | harmadik a Nepean-sziget. Ez utóbbit sűrű korallzátonyok övedzik, 15904 11 | Sapor király nem Dárius utóda-e? E kard, mely az ős kezében 15905 11 | Scaevola népének elkorcsult utódi asszonyruhákba öltözve piaci 15906 9 | elmúlt, nem hagyva egyéb utóérzést hátra, mint azt az emésztő 15907 2 | táborozott; a magyar sereg utóhadának azt kelle feltartóztatni 15908 2 | hamarább az ellenség. Mi utóhadát képezzük az előre ment tábornak, 15909 2 | is tudta, hogy Lajoska az utóhadnál van; ő fedezi az egész hadsereg 15910 3 | táblabírákból mi lett?~ ~- Utója felé csakugyan kezdték elhinni: 15911 3 | nemzetőrség csákója, vagy piros. Utójára is sem pénz nem volt, sem 15912 4 | egyebet, mint a hiszekegy utóját, azt dörmögte aztán, erősen 15913 7 | futok el onnan ismét, hogy utol ne érjen... Saját arcom 15914 11 | úgy hogy társa alig bírta utólérni, akkor futása elkezdett 15915 7 | alkalmával a zivatar véletlen utolért. A hirtelen támadt szélvész 15916 1 | víz.~ ~Ezalatt József is utolérte Klárika rablóját; a lovag 15917 11 | Galienus császárt nem sokára utólérte a római cézárok sorsa. - 15918 9 | Lovagaink egyszer-egyszer utolérték őket, a köztök támadt verekedés 15919 1 | No, labanc! - kiáltá Áron utolérve az egyiket - itt a világ 15920 3 | meg ha valakit temetnek; utóljára is senki sem ment a muszka 15921 12 | első szavait, de már az utolsókat nem, akkora elnyomta az 15922 6 | gyáváit elhajtották, az utolsót most teszik koporsóba. Az 15923 2 | tisztogatni az utat, s nagyon sok útonállóval volt dolga.~ ~Már napok 15924 9 | sem jött vissza, csak az utóőrök tudtak megszabadulni.~ ~- 15925 7 | bíborszín fellegei közül utósugárait az ég aranytengeréből szétlövellé. 15926 1 | elmék példájával javítaná az utóvilágot.~ ~Annyira vivé pedig az 15927 13 | rendjel volt hímezve; - volt űzés, hajtás az országban; a 15928 11 | pusztának, Zabdas által űzetve. A tulsó szárny numid lovassága 15929 13 | mellyel a forróságot, legyeket űzi magától.~ ~De semmi sem 15930 8 | szabad a sorsnak csúfot űzni velünk.~ ~- És én? - esenge 15931 12 | szabadítva.~ ~E percbe harmadszor űzték el az őrök Ahidallát, ki 15932 10 | rávigyázott, s szüntelen uzusba tartá fölötte paterfamiliási 15933 11 | e néhány perc elég volt Vaballathnak arra, hogy a bástyafalra 15934 11 | legtitkosabb szobájába vonult félre Vaballathtal s széttekintve, ha nem hallja-e 15935 2 | szegény katona "csillagot néz vacsorára", akkor igazán elfacsarodott 15936 11 | tartományok szelidített vadai; húsz elefánt, négy királytigris, 15937 2 | németölő fenevadak. Mindezen vádakkal nem illette soha senki a 15938 8 | nem kér. Különben mogorva vadállat-kinézése volt; előregörbült nyakkal, 15939 11 | bemegyünk e sötét erdőbe? vadállatokkal nem fogunk-e találkozni 15940 7 | abban különbözik a többi vadállatoktól, hogy mindig részegen találni; 15941 11 | a bozótba, észrevéteté a vadállattal a lesben állókat, mire az 15942 11 | megfoghatlan szülői érzelem.~ ~A vadászat zaja mindig hangosabbá válik, 15943 11 | hadd legyen ott, míg a vadászatnak vége van.~ ~A király parancsai 15944 11 | ezek világánál ülték meg a vadászatot.~ ~A langyos esti légben 15945 11 | csak úgy engedé magát a vadászatra kicsalatni, ha Zenóbia megigéré, 15946 11 | kürtszó, tán egy eltévedt vadászé, mire ismét a harci harmónia 15947 11 | dühösen, megfosztva apai, vadászi és királyi örömeitől.~ ~ 15948 5 | jött, s kirántva széles vadászkését, nekirohant a vargának, 15949 5 | a szegletből, s miután a vadászkést kiütötte ellene kezéből, 15950 11 | lábait szétmeresztve.~ ~A vadászkürt örömhangja rivallt, s a 15951 11 | terül, mely felé egy pompás vadászmenetet látunk vonulni. Ezer lovas, 15952 11 | hátadra nem vernek, mint olyan vadásznak, aki semmit sem lőtt.~ ~- 15953 11 | forrásai körül, te szilaj vadásznép, ki elfogod a futó antilopot, 15954 11 | összetéríté az elszéledezett vadászokat. Egy óriási banánfa alatt 15955 11 | vissza, s félve kérdezé a vadászoktól, hogy e tartós lárma hasonló 15956 11 | területe alatt az egész vadászsereg elfért. Fáklyák helyett 15957 4 | szemlélhető falra akasztott vadásztarisznya, puska, karikás ostor, rézcsákány, 15958 8 | főkormányzószéknél ellene vádat indítson s a kedveséhez 15959 13 | melyen gyéren ingott a vadbokor, befutva szúros tövisindáktól, 15960 11 | segédcsapatokat; a félmeztelen, vadbőrökbe burkolt hadfiak, szeges 15961 2 | tiszta. Málhám ott veszett a vadkerti csatában.~ ~- Boldogságos 15962 8 | belé, ítéletet hozott a vádlottak fölött s azt végrehajtá; - 15963 2 | a hínárban nyakig. Ez a vadmacska odabenn attól fél, hogy 15964 7 | vén fenyőt, mely alatt a vadmadár kiáltásait hallgattam, és 15965 7 | Most itt lakom e kietlen vadonban. Embert alig látok, kinek 15966 4 | nekihuzakodott, hogy mint vág végig a hátamon a jó somfanyelű 15967 4 | Ugyan, János gazda, oda vág-e kee, ahová néz? - kérdém 15968 4 | valamit.~ ~- Ejnye no - vága közbe Debora, - hogy szemorvos, 15969 4 | szólt Gergely bátyám; és egy vágással úgy kettévágta a lúd hátába 15970 10 | elfusson egy borbély után, eret vágatandó rajta.~ ~A borbély azonban 15971 2 | bajtárs! sem össze nem vágatlak én téged, sem rabságra nem 15972 9 | Holnap meghalsz, és ketté vágatol."~ ~Saul kiáltva hítta Asasielt. 15973 13 | roppant fáradsággal utat vágatott a rengetegen keresztül; 15974 1 | ifjoncra - vagy kezed-lábad vagdaljam el?~ ~Zetelaky nem felelt, 15975 13 | caffjából vagy füleiből vagdaltak el, - pedig kínai ember 15976 11 | megállíták a rohamot.~ ~- Ne vágj, hanem szúrj, katona! - 15977 3 | statustani kérdések nem vágnak. Jövő évre ismét jutalmakat 15978 10 | szomszéd, mert a fejihez vágom. Tudja, hogy nem ilyen » 15979 1 | városba, hogy nekik száz darab vágómarhát, ötven mázsa szalonnát, 15980 11 | hogy két dromedár sebesen vágtat el a rómaiak sáncai között.~ ~ 15981 2 | látta, hogy ágyúitól el volt vágva, bár nem értette, hogyan? 15982 7 | Bűvkorona, mely minden vágyadat azon percben, melyben megkívántad, 15983 12 | Mindenki beteljesülve látta vágyait. E nap örömnap volt mindenkinek, 15984 9 | hozzám ért, egészen más vágyakat érzék magamban, mint a halált.~ ~ 15985 9 | eleven napvilág. Oh, minő vágyam volt e napvilágnál melegedni. 15986 7 | S ez nem érdekessé lenni vágyás, ez természetes túlömlése 15987 3 | meg, mint tudós?" A pesti vagyis a czarogradi kozák hetmánt 15988 1 | hogy mindnyájan otthon vagynak, különben pedig, ha egy 15989 9 | hátra, mint azt az emésztő vágyódást, melynél kezdődik. Kedvem 15990 1 | pectora succos".3 Hát Ajáx vagyok-e én, avagy a megveszett Achilles, 15991 10 | vin bolondninak, mit te vágyolsz. Tedd le, ne tedd fel. Ha 15992 10 | zábrázatudat, hadd lássam, te vágyolsz-e bulund, vagy én?~ ~Az elfogott 15993 6 | menni, mindenki hordja fel vagyonai legbecsesebbjét háza padlására, 15994 11 | jöttének hírére, fölszedték vagyonaikat, s elköltöztek a hegyek 15995 13 | parancsát.~ ~Ha életüket, vagyonukat, boldogságukat parancsolta 15996 4 | dúdolá: - "oda vagyok, oda vagyoo-oók!" - és zokogott megkérlelhetlenképpen.~ ~ 15997 3 | Behehe. Gomhal. Doladha. He. Vahlu. Sain. Cheth. Theth. Jujud. 15998 3 | be ne vágjanak.~ ~Ezalatt Vahotné és Nádaskayné Samojed divat 15999 10 | Hah! Ez már több mint sok. Vajon nem álom-e ez? kísértetnyomásos 16000 1 | mozgásának, midőn a nagy vakáció alatt az ifjúság a nagyteremben 16001 4 | rámvicsorítá.~ ~Véghetetlenül vakartam a fejemet. - Mit tegyek? 16002 9 | eseményt anélkül hozta össze a vakeset, hogy valami magasabb fátumnak 16003 7 | Sötét föllegek kísérték, vakító napok ragyogtak elé idegen, 16004 4 | nemcsak megnémítók, de meg is vakítók és süketítők, szemeit és 16005 12 | Ibrahimot szerelme tette vakká, de a nő szemei mindig ébren 16006 11 | előlem rómaiak! - ordíta vakmerően az ifjú az ostromlókhoz 16007 2 | bukfencet vetettem. Ily vakmerőségre csak francia képes. Ha magyar 16008 4 | stukaturjáról hullott volna is a vakolat, mikor egyszer a szívem 16009 4 | mondom, különben rögtön vakon születik.~ ~Tehát nem látott...~ ~ 16010 9 | nálok nélkül is. Akik a sors vakságában hisznek, kitörölhetik az 16011 1 | hozzá tért volna vissza.~ ~Valahány diák meglátta a leányt, 16012 11 | megszületett a bátorság valahára. Helyesen van. Csak egyszer 16013 4 | könyvekből a hivő léleknek, hogy valamennyiünk szeme könnybe lábadt tőle.~ ~ 16014 4 | keszkenőt, hogy nem lóg-e ki valamerre a macska farka, azzal odautasíttattam 16015 2 | ő vegyen legelőször. Aki valamiből nem eszik, azt rögtön agyonlövöm! 16016 9 | beszélnek, alig hasonlít valamihez, ami emberi, és ha az a 16017 3 | sem lett kajmakán basa, valamiképen Lauka Gusztiból szuperintendens.~ ~ 16018 8 | gyöngéd gondoskodásért, valamint Máriát sem biztosíthatta 16019 4 | hogy a sok szemlélet közben valamire, azaz sajátlag valakire 16020 11 | szól, de hogy egy országot válassz férjül, azt tiltjuk neked, 16021 11 | visszatért Aureliánhoz a dacoló válasszal. A város falain hallatszott 16022 2 | tálat tartja.~ ~Sárika azt válaszolta rá, hogy az nem megennivaló.~ ~ 16023 13 | föltámadni ellene.~ ~Ezt választák Quenn-Hinn tartomány lakosai, 16024 4 | most tehát méltóztassék választani: melyiket tartaná kényelmesebbnek 16025 1 | bosszúvágyból nem hagyott nekik más választást, mint kaszát, csákányt ragadni, 16026 7 | vezetett hozzá sehonnét.~ ~Ki választhatta magának tanyául e helyet? 16027 7 | alkalmasb helyet nem is választhattak volna az alkuvásra...~ ~ 16028 1 | múzeumban, s csak késő estve választja el őket onnan. Dicséretes, 16029 5 | elébe.~ ~- Az én uram, a választó herceg egészségéért! - kiálta, 16030 10 | arányban, ezüstben, s te választod a koldust? Na ez szip van.~ ~- 16031 10 | mandátumot kérni az örmény választókhoz? Előbb tarts penitenciát, 16032 1 | valaha, hogy poéták, a múzsák választottai, a szent berkek lakói, a 16033 11 | pajzzsal, a légió tribunját választva ki magának. Az, egy nő által 16034 9 | föleszméltem, már a táborban valék, s jól hallottam, midőn 16035 11 | úgy ült fel nyergébe.~ ~Valeriant megölte a szégyen. Egy rómainak 16036 4 | vőlegény, mégis egy pár válhatik belőlünk.~ ~- Eszterka! 16037 2 | prókátorból egyszerre olyan katona váljék, mégpedig tüzér. Több csatában 16038 4 | csak ide, hadd állok fel a válladra, majd én valahogy kikapaszkodom, 16039 13 | halvány arcaikkal, gömbölyű vállaikkal, sehol sem tudták a mandolint 16040 13 | viselete, kócsagos süvegeik, vállaikra vetett kacagányuk s kézíveik 16041 2 | rakott az újév a magyar ember vállaira; ritka, aki le nem roskadt 16042 8 | köpeny felső része s arcát és vállait leleplezi.~ ~Az ős liget, 16043 9 | hasonló volt az aranyhoz, vállaitól kezdve egész csípőig födetlen 16044 11 | védisteneiben, kik ezideig minden vállalatomban megsegítének.~ ~Rövid időn 16045 5 | legmerészebb kalandokra vállalkozó ifjút, kézről kézre adták 16046 9 | a megbízást, - erre nem vállalkozom, semmi kedvem - tevé utána 16047 7 | e titkos borzadásról, és vállamra hajolt és átölelt.~ ~Hű 16048 4 | füttyel sem éri el az én vállamról is a nyílást.~ ~- De pedig 16049 13 | hátratekint s azzal lekapva válláról tegzét, amint nyargalva 16050 9 | folyamodott. Uralkodása elején vallásos buzgalommal üldözé őket, 16051 3 | kitakaríthassa. 2. A Festetics ház vallattassék be örökös és elidegeníthetetlen 16052 4 | együtt a báránybőrsüveget s vállvonítva letevé egy székre a corpus 16053 11 | menyhal-ikrát kaphatni onnan, s vállvonva kérdezé, hogy mit veszt 16054 13 | mutaták, hogy hun nemzetből valók. -~ ~Amint a lovagok a kínai 16055 2 | háborúhoz. Egészen rendén valónak találta, hogy még leendő 16056 2 | tüzéreket.~ ~- De uram, az nem valóság! - bizonyozott Kondor gazda. - 16057 2 | pedig körülbelül ez állt valóságban a levélben:~ ~"A sok sanyarúság 16058 1 | sem mondta volna, hogy nem valósággal leány, Áront pedig csupa 16059 4 | talál fájdulni az embernek: valóságos amaurosis fog következni.~ ~ 16060 8 | hogy meggyőződhessenek a valóságról, egymás karjaiba hullottak. - 16061 3 | Csupán egy maradt meg élő valóságul ijesztő álmaimból, s ez 16062 2 | lesz.~ ~Márpedig nagyon valószínű volt, hogyha isten úgy rendelte,